Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-29 / 24. szám
VOLT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IV. évfolyam. 24. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. január 29. A MAI $ Z ÁHB A Régi bolsevikok levele az SZKP XXI, kongresszusához (3. old.) X. Sz. Hruscsov beszéde az SZKP XXI. kongresszusán (Lapunk tegnapi számában közöltük Hruscsov elvtársnak az SZKP XXI. rendkívüli kongresz- szusán elmondott beszéde első részét. Az alábbiakban a beszéd befejező részét közöljük.) Hruscsov beszámolójában üdvözölte az arab népek, valamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más ázsiai és afrikai népek nemzeti-felszabadító mozgalmát. Az arab népek és az összes békeszerető erők nagy győzelme volt, az imperialista gyarmatosítók csapatainak kiűzése e vidék számos országából. A szovjet nép és, a többi szocialista ország népei tevékenyen támogatták az arab népek igazságos harcát. A szovjet emberek forró rokonszenvét érdemelték ki e mozgalom kiváló képviselői: Gamel Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Abdel Karim Kasszem, az Iraki Köztársaság kormányának vezetője. Országunk — miként a többi szocialista ország, támogatja és támogatni fogja a nemzeti felszabadító mozgalmat. A Szovjetunió nem avatkozott bele és nem szándékozott beavatkozni más országok belügyeibe. De nem maradhatunk közömbösek az iránt, hogy egyes országokA Szovjetunió és a többi szocialista ország erősíti a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokhoz fűződő baráti kapcsolatait, segítséget nyújt és fog nyújtani ezeknek az országoknak. Hazánk minden állam mai a teljes egyenjogúság és az együttműködés alapján alakítja ki kapcsolatait, mindennemű katonai, politikai jellegű feltételek nélkül. A hétéves terv újabb lehetőséget nyit meg a Szovjetunió előtt az ipari tekintetben gyengén fejlett országokkal való gazdasági együttműködésben. A népek függetlenségi és szabadságharca új szakaszának küszöbén állunk. Minden gyarmati és függő országban nemzeti felszabadító moz galom bontakozik ki. Napjaink feladatai között — hang súlyozta Hruscsov —a legfőbb az, hogy kimozdítsuk a holtpontról a leszerelés ügyét. Különösen megérett az atom- és hidrogénfegyverkísérletek betiltásának szükségessége. Most, amikor mindenki elismeri, hogy felderíthetők a földkerekség bármely pontján végrehajtott atomrobbantások, semmi ok sincs arra, hogy hátráltassák az atomfegyver-kísérletek betiltása problémájának megoldását. A mi kiinduló pontunk az, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának a békés együttélésre kell épülnie. Meg kell tanulni békés tárgyalások útján megoldani a vitás kérdéseket. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány több mint egy éve javasolta a keleti és nyugati országok kormányfői értekezletének összehívását, majd hangsúlyozta — a Szovjetunió valamennyi nép iránt kötelességének tártja, hogy kiharcolja ennek az értekezletnek az ösz- szehívását. Hruscsov külön kitért a Szovjetban a kommunista-ellen,esség hamis jelszavával hadjáratot folytatnak a haladó erők ellen. Hruscsov a következőket mondotta: »Minthogy az Egyesült Arab Köztársaságban nemrégiben előfordult, hogy támadták a kommunizmus eszméit és vádat emeltek kommunisták ellen, én„ mint kommunista, kommunista pártunk kongresszusán szükségesnek tartom kijelenteni: helytelen a kommunistákat azzal vádolni, hogy gyengítik, vagy megbontják a nemzeti erőfeszítéseket az imperializmus elleni harcban. Ellenkezőleg, senki sem harcol nagyobb odaadással és állhatatosáéban a gyarmattartók ellen, mint a kommunisták.« Hruscsov rámutatott: »Nem titkoljuk, hogy ideológiai nézeteink el térnek az Egyesült Arab Köztársaság egyes politikusainak ideológiai nézeteitől. De az imperializmus elleni harc kérdéseiben, a gyarmati uralom alól felszabadult országok politikai és gazdasági függetlenségének erősítésében, a háborús veszély elleni harcban álláspontunk egyezik ugyanezeknek a politikusoknak az álláspontjával. Az ideológiai nézetekben mutatkozó eltérésnek nem szabad gátolnia országaink baráti kapcsolatainak fejlődését és az imperializmus elleni közös harcot. Ma már mindenki elismeri, milyen sikereket ért el a szovjet tudomány és technika, amely megnyitót ta az emberiség előtt a világminden ségbe vezető utat. Ezek az eredmények mutatják, milyen lehetőségei vannak a Szovjetuniónak, a szocialista világrendszernek. Nyilvánvaló, hogy ha a Szovjetunió tud rakétát küldeni több százezer kilométeres távolságra a világűrbe,) minden különösebb nehézség nélkül nagyteljesítményű rakétákat küldhet a világ bármely részére. Ezekből a tényekből azonban — állapította meg Hruscsov — mi egészen más következtetéseket vonunk le, mint bizonyos nyugati körök. Nem harcias politikai folytatására használjuk fel a szovjet tudomány és technika történelmi sikereit, s nem arra, hogy más államoknak diktáljunk. Arra használjuk fel őket, hogy kettőzött erőfeszítéssel harcoljunk az egyetemes békéért. És most, amikor fölényben vagyunk a rakétatechnika fejlesztésében, ismét javasoljuk az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak: tiltsuk be örök időkre az atom-, a hidrogén-, és a rakétafegyverek kipróbálását, gyártását és alkalmazását, semmisítsük meg e halálthozó fegyverek összes készleteit, használjuk az emberi lángelme csodálatos felfedezéseit ki zárólag békés célokra, az emberek javára. Kormányunk kész akár holnap aláírni az erre vonatkozó szerződést. unió és az Egyesült Államok viszonyára. Nincs ok az összeütközésre népein^ között — mondotta —, mégis a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a viszony hosszú idő óta nem normális. Viszont Amerikában növekszik azoknak száma, akik baráti, jószomszédi viszonyt akarnak a Szovjetunióval. Ékesszólóan bizonyította ezt az a fogadtatás, amelyben Anasztasz Mikojant részesítették az Egyesült Államokban. Látogatása alkalmával az amerikai nép kifejezte baráti érzelmét a Szov jetunió népei iránt. A nemzetközi feszültség enyhítésé ben és a kölcsönös bizalom megszilárdításában fontos szerepet tölthetne be a világkereskedelem nagyarányú fejlesztése — mondotta Hrus csov. — A Szovjetuniónak az európai és amerikai kapitalista orszáBékés versenyt javasolunk a kapitalista országoknak -— mutatott rá a-z előadó —, és nemcsak a hétéves terv időszakára. Kidolgozzuk a Szov jetunió másfél évtizedet felölelő távlati fejlesztési tervét, amely ugyancsak a békés fejlődés és a békés gaz dasági versengés elvi alapján épül fel. A mi terveink — a békés építés tervei. Felhívunk minden népet, fokozzák a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harcukat. A magunk részéről minden tőlünk telhetőt elkövetünk a világ békéjének biztosításáért. A hétéves terv a nemzetközi mun kás- és kommunista mozgalom számára, valamint minden demokratikus erő számára hatalmas erkölcsi támogatás abban a harcban, amelyet a reakció és 'az imperializmus erői ellen folytatnak — folytatta Hruscsov. — Ma 83 országban van kommunista és munkáspárt, tagjaik létszáma meghaladja a 33 milliót. Ez a marxizmus—leninizmus hatalmas győzelme, a munkásosztály nagy vívmánya. — A kapitalista országokban a reakció és a fasizmus nyomásának baljós jelei mutatkoznak — folytatta Hruscsov. — Most, amikor létezik a hatalmas szocialista tábor, amikor a munkásmozgalomnak a reakció ellen vívott harcban nagy tapasztalata van, amikor fokozódott a munkás osztály szervezettsége, a népeknek nagyobb lehetőségeik vannak arra, hogy útját állják a fasizmusnak. A fasizmus ellen össze lehet és össze is kell fogni a nép legszélesebb rétegeit, az összes demokratikus, valóban nemzeti erőket A munkásosztály egységének kialakítását az imperialista reakció és a munkásmozgalomban megtalálható segítőtársai fékezik, például a kommunistaellenes szociáldemokrata vezetők, mint Guy Mollet és Spaak. A szociáldemokrata pártok tagságának többsége a béke és a társadalmi haladás híve, bár ők másként képzelik el a hozzá vezető utat, mint mi, kommunisták. A kommunistáknak és szociáldemokratáknak éppen a reak ció és a fasizmus ellen vívott harcban kellene megtalálniuk a közös nyelvet. Itt az ideje, hogy a munkásmozgalom különféle irányzatainak képviselői félreállítsák az anti- kommunista szemfényvesztőket, s a közös tárgyalóasztalhoz ülve, a saját érdekeik és a béke védelmében kidolgozzák a munkásosztály közös akcióinak kölcsönösen elfogadható alapelveit. A kommunista pártok nézeteinek teljes egysége 1957 novemberében a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása a testvéri pártok nézeteinek teljes egységét bizonyította. gokkal folytatott árucsereforgalma 1958-ban az 1950-es színvonalnak majdnem háromszorosára emelkedett, bár a kapitalista országok akadályozták e kereskedelem fejlődését. A békés építés 1959—1965. évi gazdasági programja új távlatokat nyit meg a Szovjetunió külkereskedelmé nek fejlesztése előtt minden ország felé. Legalább kétszeresére növelhetjük külkereskedelmünket, — mutatott rá Hruscsov. A novemberi tanácskozások után minden kommunista pártban konszolidálódtak az erők, még jobban tömörült az egész kommunista mozgalom — állapította meg Hruscsov. •— A revizionisták egyetlen testvérpártot sem tudtak letéríteni útjáról. Hruscsov megjegyezte, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom elítélte a jugoszláv revizionisták nézeteit és politikáját, s hangsúlyozta, hogy a jugoszláv vezetők éppen a nyilatkozat ellensúlyozása végett léptek fel revizionista programjukkal, amelyben megtámadták a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista álláspontjait. A jugoszláv revizonisták tagadják a Mi, a legbarátibb érzelmeket tápláljuk Jugoszlávia testvéri népei, a jugoszláv kommunisták — az illegális- és a partizánharc hősei — iránt. A kölcsönös előnyök alapján számos külpolitikai kérdésben közös nyelvet beszélünk. Továbbra is fejlesztjük kereskedelmünket Jugoszláviával. Arra törekszünk, hogy együttműköd jünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért foly tatott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben álláspontunk azonos, Hogy mi lesz a helyzet pártvonalon, ez teljesen a Jugoszláv Kommunisták Szövetségétől függ. A JKSZ vezetői önmagukat szigetelték el a nem zetközi kommunista mozgalomtól. A kommunista mozgalom pusztító csapásokat mért a revizionizmusra, de a revizionizmus még nem semmisült meg. Gondolnunk kell arra, hogy az imperializmus mindenképpen igyekszik majd támogatni és ak tivizálni a revizionistákat. Az imperializmus ideológusai és az ő nótájukat fújó revizionisták aláásni igyekezvén a kommunista pártok növekvő befolyását, olyan hamis állításokat terjesztenek, mint ha a kommunista mozgalom »Moszk va műve« lenne, mintha a kommunista és munkáspártok a Szovjetunió Kommunista Pártjától függnének. Ostobaság azt gondolni, hogy egyik vagy másik országban valahonnan kívülről szervezhetik a munkásosztály pártját, amely nem egyszer több százezer, sőt olykor több millió tagot számlál. Senki sem hiszi például, hogy a kétmilliós olasz, a félmilliós francia, a másfélmilliós indonéz, a csaknem háromszázezres indiai kommunista pártot.. vagy hasonlóképpen a többi testvérpártot »Moszkva hozza létre«, s hogy e pártok tagjai »külföldi ügynökök«. Azt mondják, hogy a kommunista- és' munkáspártok Moszkvától való »függőségét« azok a kijelentések igazolják, amelyek szerint a nemzetközi kommunista mozgalom élén nemzetközi osztályszolidarítás szükségességét, letérnek a munkásosztály álláspontjáról. A jugoszláv vezetők azt állítják,, hogy tömbökön kívül, táborokon felül állnak, bár a valóságban a Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot magába- foglaló balkáni blokkhoz tartoznak. A két utóbbi ország — mint ismeretes — az agresszív NATO-tömb tagja. Az országvezetés helyes irányvo nala a népgazdaság fejlesztésében, a nép kultúrájának és jólétének Növelésében elért sikerekkel mérhető le a legjobban. S ki érte el a legkisebb ereményeket? — tette fel a kér dést Hruscsov. — Éppen az a párt és az az ország, amelynek vezetői saját, úgynevezett jugoszláv útjukat, az egyedüli helyes útként magasztalják, összehasonlítva a szocialista országok népeinek életszínvonalát — mint ahogy a gazdasági szakértők által nyilvánosságra hozott anyagok bizonyítják, ez a színvonal Jugoszláviában jóval lassabban emelkedik. Maga a jugoszláv gyakorlat cáfolja meg a jugoszláv revizionisták elméleti »felfedezéseit«. A marxista—leninista pártok aggódva figyelik, mi történik Jugoszláviában. az SZKP áll. Ilyenkor a moszkvai tanácskozáson elfogadott nyilatkozatnak arra az ismert tételére hivatkoznak, hogy »a szocialista államok táborát a Szovjetunió vezeti.« Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalomban, akárcsak a szocialista táborban valamennyi kommunista és munkáspárt, valamennyi szocialista ország teljesen egyenjogú és önálló volt, s most is az. A Szovjetunió Kommunista Párt ja semmiféle más pártot nem vézet, a Szovjetunió nem irányít más országot. A kommunista mozgalomban nincsenek »felettes« és »alárendelt« pártok. Valamennyi kommunista és munkáspárt egyenlő és önálló, valamennyi felelős a kommunista moz galom sorsáért, annak kudarcaiért és győzelmeiért. Minden kommunista és munkáspárt felelősséggel tartozik hazája munkásosztályának és dolgozóinak, az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomnak. A Szovjetunió szerepe nem az — mondotta Hruscsov —, hogy más országokat vezet, hanem az, hogy a Szovjetunió elsőnek kövezte ki az emberiség számára a szocializmushoz vezető utat; a Szovjetunió a szocialista világrendszer legerősebb országa és elsőnek lépett a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszába. Képletesen szólva — mondotta Hruscsov —, kommunista pártunk a kommunista világmozgalom egyik élcsapatának tekinti magát, amely elsőnek hódítja meg a kommunizmus magaslatait. Elengedhetetlenül szükséges a szocialista tábor erejének minden területen való növelése, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének további erősítése, az összes testvérpártok által elfogadott moszkvai nyilatkozat elveinek megfelelően. A munkásosztály ügyének sikere saját nemzetén belül elképzelhetetlen valamennyi pártjának nemzetközi szolidaritása nélkül. (Folytatás a 2. oldalon.) Ki kell mozdítani a holtpontról a leszerelés ügyét A Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyáról A békés verseny távlati terve Az imperializmus aktivizálja a revizionistákat
