Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-13 / 37. szám
im február 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Kevesebb csizma megy tönkre Aisónánán Alsónána a megye legsárosabb települései közé tartozott. Ma már egyre jobban kiszorul a faluból a sár. Néhány évvel ezelőtt csak párszáz méter hosszú, kopott téglajárda volt a faluban, ma már ezerkétszáz méter hosszú betonjárda húzódik a falu utcáin. A lakosság még több betonjárdát akar. A legutóbbi tanácsülésen, amikor a községfejlesztésről volt szó, a dolgozó parasztok egyöntetűen elhatározták, hogy a községfejlesztési hozzájárulást 5 százalékról 10 százalékra emelik fel. A hároméves községfejlesztési terv során ugyanis a falu minden utcájának egyik oldalát betonjárdával akar ják ellátni. — Miért fordítják a községfejlesztési hozzájárulás nagy részét járdaépítésre? — kérdeztük az egyik idős bácsitól, akivel az utcán találkoztunk. — Azért, hogy minél kevesebb csizma szakadjon, fiam — adta meg a találós választ. Népdalokat gyűjtenek a bétái KISZ-fiatalok Amióta Németh Erzsébet tanárnőt választották meg KISZ-titkárnak Bátán, megelevenedett a fiatalok kulturális tevékenysége. Hetente egyszer, hétfői napon 25— 30 fiatal jön össze rendszeresen a kultúrotthonban, hogy színdarabot népi táncokat és mozgalmi dalokat tanuljon, ugyanis a bátai KISZ- szervezet is benevezett az 1919-es Tanácsköztársaság tiszteletére rendezett Szabó Erzsébet kulturális seregszemlére. A KISZ-tagok többek között a »Bátai menyecsketánccal« és a »Csa- logatóval« szerepelnek a seregszemlén. Elhatározták, hogy a közeljövőben összegyűjtik az összes bátai eredetű népdalt. Az eddig ismert bátai népdalok is nagy sikert arattak a közönség körében. tyígity a % A Sárközt járva, lépten-nyomon találkozik az ember a múlt hagyományaival, szokásaival. A régi formákat megyénkben a Sárköz őrzi legjobban. Az ősi falvak öreg házaiban élő emberek, különösképpen az asz- szonyok nagy része még népviseletben jár. Az új, csupán néhány évtizedre visszatekintő falvak modern kockaalakú házaival szemben a sárközi falvak lakóépületeinek nagy része még a régi formát viseli. A mozdulatlanság azonban, amelyet többek között nagy írónk, Móricz Zsigmond is sokat kritizált, ma már nem jellemzője ennek a vidéknek sem. Uj létesítmények, művelt ifjúság, új életet kezdő parasztemberek bukkannak a sárközi falvakat járó ember elé. ; Kezd kialakulni az új élet tartalma. A Sárköz nehéz, vizenyős talaján a traktor egyre inkább kiszorítja az eke mellől a tehenet. A mai sárközi parasztember az élete során a második felszabaduláson megy keresztül. Az első felszabadulást a szovjet csapatok hozták számára. A második felszabadulást pedig a termelőszövetkezeti élet hozza. A kisparaszti munka korán tönkretette az embereket. A hajnaltól késő estig tartó robot mellett nem jutott idő a pihenésre, tanulásra, szórakozásra. Ma két fő oldala van Sárköznek. Az egyik oldal a régit, a testet nyüvő, robottal teli kisparaszti életet tükrözi. A másik oldal pedig az újat, a szocialistát, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak gondtalan, szabad életét, ez .az élet új, jobblétet hozó oldala, s ennek győzelme a régi, maradi embertelen élet felett elkerülhetetlen. R Várdombi Gépállomáson 165 403 forint nyereségrészesedést osztanak Ha valamelyik sárközi termelőszövetkezetben afelől érdeklődtünk, hogy a technika vívmányai mennyire segítik és könnyítik meg a termelést, azt mondták: — Van nekünk egy gépállomásunk, amely minden segítséget megad, büszkék vagyunk rá, mert a legjobb a megyében. Valóban, a sárköziek gépállomásának kollektívája az elmúlt évben kitett magáért. Igaz, nem az első, de a második a megyében, amely a legjobb eredménnyel zárta az elmúlt évet. A már elkészült éves mérlegből kitűnik ugyanis, hogy a Várdombi Gépállomás 117 százalékra teljesítette 1958. évi tervét és ezzel az élüzem- cím elnyerésének feltételeit is teljesítette. Ezen túlmenően a gépállomás 840 900 forint tervenfelüli nyereséggel zárta az évet. Ebből nyereségrészesedés címén a közeljövőben 165 403 forintot osztanak ki a dolgozók között. Amint a főkönyve lótól értesültünk, mindenki egyhavi alapfizetésének megfelelő összege' kap. Ezenkívül a terven felüli nyereségből 83 000 forintot fordíthatnak a vállalat fejlesztésére és ily módon mintegy 8000 forinttal növekszik az Egy nap alatt nyolc egyéni gazda lépett be a sárpilisi Zöld Mező Tsz-be Sárpilisen járva lépten-nyomon azt tapasztaltuk, hogy a beszédtéma ezekben a napokban a termelőszövetkezeti gazdálkodás. A parasztemberek azt latolgatják, hogy most lépjenek-e be a termelőszövetkezetbe, vagy várjanak-e a szomszédra. Mindenesetre látják, hogy a községben milyen lehetőségei vannak a nagyüzemi gazdálkodás gyors kialakításának. Tudják például a falubeli parasztok azt is, hogy a sárpilisi Zöld Mező Tsz ebben az évben három istállót és azok mellé lakóházakat épít, hogy a gazdaságon belül az eddiginél gyorsabb ütemben növelhessék az állattenyésztést. Tudják azt is, hogy Sárközhöz tartozik két puszta, amelyek nagyszerűen alkalmasak nagyüzemi gazdálkodásra, s ezeket mindezideig nem használták ki. S mivel sokat hallanak mostanában a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükség- szerűségéről, egyre többen döntenek úgy, hogy nem várnak senkire és semmire, belépnek a termelőszövetkezetbe, Ennek bizonyítéka, hogy amikor kint jártunk, azon a napon nyolc köztiszteletben álló egyéni gazda kérte felvételét a Zöld Mező Tsz-be. igazgatói alap, amit évközben a legjobb dolgozók meg jutalmazására fordíthat az igazgató. A gépállomáson megtudtuk azt is, hogy az elmúlt évben elért jó eredményeket az idén még szeretnék fokozni. Ezt most készítik elő. A gépállomás hatalmas szerelőcsarnokaiban szünet nélkül folyik a munka. Naponta 30—40 ember javítja a gépeket, készülnek a tavaszi nagy munkákra. Jelenleg az a helyzet, hogy tavasszal a legkorábban szükséges munkagépek kijavításával már végeztek, s mihelyt az idő alkalmas lesz, azonnal megkezdhetik a tavaszi munkákat. A gépállomás dolgozóinak nagy a munkakedve. Most is, csakúgy, mint az elmúlt évben, minden tíz napban figyelik, hogy a gépállomás versenytársa, a Szedres! Gépállomás hol tart tavaszi tervének teljesítésében. Mint megtudtuk, a legutóbbi értékelés szerint a várdombiak 3 százalékkal megelőzték a szedresieket. Ezt az előnyt egész éven át szeretnék megtartani, sőt tovább fokozni. A gépállomás kollektívájának szilárd elhatározása, hogy ebben az évben is minden segítséget megad a termelőszövetkezetek termelésének fokozásához, részleteiben is és egészében is határidőre teljesítik kitűzött tervfeladataikat. /árdombon általános iskolás termelőszövetkezet alakult A várdombi általános iskola tanulói közül tizenöten elhatározták a napokban, hogy termelőszövetkezetet alakítanak. A nevelőtestület helyeselte az elhatározást. A belépési nyilatkozatokat kitöltő iskolások első alakuló közgyűlésü kön elnököt, pénztárost, könyvelőt é; brigádvezetőt választottak. Elhatározták, hogy egy munkaegység értékét egy órai munkában állapítják meg. Stégner József pedagógus, aki a középiskolát mezőgazdasági technikumban végezte, vállalta az ifjú sző vetkezők patronálását. Az általános iskolások termelőszö vetkezete Vörösmarty Mihály nevét vette fel. A szövetkezetei alakító gyerekek szüleinek nagyrésze még egyénileg gazdálkodik. A »gyermek« termelőszövetkezet tagjai jó példát mutatnak szüleiknek. A várdombi Kossuth Termelőszövetkezet felajánlotta, hogy a fogatos munkák elvégzésében segítségéra siet majd a gyermekek által alakított közös gazdaságnak. Farsangi bál Alsónyéken Éppen farsangi bálra készülnek Alsónyéken, amikor a falut járjuk. Az idősebbek közül Gyuricza Józseffel beszélgetünk az alsónyék! farsangi szokásokról. — Ezelőtt harminc-harmincöt évvel nem így volt, — mondja Józsi bácsi. — Hát hogyan volt? —Úgy, hogy az egész falu apraja- nagyja farsangi maskarába öltözve végigvonult a falun húshagyó kedd napján. És tudja, mi volt a legérdekesebb? — Mi? — A planétás patkány. — Hát az meg milyen volt? — Az egy közönséges patkány volt, amit a legények vasketrecbe zártak és azzal húzatták ki a planétát. A planétás patkány húzását akkoriban mindenki készpénznek vette. — Most hogy készülnek a farsangra? — Azt csak a fiatalok tudják megmondani — válaszolja Gvuricza bácsi. — Menjenek el a Tóth Erzsl- ékhez. ott majd megláthatják. Tóth Erzsit nem találtuk otthon, elment, hogy a báltermet „dekorálja”. Az édesanyja megmutatta a ruhát és az álarcot, amelyben ezen a napon Erzsiké táncolni fog. — Maguknak megmutathatom, úgv sem lesznek ott a bálon, nem kell félni, hogy ráismernek — mond ja Tóthné, de alig hogy befejezi a beszédet, kopogtatnak és egy idősebb helybéli férfi lép be. Az asszony hirtelen összefogja a ruhákat, de már késő. — Aztán ne ám hogy elárulja, amit látott, Józsi bácsi, mert akkor ebből a legnagyobb baj származhat — fogja félig-meddig könyörgésre a dolgot Tóth néni. — Tavaly milyen jelmezek voltak? — Nagyon sokféle volt. Két fiún nem volt más, csak egy úszónadrág, s az egész testük vörösre volt mázolva, a fejükre meg befestett lúd- tollát raktak körbe, a lányom azt mondja, indiánoknak öltöztek. Közel másfél millió forint beruházás az állami gazdaságban Sárköz legnagyobb mezőgazdasági szocialista nagyüzeme a közel 10 ezer holdas állami gazdaság, amelynek központja a Sárköz kellős közepén, Az asszonyok megelőzték a férfiakat Decsen a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet »Sárközi Házában« nagy a forgalom. Az anyagátvevő és kiadó helyiség telve van asszonyokkal és lányokkal Futó Ilonka piros és fekete »motringot« szorongat a kezében, s indulna is már vele a kijárat felé, amikor megszólítjuk. — Régóta tud már szőni? — Egészen kislány voltam még, amikor tanulni kezdtem. — Megéri? A% őcsényi szövetkezők között Délután 5 óra. Geiger István tanácselnök helyettes irodájában vágni lehet a cigarettafüstöt, amiből arra következtetek, hogy a beszélgetés már korábban kezdő dött. Erről hamarosan meg is győz az a tájékoztatás, melyet özv. Janovics Lajosné adott. — Megalakítottuk a termelőszövetkezetet — Uj Élet az őcsényi közös gazdaság neve. Tulajdonképpen ezért jöttünk itt össze két órára, de már éppen végeztünk, megyünk haza, mert mindenkinek van dolga a ház körül — mondotta. — Miért nem a hajdani tsz nevét vette fel ismét ez a kis közösség? — kérdeztem. — Most már nem a szocializmus jelé akarunk menni, hanem gyorsan a szocializmusba és ezt szerintem jól fejezi ki szövetkezetünk neve. Uj Életnek kereszteltük cl közös gazdaságunkat, s ezt azért tettük, mert új életet akarunk, amely szebb és könnyebb a kisparaszti életmódnál — adta meg a választ. Erről még annyit, hogy az ellen- forradalom előtt lévő termelőszövetkezetnek öfisényben »Ut a szocializmus felé« volt a neve, és ennek Janovics Lajosné is tagja volt, a tehenészetben dolgozott. Mikor néhány héttel ezelőtt úgy került szóba a közös gazdaság, hogy most már meg is kellene alakítani, az elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot, mert mint mondotta, a közösben jobban megtalálja számítását, mint az egyéni gazdaságban. Az őcsényi Uj Élet Termelőszövetkezet 12 taggal 62 hold földön alakult. A községben, főleg a kis- parasztok döntöttek úgy, hogy ősz szeszántják kisparcelláik barázdáit, de középparasztok is vannak közöttük. Propszt János például kilenc holddal, igás jószágával és gazdasági felszereléseivel együtt lépett a szövetkezetbe. Právics György pedig 13 holddal állt az Uj Életbeliek közé. Az alakuló gyűlésen megválasztották a vezetőséget, valamint az elnököt is. Az elnökválasztás Právics Györgyre esett, aki ért a gazdálkodáshoz, gyerekkora óta ezt teszi. Beválasztották a vezetőségbe Janovics Lajosnét is, mivel ő már volt tsz tag, s a közösben példamutatóan helytállt. Az őcsényi tsz tagok úgy döntöttek, hogy a tavasszal mihelyt lehet, megkezdik a közös munkát. Addig pedig még beszélgetnek azokkal az egyéni parasztokkal, akik már régebb óta érdeklődnek a szövetkezet iránt. Elmondják ne kik, hogy milyen perspektívája van a nagyüzemnek, hogy a párt és a kormány nem mond le a mezőgazdaság szocialista átszervezésé ről. Ez pedig azt jelenti, hogy előbb, vagy utóbb minden egyéni parasztnak be kell lépni a szövetkezetbe és az jár jobban, aki előbb határoz, mint aki később dönt, mert előbb túl lesz a kezdettel járó nehézségeken. — Meg. A háztartási munka elvégzése után jobb szőni, mint kapálni. — Megéri-e? — Ugyanezt a kérdést tesszük fel a szövetkezet könyvelőjének is. A könyvelő válasz helyett egy kimutatást tesz elénk, amelyből kiderül, hogy 1 200 000 forint munkadf- jat fizettek ki az asszonyoknak az 1958-as évben. Ez év első negyedévében 850 000 forint értékű szőttes előállítását vették tervbe a szövetkezet tagjai. Modern divatú, de régi népművészeti motívumokkal ékesített ruhakollekciókat terveztek. A fehér alaptól eltérően sárga és halványkék alapra hímzlk az új és rendkívül t szetős ruhák mintáit. Ezekből a ruhákból előreláthatóan Párizsba és Brüsszelbe szállítanak nagyobb mennyiséget. 259 asszony tagja Sárköz legnagyobb szövetkezetének, s ez azt bizonyítja, hogy az asszonyok megelőzték a férfiakat a szövetkezeti élet terén. Ujberekben van. A Sárközi Állami Gazdaság 1949-ben alakult, ebben az évben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. A hajdani urasági nagybirtok képe az eltelt 10 esztendő alatt szinte teljesen megváltozott. A közös konyhás cselédházakat fokozatosan modern családi házak váltják fel. A gazdaság területén ugyanis az elmúlt, tíz évben 28 modern, kényelmes családi ház épült és a gazdaság központjában új kultúrházat létesítettek, ahol esténként művelődnek, szórakoznak a dolgozók. Ezen túlmenően a különböző üzemegységekben 14 új istálló épült. Az új létesítmények sora ebben az évben tovább nő. Megtudtuk, hogy az 1959-es esztendőben közel másfél millió forintot fordítanak a gazdaság fejlesztésére. A többi között korszerű komi ószárító énül, ami több mint félmillió forintba kerül. S mivel a gazdaságnak nagyüzemi szőlészete is van, a pincék korszerűsítésére 200 ezer forintot fordítanak —, hogy csak a legnagyobb összegű beruházásokat említsük. Ezen kívül természetesen több kisebb- nagyobb szociális beruházások is lesznek az idén. A gazdaság dolgozói mindezt úgy kívánják viszonozni, hogy évről évre többet termelnek. Az idén például összeségében több mint másfél millió forinttal jövedelmezőbb gazdasági tervet írtak elő a tavalvinál. Szinte minden növényféleségnél emelik a tavaly elért terméseredményeket. A télen tdbb mint ezer nyulat lőttek • bátaszéki vadászok A bátaszéki Búzakalász Tsz vadásztársasága nagy eseményre készül. Holnap tartják a már hagyományos farsangi vadászbált. S a hagyományok szerint nem vadhúst, hanem jó erős halpaprikást szolgálnak fel a vacsorához. Ez nem azért van, mintha a vadászok képességéből nem futotta volna arra, hogy egy vacsorához elegendő nyulat lőjenek a télen — de hát ez a szokás. Hiszen ami azt illeti, a téli nyúlva- dászat eredményei miatt nem kell szégyenkezniük. A 33 tagot számláló vadásztársaság pontosan 1013 nyúlnak oltotta ki az életét a télen. Ennek körülbelül a felét előre megkötött szerződés alapján átadták az államnak, amit exportáltak. A többit belföldön értékesítette a vadász- társaság. Hogy ki volt a legeredményesebb nyúlvadász a bátaszékiek közül a télen? Ezt Rozgonyl Pál, • vadásztársaság elnöke nem mondta el, nehogy a kelleténél előbb megtudják a bátaszékiek. Holnap a vadászbálon ez Is káderül majd.
