Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-29 / 24. szám

1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. január 29. X. S*. Hruscsov beszéde az SZKP XXI. kongresszusán A gazdasági verseny megnyerése nem végállomás (Folytatás az 1. oldalról.) A marxista—leninista elmélet né­hány kérdésével foglalkozva, Hrus­csov hangsúlyozta, hogy most, ami­kor a Szovjetunió a kommunista épí­tés új, történelmi szakaszába lépett, különös jelentőségre tesznek szert a marxista—leninista elméletnek a szocializmusból a kommunizmusba való átmenettel kapcsolatos kérdései. Az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára mindenekelőtt a kommu­nista társadalom két szakaszával, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeivel foglalkozott. Országunk alapvető gyakorlati fel­adata — hagsúlyozta Hruscsov — a kommunista társadalom anyagi-tech­nikai bázisának megteremtése, a szo­cialista termelőerők újabb nagyará­nyú fellendítése. A szocialista terme­lés jelenlegi színvonalán — mondot­ta — még nem tudjuk maradéktala­nul biztosítani azoknak az anyagi és kulturális javaknak bőségét, amelyek az emberek növekvő szükségleteinek kielégítéséhez, az emberek sokoldalú fejlődéséhez szükségesek. Enélkül pedig nem lehet szó kommunizmus­ról. Leegyszerűsítenénk a dolgot, ha feltételeznénk — folytatta Hruscsov —, hogy ha gazdaságilag utolérjük az Egyesült Államokat, ezzel befejezzük a kommunizmus építését. Ez nem a fejlődés végső határa, csupán döntő szakasz a kapitalizmussal folytatott versenyben. Az Egyesült Államokkal vívott gazdasági versen}' megnyeré­sével — tette hozzá — a kommunista építésnek csupán első szakaszát fe­jezzük be. A gazdasági fejlődésnek ebben a szakaszban elért színvonala — je­gyezte meg Hruscsov — nem végál­lomás, hanem csupán elágazás, ahol utolérhetjük és elhagyhatjuk a leg­fej letteb kapitalista országot, s az­után tovább haladhatunk előre. Új elméleti kérdések Hruscsov kongresszusi beszámoló­jában részletesen foglalkozott a tu­dományos kommunizmus néhány fontos problémájával: a társadalom által előállított anyagi és szellemi ja­vak elosztása a társadalom tagjai között, a szocialista tulajdon kolhoz­formája és össznépi formája fejlődé­sének és egymáshoz való közeledésé­nek útjai, a társadalom politikai megszervezése, az állami berendez­kedés és az államigazgatás a kommu­nizmus általánosan kibontakozó épí­tésének időszakában. Hruscsov megjegyezte, hogy most, amikor a szocializmus építése túl­nőtt egy ország határain, amikor létrejött a szocialista világrendszer, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folyó harcban is új el­méleti kérdések vetődtek fel. Sem a szovjet hatalomnak — mondotta —, sem egyetlen más szocialista országnak nincs biz­tosítéka az ellen, hogy az imperialista államok esetleg agresz- sziót követnek el ellene. De a világ­ban ma olyan a reális erőviszony, hogy az ellenség bármiféle támadá­sát visszaverhetjük. Nincs a világon olyan erő, amely hazánkban visszaállíthatná a kapita­lizmust, vagy elpusztíthatná a szo­cialista tábort. A Szovjetunióban ki­zárt dolog a kapitalizmus visszaállí­tásának veszélye. Ez azt jelenti — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a szocializmus nemcsak teljesen, ha­nem végérvényesen is győzött. Elmondhatjuk tehát — foglalta ösz- sze Hruscsov —, hogy a szocializmus egy országban való felépítésének, tel­jes és végérvényes győzelmének kér­dését eldöntötte a társadalmi fejlő­dés világtörténelmi folyamata. Hruscsov előterjesztette azt az el­méleti tételt, hogy a szocializmus or­szágai a szocialista rendszerben rejlő lehetőségek sikeres kihasználásával többé-kevésbé egy időben mennek át a kommunista társadalom magasabb fázisába. Az imperializmusban — világította meg Hruscsov — a fejlődés úgy ha­lad, hogy egyes országok a többiek rovására előretörnek, elnyomják és kizsákmányolják a többieket. A szo­cialista gazdasági rendszerben a terv­szerű. arányos fejlődés története ér­vényesül. Ennek eredményeképpen a múltban gazdaságilag elmaradt or­szágok a többi szocialista ország ta­pasztalatára, az együttműködésre és a kölcsönös segítségre támaszkodva gyorsan behozzák elmaradásukat, fej­lesztik gazdaságukat és kultúrájukat. Kiegyenesedik, kiegyenlítődik tehát az összes szocialista országok gazda­sági és kulturális fejlődésének közös vonala. A legfontosabb az osztályszolidaritás megszilárdítása Amikor megvizsgáljuk azokat a távlatokat, amelyek a kommuniz­mus felé vivő úton az emberiség előtt megnyílnak — folytatta Hruscsov —, figyelembe kell vennünk a különböző országokban mutatkozó történelmi adottságok rendkívül gazdag változa­tosságát. Egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy a kommunizmushoz vivő úton valamennyi ország fejlődésében a mindnyájunk számára közös törvény- szerűségek, nem pedig ezeknek sajá­tos megnyilvánulásai a fő, a megha­tározó tényezők. A marxista—leni­nista pártok elismerik mindegyik or­szág fejlődésének sajátosságait, de ez nem jelenti azt, hogy a szocializ­mushoz valamely más, a közös út­tól eltérően is lehet haladni. Az út sajátosságai azt jelentik, hogy szá­molni kell annak a helyzetnek és annak az időszaknak sajátosságaival, amelyben valamely ország fejlődése végbemegy. Egyes intézkedések pél­dául, amelyeket a Szovjetunió annak idején a szocializmus építésében fel­használt, nem alkalmazhatók gépie­sen más országokban. Minden szo­cialista ország a szocializmust építi, de nem valamilyen sablon szerint. A szocializmus építésében a Kínai Kommunista Párt sok sajátos formát alkalmaz — állapította meg Hrus­csov. — Közöttünk azonban nincse­nek és nem is lehetnek semmiféle nézeteltérések. Ezzel kapcsolatban Hruscsov meg­jegyezte: a jugoszláv revizionisták most a fő tüzet a Kínai Népköztár­saság ellen összpontosították, és kü­lönféle kitalálásokat röppentenek fel arról, mintha a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között nézeteltérések lenné­nek. Mi teljesen és mindenben egyet­értünk a testvéri Kínai Kommunista Párttal, bár a szocializmus építésé­nek általa alakalmazott módszerei sok mindenben nem hasonlítanak a mieinkhez. A legfontosabb az osztályszolidari­tás fenntartása és megszilárdítása a kapitalizmus ellen, a munkásosztály felszabadításáért, a szocializmus fel­építéséért vívott harcban. Ebben a kommunisták között nem lehetnek nézeteltérések és különböző felfogá­sok. Ez a legfőbb, ami megkülönböz­tet bennünket a revizionistáktól — jelentette ki Hruscsov. Az előadó foglalkozott a Szovjet­unió Kommunista Pártjának fejlődé­sével, sorainak növekedésével. Meg­állapította: a párt soha nem látott egységben, a kommunista társadalom építése nagy feladatainak sikeres megoldására képes lenini Központi Bizottsága mellé felzárkózva érkezett el a XXI. pártkongresszushoz. Hruscsov megállapította, hogy a párt fő irányvonalának megvalósítá­sával szemben Malenkov, Kagano- vics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja makacsul el­lenállt. Ez a csoport a frakciós, sza- kadárharc legalávalóbb fogásait al­kalmazta, megkísérelte megbontani a párt egységét, meghiúsítani a XX. kongresszus határozatainak teljesíté­sét, letéríteni a pártot és az országot a lenini útról. Ma mindenki látja — hangsúlyoz­ta Hruscsov —, mennyire igaza volt pártunknak s Központi Bizottságá­nak, midőn határozottan elítélte és félreállította a frakciósok és szaka- dárok megvetésre méltó csoportját. A szocializmus zászlaja alá egymilliárd ember tömörül Hruscsov javasolta beszámolójá­ban, hogy bizonyos módosításokat és kiegészítéseket eszközöljenek a Szov jetunió alkotmányában. Az ország belső életében, valamint a nemzet­közi helyzetben végbement összes hatalmas változásoknak meg kell mutatkozniuk és törvényes megerő­sítést kell nyerniük a szovjet állam alkotmányában. A szovjet nép a szocialista építés munkájában a hősiesség csodáit vit­te véghez — mondotta Hruscsov. — Nem kétséges, hogy a hétéves terv a lelkesedés újabb hullámát kelti életre, s az egész szovjet nép szo­cialista versenyének új formáit te­remti meg a kommunista építés nagyszerű programjában vázolt fel­adatok határidő előtti teljesítéséért. Az a hétéves időszak, amelybe beléptünk — mondotta Hruscsov —, új, fontos, mondhatnék: döntő sza­kasz a Szovjetunió történelmi fejlő­désében. A kommunista pártot, az egész szovjet népet áthatja a szilárd meggyőződés, hogy sikeresen túljut ezen a döntő útszakaszon. A Szovjetunió a szocialista tábor­hoz tartozó valamennyi ország népei­vel szorosan összefogva halad előre. A szocializmus és a kommunizmus győzelmes zászlaja körül az európai és ázsiai szocialista országok egy­milliárdnyi embere, vagyis az em­beriség több mint egyharmada tömö­rült. A szocializmus ereje hatalmas, a szocializmus erői napról napra te­rebélyesednek. övék a jövő. Nyikita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára kongresszusi beszámolóját a követ­kező szavakkal zárta: "Éljen a vi­lág békéje!« Megkezdődött a vita N. Sz. Hruscsov beszámolója felett Moszkva. Szerdán délelőtt, moszk­vai idő szerint tíz órakor a Nagy Kreml palotában folytatta tanácsko­zását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kong­resszusa. Az elnöklő M. A. Szuszlov elsőnek N. V. Podgornijnak, Ukraj­na Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága első titkárának adta meg a szót, Podgornij felszólalásával megkezdődött a vita N. Sz. Hruscsov beszámolója felett. Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ál­tal elért sikerek a kommunizmus gyorsított ütemű építésének gránit­szilárd alapjait jelentik. Podgornij rámutatott, hogy Uk­rajnában a tervjavaslat vitájában 12 millió ember vett részt, s mint­egy egymillió hozzászólás, javaslat érkezett be. A hétéves terv az egész nép szívbéli ügye lett. Ezt mutatja az ukrán dolgozók nagyszerű kezdemé­nyezése, akik elhatározták, hogy a terv előirányzatait öt-hat év alatt, a mezőgazdaságban öt év alatt teljesítik. Ezeket a kezde­ményezéseket Ukrajna Kommu­nista Pártjának XX. kongresz- szusa is magáévá tette. Podgornij éles szavakkal ítélte el a Molotov-féle pártellenes csoport cselekedeteit, majd részletesen is­mertette Ukrajna hétéves népgaz­dasági tervének előirányzatait. Hét év alatt a köztársaság iparának ter­melése 82 százalékkal nő. Különö­sen jelentősen fejlődik a kohászat termelése. Az ukrán mezőgazdaságról szólva Podgornij kijelentette, hogy a gabo­natermés szintjének fenntartása 100 milliárd rubel Moszkva iparé Usztyinov ezután beszámolt a moszkvai kommunisták, a szovjet főváros dolgozóinak sikereiről az ipari tervek végrehajtásában. Han­goztatta, hogy a hétéves terv során tovább növekszik, bővül Moszkva ipara. Különösen nagy szerepet kap a szovjet főváros a gépgyártás leg­korszerűbb eszközeinek kidolgozá­sában. így a többi között Moszkva gyárai 400 automata gépsort készítenek. 27 moszk­vai gyárat és 139 üzemrészt tel­jesen automatizálnak. Számítások szerint a hétéves terv so­rán a korszerűsítés eredményekép­pen Moszkva iparának kapacitása mintegy 100 milliárd rubel ér­tékkel növekszik, ugyanakkor a beruházás háromszorta kisebb lesz, mintha hasonló kapacitású új gyárakat építenének. Usztyinov felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tudományos munka ter­vezésében és irányításában párhuza­mosság mutatkozik. Javasolta: hoz­zanak létre olyan központi állami intézményt, amely összehangolja a különböző szervek által irányított tudományos kutató munkát. Szólt a szovjet főváros építkezési program­járól is. Hangsúlyozta, hogy a terv­időszakban 20 millió négyzetméter lakóterület épül, kétmillióval több, mint a szovjet hatalom egész idő­szakában és körülbelül kétszerany- nyi, mint a forradalom előtti Moszk­vában. Kijelentette, hogy az építke­mellett Ukrajna mezőgazdaságában fontos szerepet kap az ipari növé­nyek termelése, továbbá az állatte­nyésztés hozamának fokozása. El akarják érni, hogy 100 hek­tár megművelt föld után 101 mázsa húst termeljenek. A termelés fokozását segíti elő az is, hogy az elmaradt, vagy közepes szín­vonalú kolhozokat a kiválók szint­jére emelik a legjobb kolhozisták aktív segítségével. Az építkezésről szólva hangsú­lyozta, hogy a köztársaságban a hét­éves terv során 100 millió négyzet- méter lakóterület épül be. Különö­sen nagy jelentőségű a falusi épít­kezés, amelynek során a kolhozfal­vakat városi szintű településekké alakítják át. Podgornij beszéde végén átadta a kongresszusnak egymillió 280 ezer ukrán kommunista és az egész uk­rán nép forró üdvözletét és biztosí­totta a kongresszust, hogy Ukrajna népe teljesíti a hétéves terv végrehajtásából reá háruló nagy feladatokat. V. I. Usztyinov, a moszkvai váro­si pártbizottság első titkára beszéde elején a pártellenes csoport akna­munkájával foglalkozott. Megállapí­totta, hogy az egész párt s az egész szovjet nép teljes mértékben he­lyesli a Központi Bizottság intézke­déseit a pártellenes csoport akna­munkájának felszámolására. Han­goztatta, hogy a párt és a nép támo­gatja a Központi Bizottságot, annak lenini irányvonalát. Újabb bizonyí­tékát jelenti ez annak, hogy a párt központi bizottsága alkotóan alkal­mazza a marxizmus—leninizmus ta­nításait. értékkel növekszik nak kapacitása zési program végrehajtásához a leg­korszerűbb eljárásokat kell alkal­mazni, s az építkezések önköltségé­nek csökkentésére törekedni. Beszédében részletesen foglalko­zott a moszkvai pártszervezetek munkájával, különösen a kommunis­ta nevelés feladataival. Kiemelte, hogy a kommunista munka brigád­jainak létrejötte új eszközt je­lent a dolgozók széles tömegei­nek kommunista nevelésében. Az irodalom és művészet helyze­téről szólva hangoztatta, hogy sok új alkotás született az elmúlt években Moszkvában, ugyanakkor a moszk­vai pártszervezetnek nagyobb segít­séget kell adnia az irodalom és mű­vészet képviselőinek ahhoz, hogy még közelebbről ismerjék meg az életet, a hétéves népgazdasági terv megvalósulásának eredményeit. Be­Csou En-laj Poljanszkij beszéde után Csou En- laj, a kínai küldöttség vezetője a kí­nai nép és a Kínai Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresszus küldötteit. Az SZKP XXI. konresszusának összehívása a politikai élet kiemel­kedő eseménye — állapította meg Csou En-laj —, majd így folytatta: — A szovjet nép gyakorlata meg­mutatja a világnak a kommunizmus­széde végén biztosította a kongresz- szust arról, hogy Moszkva dolgozói örömmel és lelkesedéssel készen áll­nak a terv feladatainak megvalósí­tására. D. Sz. Poljanszkij felszólalása A vita következő felszólalója D. Sz. Poljanszkij, az OSZSZSZK Mi­nisztertanácsának elnöke volt. Hruscsov beszámolójáról szólva ki­jelentette, hogy a beszámoló, amely a kommunista építés hatalmas prog­ramját tárta fel: az elmélet és gyakorlat egysé­gét, a marxizmus—leninizmus tanításainak alkalmazását je­lenti. Beszéde további részében főként az OSZSZSZK mezőgazdasági ter­melésének problémáiról szólt, külö­nösen hangsúlyozva a köztársaság kolhozai és szovhozai előtt az állat- tenyésztés terén álló nagy feladato­kat. A köztársaságban már 1959- ben 4,2 millió tonna húst adnak a kolhozok és szovhozok, 1 millió ton­nával többet a tervezettnél. Hason­lóképpen növelik más állati termé­kek hozamát is. A tejtermelést 2 millió tonnával kívánják növelni. Az állattenyésztés feladatainak megol­dásában döntő jelentősége van a ta­karmánybázis növelésének. Különö­sen kibővítik a kukorica termelését; Ebben az évben három-négy millió hektárral növelik a kukorica vetés- területet, s a termesztésben a leg­korszerűbb eljárásokat alkalmazzák. Szólt a falusi lakóház-építés prog­ramjának növeléséről, a kolhozok beruházásáról és a kolhozok kiszéle­sítésének együttműködéséről. Beszéde végén méltatta N. Sz. Hruscsov beszámolójának* jelentősé­gét. Megállapította, hogy a beszámoló új törvényszerűsé­geket tárt fel a kommunista épí­tés feltételeivel a társadalmi tu­lajdon formákkal, az állam sze­repével kapcsolatban és más te­rületeken. Méltatta a párt kimagasló eredmé­nyeit, amelyekkel feltárta a népben rejlő hatalmas erőket és kivezette a szovjet népet a kommunizmus építé­sének széles útjára. A párt eközben az osztályellenség s a sorain belül meghúzódó ellenséges elemek ellen is következetes, kemény harcot foly­tatott. A lenini politikai vonalat megvédve a párt központi bizottsá­ga megszilárdította a párt sorainak egységét, még jobban a párt köré tö­mörítetté az egész szovjet népet — állapította meg beszédében Pol­janszkij, majd biztosította a kong­resszust arról, hogy az OSZSZSZK dolgozói örömmel és lelkesedéssel teljesítik a kongresszus által meg­szabott feladatokat. felszólalása ba való átmenet útját és példájával lelkesíti a dolgozókat. A világ népei a Szovjetunió jele­nében saját holnapjukat látják. A Szovjetunió állandóan nagyarányú támogatásban és segítségben része­síti a testvéri népeket. A Szovjetunió és az egész embe­riség érdekei teljesen és mara­déktalanul azonosak. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom