Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-20 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! qp i AGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA IV. évfolyam, 43. szám. ARA: 50 FILLER Péntek. 1959. február 20. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy erőinket a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista építés meggyorsítására összpontosítsuk Antos István pénzügyminiszter beszámolója az országgyűlés csütörtöki ülésén Az országgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg, s a képviselők lelkes tapsa közepette köszöntötte a Guineái Köztársaságnak a teremben megjelent kormánykül- 1 döttségét, s az egész magyar nép nevében sok sikert kívánt a Guineái Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz. Az üdvözlésre Beavogui Louis Lansana, a Guineái Köztársaság kormányküldöttségének vezeiője, gazdasági és tervezésügyi miniszter válaszolt. Megköszönte a meleg fogadtatást, majd kifejezésre juttatta, milyen nagy fontosságot tulajdoni! Guinea kormánya és népe ennek a látogatásnak. Azért is jöttünk, hogy kifejezzük hálánkat a Magyar Nép- köztársaságnak, amely elsők között ismerte el köztársaságunkat. Látogatásunk egyszersmind jó alkalom arra, hogy megerősítsük az országainkat összekötő barátság szálait — mondotta. A guineai kormányküldöttség vezetőjének nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök bejelentette, hogy az országgyűlés megkezdi az 1959. évi költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. A költségvetést Antos István pénzügy- miniszter ismertette. Antos István beszéde A forradalmi munkás-paraszt kormány az 1959. évű költségvetés összeállításánál azokra az eredményekre ^ támaszkodott, amelyeket 1958-ban elértünk a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésében — kezdte meg beszédét Antos István pénzügy- miniszter. 1958-ban az ipari termelés a tervezettnél lényegesen kedvezőbben alakult. Az állami ipar termelése 12 százalékkal magasabb volt, mint 1957- ben. A tervet döntő részben a népgazdaság számára szükséges és fontos termékből teljesítettük, s ez növelte a népgazdaság erőforrásait. Kedvezően alakult az ipari termelés gazdaságossága is. A száz forint termelési értékre eső költségek szín- ^ vonala — a még nem végleges adatok szerint — az állami iparban 2,1 százalékkal, az építőiparban 1,5 százalékkal a közlekedésben pedig 1,6 százalékkal alacsonyabb volt a terve zettnél. Az ellenforradalom után a termelési költségeken belül a bérköltség nőtt, minthogy a kormány jelentős béremelési intézkedéseket hajtott végre. 1958-ban már — a bányászat és az építőipar kivételével — az ipar döntő része takarékossági intézkedésekkel, teljes egészében ellensúlyozta a béremelés önköltségnövelő hatását és alacsonyabb költséggel termelt, mint az ellenforradalom előtt. Az ipari vállalatok vezetői és dolgozói magukévá tették a kormány takarékossági felhívását, intézkedési terveket dolgoztak ki az egyes költ- T' ségfajták csökkentésére és az intézkedési tervek végrehajtásával tekintélyes összegű terven felüli nyereséget értek el. A takarékossági intézkedéseket jól támasztotta alá a vállalati nyereség fokozásában a dolgozók anyagi érdekeltsége. Az előzetes számok alapján a nyereségrészesedés országosan a múlt évit valamelyest meghaladó mértékű lesz. Előreláthatólag a tavalyinál nagyobb nyereségrészesedést érnek el a kohó- és gépipar vállalatai, a múlt évinél valamelyest kisebbet a könnyűipar vállalatai. A mezőgazdaságban a növénytermelés — minthogy a gabonatermést az aszályos időjárás sújtotta — a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Ugyanakkor a tervezettnél jobbak az állattenyésztési eredmények. Kimagaslóan kedvezően alakult a szőlő- és bortermelés. összeségében a mezőgazdaság teljesítetik t . vet. A két nagy termelőszektor eredményeinek egybevetése alapján megállapítható, hogy 1958-ban sikeres volt a gazdasági tevékenység és a népgazdaságban jelentős összegű terven felüli erőforrások jöttek létre. Ezeket a terven felül létrehozott anyagi eszközöket mindenekelőtt a felhalmozási alap bővítésére használtuk fel. 1,5 milliárd forinttal emeltük a beruházásokat, fél milliárd forinttal a felújítási kereteket. A tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek az ipari anyagkészletek és a központi tartalékok. A terven felül létrejött erőforrások másik része, az exportterv túlteljesítésére szolgált. Elsősorban az ipari terv túlteljesítésének köszönhető, hogy az exporttervet 12 százalékkal túlteljesítettük. Ez, minthogy az alapanyagtermelés is a vártnál kedvezőbben alakult, a magasabb termeléshez szükséges importot csak kis mértékben — 2 százalékkal — kellett felemelni. A bérből és fizetésből élők reál- jövedelme a tervnek megfelelően alakult. A parasztság reáljövedelme — a gyengébb gabonatermés következtében — csekély mértékben a tervezett alatt maradt. A kiskereskedelmi forgalom 5 százalékkal haladta meg az emúlt évit. 1958-ban kedvezően alakultak a pénzügyek is. A termelési terv túlteljesítéséből és a gazdaságosság javulásából eredő akkumulációs többlet, teljes mértékben fedezetet nyújtott a beruházások felemelése, valamint a központi készletek növekedése következtében terven felül jelentkező kiadásokra. Tervszerűen alakult a tanácsok költségvetésének végrehajtása. Az előirányzott adóbevételek maradéktalanul befolytak: a falusi és városi lakosság — igen csekély számú kivételtől eltekintve — eleget tett adófizetési kötelezettségének. Az exportterv túlteljesitése következtében aktívan zártuk a nemzetközi fizetési mérleget. Ez lehetővé tette, hogy kis mértékben növeljük devizatartalékainkat és csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló hiteleinket. Figyelemre méltó jelenség, hogy a lakosság takarékbetétjének állománya egy év alatt egymilliárd forinttal növekedett. Ez évben — másfél hónap alatt — közel négyszáz millió forintos további betétállomány-emelkedés következett be. A hároméves terv jelentősége Antos István a továbbiakban a hároméves terv jelentőségéről beszélt. Az 1958. évi tervteljesítés tapasztalatai azt mutatják — mondotta —, hogy a hároméves terv helyes feladatokra mozgósít és a gazdaságpolitikának az az alapelve, hogy a terv célkitűzéseit az ország reális lehetőségeire alapozva, a gazdaságosság fokozott érvényesítésével és a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításával kell megszabni, eredményesnek bizonyult a népgazdaság tartalékainak feltárására. A gazdasági vezetés a mennyiségi eredmények túlhajtása helyett a szükségleteknek megfelelő gyártmány összetétel kialakítását, a gyártmány és gyártás korszerűsítését, a helyes termelési szerkezet kialakítását, a termelési költségek csökkentését helyezte előtérbe. Eredményesnek bizonyultak a bérgazdálkodásban, a beruházások tervezésében végre hajtott intézkedések. A felvásárlási árpolitika és a termelőszövetkezetek támogatásának új rendszere előnyösen befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit. A helyes vezetés, a dolgozók áldozatkész munkája meghozta a kedvező eredményeket. A hároméves terv első esztendejének mérlege komoly gazdasági sikerekről tanúskodik. Az ellenforradalmi károk helyre- állításának időszaka lényegében lezárult, a bővített újratermelés folyamata hazánkban teljesen normális, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőinket döntően az előrehaladásra, a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista építés meggyorsítására összpontosítsuk. Ezeknek a céloknak a szolgálatában áll az előterjesztett 1959. évi költségvetés, amely teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgazdasági tervvel. A költségvetés bevételei 52 896 millió forintot, kiadásai 52 059 millió forintot tesznek ki és ennek megfelelően a költségvetési mérleg 837 millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés bevételei 5,6 milliárd forinttal — 11,9 százalékkal — magasabbak az elmúlt évhez képest. A bevételi többlet döntő része az állami vállalatok befizetéseiből származik. A népgazdasági terv az állami iparban a termelés 5,4 százalékos emelkedését, á költségek színvonalának 1,2 százalékos csökkentését irányozza elő. Az állami vállalatoktól származó forgalmi adó bevétel 1,5 milliárd forinttal haladja meg az 1958. évit, a (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János elvtárs látogatáséi Antonin Nevotnpái Prága .(MTI). Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának e_l- ső titkárát és feleségét csütörtökön délelőtt a prágai várban fogadta Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának- első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. A fogadásnál jelen voltak Csehszlovákia Kommunista Pártja Politi- ai Bizottságának tagjai: V. Siroky miniszterelnök és V. Kopecky miniszterelnökhelyettes, R- Barák belügyminiszter, O. Simunek, az Állami Tervhivatal elnöke, J. Hendrych, a Központi Bizottság titkára, valamint V. David külügyminiszter. Kádár János kíséretében megjelent Lajti Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Gábor József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Kádár János és Antonin Novotny hosszabb baráti beszélgetést folytatott. A megye hetedik ■ I" 11 ■! E ■■ r községé Ujireg Új tsz alakult Szárazdon és Murgán — Fürgédén 50, Bátaszékc n 31 család írta alá tegnap a belépési nyilatkozatot Lapunkban korábban megírtuk, hogy Bikács, Dunakömlőd, Sárszent- lőrinc, Rácegres-puszta, Gyönk, Dalmand és Alsónána parasztságának a zöme a nagyüzemi gazdálkodást választotta. Tegnap a tamási járásban alakult szövetkezeti község. Ujiregen az elmúlt napokban 90 család kérte felvételét a termelőszövetkezetbe, akik közel 1500 kát. hold földet vittek a közösbe, s ezzel Ujireg lett a megye hetedik termelőszövetkezeti községe. A tamási járás másik községében, Fürgédén is nap mint nap terebélyesedik a szövetkezeti mozgalom Tegnap például 50 család, 510 hold földdel kérte felvételét a közösbe. Magyarkesziben pedig újabban 33-an írták alá a belépési nyi’at- kozatot. Koppányszántón 4, Re- gölyben pedig 6 család ké te felvételét a közösbe szerdán. A bonyhádi járás egyik községében, Murgán, ahol eddig nem volt szövetkezet, a kommunisták kezdeményezésére 13 család, 24 taggal, 150 hold földdel Előre néven megalakította a termelőszövetkezetet. A járás másik községében, Aparhanton van a’ megye két legjobb termelő- szövetkezete. Tegnap ide is 14 parasztcsalád kérte felvételét. Uj termelőszövetkezet alakulásáról érkezett hír a gyönki járásból is ahol 20 tagja van a napokban megalakult szárazdi termelőszövetkeze.- nekKalaznőn pedig az egy héttel ezelőtt alakult Béke Tsz-ben már 66 tagot számlálnak. Tegnap tizenketten írták alá egyszerre a belépési nyilatkozatot. Ezek között volt Benkő Imre, a község egyik tekintélyes középparasztja iá Felsőnánán pedig 31 család ké te felvételét, akik átlagban kilenc hold földet vittek a közösbe. Varsádon a volt I. típusú tszcs tagjai határozták el, hogy III. típusú közös gazdaságot alakítanak. A tegnapi napon már 25 család volt, aki a III. típusba kérte felvételét. A szekszárdi járás egyik legnagyobb községében, Bátaszéken is nap mint nap erősödik a szövetkezeti mozgalom. A jelentés szerint tegnap Bátaszéken 31 család írta alá a belépési nyilatkozatot. A Sárköz másik községében, Sárpiliscn pedig ugyancsak tegnap 21-en kérték felvételüket, akik összesen 152 hold földet visznek a termelőszövetkezetbe. A Bikácshoz tartozó Győry-major pusztán új tsz van alakulóban. A hírek szerint a pusztán élők egyrésze úgy döntött, hogy még e héten megalakítja a termelőszövetkezetet. Tovább gyarapodott tegnap a termelőszövetkezeti tagok száma Sárszentlőrincen is, ahol az elmúlt napokban belépett tagok szárma meghaladja a százat- Tegnap újabban 15-en csatlakoztak a szövetkezőkhöz. Termelőszövetkezetet előkészítő bizottság kezdte meg működését a dombóvári járás Duzs községében is, ahol tegnap öten írták alá a belépési nyilatkozatot. Nakon pedig 17 család határozta el, hogy szövetkezetbe lép. A megyeszerte híres kurdi Uj Élet Tsz-be pedig hat tekintélyes középparaszt lépett, akik 60 hold földet vittek a közösbe. Gyula- jon 7, Dombóváron pedig 11 család választotta a szövetkezeti utat. Lapzártakor érkezett: BÁTASZÉKRÖL JELENTIK: Amint arról már beszámoltunk, szerdán 31 család lépett a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. A tömeges belépés tovább folytatódó t, csütörtök délután 3 óráig 50-en írták alá a belépési nyilatkozatot, s ezzel ők is követték azokat, akik már évekkel ezelőtt a közös gazdálkodás útjára léptek. Az 50 új belépő mintegy 320 hold földdel gyarapította a szpcialista szektorokhoz tartozó terület nagyságát. Kiváló újító Haip Reinhard, a Bonyhádi Cipőgyár karbanta tóműhelyének dolgozója már eddig is több újítással segítette a gyárban a különböző műszaki problémák megoldását. Most épnen a »legfiatalabb« újításán dolg-zik. A műhely marógépére készít e~y olvan szerkezetet, amellyel a csis~o- lógépet is fel lehet szerelni a marógépre, ígv az olyan cipőipari gépek, alkatrészek — fn'eg az excente-ek — mez!avitását is el tud iák végezni, amit korábban Budanest-e kellett küldeni
