Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

1959. április 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 2 ► 285800 forint megtakarítás a kongresszusi versenyben 301 munkás tett felajánlást a tolnai selyem fonógyárban A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint ismeretes — az ősszel tartja kongresszusát. A kongresszus tiszte­letére megyeszerte munkaverseny- mozgalom kezdődött, üzemek, válla­latok dolgozói csatlakoztak a Buda­pesti Pártbizottság aktívaülésének felhívásához: új munkasikerekkel készülnek a munkások a kongresz- szusra. A tolnai selyemfonógyárban is megvizsgálták a munkások azokat a lehetőségeket, rejtett tartalékokat, amelyek felhasználásával munkáju­kat még eredményesebbé tudják tenni. A fonógyár dolgozói üzemrészen­ként, brigádonként röpgyűléseket tar­tottak, itt beszélték meg, hogy a kongresszust új munkasikerekkel kö­szöntik. Az emlékezetes röpgyűlése- ken kidolgozták a felajánlásokat is. A különböző üzemrészekből ösz- szesen 301 dolgozó tett fogadal­mat a kongresszusi verseny si­kere érdekében. A legfontosabb feladatnak a gaz­daságos termelést jelölték meg. Köz­tudomású, hogy a selyemgubó-ellátás — a gyár termelésének alapanyaga — napjainkban nem áll korlátlanul a gyár rendelkezésére, éppen azért a fonók azt határozták el, hogy növe­lik az egy kiló gubóról lefont szál­mennyiséget. A fonónők vállalták, hogy az ed­digi gubófelhasználást két kiló­val csökkentik, ez 400 kiló gubó- megtakarítást eredményez mint­egy 68 ezer forint értékben. A fonodái hulladék gondosabb összegyűjtésével 300 kiló olyan hul­ladékot kívánnak összegyűjteni, ami­ből majd burett anyagot tudnak fon­ni és szőni, ennek értéke nyolcezer forint. Csökkentik a tisztítás közben keletkező hulladékot, a vállalás sze­rint mintegy 30 kliogramm nyers­selyemnek megfelelő mennyiséget ta­karítanak meg a selyemtisztító nők, 10 ezer forint értékben. A fonodái dolgozók még azt is vál­lalták, hogy a munkaidő végeztével az összesöpört szemétből a hulladé­kot kiszedik, s ezzel is a burett fonal készítéséhez mintegy 900 kiló anyag­gal járulnak hozzá. A cérnázó üzemrészben az anyag takarékosságot tartják a legfon­tosabb versenyfeladatnak a mun­kásnők. A hulladékot ebben az üzemrészben*!),2 százalékkal csők kentik, a kongresszusi versenyig mintegy 70 ezer forintos megta­karítást érnek el. A gyár legfiatalabb üzemrészében, a szövődében is hulladékcsökkentési vállalást tettek a dolgozók. A terveik szerint 30 kiló selyemcérnát takarí­tanak meg a kongresszusig, ami 15 ezer forinttal emeli a gyár kollektí­vájának 285 ezer forintos megtaka­rítási vállalását. A festődében a munkásnők az anyag minőségének fokozásával, a festékfelhasználás gazdaságo­sabbá tételével, a hulladék csök­kentésével több mint 80 ezer fo­rintot takarítanak meg. A kazánházi dolgozók a szénnel ta­karékoskodnak, s a kongresszusig vállalásaik szerint 10 ezer forintos megtakarítást érnek majd el. A gyár munkásainak vállalását a vezetőség összesítette, elkészítették a terveket, ami szerint biztosítják majd, hogy a munkások meg tudják valósítani vállalásaikat, új munka­sikerekkel köszöntsék a kongresz- szust. „Amikor a nyereség egy helyett több ember zsebébe vándorol66 Együtt az egész Pápai-család. Gyuri bácsi az asztal mellett, Ma­ri néni a tűzhelynél, legényfiúk pedig a rádiónál ül. Kérésemre Gyuri bácsi a család életéről be­szél. Szavai betöltik a kicsiny konyhát. — Középhidvéget negyven év­vel ezelőtt, amikor én idejöttem, Brenrieder-pusztának hívták. Fia­talember voltam még akkor. És hát lássa érdekes nagyon az élet; Akkoriban mindig féltem a meg- öregedéstől. Arra gondolni sem mertem, hogy öregségemre jobb sorsom lesz, mint életerős, mun­kabíró fiatal koromban. Gyuri bácsi kezével körülmutat a szobában, aztán folytatja. — Negyven évvel ezelőtt ebbe a házba költöztem, ebbe a szobába és azóta itt vagyok. De ne higyje ám, hogy ilyen körülmények kö­zött laktam akkor is. Nem. Har­minc éven keresztül egy szobában laktam a családommal. A szabad- kéményes konyha közös volt és hideg. Az ajtók, ablakok pedig kicsinyek és szellősek. — Na és most? — Most? Nos, az utóbbi tíz év­ben megnövekedett a lakosztá­lyunk. Szoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra áll a család rendelkező sére. Ne gondolja ám, hogy csak a lakásviszonyok változtak meg. Van ám itt másfajta változás is, — sorolja tovább Gyuri bácsi. — Rá­diója azelőtt csak az uraságnak volt, most van nekem is. Arról pedig még álmodni sem mertem egykoron, hogy itt a pusztán tele­víziós készülék lesz. Nagyon sze­rettem mindig a futballmérkőzé­sek közvetítését hallgatni a rádió­ban. Csak az volt a baj, hogy han got hallottam, de embert nem láttam. Most ha elballagok a kul­túrterembe, embert is látok, han­got is hallok, egyszóval úgy él­vezhetem a futballmérkőzést, mintha a Népstadionban ülnék. Váratlanul Mari néni is meg­szólal, aki eddig csendben hall­gatta a beszédet. — Ki gondolta volna, hogy még Szoboszlóra is eljut az én embe­rem. — Szoboszlóra? Megint Gyuri bácsi veszi át a szót. — Igen. Tavaly két hétig Szo- boszlón üdültem. Pesti vasasokkal voltam egy üdülőben. — Aztán tudja-e még mi tet­szik nekem legjobban ebben a rendszerben? — kérdi a bajuszát kettésimítva Gyuri bácsi. _ ?? — Az, hogy a nyereség nem egy, hanem több ember zsebébe vándorol. Azelőtt itt Középhidvé- gen a Bemrieder-uraság gyűrte zsebre az összes nyereséget, az­tán... Irány Monte-Carlo... Nekünk meg a szemünk koppant csak az éhségtől. — Mennyi nyereségrészesedést kaptak? — A fiammal együtt másfélezer forintot. De tudja-e hányán kap­tunk összesen? __ ?? — Több mint négyszázhatvanam Mind csupa, csupa, olyan ember, akinek azelőtt a nyereséghez sem mi köze sem volt. H. T. Alkalmas a talaj A március és április elejei napos idő felmelegítette a talajt. Még a lassabban melegedők is elérték a 8— 12 fokos hőmérsékletet. A régi ta­pasztalatok szerint a kukoricát ilyen talajhőmérséklet mellett lehet vet­ni, mert a kedvező csírázási hőmér­séklet 10—12 fok körül van. A mar- tonvásári kutatóintézetben éveken át folytattak vetésidő-kísérleteket. 1957-ben azt tapasztalták, hogy az április közepén vetett martonvásári 5-ös 22 százalékkal nagyobb termést adott, mint a három héttel későbbi. Az 1958-as kísérlet pedig arra utal, hogy a május elejei vetés termett jobban, amit az magyaráz, hogy ta­valy áprilisban hideg volt az idő, gyakoriak voltak a talajmenti fa­gyok és ez késleltette a talaj kellő felmelegedését, s a korán vetett ku­koricaszem csak feküdt a földben. A korábban vetett kukorica a ta­pasztalatok szerint minden esetben korábban is érett be. így az április 60 millió Ft betétben — 50 millió Ft kölcsön családi házépítésre — 2000 áruvásárlási kölcsönző — 4 és félmillió Ft nyeremény: Á 10 éves OTP életéből 1949. március 1-e a takarékpénz­tár születésnapja. Visszatekintve me­gyénkben a tíz év eredményeire, el­mondhatjuk, hogy a takarékpénztár a tíz év alatt Tolna megyében is a lakosság bankjává lett, amelyet leg­jobban bizonyít a 60 milliót meg­haladó megyei betétállomány. 1952. májusában megyénkben mindössze 6100 dolgozónak volt takarékbetét­könyve, ma 33 000 a rendszeresen betétkönyvben takarékoskodók szá­ma. A Tolna megyei takarékpénztári fiókok szervező munkája nyomán 1954-ben alakultak meg a dolgozók első kölcsönös segítő takarékpénztá­rai is azzal a céllal, hogy megtaka­rításaikat a dolgozók saját céljaikra és egymás támogatására saját szer­vezetük útján gyűjthessék össze. Ma megyénkben 81 KST működik, 7600 taggal, havi 600 000 forintos megta­karítással. Ugyancsak a Takarék- pénztár szervezi és irányítja évek óta a megye tanulóinak pénztakarékos­sági mozgalmát is. Az elmúlt évi jó eredmények utón az 1958/59-es tan­évben is eddig már 1 300 000 forintot takarítottak meg iskolabélyeg meg­vásárlásával a megye tanulói. Amilyen magasan ívelő az OTP takarékbetét-gyűjtési munkájának eredménye, olyannyira kiterjedt hi­telágazata is. Nem érdektelen, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt külön­böző gazdasági célok megvalósításá­ra 26 féle címen bocsátott kölcsön­összegeket a dolgozók rendelkezésé­re. Legrégebbi hitelkonstrukciója az állami tartalékföld-kölcsön, mely a mezőgazdaságban a többtermelést segítette elő. Jelentős kölcsönfélesé- gek a termelőszövetkezetek részére adott különböző kölcsönök, vagy a falu kulturális életének fejlesztését szolgáló villamosítási hitelek, a ter­melőszövetkezeti, állami gazdasági és gépállomási dolgozók részére fo­a kukoricavetésre közepi vetésűek körülbelül két-há- rom héttel korábban voltak törhe- tők, ami, ha a kukorica után őszi búza következik, igen kedvező ve­tési előkészületeket tesz lehetővé. Hogyan állapítsuk meg, hogy vet- hető-e már a kukorica, elérte-e mát a talaja a kívánt hőmérsékletet? Ha van talajhőmérőnk, úgy a levegő hő mérséklete is támpontot ad a talaj hőmérsékletére. Ha a levegő hir­telen felmelegszik, a talaj 2—4 fok­kal hidegebb szokott maradni a kö­vetkező napokban is, míg lassú fel- melegedés esetén a levegő és a talaj hőmérséklete közötti különbség csak 1—2 fok. Hirtelen lehűlés esetén a talaj még tartja az előbbi hőmérsék letet és két-négy fokkal melegebb, mint a levegő. Érdemes tehát hő­mérővel is figyelemmel kísérni a ta­laj hőmérsékletét, s amint elkövet­kezett a 10—12 fokos talaj hőmérsék let, meg lehet kezdeni a kukorica vetését. lyósított kislakásépítési kölcsönőkj önállósítási, kisipari, kiskereskedői kölcsönök, s nem utolsósorban az 1956. évi dunai árvízkár helyreállí­tására folyósított közel 60 millió fo­rintos kölcsön, amelyből 1600 lakó­házat állítottak helyre az arra rá­szorultak. 1954. évben a párt és a kormány lehetővé tette, hogy a Takarékpénz­tár a bérből és fizetésből élők részé­re családi házépítésre hosszúlejára­tú kölcsönt folyósítson. Ezen segít­ség nyújtásával megyénk területén eddig több mint 1800 új családi ház épült fel, melyhez a takarékpénz­tár több mint 50 millió forint köl­csönt folyósított. E célra ebben az évben is már több mint 8 millió fo­rint kölcsönt engedélyeztek, mellyel egyre több család jut egészséges, korszerű lakáskörülmények közé megyénkben. A falusi lakosság életszínvonala és kulturális életének emelése érdeké­ben több millió forint kölcsönt biz­tosított az OTP kultúrház, mozi, egészségház, iskola, út és járda, ár- tézi kút létesítésére, míg három köz­ségben törpevízmű létesítését tették lehetővé. Kölcsönnel támogatta az elmúlt években az újonnan létesült takarékszövetkezeteket is. A takarékpénztár hitelágazatához tartozik az állami tulajdonban lévő házhelyek értékesítése is, amelynek során eddig a községi tanácsoktól 1772 házhelyet vett át értékesítésre közel 480 000 négyszögöl területtel, melyből eddig értékesítésre került (több részfizetés mellett) 400 ház­hely körülbelül 100 000 négyszögöl területtel. Nagy népszerűségre tett szert az elmúlt évben — a bérből és fize­tésből élő dolgozók kulturális szűk ségleteinek kielégítését célzó leg­újabb hitelkonstrukció: az áruvásár­lási kölcsönákció. Néhány hónap alatt több mint 200 dolgozó vette igénybe mintegy 2 és félmillió fo­rint kölcsönösszeggel. A takarékpénztár szolgáltatásai közé tartoznak a megye lakossága ál tál is kedvelt, népszerű szerencsejá­tékok a totó és lottó, amelyeket nem kevés eredménnyel irányít és szer­vez évek óta a takarékpénztár. Kö­zel 4,5 millió forint nyereményt fi­zetett ki ez idő alatt a takarékpénz­tár, illetve az irányítása mellett mű ködő totó-lottó kirendeltségek. Tíz évvel ezelőtt a takarékpénz­tár csupán a megyeszékhelyen léte­sített fiókban szerény keretek kö­zött kezdte meg működését, azóta azonban 1954-ben már öt járási és egy községi, míg 1956-ban, illetve azóta napjainkig négy újabb községi fiók létesítésével fejlesztette háló­zatát annak érdekében, hogy mint a lakosság bankja mind közelebbről és közelebbről tudja ellátni és kielé­gíteni a megnövekedett feladatköré­ből adódó takarékszolgálati, hitel­ügyi és szerencsejátékokkal kapcso­latos igényeket. Kétszáz évvel ezelőtt halt meg Händel Norvég lap véleménye a spanyol hlérusrél Norvégia legnagyobb esti lapja, a liberális Dagbladet április 2-i szá­mában vezércikket közöl arról az óriás emlékműről, melyet Franco tá bornok április 1-én leleplezett. A lap vezércikkében megállapítja, hogy az emlékmű temploma és a rajta fénylő óriási kereszt megbot­ránkoztató és borzalmas jelkép. -A spanyolországi katolikus egyház, — írja a lap — minden más intézmény nél erősebben hozzájárult ahhoz, hogy a fasiszta Franco tábornok ha talmon maradjon. A spanyol klérus Európa legsötétebb reakciós rétegét képviseli. A spanyol nép a legször­nyűbb nyomorban él és ha Franco tábornok egy napon visszavonul, a nép égbekiáltó nyomora marad utá­na örökségül«. A vezércikk a továb biakban rámutat arra, hogy Franco valóban logikusan járt el, amikor hálaimát mondott a kereszt előtt. A katolikus egyház segítsége nélkül ugyanis minden valószínűség szerint sohasem érte volna el azt, amit elér­nie sikerült, — állapítja meg a Dagbladet. Kétszáz évvel ezelőtt, 1759. április 14-én 74 éves korában hunyta le örök álomra szemét Händel Frigyes György, a zene barokk korának zene­óriása. 1865-ben a szászországi Halié vá­rosában született. Apja sebész volt és nyolcadik gyermekéből, Frigyes Györgyből is szorgos polgárt akart faragni. Hiába szánta azonban hiva­talnoki pályára és hiába volt minden fenyítés és tilalom, a gyermek éjnek idején fellopakodott a padlásra és ott gyakorolt egy kimustrált öreg clavi- cembalón. A családi háború híre eljutott a szász herceghez is, aki a család jó­akarója volt. A herceg maga elé ren­delte a kis muzsikust és a vizsga olyan fényesen sikerült, hogy eldön­tötte Händel életének sorsát. Előbb orgonás és joghallgató volt szülővárosában, Halléban, majd Hamburgban operák szerzőjeként mű ködött. Hamburg után Firenze, Ró­ma, Nápoly ünnepelte elragadtatás­sal az ifjú művészt, majd a következő évben, egyelőre csak átmenetileg, de Londonba utazott. Londoni tartózko­dása után a hannoveri udvar szol­gálatába került, de 1712-től véglege­sen Angliában telepedett meg. Egy-egy korszak nagy belső ellen­téteit talán semmi sem fejezi ki job­ban, mint két egyidőben élő, ellen­tétes irányú lángelme. Ilyen a XVIII. század első éveiben az egy évben szü­letett Händel és Bach. Közülük Händel volt a világjáró, világszerte ismert és népszerűbb művész. Bach a szülőföldjén soha túl nem jutó, népszerűtlenebb zene­költő. Händel volt a pompázóbb, te- atrálisabb és kifelé is élőbb, Bach a befelé fordultabb, az elmerültebb, elmélyültebb és megszállottabb szel­lem. Pedig Händel élete még gazdagabb ellentétekben, összeütközésekben, küzdelmekben, mint Baché. Életének évtizedei teltek el az olasz vetélytár- sakkal, a különböző konkurrens vál­lalkozókkal, az énekesek zabolátlan és megbízhatatlan népségével, min- denekfölött pedig az angol közönség részvétlenségével vívott harcban. Még a történelem is megtréfálta, amikor a nemesség kikiáltotta angol királynak a hannoveri herceget, aki­nek hívó leveleit Londonban még csak válaszra sem méltatta. így az­után két szék között pad alá esett. A „szász” azonban ekkor sem ijedt meg. Hajóra ültette muzsikusait, mi­kor a király a Themsén sétahajózott és a Vízi Zene első akkordjaira meg­bocsátott a Händel muzsikájáért ra­jongó király. Händel jóidéig állta a harcot az arisztokratákkal, költőkkel, sőt a kon­kurensekkel is. 1737-ben azonban az óriás válla mégiscsak a földre ért. Keservesen összegyűjtött vagyona semmivé lett, hitelezők zaklatták, sőt vasegészsége is cserben hagyta. Fél oldalára megbénult és idegrendszere is teljesen összeroppant. Az emberek azt hitték, hogy vége van. Pedig most vívta élete legna­gyobb harcát: az őrülettel birkózott. Elhagyta Angliát és áthajózott Fran­ciaországba. De csak rövid időre tű­nik el üldözői elől, hogy azután is­mét megjelenjék Londonban. Felzak­latott élete legigazibb tartalmát zú­dítja ki most. Ekkor születnek gigászi oratórium remekei. Köztük a Messiás meghozta számára a döntő közönség- sikert és a közfigyelem osztatlan fe­léje fordulását is. Ellenségeitől ugyan nem szabadult meg, de most már nem törődött ellenségeivel. Ontotta a remekműveket, és mintha nem is karmesteri pálcát, hanem kardot szorongatott volna, megsemmisítette ellenségeit. Közel volt már a 70-hez, amikor szembaj támadta meg és nem sike­rült a műtét: elveszítette szemevilá- gát. Händel rendkívül termékeny drá­mai géniusz volt. Első sikereit ope­ráival aratta (Almira, Agrippina, Ju­lius Caesar, Tamerlan, Rodelinda, Xerxes stb.), ezek azonban ma már lassan a feledés homályába merül­nek. Concerto grossói, kamaramuzsi­kái, hegedű-, fuvola- és zongorada­rabjai azonban (korának első fuvola­virtuóza volt), mind remekművek, Legmaradéktalanabbul mégis orató­riumaiban tudta magát kifejezni. Az Eszter (1732), a Saul (1738), az Izrael Egyiptomban (1739), a Messiás (17461, a Sámson (1742), a Makkabeus Júdás (1746), a Józsua (1747) mind arra utal, hogy Händel örök értékű klasz- szikus mester és kottasoraiban nem­csak Händel heroikus lelke mutat­kozik meg, hanem egy egész századé. Művészetének nem kellett olyan sokáig várnia a „feltámadásra”, mint pl. Bachnak. Az angolok, akik való­sággal nemzeti zeneszerzőjüknek te­kintik, 1784 óta nagy ünnepségeken hódolnak emlékének. A 200 éves halálévforduló alkal­mával mi is hajtsuk meg az elisme­rés zászlaját és áldozzunk a nagy zeneköltő emlékének. T. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom