Tolna Megyei Népújság, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 195». április 15. ]K.ö<zépiókolá*Sok Szerkesztették a Tamási Állami Béri Balogh Ádám Gimnázium tanulói az iskolai szerkesztő bizottság vezetésével Feladatok KlSZ-szervezetünk előtt TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Iskolánkban a KISZ élet az 1957/ 58-as tanévben kezdődött. Második éve annak, hogy ez a szervezet te­vékenyen működik. A KISZ tagok létszáma is meg­nőtt azóta. Az utolsó KISZ gyűlésen 15 új jelentkező tette le sikeresen a Kilián-próbót és nyert felvételt. Ezen a gyűlésen választottuk meg az új vezetőséget is. A lemondott ve­zetőség — amelynek tagjai legna­gyobbrészt negyedikesek voltak — ta náccsal látja el az új vezetőséget. Tapasztalataikkal segítik őket, kü­lönösen nagy segítséget nyújtottak az új vezetőség munkatervének ki­dolgozásában. A szervezet legfontosabb feladata a 44 új jelentkező próbára való elő­készítése és próbáztatása. Foglal­koztatásuk három csoportban tör­ténik. Csoportvezetőknek olyan ta­nulókat választottunk, akik nem­csak a KISZ munkában, hanem a tanulásban is megállják a helyüket. Gimnáziumunkban igen sok szak­kör működik. Hosszú múltra tekint hét vissza sportke-ünk is. Igen sok versenyen vettünk már részt. ■ A történelem szakkör elmúlt, di­cső korok napjaiba vezeti vissza a tanulóifjúságot. A magyar szakkör­ben kiváló íróink és költőink életé­vel és műveivel ismerkedhetünk meg, ezenkívül a világirodalom klasszikusait tanulmányozhatjuk. A szakkörök jelentős részét képe­zik a gyakorlati szakkörök. A fizika és foto szakkör érdekes és értékes munkája mellett a sütés, főzés tu­dományát is elsajátíthatják tanu­lóink a háztartási órákon. Széles teret tölt be iskolai éle­tünkben a népművelési szakkör. Munkája az 1958—59-es tanévvel kezdődött. Első nagyobb rendezvé­nye az Ady-ünnepséggel összekötött szavalóverseny volt. Majd feleleve­nítve a szavalókórus régi hagyomá­nyait, március 21-re megalakult is­kolánk szavalókórusa. Tanácsköztár saságunk ünnepén már 28 tanuló aj­kán zengett a forradalmi dal. Fel- szabadulásunk ünnepén is fellépett kórusunk és minden magyar ember­rel együtt köszöntötte a győztes áp­rilisi szelet: »Minden, mi ósdi, megremeg, ó szél, 6 szél, te fergeteg... Egyre harsog az üzenet, álljatok talpra emberek.,.« A népművelési szakkörön belül talán mégis a színjátszó csoportot ki sérik a legnagyobb figyelemmel, amely a közeli napokban öt nyelvű előadást rendez. Rövid színdarabo­kat, illetve jeleneteket adnak elő a gimnáziumban tanult orosz, angol, francia, latin és magyar nyelven. Ez az előadás a tanulók nyelvtu­dásáról it hű képat ad. A próbázásokat április közepére tér vezzük, és úgy szeretnénk megolda­ni, hogy olyan élénkek, közvetlenek legyenek, mint a foglalkozások, sem mi ne emlékeztessen benne az isko­lai feieltetésekre. A szervezet, de az egész iskola életét is színessé tették a klubdéjutá nők művészeti, irodalmi, zenei elő­adásai és vitái, és a komoly műsort követő vidám tánc. Ezt a kedves és hasznos hagyományt folytatni akar­ja az új vezetőség is. Terveink között szerepel az év­fordulók megünneplése. Nagy lelke­sedéssel készültünk április 4. meg­ünneplésére. Április 24-re, a gyar­mati ifjúság napjára azt tervezzük, hogy vendégül látjuk a gyarmati if­júság valamelyik hazánkban tartóz­kodó képviselőjét, hogy tagságunk minél közvetlenebbül ismerkedhes- sék meg ezeknek a fiataloknak az életével. Izgalommal készülünk az ezen a napon tartandó járási ifjú­Az öt nyelvű előadás mellett Vö­rösmarty Mihály Csongor és Tündé­jének előadására készülünk. A sze­replők lelkes munkája és részvétele jellemző a próbákra. A próbák so­rán egyre elevenebben kelnek élet­re Vörösmarty által csodásán meg­rajzolt mesebeli alakok: a daliás Csongor, a tündérleány és szolgáló­lánya, a vén Mirigy, a gazdag kal­már és az eleven ördögfiak. Reméljük, hogy hamarosan a Csőn gór és Tünde jólsikerült előadásáról számolhatunk be. Addig is továb­bi jó munkát kívánok a népműve­lési és vele együtt minden szakkör­nek. — Mi bajom van? — suttogja egy rekedt hang, mert hangosan beszél­ni már nem tudott. A hang tulajdo­nosának szeme csillogott, és kiabálni szeretett volna az örömtől. Nem ne­héz kitalálni, hogy ez a középiskolai labdarúgó-bajnokságon volt. Igen, a fiúk kitűnő formában voltak, mi pe­dig lestük a gólokat. Mikor más csa­patok játszottak, kicsit közömbösen szemléltük a játék menetét, de mi­kor a mieink!.:. Mint keletkező orkán, úgy ébredt a zaj. A kapu felé megy a labda, az ellenfél kapujához. — Fiúk, most, most! — Az egyik néző izgatottan topog, a másik né­mán rágja a körmeit, a harmadik vi­sít. — Go-o-ó-1! — üvölt egy ember­ként. a tömeg, és a nézőtér egy m­sági találkozóra is. Május 1-re a köz ségi szervezettel közös felvonulást terveztünk. Hozzájárul szervezetünk a VII. VIT megrendezéséhez is. Úgy hatá­roztunk, hogy egy napot dolgozunk valamelyik állami gazdaságban, és az itt kapott pénzt a VIT alaphoz ad juk, amely a mi járásunkban 17 000 forint. Ehhez 26 szervezet járul hoz­zá, de mi úgy érezzük, hogy a mi szervezetünk többet is tud adni, mint amennyi ebből az összegből minket érintene. KISZ-szervezetünk előtt még sok nagy feladat áll. Az utolsó két hó­napban fokozott munkát kíván tő­lünk az órákra való alapos felké­szülés. Meg akarjuk mutatni ered­ményes tanulással és jó munkával, hogy méltó tagjai vagyunk a Kom­munista Ifjúsági Szövetségnek. 1919-re emlékezünk Negyven éve, 1919. március 21-én a forradalmi tömegek kezükbe vet­ték a 48-as honvédek elhullatott zászlait és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A negyven év előtti hősökről és nagy tetteikről em lékezett meg gimnáziumunk is a tör ténelem szakkör március 20-i ün­nepi ülésén, valamint a gimnázium dísztermében lezajlott iskolai ün­nepélyen. A szakkörön Major László III. A) osztályos tanuló volt az ünnepi elő­adó. A Magyar Tanácsköztársaság felvidéki hadjáratáról számolt be. A nagy sikerek ellenére is elbukott a dicsőséges Tanácsköztársaság. A Szovjetunió nem tudott segíteni, mert maga is el volt foglalva belső és külső ellenségeivel, s így tudott csak a Tanácsköztársaság fölött győ zedelmeskedni az intervenció. A jól felkészült előadó nagy tap­sot kapott előadásáért. Ezután a tör­ténelmi tanulmányi versenyre ké­szülő IV. A) osztályos Torma István ismertette munkáját. Előadása mind nyájunk számára nagy meglepetés­sel szolgáltamért az 1919-es helyi eseményekkel foglalkozott. Sokan csak az előadásból tudták meg, hogy a kollégisták és a menzások szere­tett Katus nénije is tevékenyen részt vett a helyi eseményekben. Monda­nom sem kell, hogy gimnáziumunk minden tanulója büszke rá, és min­den törekvésünk az, hogy az 1919-es veteránok méltó utódaivá válhas­sunk. gyot, megkönnyebbültét lélegzik. Forrósodik a levegő. — Kérem, ne üvöltsön! Azért még megállhatna a saját lábán! — szólt egy kopasz bácsi mérgesen a nyurga ifjúhoz, aki teljes súlyával rátapo­sott a lábára. — Hajrá Tamási! Fiúk, előre! — Nő s dagad a hangorkán. Két napot átizgultunk, és nemhiá­ba. Ennek a győzelemnek a dicső­sége azonban nemcsak a játékosoké, hanem a szurkolóké is. Nemhiába volt a lábak dobogása, biztató kiált tások özöne és az idegek feszült vá­rakozása. Győztünk! S ezt zúgják a pálya szélén őrt álló magas jege­nyék is, együtt a szurkolókkal. — Győztünk! Győztünk! Gyeney Judit II. A) •. t. Vihar volt a Jupiteren Ezt a mondatot nem fantasztikus regényből idéztük. A tudósok a Ju­piter bolygóról gyakran vesznek olyan jeleket, amelyek bizonyítják, hogy atmoszférájában intenzív elektromos kisülések történnek. Ennek megálla­pítását a rádió-asztronómia tette lehetővé. Ennek köszönhető, hogy ma már „le lehet tapogatni” a Hold fe­lületét is. Az érzékeny rádióteleszkópok a kozmikus hidrogénatomok által kisu­gárzott rádióhullámokat fogják fel és segítségükkel meg lehetet állapí­tani a hidrogén sűrűségét a világ­mindenség különböző részeiben. A tudósok nemrég még csak gyanítot­ták a kozmikus hidrogén létezését, ma már meg tudják állapítani a hid­rogén-kisugárzás hullámhosszaiban beállott kisebb változásokat is. így meg lehet határozni a hidrogénfelhők mozgási sebességét, ami a csillagá­szat szempontjából nagy jelentőségű. A világűrből érkező gyenge rádió- sugarak felfogására hatalmas anten­nákat — rádióteleszkópokat szerkesz­tettek, amelynek csészéi 76 méter át- mérőjüek is lehetnek. Tervbe vették egy 180 méter átmérőjű tükör készí­tését is. A tükör méreteit azonban nem lehet a végtelenségig növelni: az anyag szilárdsága határokat szab. A pulkovói obszervatóriumban Sz. E. Hajkin professzor vezetésével, kü­lönleges formájú rádióteleszkópot készítettek, amely egy óriási csészé­ből kivágott szalaghoz hasonlít. A szalag azonban nem egybefüggő, ha­nem mozgatható támasztékokra he­lyezett, lapos lemezekből van össze­szerelve. A lemezek áthelyezésével lényegesen változtatni lehet az egész szalag beállítását, miáltal az égbolt különböző részei felé irányítható. Ennek a konstrukciónak a szilárdsá­ga lehetővé teszi rendkívül nagymé­retű rádióteleszkópok építését, ame­lyekkel a világmindenség eddig el­érhetetlenül messze fekvő részeibe is bepillanthatunk. Épül az első mongol csillag­vizsgáló Ulan-Bator közelében épül az első mongol csillagvizsgáló. Az új tudo­mányos állomást a legkorszerűbb mű szerekkel és berendezésekkel látják el. A csillagvizsgáló mellett központi földrengésjelző állomás is működik majd. A csillagvizsgálót 1961-ben, a mon­gol népi forradalom 40. évfordulója alkalmából helyezik üzembe. Milyen magas az ionoszféra? A haifai Technológiai Intézetben olyan kutatólaboratórium épül, ahol vizsgálatokat fognak folytatni a Föl­det körülvevő ionoszféra tanulmá­nyozására. Az ionoszférát vizsgáló műszer a fény sebességével impulzusokat bo­csát ki, melyek az ionoszférába jut­va, onnan visszaverődnek. A kutató­állomás a ^bocsátástól a jelzések visszaverődéséig terjedő időből igyek szik megállapítani az ionoszféra foly­ton változó kiterjedését. Az így szer­zett adatok a rádiózás szempontjá­ból igen értékesek tekintettel arra, hogy az ionoszféra mint relé-állomás működik a rádióhullámok visszave­résénél. Ritka molibdén ásványok Üzbég geológusok ritka molibdén ásványokra, ilzemanitra és jordizitre akadtak. Eddig úgy tudták, hogy ilyen ásványok csak Kaliforniában bányászhatok. A ritka ásványokat egy Taskent melletti szénmedencé­ben fedezték fel. Feltárás közben olyan ilzematnit koncentrátumok is felszínre kerülték, melyeknek fém­tartalma eléri a 20 százalékot. 300 év alatt egy másodpercet siet A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája fizikai intézetének egyik la­boratóriumában három egyforma ké­szülék áll: molekuláris generátorok. EzekFen a készülékekben ammóniák molekulák rádióhullámokat sugároz­nak ki. Ha a villanyórát nem váltó­áramú vezeték működteti, hanem ez az újfajta generátor, akkor három­száz év alatt legfeljebb egy másod­percet késik, vagy siet. A molekuláris generátorok felhasz­nálásával szervezik meg a jövőben a pontosidő szolgálatot: segítségükkel pontosabbá lehet tenni a rádiónavi­gációt, javítani lehet a rádióállomá­sok munkáját, új, tökéletesebb ala­pot lehet teremteni a fizikai és mű­szaki mérésekhez. A molekuláris ge­nerátorok tökéletesítése után, a tu­dósok ilyen készülékeket fognak el­helyezni a szputnyikokban és ezek­kel ellenőrzik azt az elméletet, hogy az idő előrehaladása összefüggésben van a mozgás sebességével. Első fényképek a Nap egész felületéről Március I3-án a White Sandsből ki­lőtt „Áérobée H 1” rakéta spekto- gráfot vitt magával, amely 197 kilo­méteres magasságban lefényképezte a Nap egész felületét. A fényképek , nagy, oszlopformájú fehér foltokat mutatnak, melyeket * a szakértők 1600 kilométer magasnak ítélnek: becslésük szerint igen magas hőfo­kon izzó hidrogénből állanak. A kerékpár feltalálója: Artamonov Zimoj Az első kerékpárt az orosz Arta­monov Zimoj találta fel: falujából saját gépén karikázott el az 1801-es moszkvai kiállításra. Berillium új technikával Amerikai szakemberek újabb módját fedezték fel a berillium ki­olvasztásának és előállításának. A berillium utrakönnyű, de igen töré­keny anyag, amelynek kohászata ed­dig komoly problémát jelentett. A berilliumnak fontos szerepe van a kozmikus utazásokra szánt gépek­nél. Penicillin helyett — vörös bor i Az alkoholizmus tanulmányozására alakult francia bizottság 223 olda­las beszámolót terjesztett Debré fran­cia miniszterelnök elé. A beszámoló­ban többek között megállapítják, hogy a bor igen hatásos baktérium­ölő, amely felveszi a versenyt a pe­nicillinnel is. A bordeaux-i (híres bortermő vi­dék!) egyetem orvosi fakultásának egyik tanára bebizonyította, hogy a bor sokféle vírust és baktériumot, így például a tífusz és a staphylo- coccus bacilusát pusztítja. Állítása szerint egy laboratóriumi kísérlet be­bizonyította, hogy két köbcenti vö­rös bor tizenöt perc alatt kétezer staphylococcust tett ártalmatlanná. Húsz köbcenti bordeaux-i vörös bor nyolcvan köbcenti vízben oldva állí­tólag megfelelne öt egység egy köb­centis penicilfinoldat baktériumölő hatásának. A csontvelő átültetéséről. Dr. Henri Jammet, a párizsi Curie- korház rádióizotóp osztályának ve­zetője a múlt héten részletesen be­számolt az atomsugárzással foglal­kozó ENSZ tudományos bizottság előtt öt jugoszláv atomtudós sikeres kezeléséről. A tudósok múlt év ok­tóber 16-án a Belgrád melletti Vinca ajtomkutató központban, baleset kö­vetkeztében sugárbetegséget szenved­tek. Jammet a sajtó tudósítóival is közölte az újszerű kezelési módot, amellyel a tudósokat meggyógyítot­ták. önkéntes vállalkozók vérképző csontvelejét közvetlenül a sugárzás áldozatainak vénáiba juttaták. Ez a kezelés „nagyon erőteljes reakciót” váltott ki, de körülbelül egy hét múlva észrevehető javulás mutatko­zott. A hat tudós közül az egyik, aki a legerősebb neutron és gammasu­gárzásnak volt kitéve, a csontvelő injekciók után meghalt. Dr. Jammet utalt arra, hogy a csontvelőkezelés csakis sugárzás kö­vetkeztében keletkezett vérmegbete­gedések kezelésénél alkalmazható. Ilyen esetekben is csak akkor helyén­való, ha a beteg egyébként már menthetetlen. A sajtókonferencián megkérdezték Jammet-től, van-e le­hetőség a vérbankok mintájára em­beri csontvelőbankok létesítésére, hogy azok súlyosabb katasztrófa ese­tén, amikor sokan szenvednek su­gárbetegségben, az orvosok rendel­kezésére álljanak. Dr. Jammet kije­lentette, hogy ezt a problémát most tanulmányozzák. A tudósok meg­próbálják eldönteni, vajon a csont­velő meghatározott hőmérsékleten konzerválható-e. A legfőbb problé­ma, mondotta, hogy a konzervált csontvelőben a sejtek életben marad­janak és szaporadjanak. Répást Júlia III. B) osztályos tanuló, az alapszervezet titkára Emlékesés Amikor ezeket a sorokat írom, az emlékezés könnyei borítják el a szememet. Meghalt egy régi kedves tanárunk, Palotás Feri bácsi, aki az orosz nyelvet tanította. Visszaemlékezem az általános iskola ötödik osztályára. A sok új, ismeretlen tantárgy közül a legismeretlenebb az orosz nyelv volt. Izga­lommal vártuk az első órát. Szinte most is látom kedves arcát, amint megáll az ajtóban és oroszul köszönt bennünket. Elmondta, hogy tanu’- juk szeretettel ezt a nyelvet. Emlékezem még az első betűkre, az első szavakra és mondatokra. Nemcsak tanított minket, de észrevétlenül meg is szerettette velünk ezt a yyelvet. »Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy«, — mondta majdnem minden órán. Az általános iskola négy éve alatt gyakran' találkoztunk Feri bácsival. Orosz órán oroszul beszélget­tünk, nagy türelemmel javította hibáinkat, ismételtette a jó mondato­kat. A gimnázium padjaiban is velünk volt, mindig érdeklődött orosz tanulásunk felől. Az elmúlt vasárnap, amikor az általános iskola zaját a néma csend váltotta fel, mi volt tanítványok is ott álltunk, hogy búcsút vegyünk tő­le. Róla beszélgettünk és megértett ük, hogy mit adott nekünk. Milyen kár, hogy az iskola padjaiban nem tudjuk megmutatni azt a hálát, ami­vel tanárainknak a tudásért tartoztunk! Kiss Gyöngyvér II. A) o. t. Eleven munka folyik szakköreinkben Nyirö Mária III. A) o. t. Rózsay István IV. A) o. t. GYŐZTÜNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom