Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
lí>59. március 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Á jövedelmező mezőgazdasági üzemek kialakításáért pártunk és kormányunk helyes politikája megteremtette az ellenforradalom óta eltelt két év alatt dolgozó parasztságunk körében a politika Iránti bizalmat. Ezen a bizalmon alapul az elmúlt hónap utolsó heteiben, a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése terén, megyénk területén bekövetkezett ugrásszerű fejlődés is. * Az elmúlt napokban több mint 100 000 kataszteri hold tsz-terüle- ten indult be a termelőmunka. A szövetkezeti utat választott dolgozó parasztságunk, de egész dolgozó népünk szempontjából sem közömbös, hogy a most beindult tavaszi mezőgazdasági munka nyo mán milyen eredmények születnek. A jó eredmények elérésében fontos feladat hárul gépállomási dolgozóinkra és a szövetkezeteket segítő mezőgazdasági szakemberekre. Az elmúlt évek során dolgozó parasztságunk meggyőződött a gya korlatban a gépi munka olcsóbb, gazdaságosabb voltáról. A szövetkezeti útra lépett parasztságunk bízik a gépek erejében és az azokat vezető traktorosok hozzáértésé ben. Ezt a bizalmat megszilárdítani úgy tudják gépállomási dolgozóink, ha még az eddiginél is jobban ügyelnek a gépi munka ki váló minőségben való elvégzésére. A gyors és minőségileg kifogástalan munka elvégzése ezért is fontos, mert a viszonylag csapadékszegény tél folyamán lehullott csa padékot gazdasági növényeink szá mára csak így tudjuk megőrizni. A munka beindításának az alkalmazandó agrotechnikai módsze 1 kh tavaszi árpa 7 q/kh rek helyes megválasztásának előfeltétele a mezei leltár elkészítése és ennek alapján a vetésterv kidolgozása. A vetésterv elkészítésénél a kenyérgabona vetésterület módosítására nincs lehetőségünk, de az ápolási munkák és a fejtrágyázás időbeni elvégzésével sokat javíthatunk a terméseredményeken. Tavaszi vetésű növényeinket úgy helyezzük el, hogy az őszi kenyérgabonák részére a lehető legjobb előveteményeket a nagyüzemi táblák kialakításával együtt tudjuk biztosítani. z ország kenyérellátásának biztosításán túl figyelemmel kell lennünk a vetésterv elkészítésénél a fejlődő közös és háztáji állatállomány takarmány szükségletének biztosítására is. Ezen a területen az eddig felülvizsgált tér vekben tapasztaltunk néhány hiányosságot. Szövetkezeteink nem adottságaiknak legjobban megfelelő és területegységenként legnagyobb takarmányértéket adó ta karmánynövényeket termelik. — Aránytalanul magas a tavaszi árpa és zab vetésterület, a szálastakarmányok között a zabosbükköny, amely tudvalévőén az egyik legdrágább szálastakarmány. A tavaszi árpa és zab magas százalékban való termelése az ellenforradalom után, amikor a rendelkezésre álló taglétszámhoz viszonyít va viszonylag sok volt a terület indokolt lehetett, azonban ezt a helytelen arányt most is fenntartani a rendelkezésre álló területtel megengedhetetlen pazarlást jelent. 6,37 q keményítő érték 1 kh. zab 7 » 5,04 „ tf 1 kh. kukorica 15 9t 15,99 „ 1 kh. silókukorica 200 t> 28,00 , }J 1 kh. zabosbükköny 20 ff széna 5,60 „ 'ff Ezek az adatok világosan igaa körülmény indokolttá aolják, hogy az abraktakarmány félék közül a legolcsóbban és legtöbbet a kukorica és a szálastakar mányok közül a silókukorica adja. A silókukorica és kukorica hozama még jelentősen fokozható hibrid vetőmag négyzetes vetésével. Szá- lastakarmánybázisunkat akkor tekinthetjük szilárdnak, ha számosállatonként fő és őszikeverék utáni másodvetésből 10 köbméter zöldsilót biztosítunk. A siló minősége szójás silóval jelentősen javítható. Sok problémát okoz új és taglétszámunkban felduzzadt régi szövet kezeteinknél a mezei leltár értékelése. Véleményem szerint helyes módszert dolgoztak ki erre a sár- szentlőrinci termelőszövetkezetek. Miután a belépő új tagok tartottak attól, hogy nem tudnak elegendő munkaegységet az év végéig keresni, elhatározták, hogy a mezei leltárát munkaegységben fizetik ki. Egy kataszteri hold munkaegység értékét úgy határozták meg, hogy például a vetésnél, talaj előkészítésnél a belépő tag által fel használt fogatmunkát a gépállomá si egyéni gazda díjtételek alapján értékelték. Egy kataszteri hold 18 centiméter vetőszántás díjtétele 140 Ft/kh. A Táncsics Tsz-nél 1 tervezett munkaegység értéke 32 forint így a belépőnek a szántás fogat munkájáért 4 munkaegységet írtak jóvá, hasonlóan számolták el a többi munkát is. A fogat munkához hozzáadták a fogatos munkájának munkaegység értékét, így 1 kataszteri hold őszi vetés ellenértékének 16 munkaegység jött ki, 1 kataszteri hold őszi mélyszántás értéke 6 munkaegység és 1 kataszteri hold őszi, vagy téli trágyázás értéke a leszántás nélkül 19 munkaegység. G ok nehézséget okoz a közös gazdálkodásba bevitt lovak létszámának helyes meghatározása és a lovak értékelése is. Szövetkezeteink területének jelentős hányada apró parcellákból tevődik össze a nagyüzemi táblák még nincsenek kialakulva. Ez a körülmény gátolja a gépek kapacitásá- *ak gazdaságos kihasználását, 5z a ezeken a területeken a fogatok fokozottabb igénybevételét. Azoknál a szövetkezeteknél, melyek zetor- ral nem rendelkeznek a terepviszonyoktól és szállítási távolságok tói függően 30—40 kataszteri hold szántóra javasolok egy pár lófogatot tartani. A lovak értékének helyes megállapítását nagyon nehezíti az ősz óta bekövetkezett nagyarányú áresés. Vásárlóként úgyszólván csak a Vágóállatforgalmi Vállalat jelentkezik. Az extrán minőségű lovat 4 Ft/kg-ban veszik át. Ezt az árat ismerték el a Táncsics Tsz- nél alapárként a régi és új tsz tagok. Az értékelésnél figyelmen ki vül hagyták a ló külemét és te- nyészértékét, csak az üzemen belüli várható használati időt vették alapul. így az előreláthatóan csak ez évben használható lovak értékét 4 Ft/kg határozták meg, ez az ár fokozatosan emelkedett, míg az öt évnél hosszabb ideig használható lovak értékét 7,50 Ft/kg árban állapították meg. Ebbe az értékelési módba az egész tagság megnyugodott, mert a fizetett felár a hasz nálat folyamán amortizálódik. A tervkészítés során nehézséget okoz különösen az új és területileg erősen felfutott szövetkezeteknél a kellő mennyiségű készpénz bevétel biztosítása. Ez a feladat a szer ződéses növénytermelés fokozásán kívül elsősorban az állattenyésztési hozamok növelésével oldható meg. E téren a 3004/1-es kormány határozat sok segítséget nyújt, ezt a segítséget akkor tudják szövetkezeteink a legjobban kihasználni, ha minél korábban létrehozzák a közös állatállományt. Nem szabad megengedni, hogy a háztáji ál lományt és szükségletet meghaladó egyetlen egy bikaborjú, vagy tinó, tenyésztésre alkalmatlan üsző, vagy tehén és süldő soványan kerüljön eladásra. Ezeket az állatokat a szövetkezeten belül kell közösen meghizlalni és közösen értékesíteni. Nem szabad meg engedni a gümőkórra reagált tehénállomány meggondolatlan ki- selejtezését. Ezeket különítsük el és legalább 1—2 darab borjút ne véljünk fel tőlük, mielőtt a hizlalás útján vágásra értékesítenénk őket. Milyen előnyei vannak a közös hizlalásnak és értékesítésnek? Szövetkezeteink ha 10—20 darab hizott marhát adnak át extrán vagy I. osztályú minőségben 1 Ft/ kg nagyüzemi felárat kapnak. Húsz darabon felüli átadás esetén 1,50 Ft/kg a felár. Az extrán minőségű exportra alkalmas fiatal hizott marhákért megkapják az állami gazdaságok export felárait is. G zövetkezeti tagok kezén igen jelentős a háztáji szükségletet meghaladó süldőállomány is. Ezek rendszerint közös legelőre járnak, így össze vannak szokva, falkásításuk nem okoz különösebb gondot. A falkásított sertések után 20—25 darab esetén a felár 1,50 Ft/kg, 50 darabon felül 2 Ft/kg. A falkán belül az egyedi súlykülönbség 20 kilónál több nem lehet. Ezek a felárak a tagságnak jelentős többlet bevételt biztosítanak. A sovány marha és süldők árának a tagoknak kifizetésére a szövetkezet rövidlejáratú hitelt is igénybe vehet. Helyes, ha a szövetke- tek a tagok hizlalási szerződéseit is átveszik. A közös értékesítésből származó másik jövedelem az árutermelési mutató teljesítéséből származó hitelelengedés, amely a terv teljesítése esetén 60 Ft/kh ez az összeg az árutermelés túlteljesítésével 120 Ft/kh-ra fokozható. Ha a szövetkezetnek esedékes hitele nincs, úgy ezt az összeget számláján a NB javára írja. Egy rövid újságcikk keretében nincsen lehetőség arra, hogy az új és területileg felfutott szövetkezetek gazdálkodása kialakításának minden problémáját felvessem, csak néhány negatív és kihasználható, de eddig kevéssé kihasznált jelenségre és lehetőségre kívántam a figyelmet felhívni. Szövetkezeti vezetőink munkáját a termelési tervek készítésénél állami kísérleti és tangazdaságaink legjobb szakemberei segítik, olyanok, akik az elmúlt években gazdag tapasztalatokat szereztek a jövedelmező mezőgazdasági üzemek kialakításában. Szövetkezeti vezetőink és mezőgazdasági szakembereink akkor teljesítik feladatukat, ha olyan reális terveket készítenek, melyek végrehajtása szövetkezeti parasztságunknak már az első évben az egyéni gazdaságnál magasabb jövedelmet biz tosít. WALTER JÁNOS HÍMEK — Ügyeletes orvos: 1959 március 8-án dr Ferenczy József, Szekszárd, Rákóczi u. 19. Telefon száma: 25—50. — A szekszárdi kórház közleménye: Az influenzajárvány megelőzése érdekében a szekszárdi kórházban beteglátogatási tilalmat rendeltek el, tehát a beteglátogatás szünetel. — Megtartotta első félévi közgyűlését a bátaapáti önkéntes tűzoltó testület. Megjelentek a község vezetői, a termelőszövetkezet elnöke, az iskola és a helyi kultúrotthon vezetője. A jelenlevő mintegy 30 fő előtt a vezetőségi beszámoló alapján határozatot hoztak többek között a továbbképzés megjavítására, a patronáló munka kiszélesítésére. A testület tagjai felajánlották segítségüket a kultúrotthon építéséhez: fogattal, vagy gyalog minden egyes tűzoltó legalább egy napot fog társadalmi munkában dolgozni a kultúrháznál. — A nyugatnémet filmkritika 1958. évi díjait O. W. Fischer Johanna von Koczian, Danny Kaye, Tatjana Szamoljova, Gert Fröbe, Joseph Offenbach és Hanne Wieder filmszínészeknek, valamint Ingmar Bergmann svéd rendezőnek ítélték oda. A zsűri 13 vezető német film- kritikusból állt. Tatjana Szamoljova a „Szállnak a darvak” című filmben nyújtott alakításáért kapta a díjat. — A nagydorogi úttörőcsapat Ibolya-őrse az elmúlt napokban meglátogatta Sánta József veterán harcost, hogy a hősök könyve számára adatokat kérjen tőle. A beszélgetés közben az úttörők fényképfelvételeket is készítettek. Mikor az úttörők távozni akartak, Józsi bácsi meghatódva köszönte meg a róla való megemlékezést és kijelentette, hogy az uttörőszervezetnek tagja szeretne lenni: tagkönyvet kért, és havi 5 forintos tagdíjat ajánlott fel. Az úttörőcsapat tagjai örömmel fogadták a hírt és büszkék uj, tiszteletbeli tagjukra. — Genf legnagyobb temetőjében mintegy ötven kóbor macska ütött tanyát. A cirmosok szemlátomást nem tesznek bizonyságot valami nagy tetőn nagyjainak kriptáit választották ki éjszakai koncertjeik és nappali alvásuk színhelyéül. A családtagok felháborodottan követelték a macskák haladéktalan eltávolítását, illetve szükség esetén kiirtásukat. Ez a követelés viszont heves tiltakozásra késztette a genfi állatvédő egyesületet. A hatóságok most törhetik a fejüket, hogyan tegyenek eleget a hozzátartozók kérésének anélkül, hogy a macskáknak akár egy „szőrszála is meggörbülne.” — A Bonyhádi Úttörő Ház kulturális szakköre is benevezett a Szabó Erzsébet kulturális seregszemlébe. A versenyre való előkészületek Tisza Béla szakkörvezető irányításával megkezdődtek. — Vasárnap este ünnepélyes keretek között nyílt meg Koppányszán- tón a Szovjet Film Ünnepi Hete. A filmhét megnyitása előtt rövid ünnepséget tartottak, melynek keretében dr Roppan József iskolaigazgató mondott beszédet, majd a Léha asszony című szovjet filmet vetítették. — Úttörőtábort szerveznek az idén nyáron a gyönki járásban. A táborban a tervek szerint mintegy 500 főt üdültetnek. Az üdültetés költségeit az úttörőcsapatok biztosítják. A simontornyai úttörőknek például már 3 000 forintjuk van, melyet jelmezbál rendezésével és hulladékgyűjtéssel kerestek. — Az amerikai vevőt, aki egy oxfordi könyvkereskedésben megvásárolta a „Rádióaktiv anyagok és kisugárzásuk” című könyvet, bőségesen ellátták a pénzéért: maga a könyv is rádióaktiv volt. A könyv eredeti tulajdonosa, Frederic Soddy Nóbel-díjas brit fizikus volt, aki együtt végezte kutatásait a könyv szerzőjével, Lord Rutherforddal. A címlap kisugárzása körülbelül ezer alfarészecske másodpercenként, ami még nem jelent veszélyt: — Az újonnan alakult bonyhádi termelőszövetkezet tagjainak 40 szákintélytiszteletről, mert éppen a kan- 1 zaléka ezüstkalászos gazda. II Béke és a Szocializmus Kérdései most készülő száma közli az SZKP XXI. kongresszusa határozatát A kommunista és munkáspártok havonta megjelenő elméleti és tájékoztató folyóirata márciusi számának tartalmából: F. Havlicek, L. Cruppi: A kommunista építés növekvő nemzetközi jelentősége, E. Ochab: A Lengyel Egyesült Munkáspárt a III. kongresszus küszöbén, V. Skrlant: A revizionista »szocializmus« és a jugoszláv valóság, I. Mine: A népek nem felejtik el a múlt tanulságait. V. Joannes: A polgári demokrácia néhány tendenciájáról, T. Buck: A ka nadai munkásosztály önálló politikai akcióiért. Határozat az SZKP XXI. kongresszusán N. Sz. Hruscsov elvtárs »A Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaság fejlesztési ellenőrző számairól« tartott beszámolójával kap csolatban. v A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 6. plénumán ho zott »A népi kommunák néhány kérdéséről« szóló határozat. BÍRÓSÁGI iteletek Elítélték a termelőszövetkezetek megkárosítóját A szekszárdi járásbíróság dr. Németh Vadász József tanácsa ítéletet hirdetett Wunderlich János Tolna, Deák Ferenc utca 66. szám alatti lakos ügyében. A bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten el követett csalás, valamint ártúllcpés miatt mondotta ki bűnösnek. Ezért 3 év és 6 havi börtönbüntetésre, 2000 forint pénzbüntetésre, 2000 forint értékű vagyonának elkobzására és 5 évi jogvesztésre ítélte. Ezenkívül kötelezte a bíróság a több mint 2000 forint bűnügyi eljárási költség megtérítésére is. Wunderlich János bádogos kisiparosként tevékenykedett és többek között négy termelőszövetkezetnél végzett nagyobb arányú vízvezetékszerelési munkákat. A végzett munka után az előírtnál sokkal nagyobb munkadíjat számolt el és ezt a tsz- ek ki is fizették. Ilymódon két év alatt 200 000 forintot meghaladó jog tálán haszonra tett szert. Wunderlich János bűncselekményét különböző fondorlatokkal követte el. Bíróság elolt a felelőtlen orvos Váradi József hőgyészi lakos 1956. december 8-án szóváltásba került a feleségével. Hogy feleségét elhail- gattassa, a kezében levő kést, mely- lyel húst vagdalt, a tőle hátrafelé ülő asszony felé dobta. A kés az asz- szony hasába fúródott. Váradi az eset után nyomban orvosért küldött. A kiérkező dr. Muth Lajos hőgyészi orvosnak elmondta az esetet, megmutatta, hogy a kés mintegy 6—7 centiméter hosszan vé rés volt. Az orvos megvizsgálta a sebet, megmérte a mélységét és azt állapította meg, hogy a kés csak egy centiméter mélyen hatolt be, a kés nyilván a ruháktól mázolódott el annyira véresre. Egyszerű nyomókötést adott, a sérülést ragtapasszal leragasztotta, majd utasította Vára- dit, hogy ha a felesége állapota rósz szabbodnék, őt azonnal értesítse. Felhívta arra is, hogy másnap reggel keresse fel. Váradi másnap felkereste az orvost, annak érdeklődésére elmondta, hogy a feleségénél fájdalmak nincsenek, változást nem tapasztalt. Dr. Muth Lajos sem akkor, sem ezt követően a sérültet nem látogatta már meg, másnap szabadságra ment anélkül, hogy a másik orvosnak említést tett volna az esetről. A sérülést követő harmadik napon Váradiné rosszul lett, férje azonnal a körzeti orvosért küldött, aki azonban már csak akkor érkezett, amikor a halál bekövetkezett. A szekszárdi megyei bíróság most vonta felelősségre Váradi Józsefet és dr. Muth Lajost. Váradit erős fel indulásban elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek, dr. Muth Lajost pedig az orvosi kötelességek tudatos megszegésével elkövetett élet vagy testi épség veszélyeztetésének bűntettében és mindkettőjüket 2 évi börtönbüntetésre ítélte, 3 évre jogaik gyakorlásától eltiltotta, az orvost ezen felül 3 évre az orvosi gyakorlattól is eltiltotta. Megállapította a megyei bíróság, hogy dr. Muth Lajos azzal szegte meg orvosi kötelességét, hogy a hasán megsérült asszonyt nem szállíttatta kórházba, nem ellenőrizte állapotát és amikor szabadságra ment, nem hívta fel a szolgálatát átvevő orvos figyelmét az esetre: Ezek a mulasztások idézték elő, hogy az asszonynál hashártyagyulladás ál lőtt be, mely végül is a halálát okoz ta. A boncolásnál megállapítást nyert, hogy a kés 9 centiméter mélyen hatolt a hasüregbe és ott súlyos sérüléseket okozott.
