Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

# 10 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. március 9. A Bátaszéki YSK pályaavatóra készül... Az elmúlt évben hatalmas épít­kezést végzett a Bátaszéki VSK. 9 szobás öltözőt, 250 nézőt befogadó le látót építettek, nagyrészt társadalmi munkában, bizonyítva azt, hogy így is lehet dolgozni. A bátaszékiek sze rint — annak ellenére, hogy kollek tív munka a nagyszabású építkezés — főként Vicze János sportköri el­nök érdeme. A fáradhatatlan, szervező sport­köri elnököt az elmúlt nyáron fő­leg a sportpályán találhattuk meg. Szépen is haladt a munka, mintegy 100 ezer forintnyi társadalmi mun­kát végeztek. Akkor 90 ezer forint­tal sietett népi államunk az építke­zés segítésére. Amíg társadalmi mun kát végeztek a bátaszékiek, szinte zökkenőmentesen ment minden. Az­tán vontatottá vált, így az építkezés befejezése kihúzódott decemberre, s akkor már nem tarthatták meg a pályaavatót. Most az utolsó simítá­sokat végzik, s készülnek a pálya- avatóra. Ebből az alkalomból kerestük fel Vicze Jánost, a népszerű bátaszéki sportköri elnököt, hogy milyen mű­sorral tartják a pályaavatót. — Pontos műsorunk még nincs az egy hónap múlva sorrakerülő ava tóra ;— mondja Vicze sporttárs —, de szeretnénk széppé tenni az ava- tót, hogy a bátaszéki ifjúság érdek­lődését ezúton is felkeltsük 'a sport iránt. Valószínű NB I-es labdarúgó csapat részvétele teszi érdekessé a bemutatót, azonkívül pécsi torná­szok szereplésére is számítunk. A helyi sportoló ifjúság is bemutatja tudását: az óvodásoktól kezdve, az úttörők, KISZ fiatalok, sportolóimé egyaránt szerepelnek a változatos já ték, torna, atlétikai, kerékpáros be­mutatón. A bátaszéki pályaavató ünnepély remélhetőleg hozzájárul az egész me gye sportmozgalmának megerősödé­séhez, hisz mindig számottevő erőt jelentettek a bátaszékiek a megye sportjában. Y Milyen díjakat számolhatnak a játékvezetők ? A Megyei Labdarúgó Szövetség 7. számú hivatalos közleménye közli, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnökségének határozatát a játékve­zetői díjakról. Ezek szerint 1959. március 1-től az alábbi díjakat szá­míthatják fel a játékvezetők. NB III. Mérkőzésvezető 50 forint, partjelző 30—30 forint. Megyei I. osztály játékvezetői díj 40 forint, partjelzők 20—25 forint. Járási mérkőzéseken játékvezetői díj 25 forint, partjelzők díja 15—15 forint. Ifjúsági mérkőzéseken játékveze­tői díj 20 forint, partjelzők díja 10 —10 forint. Ha a mérkőzés a játékvezető lak helyétől eltérő helyen van, akkor a fenti működési díjon kívül étke­zési költség is számítható fel az alábbi mérvben: 61—140 kilométerig 15 forint, 141 —240 kilométerig 30 forint, 241—360 kilométerig 45 forint, 361—500 kilo­méterig 60 forint. A kilométerek szá ma a játékvezető lakhelyétől a mér­kőzés helyéig és visza együttesen számítandó. A 30 kilométernél közelebb fekve (tehát felszámítás szempontjából 60 kilométert kitevő) helységbe tör­tént kiküldetés esetén 15 forint, ét­kezési költség számítható fel ab­ban az esetben, ha a menetrendsze- rint közlekedő vonatokkal az uta­zás 8 óra alatt nem bonyolítható le. Ha ilyen távolságon belül menetrend szerinti vonattal 8 órán belül lak­helyére visszaérhet, étkezési költ­ség nem számítható fel. Utazási költségként csak a tény­legesen felmerült utazási költség szá molható el. Igénybevehető gyorsvo­nat II .osztály vagy személyvonat I. osztály, éjjeli utazás esetén II. osz­tályú hálókocsi. Szállodaköltség címén szállodai számlával igazolt összeg, számla nél­kül pedig 20 forint, szállodaköltség­térítés számolható el. Asztalitenisz, sakk / egyéni és csapatbajnokság a MEDOSZ szakszervezeti sport­körök részére A Hőgyészi Gyapjús MEDOSZ Sportkör a MEDOSZ Tolna megyei Bizottsága megbízásából Hőgyészen a kultúrotthon nagytermében már­cius 15-én délelőtt asztalitenisz és sakk egyéni és csapatbajnokságot rendez a megyei MEDOSZ sportkö­rök részére. A nevezéseket március 11-ig fogadja el a Hőgyészi Gyapjús MEDOSZ Sportkör . A Kisdorogi Sportkörnek újból lesznek tagjai A tagsági díj a sportkörök jelen­tős bevételi forrása. Kisdorogi .n né hány évvel ezelőtt a tagsági díjak­ból sokezer forintot szedett be a sportkör. Az utóbbi egy-két évben azonban egyáltalán nem volt sport­köri tagság, s éppen ezért tagdíjat sem fizetett senki. A vezetőségvá'.asz- tás óta már megkezdték a tagtobor­zást. Lauf fér János vállalta ezt a munkát. Munkáját nagyban meg­könnyíti, hogy legtöbben saját ma­guk mennek oda hozzá és kérik, hogy őket is írja fel tagnak. Ennek köszönhető, hogy néhány nap alatt már 80 főre emelkedett a sportköri tagok száma. Az elkövetkező hetek­ben még jelentősen fog növekedni a létszám, sőt a vezetőség reméli, hogy ez a szám a duplájára is emelked­het. A sportköri tagság bizonyos ked­vezményeket ad a tagoknak, s ugyanakkor a tagdíjak nagyban elő segítik a sportkör vezetőségének munkáját. Márton Árpád Felhívás levelezőinkhez, tudósítóinkhoz! Kérjük levelezőinket, tudósítóin­kat, hogy a ma lejátszásra kerülő labdarúgómérkőzésekről 18 órától a 20—10-es telefonon adjanak tudó­sítást, illetve eredményközlést. Fel­tétlenül várjuk, hogy tudósítóink az ifjúsági mérkőzésekről is közöljék az eredményeket. Mázai levelezőn­ket külön felhívjuk, hogy tudósítá­sát feltétlenül várjuk. A vitorlázórepülés története Irta: Csanádi Norbert Múlt vasárnapi számunkban megkezdtük Csanádi Norbert »A vitorlázórepülés története« című művének közlését. 2. Világraszóló motoros repülő ered­ményeik mellett a motornélküli re­pülő kísérleteiket is folytatták és 1911. október 24-én Orville Wright 9’45” időtartam teljesítményt ért el a tengerparti dünéken. Az emberi elme hosszadalmas és kitartó harcának vizsgálatánál, ame lyet az ember a levegő meghódítá­sáért vívott, okvetlenül meg kell említeni az orosz tudomány nagy neveit: Lomonoszov, Mendelejev, Zahárov, Rikácsev, Zsukovszkij, Ciolkovszkij, Csápligin személyében akik élenjártak a repülés tudomá­nyának kifejlődésében. Az emberek ebben az időben el sem tudták képzelni, hogy a repü­lés békés polgári célokra, sportra is felhasználható lehessen. A háború utáni motoros repülés betiltásának hatására Ursinus német mérnök kéz deményezésére Németországban meg vetették a vitorlázórepülés alap­jait. Ursinus a rhőni hegyekben kezdte meg először egy lelkes kis csoport­tal a vitorlázórepülést. Ursinus ha­talmas propaganda munkát fejtett ki és a propaganda nyomán aerocli- namiküsok, repülőgép szerkesztők, főiskolai egyesületek kiváló vitor­lázógépeket építettek és a meteoroló gusok a világhírű Georgii tanárral az élen új utakat nyitottak meg a vi­torlázó repülők számára a levegő birodalmában. Ettől kezdve rohamosan fejlő­dött a vitorlázó repülés. 1922-ben Martens és Hentzen 1 óra körüli re­pülései már nagy feltűnést keltettek. A 3-ik és 4-ik rhőni versenyen 1922—23-ban már 350 méter magas­ságot 10 kilométer távolságot és 3 óra 21 perces repülési időt értek el. Közben itthon Magyarországon Hosszú István volt világháborús pi lóta 1922-ben egy sajáttervezésű 3 fedelű vitorlázógép építését kezdte meg. Társa volt a munkában Szűcs István szerelő. A gép elkészítése után 1924-ben a Zágrábjnelletti Szi­szek község egyenes országútján gé pét kipróbálta. Az országút mellől startolt Hosszú István és az úton haladó autó körülbelül 5 kilométer távolságot futott be, maga után húz­va a vitorlázógépet körülbelül 10 méter magasan. A gép leszállva ki­sebb mértékben megsérült. Ezt meg előzőén a vitorlázógépeket csak gu­mikötél segítségével indították el a hegyek tetejéről. A repülésről a zágrábi »Jutárnyi List« című újság cikket közölt. A javításokat Hosszú István anyagiak miatt nem tudta biztosítani, és igy kísérleteit abbahagyta. A németországi eredmények ha­tására indult meg Franciaországban, Angliában és Olaszországban a mo- tomélküli repülés, de lényeges ered­ményt a közeli 2—3 évben egyik országban sem tudott felmutatni. Oroszországban az 1919-es forra­dalom a repülésben is igen nagy változást hozott. A szovjet hatalom helyesen látta a repülésnek óriási nevelő hatását és a többi technikai sportágak beindítása mellett módot adott arra a szovjet fiataloknak, hogy a vitorlázórepüléssel foglalkoz zanak. A szovjet társadalom ha­talmas áldozatkészséggel az állam­építés nehéz feladatai mellett vi­torlázó repülőgépeket épített. Az első kezdeti próbálkozások sík vidéken történtek, és a pár méteres ugrások nem hozták meg a kívánt eredményt, majd 1923-ban enyhe lej tésű domboldalakról és kisebb he­gyekről indulva mindig szebb és szebb eredményeket értek el a szov jet pilóták. A Krim-félszigeten 29 kilométerre Fedosija várostól Kle- mentyev hegyen Arceulov repülő­gép szerkesztő A-5 gépén egyfolytá­ban több órát töltöttek motor nél­kül a levegőben. Az elért magasság 100 méter volt az indulási hely fe­lett. A következő évben már 5 óra 15 percet repültek egyfolytában és 300 méterre emelkedtek az indulási pont fölé. 1925-bn itt a repülés első idősza­kában 435 méter magasságot 2-1,4 kilométer távolságot és 10 óra 06 perc időtartalmú repülést értek el. Németországban ekkor voltak a vi toriázórepülés legválságosabb évei. 1927-ben megtört a jég: a német vi­torlázórepülők eddigi rekordjaikat 5—6-szorosára növelték. Előbb Schulcz 9, majd 14 óra 7 percet re­pült, magasságban 750 métert értek el. Távolságban Nehring 72 kilomé­tert repült lejtőszélben. Tájékoztató az építőipari taaalák felvételéről Kormányzatunk távlati lakásépítő kezési programjának célkitűzése, hogy 15 év alatt minden család ön­álló lakáshoz jusson. A cél elérésé­hez új városrészeket, sokszázezer új lakást kell felépíteni. A nagyarányú program végrehaj­tásának egyik előfeltétele, hogy le­gyen elegendő munkáskéz a lakóhá­zak, iskolák, óvodák építéséhez. Az illetékes szervek megállapítása sze­rint 1965-ig közel 35 ezer új szak­munkást kell kiképezni. Az ipari tanuló intézetek és az építőipari vál lalatok már a most következő tan­évben az előző évi tanulólétszám­nak több mint kétszeresét veszik fel. Az építőipari tanulók felvétele már az előző években is okozott bi­zonyos nehézségeket a beiskolázás­sal foglalkozó szerveknek. Az építő­ipari szakmákra főleg a vidéki fia­talok jelentkeznek. A városi fiatal­ságra az építőipari szakmák kevésbé hatnak vonzóan. Ennek oka az, hogy sem a fiatalok, sem szüleik nincse- csenek eléggé tájékoztatva az építő ipari szakmák körülményei felől. Az építőipari szakmák ma a legmegbe­csültebb szakmák közé tartoznak. Ez anyagiakban is megnyilvánul. A kéz dő szakmunkások már felszabadulá­suk után jóval ezer forinton felül keresnek. De vannak olyan fiatalok ból álló brigádok is, amelyek kere­sete a kétezer forintot is eléri. A fiatal szakmunkások keresete 1—2 éves gyakorlás után általában 1300 —1400 forint felett van. A béren fe­lüli juttatások pénzbeli értéke a bér nek mintegy 50 százalékát teszi ki. Hazánkban az építőipar a tőkés­rendszer idején a legelmaradottabb szakmák közé tartozott. Az építkező seken úgyszólván minden munkafo­lyamatot kisipari módszerekkel, ké­zierővel hajtották végre. Különösen az anyagmozgatás nehezítette meg az építőipari munkások helyzetét. Az államosítás után megindult nagy arányú építkezéseket azonban már csak az ipar nagyfokú gépesítésével lehetett megvalósítani. Az építőipar gépesítését most tovább fokozzák, új technikai eljárásokat vezetnek be. A panell, a nagyméretű téglák, az előregyártott elemek felhasználása, új technológiai módszerek beveze lé­se, valamint a kisgépek fokozottabb alkalmazása, a múlthoz képest az építőipart valósággal forradalmasít­ják és nagymértékben könnyítik meg e szakmák művelését. Talán egyetlenegy szakmában sem olyan nagy a szakmai öntudat ér­Apróhirdetések A SZEKSZÁRDI Belsped Vállalat szekszárdi telephelyére felvesz lóhaj- tókat. Munkásszállás van. A SZEKSZÁRDI Építőipari Szövet­kezet azonnali belépésre keres szak- képesítéssel rendelkező műszaki ve­zetőt, kalkulátort és kőműves részleg- vezetőt. Gyümölcsfaoltványok, díszfák, díszcserjék, évelő virágok, fenyők eladását március hó 6-án az Alsó- tekeresi Állami Gazdaság megkezdte faiskolai lerakataiban: Dombóvár, Rákóczi u. 59., Tamási, Bezerédj u. 17. _____ Egy alig használt komplett zene­kari nagydob áron alul eladó. Érdek­lődni: a kölesdi fmsz, telefon: 8. ELADÓ a szekszárdi vasútállomás hoz közel 384 n.-öl házhely, Tán­csics Mihály u. 31. ZAMÁRDIN háromszobás, zárt- verandás, fürdőszobás, folyóvizes, cserépkályhás családi ház 420 négy­szögöles fajgyümölcsös, melléképü­letekkel, beköltözhetően eladó. Za- márdi, Damjanich u. 9. SZEKSZÁRDON központban " ház- helyek, szép kilátással eladók. Ér­deklődni lehet a szekszárdi hirdető­ben. SZAKÁLY községben eladó 2 szo­ba, konyha, verandás ház, mellékhe lyiséggel. Azonnal beköltözhető. 710 négyszögöl terület, egyrész szőlő. — Kelemen Béla, Szakály, Bem utca 543. ________________________________ S ZEKSZÁRD Palánki hegyen ezer négyszögöl szőlő, lakható tanyával, eladó. Érdeklődni: Mözs, Sztálin út 94. szám. VASAS szakmában jártas raktári gyakorlattal bíró raktárvezetőt azon nali belépéssel felveszünk. Vasipari Vállalat, Szekszárd. zete, mint az építőipari munkások­nál. Még évtizedek múlva is az al­kotó ember büszke önérzete tölti el az építőket, ha olykor elhaladnak egy-egy épület előtt, amelynek épí­tésében résztvettek. Azok a fiatalok, akik a most következő években ta­nulják meg szakmájukat, részesei le hetnek egy olyan építkezési program megvalósításának, amely új, korsze­rű városrészek felépítésével sok­százezer családot juttat hajlékhoz. ,— Ugyanakkor ezek a fiatalok a szak­ma elsajátításával biztos alapot te­remtenek saját jövőjük építéséhez is. Ma már az iparitanuló-képzés is összehasonlíthatatlanul más körül­mények között folyik, mint a múlt­ban. A meginduló, nagylétszámú épí tőipari tanulóképzés lebonyolításá­hoz a Munkaügyi Minisztérium több új, korszerű építőipari tanulóintézet felépítését és beindítását tervezi. A most felvételre jelentkező építőipa­ri tanulók április 2-tól 2 hónapo» keresztül 3—3 nap elméleti és gya­korlati oktatásban részesülnek. Ez alatt az idő alatt megtanulják a szerszámok kezelését és bizonyos el­méleti szakmai alapismereteket. A gyakorlati képzés ekkor még úgy­nevezett tanudvaron történik. Júniustól december 2-ig kikerül­nek a tanulók az építkezésekre. Mind a tanudvarokon, mind az épít­kezéseken kiváló szakembereit fog­lalkoznak a tanulókkal. A fiatalok decembertől március 15-ig a téli idő szak alatt csak elméleti oktatásban részesülnek. Az építőipari tanulók többek kö­zött munkaruhát, bakancsot, bakancs talpalást, a hidegebb időkben pedig védőöltözéket kapnak. Képzési ide­jük alatt tanulmányi eredményeik­től függően a szokásos ipartana ló- ösztöndíj bán részesülnek. A vidéki tanulókat otthonokban helyezik el, ahol teljes ellátásukról gondoskod­nak A kőműves, ács, tetőfedő, épület­burkoló, parkettás szakmákra 15-től 17 éves korú egészséges fiúk jelent­kezhetnek. A szakmák tanulmányi ideje két év. Jelentkezni lehet Bu­dapesten a 34. sz. intézetben (VIII., Üllői út 76.), 35. sz. intézetben (XIII. Huba u. 12.) 207. sz. intézetben (XIII Angyalföldi út 2.). Ezekben az inté­zetekben kőműves ipari tanulókat képeznek ki. A 36. sz. intézetben (XIV., Várna u. B. épület) festő, te­tőfedő és ács ipari tanulókat vesz­nek fel. Ezenkívül Ózd, Debrecen, Kazincbarcika, Diósgyőr, Tatabá­nya, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Szolnok, Békéscsaba, Nyíregy­háza és Várpalota nagyobb építke­zései mellett szerveztek építőipari tanulóintézetet. A jelentkezések már megindultak és kielégítően folynak. Az iparitanuló intézetek és a vál­lalatok továbbra is tárt kapukkal várják minél több 15—17 éves fia­tal jelentkezését. Juhok jelzéséhez (billogozásá­hoz) használjon OVILLA juhjelző festéket. Kátráay, szurok, kocsikenőcs használa­ta büntetendő cselekmény. Az Ovillát a Gyapjú és Tex­tilnyersanyag Forgalmi Válla­lat kirendeltségei hozzák for­galomba. TOLNA MEGYEI NEPOJSAO A Magyar Szociallfta Munkáspárt it a tanácsolt lapja Szerkeszti a Szerkesztóblzottíis, Szekszárd, Mártírok tar* 19-1# Felelás kiadó: xi MSZMP Végrehajtó Bizottsága Telefon: 20-10, 20-11 Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom