Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

1959. február 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kölcsönös bizalom, erős íömegkapcsolat a bátai pártszervezetnél Úgy hírlik, hogy a bátai községi MSZMP-szervezet jókapcsolatot lé­tesített a pártonkívüliekkel, és ez így igaz is. De ami különösen lényeges, a bátai kommunisták nap mint nap együtt vannak, együtt élnek a dolgo­zó parasztokkal, egyéniekkel és tsz- tagokkal, és jórészük maga is kétkezi dolgozó. Hogy mi a jó tömegkapcsolat titka, hogy csinálják és mit eredményez az, ehhez kívánunk ízelítőt adni munká­juk részbeni ismertetésével. A bizalmat nem egyszerre, máról holnapra teremtették meg, de hogy mennyire megvan és kölcsönösen, azt az is bizonyítja, hogy a legutóbbi, január 30-iki taggyű­lésen 10 tagjelöltet vettek fel. Ezek között a pártszervezet és a község jellegének megfelelően 9 egyéni paraszt van. Köztük vannak a választási mun­kákban kitűnt Patonai-testvérek, Im­re és Jani, meg B. Tóth Mihály nyolc holdas tekintélyes egyéni paraszt, új tanácstag. A tsz-pártszei’vezetek kü­lön vannak, ezeknél most történik a vezetés megerősítése, mindenekelőtt a titkárok páríiskoláztatásával. De nemcsak a fejlődés örvendetes Sátán, hanem a meglevő párttagság összetétele is egészséges, kedvező, ami nagyon lényeges a falusi felada­tok megvalósításánál. A négy alap­szervezetben (két- tsz, egy üzemi és egy falusi) levő 140 párttagnak mint­egy 70 százaléka tsz-tag és egyéni pa­raszt, tekintélyes emberek, ami je­lentős erő a pártonkívüliek mozgósí­tásánál, nevelésénél. Elindul Fejes István párttitkár és T. Sümegi István tanácselnök — két tőzsgyökeres, régi bátai parasztem­ber — a faluba, hogy beszélgessenek az emberekkel, megkérdezzék, mi a véleményük az aktuális községi fel­adatokról, a politikai eseményekről. Kutatják, igénylik a lakosság vé­leményét, minden feltűnés nélkül elbeszélgetnek ezzel is, azzal is, mert nemcsak az aktíváktól hal­lottak alapján politizálnak és te­vékenykednek. Mire a több kilométeres „főutcán” — amely jóformán egyetlen utcája a községnek — végig érnek, kialakul bennük a legújabb helyzetkép és ezt figyelembe véve irányítják a vezeté­sük alatt álló kollektívát. Érdekes és eredményes módszer. Emellett lényeges, hogy a tanács és a párt vezetői a faluban történő ese­ményekben résztvesznek, együtt él­nek, dolgoznak, szórakoznak a község lakosságával. (Sümegi tanácselnök munkája végeztével szorgalmasan el­jár Vörös Zászló Tsz-beli szüleinek kiadott területre kapálni, kaszálni se­gít nekik. Fejes párttitkárról azt be­szélik, amellett, hogy sokoldalú, okos, értelmes szavú, „messzibblátó” em­ber, ő talán a legjobb táncos a szóra­kozni szerető faluban, mert „hej, ha ő egyszer szólóban elkezdi...”) A sokat emlegetett „apró munka” az egyik fő oka a bizalomnak. Amíg a párttitkárral elmegyünk a párthelyiségig, a hosszú úton sokan megszólítják ügyes-bajos dolgaik mi­att. Érdemes végighallgatni: Az egyik i ház-ügyét beszéli meg vele, a másik | a bérbeadott földért nem fizető bér- ! lőre panaszkodik. A sertésvételnél történt félreértés miatti huza-voná- ban kér tanácsot egy harmadik, „Is­tók, mi lesz a családdal, ha elhagy az uram” — kérdi ismét más. A bi­zalmasabb közlendőknél a párttit­kár le-lemarad, tanácsot ad, szemmel láthatóan fontosnak tart minden látszólag kis problémát is, akinek pedig se­gítségre van szüksége, megbeszéli vele, mikor jöjjön el a pártszer­vezetbe. Ez nemcsak nála és nemcsak most van így. A tanácsnál elmondják, több szőr személyesen is eljár náluk a tit­kár egy-egy ember ügyében. Az adó- bevallási ívek kitöltésére nem egy elvtársat megkérnek a bátai parasz­tok. De nemcsak a párttitkárhoz, ha­nem a többi vezetőségi taghoz is sok­szor és bizalommal fordulnak. Ne higgye azért senki, hogy önma­gától megy náluk a pártmunka. Bár egységes a kommunisták fellépése és tudják is mozgósítani a falu la­kosságát, sokat vitáznak, hisz úgy kristá­lyosodik ki a helyes vélemény, és önmaguk is nevelődnek. Gyűlé­seken és másutt élénk viták van­nak, viaskodnak a helytelen, el­maradott nézetekkel a középparaszt néha megtörténő le- kulákozása, a „soha meg nem ne­velhető emberek” véleményt szülte türelmetlenség és egyéb hibák ellen. Leszerelték és megszüntették a néhányuknál tapasztalt értelmiség- ellenességet és azóta már nemcsak a vita, de az élet, az eredmények is meggyőzték a kétkedőket arról, mi a helyes. A tantestület tagjaival mind személyi, mind „úgynevezett” hivata­los kapcsolatot létesítettek. Jelentősen megjavult így a KISZ- élct. Jól lebonyolították a tag- könyvcserét, élénk a szervezeti élet, a fiatalok szolidabb maga­tartása, színdarab-próbák jelzik a pedagógus KISZ-titkár és a fia­talok együttes, jó munkáját. A kölcsönös bizalom jellemzi a pe­dagógusok és a pártszervezet közti kapcsolatot is. És hogy a néhány töb­bi értelmiségi dolgozóval is jól fog­lalkoznak, bizonyítja, hogy a falu gyógyszerésze most kérte tagjelölt felvételét. Hogy a tsz-fejlesztésről is van szó, ahhoz tapasztalatot is szereztünk, mert Fejes párttitkár feleségével éppen egyik szomszédasszonnyal be­szélgetett a tsz-be lépésről, mikor ebédidőben megtaláltuk őt lakásán. Mielőtt a „vitapartner” kilibbent a szobából, tréfásan még ennyit mon­dott: „No, Istók, erről még elbeszél­getünk, de majd négyszemközt, jó?” A faluban van tsz-agitáció, de a Vörös Zászló pártszervezetének még sok a tennivalója, hogy a tsz-tagság is résztvegyen ebben. E téren mind a négy pártszervezetnél j van lemaradás, mert ezzel viszonylag kevés kommunista foglalkozik, keve­sen kaptak ilyen megbízatást. Sokféle tevékenységet végez a bátai községi pártszervezet és sokoldalúan, rétegenként más-más formában teszi ezt. A kommunisták munkájában kö­zös, hogy jó a kapcsolatuk a kívül­állókkal, mind a parasztság, mind az j értelmiség előtt nagy tekintélye van í a pártszervezetnek. (Náluk még nem I történt meg, hogy ne sikerüljön va­lami rendezvény. Nemrégiben néhány óra alatt mozgósították a falu lakos­ságát a párt megyei titkára által tar- 1 tott előadásra.) [ A bátai pártszervezetek örvendete- i sen erősödnek, nap mint nap javul a tömegek közt végzett munkájuk, így a kommunisták erőfeszítései egyre eredményesebbek. Somi Benjáminná Már 1963-ban tart Kiss Jóisef traktoros Három év alatt hét évi tervét teljesítette 78 ezer forintot keresett Több mint három éve dolgozik a Sárközi Állami Gazdaságban Kiss József, akit a Tolna megyei állami gazdaságok legjobb traktorosai kö­zött említenek, ott is az elsők kö zött. Több alkalommal kapott már kitüntetést, prémiumot odaadó, be­csületes munkájáért. Szeretik mun­katársai, szerény ember. — Az elmúlt gazdasági évben, ami kor még nem volt valami népszerű dolog, versenyt kezdeményeztem és Gyen es Jánost hívtam párosverseny re. Értesített is arról, hogy elfogadja a versenyt az általam tett vállalá­sok alapján. Sajnos nem tudom mi lett a verseny eredménye, mert még ma sem közölték velem az il­letékes felsőbb szervek. Pedig iga­zán szeretném tudni vajon ki lett az első. Én azt ígértem, amikor a fel­hívást eljuttattam Gyen esnek, hogy évi tervemet 210 százalékra telje­sítem, az üzemanyag megtakarítás­ban 10 százalékot vállaltam, míg az anyagtakarékosságban 30 százalékos eredményt kívántam elérni. Amint a gazdaság vezetőitől meg tudtuk Kiss József messze túlszár­nyalta amúgy is magas vállalását is. Évi tervét 218 százalékra teljesítette, az üzemanyagmegtakarításban a vál lalt mennyiségnek több mint ötszö­rösé':, míg az alkatrészek megtakarí­tásában a vállalt 30 százalék helyett 68 százalékot ért el. Arról is értesültünk, hogy Kiss József a három év alatt a gazdaság­ban csaknem 5600 normálholdnyi munkát végzett, ami hét esztendei tervnek felel meg. Kiss Józsefnél te­hát a naptárt gyorsabban kellett haj togatni, s ma már 1963-ban jár. A gazdaságban eltöltött három eszten­dő alatt csaknem 78 ezer forintot ke­resett. — Bízom abban, hogy az állami gazdaságok megyei központja érté­keli az elmúlt gazdasági évben vég zetft munkát, s megtudhatom hogyan végeztem az évet, megelőzött-e nagy nevű »ellenfelem«, jóbarátom. Az idén is hasonlóan jó eredmé nyék elérésére törekszem, és az ter­mészetes., hogy ezúttal is versenyben kívánom végezni munkámat — mondja búcsúzóul a megye egyik legjobb traktorosa. V. J. Helyiséget kérnek a leveli fíata'ok Tevelen közel ötven tagja van a KISZ-szervezetnek, amely igen ered ményesen dolgozik. Nevüket szerte a bonyhádi járásban ismerik. A Téli Falusi Szpártákiádon a férfi és női tornászcsapatuk az első helyen vég zett a járási versenyek során. Lel­„A KISZ feladatai a munkásifjúság között" címmel a február 18-i KISZ megye­bizottsági ülésen mintegy 40 KISZ- funkcionárius és munkásfiatal rész­vételével beszélték meg megyénk munkásifjúságának politikai, anyagi, erkölcsi helyzetét és a feladatokat. A beszámolót Rúzsa János, a KISZ megyei szervező titkára tartotta. A vitában tizenöt felszólaló mondotta el tapasztalatait, javaslatait, köz­tük Schrottner Károly, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tag ja is. kés munkájuk megérdemelt sikert eredményezett. A szervezet tagjai több alkalommal összegyűlnek az ál­talános iskola tornatermében és ott rendeznek vita-esteket. Már több­ször rendeztek vitát filmekről, köny vekről, egészségügyi problémákról, de ki tudná felsorolni mindazt, ami egy-egy ilyen alkalommal felmerül? Sokkal szebbek lehetnének ezek az eredmények •— bár egyáltalán nem lebecsülendő a fentebb említet­tek —, ha saját helyiséggel rendel­kezne a KISZ-szervezet. A lányok szívesen készítenének kézimunkát, hogy még otthonosabbá tegyék szer vezeti helyiségüket. Mindezideig azonban a községi ta­nács nem tudott részükre megfelelő helyiséget biztosítani, s így bizony nem egyszer megesik, hogy a kocs­mában töltik idejüket, ott kártyáz­nak, rexeznek és ami a környezetből következik — isznak is. Nem lehet­ne valami módon mégis helyiséget biztosítani számukra? (b.) INNEN—ONNAN t Egyéni parasztokat hívott meg estit beszélgetésre a mözsi pártszervezett február 17-én, majd 18-án a faddi? pártvezetőség, ahol az ott megjelent \ gazdákkal baráti beszélgetés kereté- (i ben hosszasan tanácskoztak a pa-(i rasztság jövőjéről, a termelőszövet­kezeti mozgalomról. * A kommunista példamutatás Na- kon is érvényesül, ahol a legújabb belépéseket is figyelembe véve, min­den kommunista, a pártszervezet va­lamennyi tagja bent van a termelő- szövetkezetekben . Négyszáz dolgozó részvételével nyi­tották meg Dombóvárott a magyar— szovjet barátsági hónapot. Az ünnepi esten színvonalas műsort szolgáltat­tak a magyar és szovjet műkedvelők. Tamásiban és Bonyhádon is többi száz főnyi ünneplő részvételével nyílt (i meg a barátsági hónap. • Pártvezetőségi ülésen tárgyalták meg a Kajmádi Állami Gazdaságban az üzemi KISZ-szervezet és a szak- szervezet munkáját. A pártvezetőség tagjai több javaslatot tettek e szer­vezeteknek munkájuk megjavítására és határozatot hoztak arra, hogy a pártszervezet a jövőben hogyan fog­ja segíteni e szervezeteknél a politi­kai munkát. • Külön napirendre tűzve beszélték meg a pártoktatást a szekszárdi párt- szervezetek a legutóbbi taggyűlése­ken. A legtöbb alapszervezetnél előre elkészítették a pártoktatásról távol- maradottak névsorát, akikkel a tag­gyűlésen hozott határozat alapján a párívezetőség fog beszélgetni a közeli »apókban. Egyre erősödik a szövetkezés gondolata Gyulajon Gyulaj azok közé a községek kö­zé tartozik, amelyeknek lakossága már régóta ismeri a termelőszövet­kezeti mozgalmat. Csaknem 10 esz­tendeje annak, hogy a községben működik, egyre eredményesebben gazdálkodik az Uj Barázda Termelő szövetkezet, de a Rákóczi és a Sza­badság Tsz is jelentős múlttal ren­delkezik. A községi tanácstól nyert értesülés szerint a szántóterületnek mintegy 50 százaléka van a szocia­lista nagyüzemek tulajdonában. Az elmúlt évek során a gyulajiak is megszerették a termelőszövetke­zetet. Ezt bizonyítja az is, hogy ál­landóan vannak belépők. A szövet­kezetek, de különösen az Uj Baráz­da Termelőszövetkezet közgyűlései­nek egyik állandó napirendi pontja a tagfelvételi kérelmek elbírálása. A tsz-tagok és az egyéniek barátsága A szövetkezet gazdasága, a szö­vetkezeti tagok munkája közismert a községben, hiszen az elmúlt esz­tendőben éppen az egyénileg gaz­dálkodók kezdeményezésére három­szor voltak közösen meglátogatni a községben működő tsz-t. De nem­csak a látogatásokon keresztül al­kothatnak maguknak képet az egyé niek a szövetkezet életéről — hiszen egy-egy látogatás alkalmával nem lehet mindent megnézni, nem lehet teljesen megismerni a szövetkezet életének „titkait”. Sokkal jobb al­kalom is nyílik erre a kívül állók­nak. Sok olyan kezdeményezés volt és van a községben, amely egyre erősíti a szövetkezetbe tömörült és a még kívül állók barátságát. Szé­pen alakult például az elmúlt esz­tendők során a termelési kapcsolat a tsz és az egyéniek között. Sok esetben fordultak az egyéniek a szö­vetkezethez, hogy segítse őket fo­gattal, vetőgéppel, boronával vagy más kisgéppel. A szövetkezet szíve­sen adta ezeket az eszközöket, sőt fuvart is biztosított, amikor csak tehette, a kívül állók részére. Eze­ket a szívességeket, mint jóbarálhoz illik, nem tartották számon, nem vezettek róla nyilvántartást. Úgy vélték, hogy az, akinek segítettek, mihelyt tud, úgyis visszasegít. S valóban, amikor a szövetkezet­nek volt szüksége munkaerőre, ott voltak mindazok, akik igénybe vet­ték a szövetkezet segítségét. S a kö­zös munkában aztán mindent meg­tudhattak, megismerkedhettek min­dennel, amivel csak akartak. Való­ságos nyitott könyv a tsz belső éle­te a község előtt. Az elmúlt őszön valami különös történt, legalább is annak tartották sokan a községben. Pedig csak az történt, hogy előkerültek a ceruzák és papírok a fiókokból és egymás­után készültek el a számvetések A szövetkezeti jövedelmet hasonlí­tották össze az egyéniek a saját jövedelmükkel. Az eredmény szá­mukra elég kedvezőtlen volt. A számok tanúsága szerint ugyanis az történt, hogy a szövetkezet jóval többet biztosít tagjainak, mint a kisparcellás gazdaság az egyéni gaz­dáknak. A községben például jó gazdának tartják Németh Ferencet, aki 9—10 hold földjén — leszámítva az évközben felmerült kiadásokat, amik a gazdálkodáshoz szükségesek, — mintegy 10 ezer forint tiszta jö­vedelmet ért el. Németh Ferenc fe­leségével dolgozott együtt egész esz­tendőn keresztül.* Az Uj Barázda Termelőszövetke­zetben dolgozik Juhász János és Fa­ragó János is. Juhász és Faragó „keresete” mintegy kétszerese volt Némethének, — Juhász jövedelme havi 2200 forintos fizetésnek felelt meg, — s ehhez hozzá jött még a fe­leségek keresete és a háztáji gaz­daságból eredő jövedelem is. így tehát többszörösen nagyobb volt a jövedelmük, mint Némethéknek. Miért volt Némethéknek kevesebb a jövedelmük, talán nem dolgoztak kellő szorga­lommal? Ezt nem mondhatja senki rájuk, hiszen reggel korántól késő estig dolgoztak. Hát akkor honnan van a tsz-tagok és az egyéniek jö­vedelme között a jelentős különb­ség? Az egyéni és a szövetkezeti gazdaság közti különbségben kell keresni az okokat. A kisüzem soha nem tudta eredményesen felvenni a versenyt a nagyüzemekkel. A kis­üzem soha nem tudott jólétet biz­tosítani tulajdonosa számára, csak a hajnaltól késő estig tartó robotot, a görnyedést. Mindez ma már közismert Gyu­lajon is. Mindenki tudja, hogy alig van nyolc-tíz család a községben, amelyik a jövedelmet illetően még úgy ahogy tartja a versenyt a szö­vetkezeti jövedelemmel. De ha azt nézzük, hogy milyen munkaerő kel­lett egyik és másik jövedelem meg­szerzésére, akkor nem kétséges, hogy a szövetkezeté a pálma. A kö­zösgazdaság sokkal kevesebb mun­karáfordítással biztosít jó jövedel­met, mint az egyéni gazdaság. A különbségek láttán egyre többen kérik felvételüket a szövetkezetbe A szövetkezet felkészült a tömeges belépésekre is. Molnár István elv­társ, az Uj Barázda Termelőszövet­kezet elnöke erről a következőket mondja: — Mi már az ősszel gondoltunk arra, hogy a tél és a kora tavasszal jelentős mértékben emelkedni fog a szövetkezetünk létszáma. A több tagnak pedig több kenyér kell. Ép­pen ezért már az ősszel a terv-elő­írásnál csaknem 50 holddal vetet­tünk több búzát. Nem lesz gond ak­kor sem, ha a belépések során a sző vetkezet állatállománya megkétsze­reződnék. Ugyanis mintegy 350 szarvasmarha eltartásához szüksé­ges silóval rendelkezünk, ugyanak­kor az állatállományunk jelenleg 150 darab. — Természetesen a jelentősebb létszámemelkedés esetén a tavaszi vetésterületünk is módosul, s ép­pen ezért mi nem tartunk attól, hogy kevesebb lesz a részesedésünk, mint az elmúlt évben volt. — Szívesen várjuk a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó társa­inkat. Kívánjuk, mielőbb találják meg ők is a jobbléthez vezető utat. K. Balogh János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom