Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-24 / 46. szám
2 TOLNA MEGAEl NÉPÚJSÁG 1959. február 21. Megkezdődtek a tárgyalások a szovjet és az angol kormányküldöttségek között Moszkva (MTI). Macmillan ango) miniszterelnök hétfőn reggel meglátogatta Sraf Rasidovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettesét. Macmillan kíséretében volt Selwyn Lloyd külügyminiszter és Sir Patrik Reilly, Nagy-Britan- nia moszkvai nagykövete. A baráti beszélgetésen résztvett Mihail Geor- gadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Jakov Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete. Hétfőn reggel moszkvai idő szerint 10,30 órakor Macmillan angol miniszterelnök találkozott a szovjet kormányküldöttséggel , A Kreml tölgyfaburkolatú üléstermében Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Anasztasz Mikojan, a minisztertanács elnökének első helyettese, Andrej Gromiko külügyminiszter, Vaszilij Kuznyecov külügyminiszter-helyettes és Jakov Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete fogadta az angol miniszterelnököt és a kíséretében levő Selwyn Lloyd külügyminisztert. A találkozásnál jelen volt a szovjet és a külföldi sajtó, filmhíradó és televízió számos képviselője. Ezután a Kremlben a minisztertanács üléstermében Macmillan megkezdte megbeszéléseit a szovjet kormányküldöttséggel a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszélésen angol részről Macmillan és Selwyn Lloyd, szovjet részről Nyikita Hruscsov, Anasztasz Mikojan, Andrej Gromiko, Vaszilij Kuznyecov és Jakov Malik vettek részt. Angol lapok Macmillan moszkvai látogatásáról London (TASZSZ). A vasárnapi angol lapok fő témája Macmillan Moszkvába érkezése, fényképeket és részletes leírásokat közölnek érkezéséről, ismertetik a moszkvai repülőtéren és a kremli banketten elhangzott beszédeket. Az angol közvélemény, amely pozitív megállapodásokat remél, nagy figyelemmel kíséri a brit miniszter- elnök látogatását. A sajtó- és a rádiókommentárok gyakorta hangsúlyozzák, hogy a miniszterelnöknek nincs felhatalmazása semmiféle megegyezés aláírására, minthogy a nyugati szövetségesek között nincs teljes egyetértés számos fontos kérdésben. Sok szemleírónak az a reménye, hogy Macmillan látogatása átfogóbb értekezlethez vezethet, amelyen a nagyhatalmak vezetői bizonyos megegyezéseket érhetnek el. A nagy példányszámban megjelenő Sunday Pietorial szerint „mindenki ujjongással fogadta, hogy a miniszterelnök Moszkvába utazott és találkozik Hruscsov úrral”. Aneurin Bevan munkáspárti vezér a kilencmillió példányban megjelenő News of World hasábjain megállapítja, hogy ha mindkét fél megegyezési hajlandóságot tanúsít, „akkor a moszkvai látogatás valóban érdemesnek bizonyul”. A Sunday Express elítéli az Európára vonatkozó régi és merev terveket, hiszen azok szerint Európában Adenauer felfegyverzett Németországa uralkodnék. Most nem merevségre van szükség — hangsúlyozza a lap —, hanem olyan rendezésre, amelynél mindegyik fél valóban tekintetbe veszi a másik fél aggodalmait, reménységét és törekvéseit. Az BAK népe őszinte barátsággal lordul a Szovjetunió és a szovjet nép felé Nasszer elnök beszéde a kairói nagygyűlésen Kairó (TASZSZ). Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szombaton nagy beszédet mondott az EAK kikiáltásának első évfordulója alkalmából a Kairóban rendezett nagygyűlésen. Hangoztatta az arab egység jelentőségét. Amikor Irakban végbement a nagy forradalom — mondotta —, Irak és az EAK közös határa fontos tényező volt, amely bizonyossá tette az iraki népet végső győzelme felől. Közös határunk fontos tényező volt az izraeli agresszió meghiúsításában is. Az arab nacionalizmus — folytatta Nasszer — nemcsak politikai jelenség, szociális filozófia, amelyet stratégiai szükségszerűség, az élet- színvonal emelésére irányuló törekvés diktált. A szociális forradalom küszöbén vagyunk, amely az arab nacionalizmusra épül. Az elnök a továbbiakban foglalkozott a szíriai földreformmal, utalt arra, hogy a szíriai tartományban gazdag vasérclelőhelyekre bukkantak, beszélt az ipari építkezésekről és az aszuáni duzzasztógát építéséről. Nasszer hangsúlyozta, hogy a köztársaság mindkét tartományában tovább kell fejleszteni a közoktatási rendszert, bővíteni kell a szociális ellátás rendszerét és a szövetkezeti mozgalmat. Többé nem vezethetnek félre bennünket a demokráciáról szóló hazug imperialista jelszavakkal — folytatta Nasszer. — Tudjuk, hogy a politikai demokrácia az egyetlen út a szociális demokrácia megvalósításához, a virágzó társadalom megteremtéséhez. Feladatunk és célunk most az, hogy megvédelmezzük függetlenségünket, az arab nacionalizmust. Kivívjuk a demokrácia megvalósulását társadalmi területen is. Két forradalmat élünk: az egyik politikai forradalom, amely arra irányul, hogy megszabaduljunk az imj perialista befolyástól, a másik társa- I dalmi forradalom. A kettő egyszerre j zajlik le, feszült időszakban élünk. Visszautasítottuk azokat a próbálkozásokat, hogy katonai tömbökbe vonjanak minket. Soha nem kívántuk, hogy országunk forró- vagy hidegháborús hadszíntérré váljék. Nasszer elnök hangoztatta továbbá, hogy az imperializmus makacsul ragaszkodik pozícióihoz. Folytatódnak az összeesküvések, a titkos rádióállomások propagandája, a hidegháború az arab egység megbontására, a Kairó és Bagdad szembeállítására irányuló kísérletek. Az imperializmus még mindig arra törekszik, hogy nézeteltéréseket támasszon közöttünk és más országok, közöttünk és a Szovjetunió között. Kezdettől fogva kijelentettük, hogy soha nem csatlakozunk sem Kelethez, sem Nyugathoz, nem megyünk sem jobbra, sem balra. Nem fogadjuk el a külföldi tőke semmilyen parancsát, amint az a múltban történt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán Hruscsov beszédet mondott és természetesen a saját kommunista álláspontját ismertette. Imperialista körök ezt arra hasz nálták fel, hogy konfliktust idézzenek elő. Akik figyelik a rádióadásokat, a sajtót és a sajtóban megjelenő cikkeket, azt a hidegháborút, amelyet a rádióállomások folytatnak, tudják, hogy vannak emberek, akik belekapaszkodtak ebbe a lehetőségbe, hogy nézeteltéréseket idézzenek elő a Szovjetunió és az EAK között. A Szovjetunióhoz fűződő viszonyban mindig nagyra értékeltük azt a támogatást, amelyet a Szovjetunió az imperializmussal vívott csatáinkban nyújt nekünk. Ugyancsak nagyra értékeltük a Szovjetunió állásfoglalását, amikor az ellenünk szervezett gazdasági bojkott és gazdasági háború idején a mi oldalunkra állt. Természetes, hogy ez Dulles tárgyalása Nixon alel nőkkel Washington: (Reuter) Nixon, az Egyesült Államok alelnöke, vasárnap a kórházban meglátogatta Dulles külügyminisztert. Dulles Nixonnal háromnegyedórás megbeszélését folytatott a berlini kérdésről. Felkereste Dullest fivére, Allen Dulles is és az általános nemzetközi helyzetről, ezen belül Macmillan moszkvai látogatásáról tájékoztatta a külügyminisztert. Mansfield amerikai demokrata sze nátor — közli az AFP — vasárnap kijelentette, ha Dulles úgy gondolja, hogy továbbra is a külügyminisztérium élén tud maradni, akkor a külügyminiszteri értekezletet Dulles egészségi állapotára való tekintettel Washingtonban kellene megtartani. London: A News Chronicle hétfői számában azt írja: »Nyugalmasabb időkben elfogadható és talán kívánatos is lenne, hogy megvárjuk, hogyan javul Dulles egészségi állapota az operáció után, de a nyugati szövetség jelenleg válság felé halad. Továbbra is érvényben van a szovjet kormánynak az az elhatározása, hogy május 27-én átadja a keletnémet kormány nak Kelet-Berlin és a városba vezető utak ellenőrzését. Szörnyű teher nehezedik azokra az államférfiakra, akiknek vállalniok kell a felelősséget ennek a válságnak az elhárításában. Túlságosan nagy ez a teher ahhoz, hogy egy súlyos beteg ember viselje — fejezi be cikkét a News Chronicle. fontos kérdés. Közöttünk és a Szovjetunió között vannak ideológiai eltérések. Az országoknak megvan a maguk, a másoktól eltérő társadalmi rendszerük és hitvallásuk. Nyíltan elfogadtam a feltett kérdést és világos üzenetet intéztem Hruscsov úrhoz említett beszéde után. Ugyanazt a vonalat követtem nyíltan kell megvitatni a kérdéseket, hogy ellenségeink, valamint azok, akik a zavarosban akarnak halászni, ne valósíthassák meg konfliktus előidézésére irányuló politikájukat. Ez az üzenet a közöttünk és a Szov jetunió között meglevő baráti kapcsolatok kérdéséről kialakult nézeteink kifejtése, helyesebben megmagyarázása volt. Megmagyaráztuk, hogy barátságunk az egyenlőségen, továbbá azon alapul, hogy mindegyik országnak és népnek megvan a joga kiválasztani saját politikai és társadalmi rendszerét, hogy az EAK népe mindig nagyra értékelte és megbecsülte ezt a barátságot, hogy az EAK népe őszinte barátsággal fordul a Szovjetunió és a szovjet nép felé, s nem szeretné, ha ez a barátság el- hidegülne, meggyengülne, mivel nagyra értékeljük a szovjet népet a kritikus napokban nekünk nyújtott támogatásért. Elutazott a Guineái Köztársaság kormányküldöttsége Szombaton az éjjeli órákban elutazott Budapestről a Guineái Köztársaság kormányküldöttsége, amely a magyar kormány meghívására háromnapos baráti látogatást tett hazánkban. A delegációt Louis Lansa- na Beavogni gazdasági és tervezésügyi miniszter vezette, tagja volt Fodiba Keita bel- és biztonságügyi miniszter, Alassane Diop táj ókozta- tásügyi államtitkár és Mouh Mouh- amadoul Habib Niang, az együttműködési miniszter kabinetjének igazgatója. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a minisztertanács első elnök- helyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Sík Endre külügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Gyá ros László, a minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke, Diny- nyés Lajos, az országgyűlés alelnö- ke, valamint a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium vezető munkatársai, a politikai élet több más képviselője. Jelen volt a búcsúztatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A küldöttség tiszteletére díszszázad sorakozott fel, eljátszották a ma gyár és a guineai himnuszt. A gui- neai kormányférfiakat Apró Antal búcsúztatta. Beszédére Louis Lan- sana Beavogni válaszolt. A kormányküldöttség tagjai ezután búcsút vettek a magyar személyiségektől, a diplomáciai testület tagjaitól, majd a vonat a Rákócziin dúló hangjai mellett gördült ki a pályaudvarról. Díszünnepség a Néphadsereg Központi Tiszti Házában A szovjet hadsereg születésének 41. évfordulója alkalmából vasárnap este a honvédelmi minisztérium dísz ünnepséget rendezett a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában. Az ünnepi esten megjelent dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, az MSZMP politikai bizottságának tagja, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, Úszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Ugrai Ferenc vezérőrnagy és Dapsi Károly vezérőrnagy, miniszterhelyettesek, valamint a tábornoki és a parancsnoki kar számos más tagja. Résztvettek az ünnepségen a belügyminisztérium és a munkásőrség képviselői. Az ünnepi est közönségének soraiban foglalt helyet politikai, kulturális és társadalmi életünk számos ismert szemé'yisége. Jelen voltak a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjai, élükön J. I. Gromov nagykövettel, a magyarországi szovjet csapatok parancsnokságának képviselői M. I. Kazakov hadseregtábomok vezetésé vei, valamint a baráti országok Budapesten akkreditált katonai attaséi. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözölte a megjelenteket, maid Ugrai Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi mi niszterhelyettes," a néphadsereg vezérkari főnöke mondott ünnepi beszédet. A szovjet hadsereg fennállásának 41. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt ünnepélyesen megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál jelen volt dr. Münnich Ferenc, a forradal mi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ott voltak a magyar néphadsereg vezetői, a társ-fegyveres testületek, a budapesti szovjet nagy- követség, a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok parancsnoksá gának képviselői, valamint a baráti országok Budapesten akkreditált katonai attaséi. Megnyílt a szovjet könyv ünnepe Vasárnap este az Irodalmi Színpad közönségének és a magyar kulturális élet képviselőinek a jelenlétében nyitották meg a szovjet könyv ünnepét. Waldapfel József akadémikus, az MSZBT kulturális bizottságának elnöke beszédében, hangoztatta, hogy az ellenforradalom egyszer re dobta máglyára Gorkij műveit és Petőfi oroszra fordított költeményeit. De a bódulat elmúlása után, a tömegek sürgetésére, újjáalakult a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, s a két nép barátságának jeleként, most még nagyobb és mélyebb az érdeklődés a szovjet kultúra iránt. Waldapfel József utalt arra, hogy a Szovjetunióban tavaly hatvanezer könyvet adtak ki, egymilliárd kétszázmilliónál nagyobb példányszámban, s így egy főre átlag hat könyv jut, míg világviszonylatban csak kettő. Különösen figyelemreméltó ez a szám, ha tekintetbe vesszük, hogy az első világháborút megelőző négyszáz esztendőben összesen 550 000 könyv látott napvilágot Oroszország bán. Sehol a világon nem adnak ki annyi szovjet és külföldi klasszikust, mint a Szovjetunióban. Igen nagy si kerük van a magyar könyveknek is, nem ritkaság a kétszázezres példányszám. — Add nékem a kulcsot — mondta a trubadúr s esdeklően nézett az úrnőre —, a kulcsot add nékem, mellyel megnyithatom szíved kapuját. Ó szent tisztaság, orcád a kelő Nap pírját tükrözi, s hajad az álmodó éjszakára emlékeztet. S én tudom, hogy ablakodnál ülsz vagy rokkád mellett vagy: visszajár füledbe szavaim zenéje s szüntelen emlékezned kell arra, hogy egyetlen igaz szolgád van itt a földön, s az én vagyok, Jean Bodel, a trubadúr. — Igen — mondta az úrnő s lehajtotta fejét —, engem is megbabonáz szemeid varázsa, de most menj, mert férjem hangját hallom, s ha itt talál, könyörtelenül agyonver. Jean Bodel, a trubadúr, megszeppent, s a kötélhágcsón leereszkedett. De szerelme nem hagyta nyugodni. Álmaiban az úrnőt szólította, Téophile de Viau várúr hitvesét, hat élő gyermek anyját. Egy éjszaka átkúszott a lovagvárat védő sáncon, majd ezer veszéllyel dacolva, az úrnő ablaka alá lopakodott, megpengette lantját s énekelni kezdett. A maga szerzetté ‘ ének Téophile de Viau várúr hitvesének bájait zengte, s külön hangsúlyt kapott benne az imádott hölgy minden testrésze. A pompás dal nemcsak az úrnőt ébresztette fel. hanem a A TRUBADÚR vár ebeit is, majd ezek csaholására felébredt a lovagvár ura is, aki éktelen haragra gerjedve egy dézsa vizet zúdított a dalnok nyakába. Jean Bódéit, a trubadúrt, azonban továbbra is fogva tartotta a drága nő bája, s újabb cselt eszelt ki. A várúr távollétében vándor kereskedőnek öltözve az úrnő elé jutott, s a földre szórva finom selymeit, az asszony lábai elé térdelt. — Tetszel nékem, ó dalnok — mondta az asszony s bíztatóan mosolygott. — Merész vagy és nemes- szívű, tudsz küzdeni is értem. Lásd, férjem, ez a rablólovag csak zsákmányolni tud, de te hódítani is. Tetszel nékem, Jean Bodel. A dalnok szerelemtől és boldogságtól részegen távozott a várból. Az asszony pedig gondozta hat csintalan csemetéjét s nem gondolt többé a trubadúrra, mert ilyenek az asszonyok, s Téophile de Viau várúr hitvese is csak asszony volt. A várúr mindent megtudott, s ettől kezdve figyeltette a dalnokot, akinek fizetett emberek lesték lépteit. S mikor néhány héttel később koldusruhában próbált beosonni a várba, hogy cselédektől kenyeret, az úrnőtől pedig szerelmet könyörögjön, ráuszították az ebeket. Nem sokkal később, mikor mint vándordiák kért szállást, az őrség lándzsákkal és botokkal űzte el a szemtelent. Az úrnő minderről mit sem tudott, nevelte gyermekeit s megölelte medvevadászatból hazatérő férjét. Jean Bodel, a trubadúr, miután látta, hogy közönséges cselekkel semmire sem megy, pokoli tervet agyait ki. Farkasbőrbe bújt, azt gon dolva, hogy így a szolgák megijednek tőle, s ő nyugodtan besétálhat a várba. Magára húzta a lenyúzott bőrt, s farkas képében indult útra, azonban a kastély-őrsége észrevette, agyonverték, majd jelentést tettek a várúrnak. Az úr kivezette hitvesét az erkélyre. Az udvaron egy farkasbőr s a dalnok hullája hevert. — Ez a férfi akart elcsábítani — mondta gőgösen s lemutatott a mélybe. — Igen — mondta az asszony — az esztelen. Megérdemelte sorsát. És nevetett, boldogan és önfeledten, majd megölelte férjét, mert ő is csak asszony volt, Téophile de Viau várúr hitvese. Csányi László
