Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. február 20. Antos István pénzügyminiszter beszámolója az országgyűlés csütörtöki ülésén, (Folytatás az 1. oldalról.) vállalatok gazdálkodásának összevont eredménye pedig 1,9 milliárd forinttal kedvezőbb az elmúlt évinél. 1959-ben az állami vállalatok összevont eredménye — az ellenforradalom óta első ízben — nyereséges. A kormány szerény mértékű adóemelést hajtott végre, a 8 holdon felüli, módosabb, nagyobb jövedelemmel rendelkező parasztgazdaságoknál. Az adótételek 12-től 18 százalékig terjedő mértékben emelkednek. Magasabb adóbevételre számítunk a magániparosok szűk, nagyjövedelmű felső rétegétől, a jövedelmek gondosabb számbavétele útján. Ugyanakkor a kormány 50 százalékos kedvezményt biztosít az évi 18 000 forintot meg nem haladó jövedelmű, helyi szükségletre termelő falusi kisiparosok számára. Ez a kedvezmény a falusi kisiparosság számára az eddigieken felül 8 millió forintot jelent és hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben a kovács, bognár és más — a lakosság ellátása szempontjából fontos —kis ipari tevékenység. Indokolt volt továbbá változtatást végrehajtani egyes nagyjövedelmű szabadfoglalkozást folytató kategóriák jövedelmeinek, valamint az állami alkalmazásban levő művészek tudományos és más dolgozók külön- jövedelmeinek megadóztatásánál. Itt az eddig érvényben volt 6-tól 25 százalékig terjedő adókulcsokat 3- tól 50 százalékig terjedő adókulcsokra változtattuk, fenntartva továbbra is a munkaviszonyból származó jövedelmek teljes adómentességét. A forgalom és a jövedelem emelkedésével összhangban kis mértékben növekednek a szövetkezetek forgalmi és jövedelemadó befizetései. Az 1959. évi állami költségvetés kiadósai kereken 5,5 milliárd forinttal — 1,8 százalékkal — haladják meg az 1958. évi teljesítést. A népgazdaság fejlesztésére és pénzellátására 28,9 milliárd forint, az összes kiadások 55,5 százaléka: szociális és kulturális célokra 16,3 milliárd forint, a kadások 31,3 százaléka: a fegyveres testületek fenntartására, valamint a rend- és jogbiztonsági feladatokra 4,9 milliárd forint, a kiadások 9,4 százaléka: végül az igazgatási feladatokra 2 milliárd forint, a kiadások 3,8 százaléka jut. A költségvetés beruházási előirányzata 1,9 milliárd forinttal magasabb az 1958. évi teljesítésnél. Az előirányzott beruházások 76 százaléka esik a termelő beruházásokra, 24 százalék a nem termelő beruházásokra. Az utóbbinál elsősorban a lakásépítés és az általános iskolai tanteremépítés köt le nagy összegeket. A-termelő beruházások összegéből 39 százalék esik építésre a múlt évi 40 százalékkal szemben, ugyanakkor a gépi beruházások aránya a múlt évi 29 százalékról 35 százalék fölé emelkedik. 1959-ben a nehézipar beruházásai közül kiemelkednek a villamosenergiatermelés és a szénbányászat beruházásai. A gépipari beruházások közül a Diesel-mozdony és motor gyártásra, az erősáramú elektromos ipari, a híradástechnikai és műszeripari gyárak fejlesztésére előirányzott beruházások emelkednek ki. A könnyűipari beruházások közül a papír, valamint a bőr- és cipőgyárak bővítésére, élelmiszeriparban, a konzervipar, a tejipar és a mélyhűtőipar fejlesztésére szolgáló beruházások a legfontosabbak. Fejlődik a közlekedés, a hírközlés és az úthálózat. Az iparnál is, a kereskedelemnél is bővül a raktártér. Jelentős összegek szolgálják a szállodák építésének befejezését. Az elmúlt évinél nagyobb összeget fordítunk az állami gazdaságok, a kísérleti gazdaságok, a hibridkukorica vetőmagelőkészítő üzemek, a mesterséges megtermékenyítő álló mások, valamint a gépállomások beruházásaira. A termelőszövetkezetek támogatása Az 1959. évi költségvetés az elmúlt évinél lényegesen magasabb összegben 1025 millió forintban irá nyozza elő a termelőszövetkezetek nagyüzemi beruházásaihoz (épület, gép, tenyészállatok) biztosítandó állami eszközöket. A termelőszövetke zeti tagok akkor járnak el helyesen, ha évről évre saját erőből is messze menően törekednek az álló- és forgóeszközök gyarapítására. Különösen fontos, hogy az újonnan alakuló termelőszövetkezetek jól alapozzák meg a közös gazdálkodást. Vigyék be a jószágot is, a szükséges takarmányt is a szövetkezetbe, gyarapítsák már az indulásnál a közös vagyont. Az ilyen szövetkezetek szá mára az állam hitelt, anyagot és épí tőkapacitást biztosít. A költségvetésben 13 000 lakás állami eszközökből történő felépítéséhez biztosította a szükséges ösz- szeget. Ezen felül a költségvetés 620 millió forint kislakásépítési hitel és 245 millió forint öröklakásépítésre nyújtott hitel fedezetét foglalja magában. A kormány a saját lakás megszerzésének most egy újabb formáját hozza létre a lakásszövetkezetekről szóló határozatában. A lakásszövetkezeti akció feltételeit a kormány úgy kívánja megállapítani, hogy az átlagos keresetűek, elsősorban munkások,' megfelelő takarékoskodás esetén saját lakáshoz juthassanak. A lakásokat az állam kedvezményes szövetkezeti áron bocsátja a szövetkezet tagjainak személyi tulajdonába. A kedvezményes szövetkezeti ár már igen jelentős állami támogatást tartalmaz. Ezen felül további kedvezmény, hogy az árnak mindössze 15 százalékát kell készpénzben előre le fizetni és a fennmaradó részt 30 év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. Az előrefizetésnél a szociális szempontok érvényesítésére további kedvezményt jelent, hogy az eltartott családtagok után családtagonként 2000 forint engedmény számolható el. Növekszik a reálbér Ez évben a terv előirányzatai szerint — a nyereségrészesedést nem számítva — kereken 3 százalékkal nő a munkások és az alkalmazottak reálbére. Ezt figyelembe véve, valamint a dolgozók létszámának mint egy 80 ezer fővel való növekedése kö vetkeztében 1959-ben 3 milliárd forinttal emelkedik a béralap. 1959. január 1-ével nagyarányú nyugdíjreformot hajtottunk végre, amire 640 millió forintot irányoztunk elő és ezzel 430 ezer nyugdíjas helyzetén javítottunk. 1951-ben a nyugdíjakra előirányzott összeg még csak 1,1 milliárd forintot tett ki, 1959-ben pedig ez már három és félszer ennyi, 3,9 milliárd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pótlékok részleges felemelésére is. Emelkedik a 3 és ennél több gyermekes családok, továbbá az 1 és 2 gyermekes egyedülálló nők részére járó családi pótlék. Az emelés 220 ezer családot érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1,3 mii liárd forintra emelkedik. Az 1959. évi költségvetés 350 millió forintot biztosít az egészségügyi dolgozók és pedagógusok bérének rendezésére. 52 ezer szakképzett egészségügyi dolgozó, orvos és gyógy szerész, továbbá 85 ezer pedagógus részesül béremelésben. A bérrendezés következtében az orvosoknál átlagosan 21,3 százalékos, a gyógyszerészeknél 12,8 százalékos, az egészségügyi közép kádereknél 10,3 százalékos, a pedagógusoknál pedig átlagosan 13,6 százalékos. Az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások — a költségvetési összkiadások növekedését jóval meg haladó mértékben — 17,5 százalékkal emelkednek. A kórházi ágyak száma eléri a 69 000-et, ami kétszerannyi beteg kórházi kezelésére nyújt lehetőséget, mint a felszabadulás előtt. A szakorvosi rendelőintézeti és gondozóintézeti napi rendelési órák szá ma 525-tel emelkedik és összesen na pi 24 500 lesz. Tovább bővítjük a nevelőotthonok és a szociális otthonok befogadóképességét. Az egészségügyi és szociális intézményeknél a hangsúly most az ellátás minőségének fejlesztésén van. Kulturális intézményekre 420 millió forinttal fordítunk többet, mint 1958-ban. Ez évben 4000 új óvodai férőhely létesül, 1200 új általános is kólái tanuló csoport és 200 új középiskolai tanulócsoport többlet- költségeire nyújt a költségvetés fedezetet. A felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók száma 1200 fővel több lesz, mint az elmúlt évben volt. Az eddiginél 20 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre az országos és közművelődési könyvtárak könyvállományának gyarapítására. A színházi előadások száma 10 001-el több lesz, mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézmények és a különböző művelődési feladatok támogatására. A tudományos kutatásra a költség vetés 18 százalékkal nagyobb ösz- szeget biztosít, mint az elmúlt évben. Emelkedik a költségvetési szervek és intézmények létszáma is. A létszámtöbblet döntő részét a kulturális szervek ötezer fős, valamint azon belül háromezer új pedagógus, valamint az egészségügyi szervek 2800 fős emelkedése teszi ki. 1959-ben is jelentős mértékben emelkedik a tanácsok költségvetése, öt évvel ezelőtt a tanácsok hatáskörében volt intézmények és feladatok pénzügyi kerete még nem érte el az ötmilliárd forintot, ma már megközelíti a tízmilliárd forintot. Kiadásaikat korábban nagyrészt állami hozzájárulásból fedezték. Ebben az évben — eltekintve q beruházásoktól — az átengedett állami bevételek a kiadások 88 százalékára nyújtanak fedezetet és csak a különbözetre biztosítunk állami hoz zájárulást. 1955-ben még csak 300 millió forint volt a községfejlesztési alap összes bevétele, 1959-ben ez az ösz- szeg már az egymilliárd forintot is meghaladja. Ismeretes, hogy 1959. január elsejével új termelői árak léptek élet be. A költségvetés még a régi árakon készült. Ezért a költségvetési törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetés irányzatainak az új termelői árrendszer alapján szükséges mó dosítását saját hatáskörében végrehajtsa. E munka során a pénzügyi szerveknek, de valamennyi irányító hatóságnak az a feladata és kötelessége, hogy az átszámítás során szigorú pénzügyi fegyelmet érvényesítsenek és így biztosítsák, hogy az átárazott költségvetési okmányok pon tosan megfeleljenek az országgyűlés által jóváhagyott előirányzatoknak. Antos István ezután arról beszélt, hogy széles dolgozó rétegekben vetődik fel a szocialista építés meggyorsítása: megvan az akarat, az alkotó lendület a merészebb célkitűzések valóraváltására. Ezzel összefüggésben megállapította: a szocialista építés meggyorsításáért, a terv olyan túlteljesítésére kell törekedni, hogy az összhatásában kedvező nép gazdasági eredményt biztosítson, ősz tönözni minden olyan termelési terv túlteljesítést, amely az exporttermelés fokozását, a belföldi hiánycikkek körének csökkentését, valamint a beruházási célkitűzések gyor sabb megvalósítását szolgálja. — Ugyanakkor nem szabad megengedni anyagfelhasználást a népgazdaság számára nem szükséges termékek előállítására. Vállalatainknak törekedniök kell arra, hogy a kapacitásokat egyszerű, szerény eszközökkel alkalmassá tegyék a változó igények kielégítésére. Az eddiginél gyorsabban, rugalmasabban kell élni a nemzetközi munkamegosztás szélesedő lehetőségeivel. Nagy lépésekkel kell előrehaladni a műszaki fejlesztés területén, a gyártmányok korszerűsítésénél, a gazdaságos gyártástechnikai módszerek alkalmazásában. Különösen fontos, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a hároméves terv olyan kiemelt technikai fejlesztési programjait, mint a dieselesítés, az erősáramú, híradástechnikai és műszeripari fejlesztési tervek, a vegyipar, fejlesztése, a mezőgazdaságban a hibridkukorica vetőmag széleskörű elterjesztése, stb. A műszaki fejlesztési alapból kutatásokra, új gyártmányok kifejlesztésére az eddigivel szemben mintegy 30—40 százalékkal nagyobb pénzügyi lehetőség áll a vállalatok, kutató- intézetek és minisztériumok rendelkezésére. A magyar népgazdaságban a gyorsütemű bővített újratermelés rendkívül fontos feltétele a külkereskedelem és devizagazdálkodás szilárd egyensúlya. Ezért az exporttermelésre, a termékek minőségére, a gyártmányok korszerűsítésére, világpiaci \ versenyképessége javítására minden területen továbbra is messzemenő figyelmet kell fordítani. A kormány rámutat arra a hatalmas erőforrásra, amit számunkra a Szovjetunió önzetlen testvéri segítsége és a szocialista tábor országainak egyre szorosabbá váló összefogása biztosít. A szocialista táboron belül kialakuló nemzetközi munkamegosztás, a termelés szakosítása és kooperációja lehetővé teszi, hogy azokban' a termékekben, amelyeket a baráti országok szükségleteire is gyártunk, a nagy szériákban való termelés legmodernebb technológiáját alkalmazzuk és a termék előállításához szükséges munkaórák számát radikálisan csökkentsük. Önköltség, tér m el ék enység, takarékosság A tervtúlteljesítés további igen fontos területe az önköltség, a termelékenység, a takarékosság. Itt kell elsősorban terven felüli eredményeket elérni, ez a szocialista akkumuláció legfontosabb forrása. A kormány takarékossági felhívása azonban nemcsak 1958-ra szólt. Itt az ideje, hogy az 1959. évi intézkedési tervek minden vállalatnál elkészüljenek és ezek a terven felüli önköltségcsökkentésre, a terven felüli termelékenység emelésre irányuljanak és ezáltal járuljanak hozzá a népgazdaság rendelkezésére álló erő források terven felüli bővítéséhez. Az új termelői árrendszer elsősorban anyagtakarékosságra ösztönöz. Minél inkább csökkentik a vállalatok . a fajlagos anyagfelhasználást, a hasznos anyagkihozatal, a gondosabb anyagelőkészítés, a korszerűbb és könnyebb gyártmánykonstrukciók szerkesztése révén és más módon, annál szélesebb körben nyílik lehetőség, hogy a rendelkezésre álló anyagmennyiségből több terméket állítsunk elő és ilyen módon megalapozzuk a hasznos irányú tervtúlteljesítést. Minthogy gazdasági fejlődésünk jelenlegi időszakában a szocialista építés meggyorsítása, a termelőerők fejlesztése a központi kérdés, nagy figyelmet kell fordítani a beruházási tevékenységre. 1958-ban először a befejezetlen beruházások állománya jelentősen csökkent. A beruházási tevékenység javításánál 1959-ben további előrehaladást kell elérni. A felemelt beruházási kereteket tervszerűen és koncentráltan kell felhasználni. Csak olyan új beruházásokat szabad megkezdeni, ahol a tervek készen vannak, a technológiai feltételek teljes mér tékben tisztázottak. Meg kell rövidíteni az építkezések kivitelezésének időtartamát és az anyag és munkaerő jobb koncentrálásával, az építőipari tevékenység helyes megszervezésével biztosítani kell, hogy a beruházások műszakilag szükséges idő alatt befejeződjenek. Csökkenteni kell az építési költsége- j két, ezért az anyagtakarékosságra, az építőipari gépek jobb kihasználására, a munka jó megszervezésére az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Biztosítani kell, hogy a tervek a legkorszerűbbek, a gazdaságos kivitelezést és üzemeltetést biztosítók legyenek. 1958-ban a népgazdaság kísérletei emelkedtek. Jelenleg ipari üzemeinkben megvannak a normális, egyenletes ütemű termeléshez szükséges anyagkészletek. Egyes üzemek azonban indokolatlanul terven felüli készletek gyűjtésére törekednek. Határozottan kell fellépni a szükségleteken felüli készletgyűjtéssel szemben, mert az haszontalan célra köti le a népgazdaság anyagi erőit. Végezetül fejlődésünk szempontjából valamennyi állami szervnek, vállalatnak, intézménynek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése össztársadalmi ügy és a mozgalom fellendítésében mindenkinek megvan a maga feladata. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának kialakítására irányuló törekvések eredményesek legyenek, hogy országosan előrelendüljön a termelőszövetkezeti mozgalom, az állami gazdaságok jó vetőmagvakkal, tenyészállatokkal, a gépállomások kiváló gépi munkával, a felvásárló szervek a termelőszövetkezeteket segítő szerződéskötésekkel és azok jó lebonyolításával, az ipar jó gépekkel, műtrágyával és vegyi anyagokkal, az építőipar a beruházások időben és jó minőségben való elvégzésével járuljon hozzá. A kormány az 1959. évi népgazdasági terv és költségvetés összeállításánál számolt a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülésével: ezért a népgazdasági tervben és a költségvetésben megfelelő tartalékot biztosított a területileg fejlődő és az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdításának, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges beruházások anyagi alátámasztásának céljaira. Emellett a kormány számít arra is, hogy az építőanyagipar és az építőipar dolgozói — mint azt a múlt évben is tették — a terv túlteljesítésével növelik az építőipar termelését és ezzel segítséget nyújtanak a mező- gazdaság szocialista átszervezésének sikeres végrehajtásához. Antos István pénzügyminiszter befejezésül a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy az 1959. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. Baráti látogatásra Budapestre érkezett a Guineái Köztársaság kormányküldöttsége A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására csütörtökön reggel baráti látogatásra Budapestre érkezett a Guineái Köztársaság kormányküldöttsége. A delegáció vezetője Louis Lansana gazdasági és tervezésügyi miniszter, a küldöttség tagjai Fodeba Keita bélés biztonsági miniszter, Alassane Diop tájékoztatásügyi államtitkár és Mouhamadoul Habib Miang, az együttműködési miniszter kabinet- irodájának igazgatója. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Apró Antal, a minisztertanács első elnök- helyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Sík Endre kül ügyminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi minszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára, Veres József, Bu dapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke,’valamint a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium vezető munkatársai, a politikai és a gazdasági élet számos más képviselője. Jelen volt a fogadtatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A küldöttséget Apró Antal üdvözölte. Apró Antal szavaira Louis Lansana válaszolt. * Dr. Münnich Ferenc, a miniszter- tanács elnöke csütörtökön délelőtt fogadta a Guineái Köztársaság kormányküldöttségét, élén Beavagui Louis Lansana gazdasági és tervezésügyi miniszterrel és szívélyes baráti beszélgetést folytatott velük. A fogadáson magyar részről jelen volt dr. Sík Endre külügyminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a politikai és gazdasági élet több más vezető személyisége.
