Tolna Megyei Népújság, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. február 12. Francia kémhálázafot lepleztek le Tunéziában Tunisz: (AP—Reuter) Mehiri tu­néziai belügyminiszter kedden kö­zölte, hogy a francia kormány nagy kémhólózatot tart fenn Tunéziában, Mehiri elmondotta, hogy a tunéziai posta, távbeszélő és távíró szolgá­latban dolgozó francia műszaki szak emberek a tunéziai telefonvonala­kat összekötötték a francia nagy- követség távbeszélő központjával. A nagykövetségen lehallgatták a Bur- giba tunéziai elnök hivatalának va lamennyi telefonbeszélgetését. A tunéziai hatóságok több fran­cia alkalmazottat letartóztattak. Az őrizetbevettek közül Pierre-Michel Gondolo postamester öngyilkosságot követett el. A belügyminiszter azt is közölte, hogy a kémszervezet már 1957. óta működik. A telefonbeszélgetéseket a francia nagykövetség épületének harmadik emeletén hallgatták le. A francia és tunéziai ügynököket moz gósító kémhálózat kapcsolatban volt Franciaországgal, Algériával, Líbiá vaí és Olaszországgal. A kémszervezet irányításában te­vékeny szerepe volt Paul Conty francia katonai attasénak, aki né­hány napja utazott el Tuniszból Franciaországba. Az AP értesülései szerint a kor­mány valószínűleg követelni .fogja a tuniszi francia nagykövet visszahí­vását. Párizsi hivatalos körök közöl­ték, hogy a tunéziai hatóságok ja­nuár 31-e és február 9-e között ti­zennégy francia állampolgárt tar­tóztattak le, közöttük a nagykövet­ség négy alkalmazottját. Couve de Murville francia kül­ügyminiszter kedden tiltakozott Tu­néziánál Gondolo postafelügyelő ön- gyilkossága miatt. A külügyminisz­ter Gondolo haláláért a tunéziai ha­tóságokat okolja. A Reuter hírügynökség kedd esti jelentése szerint a tunéziai rendőr­ség körülvette a francia nagykövet­ség épületét. A hatóságok közölték, hogy a tuniszi távbeszélő-szolgálat tizenhat francia alkalmazottja a kö vétségre menekült. Befelezte munkáját a nyugati váiaszjegyzék kidaigozásávai megbízott munkacsoport Washington (DPA, AP, Reuter). A húsztagú négyhatalmi munkabizott­ság, amelynek feladata volt kidolgoz­ni a nyugati választ a német béke- szerződést javasló január 10-iki szov­jet jegyzékre, befejezte munkáját — jelenti az AP tájékozott forrásra hi­vatkozva. A nyugatiak válasza — mint már korábban közöltük — el­utasítja a 28 ország részvételével tar­tandó tárgyalás gondolatát és helyet­te külügyminiszteri értekezletet ja­vasol a német békeszerződésről foly­tatandó tárgyalások előkészítésére. A munkacsoport vagy Washington­ban, vagy Párizsban folytatja meg­beszéléseit és megvizsgálja a nyuga­tiak politikáját, általában az egész német kérdést — illetően. A tárgya­lások folytatására vonatkozó döntést e hét végére várják. He London. Kedd esti londoni értesü­lések szerint a nyugati hatalmak elő­reláthatólag a jövő hét elején adják át válasz jegyzéküket Moszkvában. A már elkészült tervezetet szerdán vi­tatták meg az Atlanti Tanács ülésén a többi NATO szövetségesekkel. Az olasz kormányválság fejleményei Róma (MTI) Az AFP tájékozott körökre hivatkozva nem tartja való­színűnek, hogy Segni nyolc-tíz nap előtt megjelenhetne kormánylistájá­val a parlament előtt. A TASZSZ részletes politikai hely­zetjelentést közöl az olasz kormány- válságról. Segni kormányalakítási tárgyalásairól szólva rámutat, hogy a kijelölt miniszterelnök fogadta az Olasz Kommunista Párt képviselőit. Longo, az olasz kommunisták egyik képviselője a megbeszélés után új­ságíróknak ezeket mondta: „Tájékoz­tattuk Segnit az országban kialakult rendkívül feszült helyzetről és az ebből fakadó problémákról. Felhív­tuk figyelmét arra a súlyos felelős­ségre, amit magukra vállalnak azok a politikai erők, amelyek megkülön­böztető módszerekhez folyamodnak. Ezek az erők figyelmen kívül hagy­ják a tömegek követeléseit, s ezáltal megakadályozzák egy olyan szilárd többség kialakulását, amely többség alkalmas az átfogó szociáldemokra- tikus megújhodás politikájának biz­tosítására. Nem adhatjuk szavazata­inkat arra a kormányra, amelyről ] már eleve ismeretes lesz, hogy nem , birkózhatik meg az ország, súlyos és halaszthatatlan problémáival”. Az UNITA és a Paese Sera szerint ! Segni egypárti kormány megalakítá­sára törekszik. A Paese című lap — közli a TASZSZ — utal az amerikai diplomáciai mesterkedésekre. Wash­ington — ugyanis új kormány össze­tételének kérdésében nyomást igyek­szik gyakorolni az olasz politikai kö­rökre. A Paese szerint jelenleg Ró- I inában tartózkodik Williams tábor­nok, az amerikai külügyminisztérium j képviselője, az FBI funkcionáriusa. Williams olasz politikusokkal folyta­tott megbeszélései során kifejtette azt a kívánságát, az új kormányban akár egy, akár több párt képviselői­ből is alakuljon az, Taviani a kül- ! ügyi, Scelba pedig a hadügyi tárca élére kerüljön. Ismeretes, hogy Scel- j ba és Taviani lelkes híve az amerikai külpolitikának. ESEMÉNYEK SOROKBAN Buenos Aires (TASZSZ). A. Fron- dizi, az argentin köztársaság elnöke jóváhagyta a szovjet—argentin egyez­mény ratifikálásáról hozott törvényt. Az egyezméy szerint a Szovjetunió százmillió dollár összegű hitelt ad Argentínának olajipari berendezések vásárlására. * Berlin. A guineai kormányküldött­ség, amely többnapos látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaság­ban, kedden elutazott Berlinből, és Prágába érkezett. A küldöttség néhánynapos cseh­szlovákiai tartózkodása alatt a cseh­szlovák—guineai gazdasági és kultu­rális kapcsolatok fejlesztéséről tár­gyalt. * Washington (Reuter). Az Egyesült Államok kormánya kedden közölte, hogy januárban 4 724 000 ember volt munkanélküli, ez a legnagyobb mun­kanélküliségi számarány 1950 január óta. * Berlin (MTI). A bonni hadügymi­nisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint a nyugatnémet hadsereg lét­száma áprilisban eléri a 200 ezer főt. Jelenleg 180 ezer katona szolgál. A hadsereg létszáma az év végére el­éri a negyedmilliót. * Moszkva (TASZSZ). Frol Kozlov, Anasztáz Mikojan és Nyikita Hrus­csov látogatást tett a szovjet népgaz­daság vívmányait bemutató kiállítá­son, s ennek építészeti részében meg- i tekintette az NDK építészeti műanyag kiállítását. Frol Kozlov, Anasztáz Mi­kojan és Nyikita Hruscsov megtekin- i tette a legújabb bútormodelleket be- I mutató kiállítást is. E kiállításon 76 olyan bútorgarnitúra látható, melyet kisméretű lakásokba terveztek. 21 halálos áldozata van az amerikai tornádónak Saint Louis (MTI). Az AP jelentése szerint a Missouri államban levő Saint Louis térségben lezajlott hatal más tornádónak eddigi megállapítá­sok szerint 21 halálos áldozata és 300 sebesültje van. Hét ember eltűnt, sor suk ismeretlen. 41 lakóház teljesen rombadőlt, több mint 1700 megrongá lódott. A vihar olyan példátlan erejű volt, hogy kidöntött egy 130 méter magas rádió és egy 190 méter magas televíziós tornyot, s megrongálta a helyi stadion tetőzetét. A kár felül­múlja a 12 millió dollárt. Kentucky államból újabb pusztító vihart jelentenek. Az angol alsóház vitája v London (MTI). Macmillan minisz­terelnök A. W. Lewis munkáspárti képviselő kérdésére válaszolva kije­lentette, hogy Dulles-szel folytatott tanácskozásán nagyon sok problémá­val foglalkoztak, ideértve küszöbön álló moszkvai látogatását is. Kijelentette, hogy a kormány Ber­lin kérdésében egyetért a NATO-ha- talmak nyilatkozatával. Héráid Davies munkáspárti képvi­selő megkérdezte Macmillant, haj- landó-e azonnal és egyoldalúan fel­függeszteni a munkát az angliai ra­kétatámaszpontokon és a baktérium hadviselést illetően, hogy így jobb légkört teremtsen a moszkvai meg­beszélésekhez és a genfi tárgyalások­hoz. Hajlandó-e az angol kormány megtiltani, hogy az angol támaszpon­tokon állomásozó hadirepülőgépek atomfegyvereket szállítsanak járőr­szolgálaton? Macmillan elutasító választ adott és hozzátette, nem hiszi, hogy az ilyen akció segítene. S. T. Swingler munkáspárti képvi­selő megkérdezte a miniszterelnök­től, vajon moszkvai megbeszélései során foglalkozik-e a Rapacki-terv alapján a feszültség enyhítését célzó első lépés lehetőségeivel. Macmillan kifejtette, hogy Moszk­vában nem folytat tárgyalásokat és nem szándékozik semmiféle nézetet nyilvánítani a vitás európai kérdé­sekről. Remélem azonban — folytatta ■— alkalmam lesz jobban megérteni a szovjet vezetők gondolkodását és elő­segíthetem, hogy ők is jobban meg­értsék álláspontunkat. így megköny- nyíthetem majd szövetségeseink és saját magunk számára, hogy később tárgyaljunk velük a feszültség enyhí­téséről. Sokmillió forint jut 1959-ben a könyvtárak fejlesztésére Szekeres Pál, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munka­társát arról, hogyan valósulnak meg az MSZMP kulturális irányelvei a könyvtárügyi munkában, milyen tér vek foglalkoztatják jelenleg a fon­tos művelődési terület dolgozóit. Jóleső érzéssel és fokozott mun­kakedvvel fogadták a könyvtári dől gőzök a párt irányelveit, s az utób­bi hónapokban részben már kidol­goztuk a terveket, hogyan érjük el a párt céljait a gyakorlatban. A munkának mind politikai, mind szervezeti szempontból fontos jel­lemzője, hogy a könyvtárakat foko­zatosan átadjuk a helyi tanácsok­nak. Ebben az esztendőben négy , megyében kerül erre sor. A helyi ta I nácsok az esetek túlnyomó többsé­gében nagy megértéssel, segíteni akarással fordulnak a könyvtárak l felé. Természetesen a tanácsi erő­források továbbhaladásának csak egyik pillérét jelentik. A másik és jelentősebb az állam hozzájárulása Az idén 44,2 millió forintot bizto­sítanak az ország 4600 közművelődé­si könyvtárának állomány bővítésé­re, berendezések beszerzésére, sib. Igen nagyjelentőségű ez az összeg, hiszen az említett könyvtárakban négy és félmillió kötet könyv van, beiratkozott olvasóik száma eléri a 780 ezret. A párt kulturális politikájának se gítségével 1959-ben évek óta vajúdó problémát oldhatunk meg. Magyar- országon kb. másfélmillió ember él a tanyavilágban, akik különösen télen a művelődési lehetőségektől meglehetősen elzártak. A miniszté­rium most művelődési gépkocsikat indított útnak. Elsőként Csongrád- ban valósítottuk meg e nagysikerű kezdeményezést, ezután Bács, Haj­dú, Szabolcs és Szolnok megye ta­nyavilágába is eljutnak majd a mű­velődési autók. Kőrútjaikat menet­rend szerint megismétlik. Jelentős eredmény ezenkívül mon dotta, hogy 1959-ben már új könyv­tárépület is tető alá kerül hazánk­ban. A tervek szerint az év végére, egymillió forintos költséggel elké­szül a Tolna megyei könyvtár kor­szerű, új székháza, amelyben száz­ezer kötet között válogathatnak majd az olvasók. A második ötéves terv előirányzatai szerint további megyéi és járási könyvtárak épül­nek. Befejezésül szeretnék még meg­említeni egy értékes kezdeménye­zést. A Művelődésügyi Minisztérium. azt a célt tűzte maga elé, hogy azo­kat a községeket, városokat, ame­lyek a közös gazdálkodás döntő tér­hódításával szocialistává váltak, kulturális szempontból is szocialis­tává tegye. Egy brigád éppen ezek­ben a hetekben tanulmányozza a Turkeve és egy dunántúli szocialista község életét, majd részletes terve­ket dolgoz ki e helységek kulturális életének kifejlesztésére. A tapaszta­latok alapján törekszünk majd a kezdeményezést tovább vinni — fe­jezte be nyilatkozatát Szekeres Pál. Heinemann szociáldemokrata képviselő új nyugatnémet politikai iránvyonalat követel Berlin (MTI). Dr. Gustav Heine- rnann szociáldemokrata képviselő — aki korábban a CDU tagja s egyben Adenauer kormányának belügymi­nisztere volt — Avenban beszédet mondott a szociáldemokratapárt gyű­lésén. Beszédében kijelentette: „Meg kell szabadulnunk eddigi tévedéseink tői és új politikai irányvonalat kell kidolgoznunk. A Nyugat politikája hajótörést szenvedett. Magunkat kár­hoztattuk tehetetlenségre, amikor nem vettük tudomásul, hogy létrejött a Német Demokratikus Köztársaság. Most már azonban nem tehetünk úgy, mintha az NDK nem léteznék. Hajótörött helyzetünkből csak akkor tudunk kikerülni, ha tárgyalásokba kezdünk az NDK-val, elismerjük lé­tét és megszüntetjük az ellene irá­nyuló uszító propagandát. A német kérdés megoldásának lehetőségét keli keresnünk.” II. — Majd elmúlik az az izzadás, meg kell fogni a dolog végét, ha nem akarsz meghűlni, mert az baj lenne — biztatott, ha nagyokat fúj­tam s azt hittem már, nem bírom tovább. A b altázást bízta rám, mikor a jussunk-fákat mind kidöntögettük. Szerencsénkre egyik fa sem akadt fenn, így haladtunk is előre szem­látomást a munkában. Gyúra össze­rakta a lebaltázott gallyakat, mér­tékbe szabta a kinyesett törzset, ahol nagyfűrésszel kellett hozzááll­ni, ott fűrészeltünk, ahol lehetett, fejszével szabdalta, ő tudta, milyen mérték szerint. Egy galagonyabokor széltőlvédetí fele alatt már korábban tüzet rak­tunk. Mikor felén már jóval túl voltunk a favágásnak, Gyura elké­szítette az ételt is. Reggeli, ebéd, uzsonna volt az egyszerre, annyira kimentünk az időből. Én tíz szem krumplit vittem, csak úgy, megron gyolódott télikabátom zsebében, vé­kony karaj kenyérrel. A tűz szélén hamuba kapartam a krumplit, fölé- bük guggoltam, hogy töltekezzem már a sülő burgonya illatával is. Gyura szalonnát pirított kis fa­nyárson. Vastag kanyar kenyereket szelt, hogy »állják a zsírt, ami rá­juk csorog« — mondta. A szalonna- szeletek közé hagymát szelt, kariká­ra, két karika hagyma, egy szelet szalonna. Aztán megosztotta velem. — Fele krumpli, fele szalonna, így az igazság — találta ki mindjárt a megfelelő kádenciát is. Ettem. Tudja-e nem-e, miért teszi, így osztozott. Az osztozás végül is any- nyira felesbement, hogy egy-két sze let szalonnánál alig evett többet, A ROKON elcserélte a krumplimmal, mert az jobban »smakkolt« neki. »Hát még ha a magam áshattam volna ki — hetykélkedett — valamelyik nagy- gazda földjéből, az lett volna az iga­zi! De így is jobb, minta szalonna!« Olyan jó volt hinni, hogy igaz is talán, amit mond... A fát megvágtuk, a hideget meg­álltuk, az ételt megettük: derék dől got műveltünk, útnak vettük hát magunkat. Hogy aztán otthon le­gyen is mivel fűteni, egy-egy da­rab megnyesett fát a vállra, tá­masztékul dorongnak is beillő má­sikat a szomszéd vállra s nagy fütty szóval elindultunk haza. Szerencsére a falu feletti kiserdőben adták ki a jusst, így orzások-botlások árán bár, de hamar hazaértünk. Gyura is nekünk hozta a fát, segített felap­rózni is, vacsorát se fogadott el ér­te: »Későn ettünk az erdőn, nem ehült még meg, most is feszül a pruszlikja« — hárította el anyám il lendőségből tett, vékony igyekezető indítványát. A fát hát így megvágtuk, de amíg nem volt ölberakva az udvaron, any nyit ért csak, mintha a lábán állna. No már most, mért vannak az em­bernek rokonai, a rokonoknak lova, szekere, ha nem azért, hogy haza- rántsák? Anyám a nagykendővel magára öltötte az alázatot is, ahogy gazdag rokont szegény atyafinak mindig il­lett meginstállni s míg én a szülé­nek töviről hegyire elmeséltem, ho­gyan is volt az a favágás, mi volt jó benne, mi nem, anyámasszony megjárta nenéméket, apáról való féltestvérét. Akkora rangos házban laktak, hogy még. Törődni bizony nem igen törődtek velünk. Igaz, mi sem adtunk rá jogot, hogy megszán­hassanak, mert megtartottuk ma­gunknak a bajainkat. Örömünk meg úgy se volt, hogy osztozhattunk vol na rajta, így hát megvoltunk egy­más nélkül. De most mégis hozzá­juk kellett fordulnunk. Abban a számításban, hogy anyám majd le­szolgálja napszámmal, a fuvart, a gyűjtésben, aratásban, ki-miben a kamatot. Igaz, ami igaz, fordulhat­tunk volna ilyen feltételek mellett másokhoz is, de gondoltuk, — már- csak úgy hátsó gondolatként — ta­lán nem is kér a befogásért a rokon semmit, megteszi emberségből, anyám köszönőszaváért. Hát nem tette meg. Se pénzért, se jószóért. »össze kellene állítani a kocsit, holott szétszedte... Nagy a hó, meg­süllyed benne a ló... De meg kü­lönben is beteg. Megtette volna kü­lönben, hogyne, hogyne, minekünk ne tette volna meg, hiszen testvé­rek vagyunk s az embernek ennyit igazán meg kell tennie a testvé­réért... Már ha lehet. De van néha úgy, hogy a legnagyobb jóakarat mellett se teheti. Talán majd más. Akinek nem kell előbb összeállíta­nia a szétszedett kocsit. A lova se beteg... Van még fuvaros kívüle is a faluban. Majd az.« No igen, fuvaros az volt. Haza is rántotta volna, akármelyik, szent­igaz. Csakhogy pénzért. Az meg ne­künk nem volt. De nem mondtuk. Minek? Azzal még nem jött volna haza a fa, ha panaszkodunk. Ámbár azért mégis hazajött. (Folytatása következik.) ZSIKÓ GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom