Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

„Büszkén és tisztelettel emlékezünk meg a hős asszonyokról“ Prantner József elvtárs mondott ünnepi baszédet Szekszárdon a nemzetközi nőnap alkalmából Szerte a megyében lelkes ünnepségeken köszöntötték a (nőket a nem­zetközi nőnap alkalmából. Ezen a napon különösen mély értelmet ka­pott az a sok-sok virágerdő, a renge teg ajándék, a nők jelé áradó meg­annyi szeretet jelei fiataloktól és öregektől. A könnyek, amelyek az ün­nepségek alatt hulltak mint ezernyi drágakő, a végtelen boldogság, az öröm kifejezéseit mutatták. győződve, hogy nem messze van az az idő, amikor ők is felszabadulnak. A továbbiakban szólt Prantner elv­társ az asszonyok szerepéről a béke- harcban. Egyúttal emlékezés és jövőbenézés volt ez a nap. Emlékezés a múlt ra, amikor a nők elnyomása szinte divat volt s a kapitalista országok- \ bán még ma sincs meg az egyenjogúságuk. Emlékezés a nők megválto­zott helyzetére, de csak ott, ahol — mint nálunk is — a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. S végül jövőbenézés, mit kell még tenni, hogy maradéktalanul érvényesüljenek egyrészt a nőket segítő párt- és kor­mányhatározatok, másrészt minél szélesebb körben bontakozzon ki a nők mozgalma szocializmusunk felépítése érdekében. SZEKSZÁRDON különösen meleghangulatú ünnepsé­gen köszöntötték a nőket, amely a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára való készülődés jegyében zajlott le. Részt vett az ünnepségen Kövendi Sándorné, a munkásmozgalom régi harcosa és Bertók Róbertné leánya, Obláth Györgyné, akinek édesanyját itt Szekszárdon végezték ki 1919-ben. Ünnepi előadást Prantner József elv­társ, a megyei pártbizottság első tit- kára tartott. A Himnusz és egy szép szavalat, va lamint Takács Mihályné elvtársnő, a Nőtanács megyei titkárának megnyi­tója elhangzása után Prantner József elvtárs beszéde következett. Beszéde első részében visszapillan­tást tett a nők régi helyzetére, amikor jogfosztottság, elnyomás volt az osz­tályrészük. Éppen ezért ott voltak a forradalmi mozgalomban, a békéért, a boldogságért folyó harcban, hisz őket kétszeresen is sújtotta az elnyomás. — Büszkén és tisztelettel emléke­zünk meg a hős asszonyokról — mon­dotta —, mint az egri nőkről. És az olyan kommunista asszonyokról, 9 mint Klara Zetkin, vagy a mi me­gyénkben is Császár Erzsébet. S akik életüket adták a mi új világunkért, mint Bertók Róbertné, Szabó Erzsé­bet és sokan mások, emléküket híven megőrizzük. — Harcuk, áldozatuk nem volt hiábavaló, bármennyire is igye­kezett az úri világ károgása be­feketíteni emléküket. Bármennyi­re is próbálták az ő nyomdokaik­ba lépő új és új harcosok akara­tát azzal megtörni, hogy harcuk nem ér semmit, kár minden lé­pésükért. A történelem rácáfolt minderre. Most, amikor ezen a napon végig­nézünk a világon, megállapíthatjuk, nagy utat tettünk meg, nagy utat tet­tek meg az asszonyok. A Szovjetunió segítségével a felszabadult asszonyok a legjobb harcosok álmait valósíthat­ják meg. * Ezután arról beszélt, hogy nem így van ez mindenütt, az úgynevezett szabad országban, mint Svájc, ahol nincs a nőknek szavazati joguk sem. Még nehezebb a helyzetük az asszo­nyoknak a gyarmati országokban. Mindennap velük van a nyomor, az éhínség, melyet a mi asszonyaink nem is ismernek. — De ezekben az országokban is re- cseg-ropog az imperializmus építmé­nye S ilyenkor, mikor ünnepiünk, gondoljunk rájuk, hiszen a mi har­cunk, eredményeink további erőfeszí­tésekre bátorítja őket. Meg vagyunk — Összefogásra van szükség, hogy ne legyen háború — mon­dotta többek közt. — Régen is tiltakoztak az asszonyok, de hiá­ba, mert az agresszorok megféke­zésére szervezettség és erő kell. Ez az erő a Szovjetunióval, an­nak morális és ha kell katonai erejével megszületett, mely képes a békés tárgyalások útjára kény­szeríteni az agresszióra törekvő­ket. Beszélt a további feladatokról is, hisz van még nálunk is tennivaló az egyenjogúság további szélesítése te­rén, különösen a kisparaszti gazda­ságban dolgozó nők érdekében. Az ő egyenjogúságuk problémája is csak a nagyüzemi gazdálkodásra való átté­rés után oldódhat meg véglegesen. — Sok még a tennivaló — mondot­ta befejezésül —. de meg vagyunk győződve, hogy a béke, a szocializmus ügye legyőzhetetlen, jg Ezután különböző küldöttségek tag­jai, mint a szovjet asszonyok képvi­selője, az úttörők, a KISZ-fiatalok, a Néphadsereg tisztjei, a városi párt- bizottság képviselője üdvözölték a megjelenteket, sok sikert kívántak munkájukhoz, s a fiatalok egy-egy cserép virággal kedveskedtek az el­nökség tagjainak. Felszólalt Kövendi Sándorné elv­társnő is, üdvözölve a szekszárdi asszonyokat, hisz mint mondotta, sok szeretet fűzi össze őt a szek­szárdiakkal. Méltó keretet adott az egész ben­sőséges ünnepségnek a szekszárdi gimnázium irodalmi körének megha­tóan szép műsora. A TAVASZI MUNKÁK HÍREI r SZÁZ TRAKTOR DOLGOZOTT VASÁRNAP A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK FÖLDJEIN A Gépállomások Igazgatóságának tegnapi tájékoztatása szerint a múlt hét második felében már 500 kormos és gumikerekű traktor dolgozott a termelőszövetkezetekben, szántottak- vetettek, hengereltek, műtrágyát szór­tak és istálló trágyát hordtak ki a földekre. összesen mintegy tízezer holdon végezték el az őszi kalászosok fejtrágyázását, tavaszi ápolását és 2500 holdon földbe tették a tavasziak vetőmagját. Mivel az idő sürget, a gépállomások mintegy 100 traktorral dolgoztak vasárnap is a termelőszö­vetkezetek földjein. A szedresi, a vár­dombi, a nagydorogi és a varsád! gépállomások körzetében például a traktoroknak majdnem a felét üzemel tették vasárnap. A tavaszi munkák sürgősségére va­ló tekintettel a Gépállomások Megyei Igazgatósága elrendelte, hogy ahol arra szükség van, a gépeket éjjel­nappal üzemeltetni kell. Ennek szel­lemében az elmúlt pár napban pél­dául a Várdombi Gépállomáson 25 traktor dolgozott két műszakban, Dalmandon pedig egy traktorosbrigád dolgozott éjjel is a földeken. 2800 HOLD BORSÓT VETETTEK A MEGYÉBEN A tavaszias idő beköszöntével meg­élénkült a határ. Ki fogattal, ki trak­torral szánt, vet, igyekszik mielőbb földbe tenni a tavasziak magját. A gépállomások körzetében, az egyéni parasztok parcelláin és a termelőszö­vetkezetek területén napokkal ez­előtt megkezdődött a vetés. Eddig a megye területén mintegy 2800 holdon került földbe a borsó, 2100 holdon a zab és 1800 holdon a tavaszi árpa magja. A munkákkal egyidőben ha­lad az ősziek tavaszi ápolása, henge- rezés, a fejtrágyázás. A szőlészetek­ben megkezdődött a nyitás, amely megyei viszonylatban 10 százalék, a gyümölcsösökben pedig a metszést és a rügyfakadás előtti permetezést vég­zik a gazdák. Míg a megye szinte valamennyi te­rületén megkezdődtek a tavaszi mun­kák, igyekeznek az emberek, addig különösen Tamási és Dunaföldvár környékén mintegy 3000 holdon még lábonáll a kukoricaszár, amelynek sürgős letakarítása nem tűr halasz­tást. 50 HOLDAT FEJTRÁGYÁZTAK Amint a földekre rá lehetett men­ni, a kisvejkei Szabadság Tsz-ben is azonnal megindult a munka. Először csak a földek előkészítését, szántását, trágyázását végezték, utána megin­dult a vetés. Ennek során mintegy 50 holdon fe.i- trágyázták az őszi kalászosokat, s ezt a munkát a közel 30 holdas pillangós növényeknél is elvégezték. Napjaink­ban befejeződött a zab vetése. A cukorrépa alá is kivitték a szük­séges trágyamennyiséget, most mű­trágyázzák és megkezdik a cukorrépa vetését. Későbbi időpontban kerül sor még mintegy 27 holdon vöröshere-vetésre. A magot már beszerezték a termelő- szövetkezetben, de várni kell vele, mert felülvetésre szánták. FOLYIK AZ ŐSZIEK ÁPOLÁSA A györkönyi Szabadság Tsz-ben is szorgalmasan ápolják az őszi vetése­ket. A több mint 2000 holdasra nőtt tei’melőszövetkezőiben már befeje­zést nyert a mák és a borsó vetése. Napjainkban a tavaszi kalászosok vetése folyik a termelőszövetkezet­ben. Legfontosabb tennivalóink Megyénk dolgozói is nagy érdek­lődéssel figyelték a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz- szusát, amely számos elvi és gyakor­lati kérdésben mutatott utat a szov jet népnek és a nemzetközi munkás- mozgalom számára. A kongresszus — amely a XX. kongresszus tanítá­sait igazolta, tételeit továbbfejlesz­tette, az utóbbi idők legkiemelke­dőbb nemzetközi eseménye volt, amelynek kihatásai ma még szinte felmérhetetlenek. Számos nemzetkö­zi kérdésben tett messzemenő kez­deményezést, amelyekkel jelentős csapást mért az imperialista erőkre, s amelyeknek nyomán előbb va_gy utóbb, de a tárgyaló asztal mellé kényszerítik a háború »bajnokait«. Mi sokat, nagyon sokat köszön­hetünk a Szovjetuniónak, amely ha­talmas áldozatokat hozott népünk, hazánk függetlensége, szabadsága ér dekében, népünk felemelkedéséért. Sok tapasztalatot kaptunk a Szov­jetuniótól építőmunkánk során, s bár most a rendkívüli kongresszus a hétéves tervvel kapcsolatos vita során lényegében a kommunizmus­ba való átmenet elvi és gyakorlati kérdéseit vitatta meg, de most is sok tapasztalatot hasznosíthatunk az ott elhangzottakból, természetesen a magyar viszonyoknak megfelelő al­kalmazása révén Ezt tette meg a Ma gyár Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának március 6-i ülé­se, amely meghatározta a népünk előtt álló legfontosabb tennivalókat, megjelölte azokat a gazdasági, poli­tikai célkitűzéseket, amelyeknek megvalósításával jelentősen előbbre haladhatunk a szocializmus építése terén, ugyanakkor teljesítve nemzet közi kötelezettségünket, erősítve a szocializmus táborát, elősegítjük a békés versengésben a szocializmus győzelmét. Teljes erővel folyik a két világ- rendszer között a gazdasági ver­seny. A verseny kimenetele nem kétséges a szocialista tábor gyors gazdasági fellendülése, a szocialista országok egyenlő fejlődése és ki­egyenlítődése révén, mégpedig a leg magasabb színvonala, biztosíték arra, hogy a versenyben a leghala­dóbb társadalom győz. De a győze­lemért meg kell dolgozni, a szocia­lista tábor minden országa, népe munkájával segíti ezt. A magyar dolgozó nép úgy tud igazán ehhez a győzelemhez hozzájárulni, ha gyara­pítja az országban a szocializmus erejét, ha minél gyorsabban felvirá­goztatjuk népgazdaságunkat. Ez egyúttal azt jelenti, hogy erőinkhez mérten a legtöbbet, a legjobbat és a leggyorsabban tegyük. Helyes volt a Központi Bizottság decemberi határozata, amely a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­nek gyorsabb ütemének lehetőségé­ről szólt. Ma már nem kétséges sen­ki előtt, hogy ezt a határozatot a gyakorlati élet igazolta. Az ország­ban március 1-én az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek ke­zén az ország szántóterületének több mint 40 százaléka volt. Megyénkben is meggyorsult a mezőgazdaság át­szervezése. Március elején Tolna megyében a szántóterületnek 53,1 százaléka volt a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kezében. Jelen­tős fejlődés ez a mezőgazdaság át­szervezésében. Most azonban az a feladat, hogy az átszervezésben el­ért eredményeket megfelelően meg­szilárdítsuk, tegyük gyorssá, zavar­talanná az új, mezőgazdasági szocia lista szektorok munkáját. Állami és pártszervek adjanak meg minden se gítséget ehhez. Ez az alapfeltétele hogy további nagy lépéseket te­gyünk előre a termelőszövetkezetek fejlődésében. Szélesítsük ki a patro­náló mozgalmat, az állami gazda­ságokban nagy gyakorlatra szert tett szakemberek adjanak segítséget az új nagyüzemi gazdaságoknak. Az ipar területén is megvan a lehető­ség arra, hogy gyorsabban halad­junk előre. A Központi Bizottság azt tűzi ki célul, hogy a hároméves népgazdasági tervünk néhány leg­fontosabb mutatójának 1960-ra ki­tűzött színvonalát már ez év vé­gére elérjük, s ezzel lehetőség nyíl­jék arra, hogy még jobban megala­pozzuk gazdaságilag és politikailag az elkövetkező ötéves tervet. Itt nem a számok hajhászásáról van szó, hanem tervszerű munkáról, a munkaverseny kibontakoztatásá­ról, a takarékosságról, még átgon­doltabb beruházásról, amelynek te­hetőségei adottak. A fentiek csupán kiragadottak a határozatból. Ahhoz azonban, hogy jól megértsük a Központi Bizottság nak ezt a határozatát, szükséges, hogy alaposan tanulmányozzuk a XXI. kongresszus tanításait. Te­gyük egész népünk kincsévé azokat az elméleti vonatkozású tételeket, amelyek ott elhangzottak, ismertes­sük a hétéves terv nagyszerű pers­pektíváját, amely megvalósulásával a legrövidebb munkaidő, a legmaga sabb életszínvonal bontakozhat ki, s amelyek mindenki előtt egyértel­műen bizonyítják majd a szocializ­mus elvitathatatlan fölényét a ka­pitalista renddel szemben. Kövendi Sándorné elvtársnő a Népújság szerkesztőségében Kövendi Sándorné elvtársnő a munkásmozgalom régi harcosa, aki a nemzetközi nőnap alkalmával Szekszárdra látogatott, március 9-én, hétfőn reggel felkereste a Tol­na megyei Népújság szerkesztőségét. Hosszasan elbeszélgetett a lap mun­katársaival és az 1919-es események ről, valamint szovjetunióbeli tartóz­kodásával kapcsolatban beszélt éle­tének egy-egy epizódjáról. Termelőszövetkezeti nagygyűlés Bonyhádon Vasárnap délelőtt nagygyűlést ren­deztek Bonyhádon abból az alkalom­ból, hogy a község, Gyönk után Tolna megye második járási székhelye, tei- melőszövetkezeti község lett. A lőté­ren rendezett nagygyűlésre az ősla­kos magyarokkal és németekkel együtt vonultak fel a felszabadulás után betelepült székelyek és felvidé­kiek, akik most már valamennyien közös táblán gazdálkodnak. A há­romezer főnyi tömeg előtt Nyers Re­zső, a Központi Bizottság tagja, a SZÖVOSZ elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, miután a község lakói a nagyüzemi gazdálkodás útját vá­lasztották, minden napot ki kell hasz­nálni, hogy jó eredményeket hozzon a közös gazdálkodásban eltöltött első esztendő. Beszélt a gépállomások je­lentőségéről, majd méltatta a mun­kás-paraszt szövetséget. A nagysikerű gyűlés után a mázai bányász zenekar térzenével szórakoz­tatta a bonyhádiakat. Az elmúlt évben 32 élő malacot választottak le a megye legjobb anyakocájától A megyei törzskönyvezési osztály szakemberei érdekes statisztikát ál­lítottak össze a megye törzskönyve­zett anyakocáiról. A statisztika alapján kiderült, hogy a megye legjobb törzskönyve­zett anyakocája »az ötös Eli« Török Béla szekszárdi lakos birtokában van. Ettől a kocától egy év leforgá­sa alatt 32 élő malacot választottak le, a leválasztott malacok súlya meg haladta a 804 kilogrammot. Kiváló eíedmény született a bá- taszéki Búzakalász Termelőszövet­kezet éltetőjében is. A szövetkezet sertésgondozói kocánként tizenhat malacot ellettek az elmúlt év során. A lengyeli tangazdaság sertéste­nyésztői is kiemelkedő eredménye­ket értek el a múlt évben. Ugyanis kocánként 18 malacot választottak le, s a választási alomsúly elérte a 308 kilogrammot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom