Tolna Megyei Népújság, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

1939. március 1.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

A védőnéni

Kis kofferral kezében jómegjele nésú, csinos barna fiatalasszony érkezett a községbe, egyenesen a Szegedi Védőnőképzőből jött. Egyedül lévén, látva hét községében az anya- és csecsemővédelem elmaradottságát, kissé elkeseredve, szorongva indult el az első család- látogatásra. Ahova bekopogott, ép pen disznóvágás volt, a háziak nagyon kedvesen, szíves szóval fo gadták, tanácsot kértek a kisbaba gondozásához és ő megkönnyebbülve érezte, hogy nincs egyedül, jó kedvvel indult tovább a többiekhez.

Egy év múlva, 1950-ben már szá mokban is lemérhető az új védőnő szorgalmas munkája, hisz Izmény ben, ahol 1949-ben még az újszülöttek 41,6 százaléka meghalt,

1950-ben, csupán 4,7 százalékos a csecsemő halandóság. A falu lakói a megmondhatói, hogy menynyit fáradozott ez a csupaszív, csu paszorgalom asszonyka ezért. A sorvadó, tüdőgyulladásos újszülöttet, J. Imre székely telepes kilencedik gyermekét — ahol a családfő állandóan a kocsmákat járta — szelíd erőszakkal tudta csak megmenteni, amikor az anyával együtt cipelte az 5 kilométerre lévő mázai állomásra a súlyosan beteg apróságot, majd az asszonynak pénzt adva, útnak bocsátotta őket a kórházba.

Azóta csaknem tíz év eltelt és Huszka Lászlóné nagymányoki vé dőnő jól megismerte és meg is szerette az embereket. Az egészségügy fejlődésével csökkent területe is, (most már »csak« Váralján, Kismányokon, Mázán és Nagymányok egy részén terjeszti, igyekszik meghonosítani az egészségügyi kultúrát.) Javult a közlekedés, gyarapodott a felszerelés, így most már nem kell kerékpáron cipelnie a csecsemőmérleget, mint eleinte.

Éppen családlátogatásra készül, mikor felkeressük és elindulunk vele kőrútjára, a nagymányoki bá nyatelep apróságai közé.

.— De jó, hogy eljött védőnéni — fogadja Taksonyiné, a kis vasgyúINNEN—ONNA IV

Az iskolákban folyó politikai-erkölcsi munkát, az első félév eredményeit, valamint az adófizetés helyzetét tárgyalta meg február 27-iki ülésén a szekszárdi járási tanács végrehajtó bizottsága.

•

— A földművesszövetkezetek járási elnöksége február 25-iki ülésén a medinai földművesszövetkezeti igazgatóságot számoltatta be, majd megbeszélték a községi szövetkezeti nőtanácsok munkáját.

— Jelentősen megjavult a Kajmádi Állami Gazdaságban a KISZ-munka, több új jelentkezőjük is van, mióta a pártszervezet több fiatal párttagot megbízott a KISZ-ben végzendő politikai munkával.

*

— A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója és április 4. méltó megünneplésére Dombóvárott már korábban megalakult előkészítő bizottság a napokban ülésezett, ahol megbeszélték az ünnepségek konkrét tervét.

*

— Mintegy hatvan nő részvételével tartotta meg a női tanácstagokkal történő megbeszélését február 26-án a szekszárdi járási nőtanács.

•

— Gogol: Holt lelkek című művéből ankétot tartottak február 26-án a dombóvári járási könyvtárban, ahol Fábián Magda gimnáziumi tanár ismertette a megjelentekkel a könyv

tartalmát és mondanivalóját.

*

A szekszárdi járási KISZ végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén a „Szabó Erzsébet kulturális seregszemle” előkészítésének, valamint a Tanácsköztársaság kikiáltása 40. évfordulója megünneplésének ifjúsági feladatait tárgyalta meg.

*

A tolnai vasúti pártszervezet taggyűlésén úgy határozott, hogy a pártszervezet valamennyi tagja részt- vesz a termelőszövetkezeti agitációs munkában.

Üzemek segítsége a termelőszövetkezeteknek

ró Tibiké édesanyja. — Éppen a napokban beszélgettünk, hogy elkészültek a fényképek, adunk a védőnéninek is. Tessék, válasz- szón — adja át Taksonyiné a csöppség fényképeit. Huszka Lászlóné, az intelligens, barátságos védőnéni kérdezgeti az édesanyát a gyerekről, ügyesen — kedvesen szóváteszi, hogy az ablakban álló kis cipőket adják rá Tibikére, nehogy az erős, jól fejlett gyerek mezítláb lúdtalpat kapjon. — Jöjjön el mihamar a kicsivel Katica az egészségházba, — így búcsúzik tjőlük.

A másik bányászházban a párhónapos csecsemővel csak a nagymama van otthon, aki kötényével gyorsan tisztára törli a széket és szíves szóval hellyel kínál. Két ten együtt megbeszélik a kicsi étrendjét, majd a védőnéni megkéri a nagymamát, ne fektesse a babát a süppedő párnába, mert lám megizzadt, könnyebben megfázik Mikor a körömvágást teszi szóvá, a nagymama, érezve a fonákságot félénken megjegyzi. — Én azt tartom, egy éves korig úgy kell lerágni a gyerek körmét, nehogy lopós legyen. — A védőnő türelemmel és meggyőzően magyarázza, megérteti vele, hogy az miért helytelen. (Fájdalmas lehet s egészségtelen), na meg különben is — tudja kedves néni, olyan lesz az a gyerek amilyenné nevelik, aszerint lesz becsületes, vagy tolvaj.

Még a járási tanácsnál hallottuk, hogy a nagymányoki körzet védőnője a tavalyi évben 2460 családot látogatott meg, ennek egyharmadánál csecsemő van, akikhez sűrűn eljár. Szép szám, nagy munka ez.

— Hát bizony sokat járok ki, ritkán vagyok itthon. Hogy mi a helyzet a nyolc óra munkaidővel? — Várnak, hívnak, ki kell menni és megyek is a »családjaimhoz«. (A faluban mondják, hogy a villanypénz szedője, a védőnéni nagy csodálkozására a nyáron hajnali öt órakor zörgette őt fel a villany- számlával, mert máskor nem találta otthon.) '

— Nehézségek? Hát az akad. A legtöbb az időjárás viszontagságai miatt- van, ha esik, ha fúj, ha fagy, mennünk kell és nem is csak a szomszédba. Kevés a szabadidőnk, vannak nehézkes embereink. Képzelje csak, jár a rendelésre egy fiatalasszony csecsemőjével, de a nagymama határozott tilalma miatt csak titokban. Van olyan is, aki nehezen “fogadja meg a jó szót, csak hosszas rábeszéléssel sikerül rábírnom arra, amiért aztán mégiscsak hálálkodik. De ezek nem lényegesek, hisz minden munkának vannak nehézségei is.

— Hogy miért maradtam meg mégis itt? A legfőbb magyarázata, hogy szeretem ezt a munkát, ismerem és nagyon megszerettem ezeket az embereket. Nagyon szép hivatás ám a miénk, nézze csak a képeket — ragyogó szemmel, kipirult arccal mutogatja a kisebb- nagyobb csecsemők berámázott fényképeit, — ezek most már iskolások és az én munkám is benne van fejlődésükben.

— Elégedett ember vagyok, meg becsülnek úgy a lakosság, mint fe letteseim. (Mint megtudjuk, Nagy mányokon másodszor választották meg tanácstagnak.) Olyan jó érzés mikor szinte lemérhető, tapintható a megteremtődött bizalom. Szívesen végzem munkámat és örülök, hogy egyre jobban meg is könnyítik a falusi védőnők feladatait, — fejezi be Huszka László né.

Szerény anyagiakért sokszor nehéz körülmények között végzik mindennapi munkájukat az egészségügy egyszerű katonái a védőnők, akik hivatásszerűen, fáradhatatlanul, nap mint nap bekopog tatnak védenceik ajtaján. Mint mondják, munkájukhoz erőt, lendületet ad az elismerés, mert »a szemekben felcsillanó öröm és hála, a köszönő szavak mindennél többet érnek.«

SOMI BENJAMINNÉ

Negyvenesztendős levelek soksok érdekességgel szolgálnak a kutatóknak. A Magyar Tanácsköztár saságot közvetlenül megelőző napok eseményei, a politikai hangulat apró megnyilvánulásai mutatják, hogy minden körülmények között alapvető változásnak kellett bekövetkeznie. Mindenek előtt — Tolna megyei sajátosságokat figyelembe véve — a földprobléma határozta meg a tömegek politikai helyzetét. A több mint 10 000 föld igénylő egyre sürgetőbben lépett fel a községi, járási és a megyei vezetők ellen, egyre másra adták be igényüket.

Március 4-én hozta a posta Szekszárdra a németkériek levelét, amit Gungl György és Szau- ter Ferenc leszerelt katona adod át a község vezetőinek a leszerelt és a község szegény lakossága nevében. Levelükben miután bejelentették földigényüket, ezeket írják:

»Ezen kérelmet azon felterjesztéssel terjesztjük fel főispán kormánybiztos úrhoz, hogy a tavaszi gazdasági munkák közeledtével a községben mindinkább fokozódó földéhség-hangulat lecsillapítása, nem különben a leszerelt katonák létfenntartási igényeik kielégítése, valamint a közrend és köz- biztonságnak továbbra való megóvása érdekében a kérelmet sürgősen teljesíteni kegyeskedjék.«

A főispán, a főjegyzők, jegyzők, főszolgabírók és szolgabírók természetesen nem tettek semmit annak érdekében, hogy a jelentkező nagyarányú igényeket akárcsak részben is kielégítették volna. Húzták, halasztották a Károlyi- kormány által hozott földreform törvény végrehajtását is. Ezt egyéb ként lehetővé tette maga a törvény is, amely számos halasztó hatályú kitételt is tartalmazott.

Február közepétől kezdve a megye legtöbb üzemében rendkívüli tanácskozásokat tartottak, amelyeken megvitatták, hogyan tudnak segítséget nyújtani a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez.

A Szekszárdi Nyomda, a Tolna megyei Talajerőgazdálkodási Vál la lat, a Tolna megyei Húsipari Vállalat, a Szekszárdi Faipari Vál Ialat azt vállalta, hogy számszaki és műszaki segítséget nyújt azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeket a felsőbb szervek részükre javasolnak. Hasonló segítséget kíván nyújtani a gyapai Uj Élet Termelő- szövetkezetnek a Paksi Sütőipari Vállalat, míg a Bánya- és Építőanyagipari Vállalat a faddi Kossuth Termelőszövetkezetnek kíván hasonló segítséget adni.

A Téglagyári Egyesülés és a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés vezetői I vállalták, hogy a téglagyárak égetői, J vezetői megtanítják az általuk patro- j nált termelőszövetkezetet a téglave- |

Miután, a megye lakossága rá jött arra, hogy hónapokon keresztül csak félrevezették, ámították a földhözjuttatást illetően, a kérvé- nyék és beadványok helyett a tettek útjára lépett. Gyulajon például Epres-kert néven ismert köz ségrészt erőszakos úton elfoglalta a lakosság és azonnal meg is kezd te a házak építését.

Ezután hosszú huzavona következett, amelynek egy része még a Tanácsköztársaság idején is gon dót okozott a megyei intézőbizottságnak. Természetesen az elfoglalt terület a lakosság birtokába ment át.

A Vörös Újság március 20-i száma beszámol arról, hogy Pakson is földfoglalásra került sor március 18-án, a Párizsi Kommün prokla- málásának 48. évfordulóján. Itt a felfegyverzett nép vette birtokba a földet, amit hiába igényeltek.

Arról, csak egy áprilisi levél ad számot, amelyet a németkéri direktórium (intéző bizottság) küldött a megyei intéző bizottság részére, hogy a németkériek sem vártak sokáig arra, hogy a március elején elküldött kérelmüket a főispán teljesíti. Maguk láttak munkához. Erről számol be az alábbi levél:

»Németkér községben a szociali- . zálást illetőleg a község határában fekvő, a Magyar Tudományos Egyetem Alap tulajdonát képező és eddig Tóth L. József bérletében volt mintegy 530 katasztrális hold nagyságú, úgynevezett magyalosi és kismagyalosi birtok a leszerelt katonák által birtokba vétetett és miután a birtokba vétel még március első felében a volt főispán kormánybiztos felhívására történt, azt a leszerelt katonák maguk kö zött felparcellázták és minden egyes a saját parcelláját műveli.«

résre és a szénporos téglaégetésre, hogy ezáltal is megkönnyítsék a közös gazdaságok építkezéseit.

A Szekszárdi Vasipari Vállalat és a Dunaföldvári Vasipari Javító Vállalat víz- és villanyszerelési munkákat vállal terven felül is, s ezenkívül elkészít megrendelésre vasvázas épületelemeket, például kukoricagóré építéséhez.

A Bánya- és Építőanyagipari Vállalat a várható nagyobbarányú építkezési igények kielégítésére vállalta, hogy évi tervét, amely 3 millióval több az előző évinél, 200 ezer téglával és 100 tonna betonáruval túlteljesíti. A betonelemeknél elsősorban azokat a cikkféleségeket készítik, amikre a közeljövőben a termelőszövetkezetek részéről igény jelentkezik. Ezenkívül vállalta, hogy a tavasz második felében és a nyári hónapokon termelőszövetkezeti építkezésre házi építőbrigádjának tagjait időlegesen átengedi.

(A főispánra történő hivatkozás nem felel meg teljesen a valóságnak, mert bár igaz, hogy a főispán levelet intézett a megye földbirtokosaihoz, amelyben azonban nem arra szólítja fel őket, hogy osszák fel földbirtokaikat a nép között, hanem csak arról szól, hogy azoknak adjanak ki kishaszonbérletbe földeket, akik majd a földreform során esetleg földhöz juthatnak.)

Néhány helyen a főispán beleegyezése nélkül a községi szervek is tettek lépéseket a földigény kielégítésére. Szakcson március 4-én a nemzeti tanács lefoglalt 300 hold erdőt és 450 hold szőlőt, ezenkívül a Borjád pusztai, valamint a Szakcsi-majori gazdaság állatállományát és gabonáját lefoglalta. A lefoglalt vagyon Eszterházy Miklós tulajdonát képezte. A szak- csi nemzeti tanács azonban a lefoglalás után nem tett semmit, hogy ezek a vagyontárgyak a község agrárproletárjai tulajdonába kerüljenek.

Március első felében igen meggyorsult a pártszervezetek és tömegszervezetek alakulása. Március 1-én hét helyen, 3-án két helyen, aztán 7-én alakult egy, majd 10- én négy községben alakult meg a pártszervezet. Legjelentősebb ezek közül — létszámot figyelembe véve — az-újdombóvári, a tamási, a medinai, a pusztahen- csei és a mucsi pártszervezetek voltak. Ezeknek a szervezeteknek taglétszáma mindenütt meghaladta a 200-at, de az újdombóvári pártalapszervezet 1318 taggal rendelkezett.

K. BALOG JÁNOS

. Muskásmszgalml emléke k

Miről beszélnek a negyvenesstendős levelek?

Földfoglalási mozgalom Tolna megyében — 1919 március

A KISZ-ben fejtsenek ki tevékenységet

a fiatalok

Az elmúlt hetekben KISZ-fiatalok, de szervezeten kívüli ifjak is levelet küldtek a szerkesztőséghez, amelyekben arra kérnek feleletet, miként lehetnének az MSZMP tagjai. Kása János, a lengysli mezőgazdasági szakiskolából a többi között ezeket írja:

„Szeretnék belépni az MSZMP tagjai sorába. Úgy érzem és gondolom, hogy ennek az élharcos pártnak, a szocialista haza bátor fiainak sorában az én helyem is. Csak azt szeretném tudni, hogy milyen a korhatár, és milyen alapon nyerheti el az ember a párttagságot?”

A szervezeti szabályzat kimondja, hogy a pártnak az lehet a tagja, aki elfogadja a párt céljait, politikai irányvonalát és szervezeti szabályzatát: minden erejével küzd a párt célkitűzéseinek megvalósításáért; vala- ! melyik alapszervezetben fejti ki tevékenységét; végrehajtja a párthatározatokat. Ezenkívül meghatározza azt is, hogy általában 21 évet betöltött személy lehet a párt tagja. Enynyiben lehetne röviden összefoglalni a kérdésre adandó választ. ,

Mit lehet azonban azoknak a fiataloknak figyelmébe ajánlani, akik a párt soraiban akarnak tevékeny részt vállalni a szocializmus építéséből? Mindenekelőtt azt, hogy kapcsolódjanak be a KISZ-szervezetek mindennapi munkájába, ismerkedjenek meg a munkásmozgalom múltjával, ismerjék meg a KISZ-en keresztül is a ma problémáit, és segítsenek abban, hogy ezeket mielőbb sikerrel megoldjuk. Munkájukkal tegyék színesebbé, elevenebbé a KISZ-szervezetek életét.

Levélíróink közül többen láthatták, akik már eddig is a KlSZ-szer- vezetekben tevékenykedtek, hogy a párt általában a fiatalabb tagjait a KISZ-be küldi, ott fejtsenek ki politikai munkát. Nos, ez igen jó példa arra, hogy ne becsüljék le a KISZ- ben végzett tevékenységet azok, akik ezután kívánnak a párt tagjai lenni,

hiszen tapasztalhatják, hogy a kommunista fiataloknak is megtisztelő megbízatás az ifjúsági szövetségben dolgozó fiatalok munkájának segítése. Azért is ajánlható, hogy a KISZ- ben fejtsenek ki tevékenységet a fiatalok, mert ott alkalom nyílik arra, ha csak közvetett módon is — bár főleg most, amikor a mezőgazdaság átszervezése jelentős mértékben haladt előre, hogy közvetlenül is — kaphassanak pártmegbízatásokat, résztve- gyenek a párt munkájában, harcában.

A KISZ-ben végzett tevékenység aztán valóban tisztázza a fiatalokban azt, hogy alkalmasak-e a párttagságra, vagy sem. Képes-e vállalni azt, amire a párttagság kötelezi. A gyakorlati munka során végleg eldönthetik: vállalják-e a munkát, s ha maguknak igennel válaszolnak, csak akkor jelentkezzenek a helyi párt alapszervezet titkáránál és kérjék felvételüket. Felvételük ügyében természetesen majd a párttaggyűlés dönt.

Megyénk pártszervezetei eddig 134 munkásmozgalmi mártír adatait gyűj tötték össze. Közöttük mintegy 100 olyan mártírunk van, akiket a Tanácsköztársaság bukása után a fehérterroristák felakasztottak, vagy agyonvertek. Drága mártírjaink nevét a közeljövőben felállítandó munkásmozgalmi emlékműre erősített márványtáblákra fogják bevésni, hogy ezzel is emléket állítsanak harcos életüknek, munkásságuknak.

Tervezik, hogy arcképeikből és egyéb, rájuk, valamint munkájukra vonatkozó fényképekből összeállítandó díszes albumot fognak kiadni a nagyközönség számára.

A rendelkezésre álló képekből és dokumentumokból, megyénk munkásmozgalmi emlékeiből a Szekszárdi Múzeum egyik termében; a partizán mozgalomról két másik teremben rendeznek kiállítást. Szinte naponta érkeznek a levelek, értékes adatok, melyeket felhasználnak a kiállításra j való készülődésnél. Úgy tervezik, hogy március első felében a Szekszárdi Múzeumban megnyitják a munkásmozgalmi kiállítást.