Tolna Megyei Népújság, 1959. május (4. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-15 / 112. szám
flßUIA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam, 112. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1959. május 15. Véget ért a Béke-Világtcmács jubileumi ülésszaka kai, az Egyesült Államok-beli, az indonéz és a japán békemozgalom kép viselői számára. Szerdán megválasztották azokat a küldöttségeket, amelyek a békemozgalom álláspontját lesznek hivatottak tolmácsolni a genfi külügyminisz téri értekezletnek és a későbbi csúcs találkozó résztvevőinek. Végezetül a jubileumi ülésszak résztvevői jóváhagyták a következő okmányokat: a Béke-Világtanács fel hívása a népekhez, általános nyilatkozat, határozatok a német kérdésről, a közép-keleti helyzetről, a nemzetközi függetlenségről, az algériai kérdésről, az atomfegyverek kér déséről, a békeharcosok ellen foganatosított megtorlásokról, továbbá a »Világmozgalmat a legmagasabb szintű értekezletért és a hidegháború megszüntetéséért!« című felhívást. A vár dombi traktorosok állják szavukat Stockholm: (TASZSZ) Szerdán Stockholmban befejeződött a Békevilágtanács jubileumi ülésszaka, amelyet a béke világmozgalom meg indulásának 10. évfordulója alkalmából hívtak össze. Tekintettel a sok felszólalásra, május 13-ra virradó éjszaka is tartottak plenáris ülést. Ezen az ülésen Dél-Vietnam, Puerto Rico, Portugália és más országok békeharcosainak küldöttei szólaltak fel. Elmondották, hogy országukban a békeharcosok az állandó üldöztetés ellenére kitartanak igazságos ügyük mellett. Felszólalt Nazim Hikmet, a nemzetközi békedíjak odaítélésére alaki tott bizottság elnöke és bejelentette, hogy aranyéremmel tüntettek ki több neves békeharcost, valamint | olyan társadalmi szervezeteket, ame lyek a béke megszilárdításáért küzdenek. A kitüntetettek között van- j nak az argentin orvosok atomfegy- { verkezés-ellenes mozgalma, Manó- j lisz Glezosz (Görögország), az atom- j és hidrogénfegyverek eltiltásáért küzdő japán tanács, az iraki, a japán, a puerto ricoi, a szíriai, a svéd j és a dél-vietnami békemozgalom, j Borisz Polevoj szovjet író, a »Nyír- ! fácska« szovjet táncegyüttes, továbbá más személyek és szervezetek. Ezután az ülésszak küldöttei egyhangúlag megválasztottá^ a Békevilágtanács 19 tagból álló új elnökségét. Az elnökségben öt helyet fenn tartottak az afrikai, a latin-ameri■■WMnum» m i----------P énteken Hajdúböszörményben sorsolják a lottót A lottó 20. játékheti sorsolását má jus 15-én, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Hajdúböszörményben, a városi művelődési otthonban tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács május 14-i ülésén megtárgyalta és a Népköztár- I saság Elnöki Tanácsa elé terjesztette a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a termelőszövetkezeti I pártoló tagságról szóló törvényerejű rendelettervezetét, elfogadta a mező- I gazdasági termelés egyszerűbb szö- í vetkezeti formáiról szóló kormányrendeletet és elrendelte annak a Magyar Közlönyben való közzétételét. A forradalmi munkás-paraszt kor- I mány megtárgyalta az 1958. évi nye- \ reségrészesedés tapasztalatait és meg- j állapította, hogy a nyereségrészesedés igen hatékonyan segítette, elő a termelékenység emelését és az önkölt ség csökkentését. Az állami vállalatok több milliárd forint terven felüli nyereséget értek el és ebből egy- milliárd forintot meghaladó összegei fizettek ki nyereségrészesedés cí- ! mén a dolgozók részére. A terven fe- j lüli nyereség döntő részét az ipari i vállalatok fizették be az állami költ- ! ségvetésbe és így a kifizetett nyereségrészesedés túlnyomó része is az iparban dolgozóknak jutott. Figyelemmel arra, hogy a nyereségrészesedés rendszere kedvező eredményeket hozott és általában helyesen egyezteti össze a népgazdaság egész és a dolgozók egyéni érdekeit, a kormány úgy határozott, hogy a nyereségrészesedés rendszerét 1959. évre is — változatlan alapelvek mellett — fenntartja. Minthogy 1959. január 1-én a tényleges költségekhez igazodó új termelői árrendszer lépett életbe, a nyereségrészesedés feltételeit az új árréndszer figyelembevételével kell megállapítani. Továbbra is változatlanul érvényes az az alapelv, hogy nyereségrészesedés az előző évben már elért eredmények további javításából származó többlet- nyereség után jár. A kormány utasította a pénzügy- minisztert és az érdekelt minisztereket a nyereségrészesedés 1959. évi szabályainak olymódon történő megállapítására, hogy amennyiben a vállalatok 1959-ben is a múlt évinek megfelelő többletnyereséget érnek el, nyereségrészesedés címén általában a múlt évi összegeket kapják meg. A közlekedési vállalatoknál az igazgatói alap, a kereskedelmi vállalatoknál a jutalmazási alap rendszere ugyancsak változatlan marad. A kormány meg van győződve arról, hogy a vállalatok vezetői és dolgozói — felhasználva a nyereségrészesedés ösztönző hatását — ebben az évben is jelentős összegű terven felüli nyereséggel járulnak hozzá a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista építésben ránk váró feladatok teljesítéséhez. A Minisztertanács ezután tudomásul vette-a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között megkötött szociálpolitikai és társadalombiztosítási egyezmény 1959. évi január hó 30-án történt aláírását, valamint a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között megkötött szociálpolitikai és társadalombiztosítási egyezmény 1959. évi február hó 14-én történt aláírását, majd folyó ügyeket tárgyalt. A legutóbbi, április 4 előestéjén, mikor élüzemavatót tartottak a Várdombi Gépállomáson, Albert Károly igazgató elmondotta, hogy a tavalyihoz képest háromszorosára nőtt a hozzájuk tartozó kilenc község termelőszövetkezeti területe, amiből az következik, hogy a kollektíva feladata is megháromszorozódott. — Ami rajtunk múlik, mi mindent megteszünk, hogy minden tsz-ben többet teremjenek a földek — mondotta akkor szűkszavúan Szabó István, a gépállomás egyik kiváló ifjú traktorosa. Molnár László, egy másik jól dolgozó traktoros pedig arra kért bennünket, adjuk hírül az újságban: »A várdombi traktorosok elsők akarnak lenni a megye gépállomásainak kongresszusi versenyében. Amit a kongresszus tiszteletére vállaltunk, azt maradék nélkül teljesítjük. Ez pedig abból áll, hogy a tsz-ekbcn minden munkát idejében elvég- zünk, tervfeladatainkat határidő előtt teljesítjük, takarékoskodunk az üzemanyaggal, a gépalkatrészekkel« — mondotta. Alig egy hónapja, hogy e szavak elhangzottak. S hogy a várdombi traktorosok beváltották ígéretüket, azt azóta a gyakorlat nap mint nap igazolja. Ezért számolhatott be Hargitai Sándor, a gépállomás főagronó- musa a következőkről: — Traktorosainknak 60 százaléka az idén lett tsz-tag, s mióta beköszöntött a jó idő, a tsz-ek földjein éjjel-nappal zúgtak a traktorok. Ma, ott tartunk, hogy egy talpalatnyi föld sincs a hozzánk tartozó termelőszövetkezetekben, ami ne lenne megművelve. A határ gyönyörű, jó termést ígérnek a gabonák, a cukorrépa, minden növény. Gépállomásunk minden tsz-ben eleget tett szerződésileg vállalt kötelezettségének. Panasz az idén egyetlen traktoros munkájára sem volt. Eredményeink közül ezt tartjuk a legnagyobbnak — jelentette ki, majd Jgy folytatta: — De büszkék vagyunk arra is, hogy a megye gépállomásainak kongresszusi versenyében az év eleje óta mi vezetünk, most is mi vagyunk az elsők, öt traktoros brigádunk van, valamennyi jóval a határidő előtt teljesítette tavaszi tervét. Gépállomásunk összességében május 10-ig több mint 60 százalékkal teljesítette túl a tavaszi idényre előírt tervfeladatot. Ez olyan kiváló eredmény, amire az üzem tízéves fennállása óta még nem volt példa. A költségekből pedig már eddig 130 000 forintot takarítottunk meg, amire az elmúlt tíz évben szintén nem volt példa. Olyan kiváló trakorosaink vannak, mint Tolnaics Ferenc és Molnár László, akik háromszorosára teljesítették tavaszi tervüket. De sorolhatnám a neveket még sokáig. Hiszen a mi traktorosaink és műszaki dolgozóink egytől-egyig jól dolgoznak, gépállomásunk minden dolgozója harcol azért, hogy amit a kongresszus tiszteletére vállaltunk, maradék nélkül teljesítsük — fejezte be Hargitai Sándor. Elindították az első cseresznye-szállítmányt Duna földvárról Miért nem rendel több péksüteményt a kereskedelem? A Megyei Tanács Ipar-Műszaki Osztályán tegnap a Tolna megyei sütőipari vállalatok, élelmiszergyártó üzemek vezetői tanácskoztak. Az első negyedéves munka tapasztalatait beszélték meg, majd pedig a további feladatokat határozták meg. Kelemen Sándor osztályvezető értékelte a vállalatok munkáját. Elmondotta, hogy a sütőipar az igényeket többé-kevésbé kielégítette, hiányosságok inkább a választék, a termékek minősége terén tapasztalhatók. A fehéráru — sütemények — termelése az első negyedévben 2,8 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Terv szerint az első negyedévben 7 085 000 süteményt kellett volna készíteni, a kereskedelem viszont csak 5100 000-et rendelt, sőt a második negyedévre csak 4 000 000 sütemény készítését kérte. (Az időnként tapasztalható kenyérhiány is a kereskedelmi szervek hibájából adódik.) Általában az a tapasztalat a megye sütőipari vállalatainál, hogy a termékek választékát, mennyiségét bővíteni tudnák, azonban a kereskedelmi szervek nem lépnek fel ilyen igényekkel. Szűcs Nándor, a Szekszárdi Sütőipari Vállalat vezetője elmondotta, hogy a sütemények mennyiségi és választék bővítésére nincs rendelésük, holott 30—40 százalékkal tudnának többet készíteni. Kérte az illetékes szerveket, hogy hasonlóan, mint az ország minden nagyobb városában, Szekszárdin is nyújtsanak lehetőséget arra, hogy a vállalat saját termékeit árusítani tudja, ekkor még inkább biztosítani tudják az igények kielégítését süteményből, még akkor is, ha a kereskedelem nem rendel eleget. , Az értekezleten megállapították a jelenlévők, hogy nem a malmokban van a hiba, ha rossz a kenyér, hanem a pékségeken múlik ez. A kenyér és pékáru minőségének javítását elsősorban a műhelyekben kell megoldani fokozott tisztasággal, a technológia betartásával, a szakmunkás-képzéssel. Rózsa Andor, a tamási sütőüzem vezetője is a kereskedelem hibáiról beszélt. Elmondotta, hogy a kereskedelmi dolgozók azért nem rendelnek árut nagyobb menyiségben, mert az külön hasznot sem a boltnak, sem a dolgozóknak nem hoz. Kérte, hogy ezen változtasson az illetékes hatóság, hassanak oda. iogy a kereskedelem olyan rendelést adjon péksüteményekből, amelynek leszállítása kielégíti a lakosság minőségi és mennyiségi igényeit. A sütőipari vállalatok tanácskozása bizonyára javulást fog eredményezni Tolna megye kenyér- és péksütemény-ellátásában, hisz többek között erre is tettek ígéretet a vállalatok vezetői. Kedden kezdte meg a májusi cseresznye felvásárlását a Dunaföldvári Földművesszövetkezet. Az első napon 10 mázsa cseresznyét szállítottak a felvásárlási helyre. A földművesszövetkezet kilogrammonként 10 forintot fizetett a cseresznyéért. A második napon 26 mázsát szállítottak eladásra a termelők. A felvásárlási ár a kínálat növekedése folytán 7 forintra esett vissza. A friss májusi cseresznyét a felvásárló helyről közvetlenül a budapesti nagyvásártérre szállítják Du- naföldvárról. Országszerte megkezdődtek az 1960-as népszámlálás előkészületei Az 1960-as népszámlálás előkészületei országszerte megkezdődtek. A tanácsok felülvizsgálják a területükön lévő lakóépületeket, számozását, az utca-elnevezéseket és az utcatáblák elhelyezését. Az intézkedés kimondja, hogy ha zavarok vannak a házak számozásában, a tanácsoknak gondoskodniuk kell a megfelelő átszámozásról. A népszámlálás zavartalan lebonyolítása érdekében egyöntetűen, a kapu körül jól látható helyen kell feltüntet ni a házszámot és az utca nevét. Uj utcákban a már felépült házak számait úgy kell megállapítani, hogy a későbbi építkezések alkalmával ne legyen szükség átszámozásra. Július végéig állítják össze a minden épületre kiterjedő utca- és házszám-jegy zéket, s szeptember végéig javaslatot tesznek a számlálókörzetek elhelyezésére. jEgri Viktor drámája Ssekssárdon a Déryné Színház előadásában Szerdán este a Szekszárdi Városi Művelődési Házban Egri Viktor Virágzik a hárs című drámáját mutatja be a Déryné Színház. A csehszlovákiai magyar író mai életünk problémáit feszegető darabjának néhány nappal ezelőtt Pakson volt az ősbemutatója. A Tolna megyei közönség láthatta elsőnek a darabot s így a Tolna megyeiek lehetnek az elsők, akik véleményt alkotnak a műről egy olyan korban, amikor a Csallóközben napjainkban lejátszódó eseményekhez — amiket a darab feldolgoz — hasonlók játszódnak le me gyénkben is. Egri Viktor avatott kézzel nyúl a rendkívül bonyolult, nagy emberismeretet igénylő, sok buktatót rejtő problémához. A darabban a múlt és jelen ütközik össze, a fejlődés, a szó kásokban, a megrögzöttségben rejlő visszahúzó erőkkel. Mélyen él még sok emberben a múlt és nagy harcot kell önmagával is megvívnia, amíg a belérögződött régi szemléletet levetkőzi s társává válik az újat alkotásnak. Egri imponáló biztonsággal vezeti a cselekményt, biztos kézzel szövi a dráma szálait a kibontakozásig. A darab mindvégig élvezetes, jól adagolja a drámai helyzeteket, kiválóan sürít, de gondoskodik arról is, hogy a cselekmény bonyolításában mindvégig érezzük az optimizmust, hogy a végkifejlés nem lehet más, mint ami be is következik. Összegezve úgy éreztük: kicsit kevesebb több lett volna, kár volt — annak ellenére, hogy a megoldást valamennyinél az új élet kialakulása jelenti — ennyi problémát egy darab keretében tárgyalni, s kissé érzelgősen happy-and-esnek hatott a befejezés (ebben valószínűleg közrejátszott a rendező is). A Déryné Színház kiváló együttese dicséretesen tolmácsolta az író mondanivalóját. A sajnálatosan és érthetetlenül kisszámú közönség körében a forró siker a szerző mellett a művészek vitathatatlan érdeme is, mert több jelenetben ritkán tapasztalt forró légkört tudtak teremteni. A szereplők valamennyien jó alakítást nyújtottak, talán Horváth Gáspár szerepében Kenderessi Tibort és felesége szerepében Ács Rózsit kell külön kiemelni. A rendező, Szécsi Ferenc, az előbb említett egyetlen kifogásolható megoldásod kívül jó munkát végzett. Sostarics Zsuzsa díszletei meglepően szépek. L. Gy. Ä Minisztertanács ülése
