Tolna Megyei Népújság, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959 január 1 Ma lépnek életbe az új termelői árak Néhány kiskereskedelmi ár korrekciója évi 320 millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A párt és a kormány határozata alapján 1959. január 1-től új ipari termelői árak, új építőipari egység­árak, új áruszállítási díjtételek és kereskedelmi haszonkulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révén megváltoz­nak a vállalatok egymásközötti for­galmában érvényesülő árak. A cél az, hogy az alapanyagtermelő ipar­ágak — a bányászait, a kohászat, az építőipar — együttesen több mil­liárd forintos állami támogatására ne legyen többé szükség • hogy a termelői árak jobban tükrözzék a termékek önköltségét. Azok az iparágak, amelyeket ed­dig az államnak támogatnia kellett, a tényleges önköltségen aluli ára­kon adták el termékeiket a feldol­gozó iparágaknak. Az állami ártá­mogatásnak az volt a következmé­nye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok ala- csony összeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tük­rözték a tényleges önköltséget. Egyes gyártmányok termelői ára jelentékenyen eltért az előállítás tény leges költségeitől. Az új árrendszer a gazdaságosabb termelést szolgálja, mert megszünteti ezeket a visszás­ságokat. A termelői árrendezés folytán szükségessé vált egyes fogyasztói árak emelése, ez azonban a kiske­reskedelmi áruforgalomnak rendkí­vül szűk körét, mindössze fél száza­lékát érinti és az áremelést bősé­gesen ellensúlyozza az egyes fo­gyasztási cikkeknél végrehajtott kis kereskedelmi árleszállítás. Az ár­emelések ugyanis olyán cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság ál­talában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az ár­emelések összege országos viszony­latban körülbelül évi 330 millió fo­rint, az árcsökkentések viszont nagyrészt a lakosság ellátása szem­pontjából jelentős cikkekre vonat-, koznak, s évi összegük mintegy 650 millió forint, vagyis az áremelések összegének csaknem kétszerese. Az átemelés a következő fonto­sabb cikkekre terjed ki: különböző vas műszaki áruk (alkatrészek, szer számok, szerelési anyagok), egyes vegyszerek, mozaik és cementlapok, vasbetomgerendák, nád és gyékény­lemezek, torontáli és perzsaszőnye­gek. kötelek, vatta, egyes hangsze­rek, vadásztöltény, bognár és ká­dáripari termékek, zsákszövetek. Az árcsökkentés a következő fon­tosabb cikkekre terjed ki: A zsír ára kilogrammonként 28 forintról 25 forintra, a zsírszalonna és háj fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt pap­rikás csemege szalonna fogyasztói ára 46 forintról 40 forintra, az egyéb szalonnaféleségek ára 4—7 forinttal, a bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik az ülő­fogyasztási díj, az úgynevezett zene­felárat pedig beszámítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil, ruházati és cipőipari terméket érint. A nylon- harisnya fogyasztói ára a szálvastag­ságtól függően páronként 17,12, il­letve 7 forinttal, a férfi és női nylon zoknik ára mintegy 20—25 százalék­kal, a nylon női pullover fogyasztói ára mintegy 5—12 százalékkal, a fes­tett nylon méteráruk fogyasztói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kordbársonv ára 97 forint helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csök­ken a PVC anyagból készült eső­kabát, térítők és egyéb közszükség­leti cikkek fogyasztói ára. New York (TASZSZ). A Progres­siv című ismert burzsoá folyóirat közli James Warburg amerikai köz­író: „Az Egyesült Államok külpoli­tikája elavult!” című cikkét. A cikk­író éles bírálatot mond az amerikai külpolitikáról, s kifejezi reményét, hogy a novemberben lezajlott kong­resszusi választások eredményeként bekövetkezik a „csődbe jutott ame­rikai külpolitika” régen várt felül­vizsgálata. Az amerikai külpolitika csődjét a cikkíró részben azzal magyarázza, hogy e külpolitika irányítói helyte­lenül értékelik a nemzetközi helyze­tet és makacsul ragaszkodnak az „elavult erőpolitikához”. „Kormányunkat háborús őrület tartja megszállva, s ezért nem látta meg a nemzetközi válság igazi lé­nyegét. Ez a válság sokkal inkább politikai, pszihológiai és gazdasági, mint tisztán katonai. A Szovjetunió és a népi demokrácia országának vonzóerejét nem katonai hatalmuk, hanem az az egyszerű tény magya­rázza, hogy gyorsan fejlesztik gaz­daságukat és emelik népeik életszín­vonalát. A cikkíró szembeállítja az ameri­kai politikával a Szovjetunió politi­A tiszta műszálakból készült pamutszerű méteráruk árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gumitalpú cipők és szandálok, valamint a torna cipők, cérnaféleségek és kézimunka­fonalak, továbbá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók és ablakok fogyasztói ára 10 százalékkal, a mész, fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken: Csökkentik a 300-as és a 400-as ce­ment árát is. Vidéken bevezetik a terület sze­rint megállapított egységes háztar­tási és világítási áramdíjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. A petróleum ára 6 forintról 4 fo­rintra, a benzin ára 4 forintról 2.70 forintra csökken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1-től már az új árakon kell biztosítani a forgalom lebonyolítását. káját, majd a következőkben fejti ki véleményét: — Az Egyesült Államok a legna­gyobb gondot katonai intézkedések­re fordítja ahelyett, hogy segítené a fejlődésben elmaradt népeket, amelyek függetlenségre és gazdasági fejlődésre vágynak. Az amerikai ve­zetők szórják a milliárdokat, hogy elavult katonai rendszereket tartsa­nak fenn ..; A cikkíró hangsúlyozza: — A fegyverkezési hajsza öngyil­kos őrület, akár elmaradtunk az oroszoktól, akár megelőzzük őket. A cikkíró ezután megállapítja: „Az egyetlen reménység, hogy megegye­zésre juthatunk és így megakadá­lyozhatjuk a háborút: a kölcsönös engedmények alapján való tárgya­lás. Ez viszont megköveteli, az Egye­sült Államok kormánya mondjon le a gondolatról, hogy valamifélekép­pen feltétel nélküli kapitulációra kényszerítheti a Szovjetuniót és a népi demokráciákat, vagy rájuk ijeszthet ereje fitogtatásával. A novemberi választások ered­ménye reményt önt belém, hogy az amerikai nép magatartása kikény­szeríti egész csődbe jutott külpoli­tikánk felülvizsgálatát. Áss Egyesült Államok külpolitikája elavult James Warburg cikke Ünnepi megemlékezés a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Bensőséges hangulatú ünnepségre került sor kedden este Szekszárdon a BM klub nagytermében a magyar kommunista ifjúsági mozgalom szü­letésnapjának 40. évfordulója alkal­mából. Szekszárd város KISZ fia­taljai között ott láthattuk az ünnep­ségen a megye, a város vezetőit, a megkülönböztetett (tisztelettel övezett veteránokat, a munkásmozgalom ré­gi harcosait, s a nagy szeretette- fo­gadott Komszomol küldötteket, a hazánkat felszabadító szovjet had­sereg ifjú harcosait. Résztvett és felszólalt az ünnepségen dr. Pozso­nyi István elvtárs az Elnöki Tanács osztályvezetője, a KIMSZ egykori harcosa, aki Szekszárdon vett részt a KIMSZ munkájában. Az ünnepi beszédet a himnusz el- éneklése után Siklósi Imre elvtárs a KISZ megyebizottság titkára tartot­ta. Ismertette a KIMSZ megalakulá­sának és harcainak tanulságos tör- tónetét, amely mindig szorosan ösz- szeforrt a párt harcaival, útja elvá­laszthatatlan a forradalmi munkás osztály történetétől. A 40 esztendő tanulságait < részle­tezve éppen ebből indult ki: — Az 1956-os októberi ellenforradalom ta­pasztalatai — mondotta többek közt — örök tanulságul szolgáltak arra, hogy a pánttól elszakadva a fiatalok könnyen eltóvelyedhetnek és aka­ratuk ellenére saját érdekeik ellen cselekedhetnek., s az ellenség befo­lyása alá kerülve a régi rend visz- szaállításánaik szószólóivá válhat­nak. A második tanulságot elemezve rámutatott, hogy az ifjúsági mozga­lom az osztályharc bonyolultságát csak akkor ismeri meg és csak ak­kor járhat helyes úton, ha hű marad a marxizmus—leninizmus eszméi, hez, s mint két szemére, úgy vigyáz ezen elvek tisztaságára. S végül, de nem ultolsó sorban: »Örök hála a nagy szovjet népnek, a lenini Komszomolnak, amely olyan fiakat nevelt, akik más népek, — köztük a magyar nép — szabadsá­gáért életüket is tudták áldozni. — Minden erőnkkel segítjük pár­tunkat és népünket — mondotta Siklósi elvtárs, a nagy tapssal foga­dott beszéde végén, — abban a harcban, amellyel győzelemre viszi a szocializmus 40 évvel ezelőtt fel­emelt vörös és nemzeti színű zász­laját. Meleghangú beszédében tolmácsol­ta ezután egy ifjú szovjet harcos a Lenini Komszomol üdvözletét. A be­széde végén magyarul elmondott szavai: »Éljen a szovjet—magyar barátság« után felhangzó taps már hitvallás volt fiataljaink részéről. Dr. Pozsonyi István elvtárs össze­hasonlításként az úri rend igája alatt élő fiatalok sorsáról beszélt saját tapasztalatai alapján. Igen ér­dekes példát mondott el arra, hogy a Tourzsoázia 1919-ben is^ de 1956- ban is a nemzeti érzések hazug hangoztatásával igyekeztek tömege­ket toborozni maguknak, megtévesz teni és eltántorítani az igaz ügytől a proletárdiktatúrához egyébként hű fiatalokat és öregeket egyaránt. Fiataljaink igen sokat tanulhattak Pozsonyi elvtárs közvetlen hangú, élményszerű beszédéből. Az ünnepség második részében színvonalas műsort adtak a szek­szárdi KISZ-szervezetek, s különö­sen nagy sikerrel szerepeltek a Komszomol küldöttek tánc és ének­számokkal. Dobi István rádióbeszéde Kedves Hallgatóim! Elhangzott a himnusz, összecsen­dülnek a poharak. Szeretetet, ba­rátságot és bizakodást fejeznek ki a szavak, amelyeket egymáshoz inté­zünk, amikor 1959 megérkezését ünnepeljük. Az éjfélnek ezekben a perceiben — amelyek az én, sok fá­radsággal és megpróbáltatással tel • jes egyéni emberi életemben is év­fordulót jelenítenek — meleg testvé­ri köszöntéssel üdvözlöm Magyiar- ország népét s azokat is, akiknek a határon túl* magyar érzések élnek a szívükben, de valami okból nem le­hetnek közöttünk. Köszöntőm népünknek az elmúlt évben végzett sok jó munkáját és — ami ebből következett, hogy ezt az évfordulót fejlődésünkkel és ered­ményeinkkel elégedetten ünnepel­hetjük. A sok baj után, amely ben­nünket ért, igen megnyugtató és felemelő tudat volt, hogy megint erősnek, egységesnek, politikai ér­telemben emberi érzésekben és bi­zalomban összeforrottnak éreztük és érezhetjük a nemzetet. Ennek ha­tása életünk minden területén mef mutatkozott, újabb és újabb, bátoi kezdeményezésekre ösztönzött mind- annyionkat. összefogtunk a népi ha­talom megszilárdításában, a terme lésben, az építkezésekben és a jövő öntudatos munkálásában. Szép sike­rek jártak erőfeszítéseink nyomá­ban,! kinek, kinek az egyéni életé­ben és az ország általános helyze­tében. Mikor az óra éjfélt ütött, virágzó életünk kalendáriumában új lapot nyitottunk. Törekedjünk, hogy ez a lap tartalmában még szebb és gaz­dagabb legyen, mint amit most le­zártunk. Tőlünk függ, hogy ebből az elhatározásból nagy tettek szüles­senek. Szorgalmunk, népünk tehet­sége, országunk gazdag adottságai, belső testvéri, emberi egyetértésünk vezesse tovább felemelkedése útján a nemzetet. A szocializmus csillaga felé, amely már szinte kézzel fog­ható közelségben ragyog előttünk: Ehhez kívánunk mindannyiunknak jó munkát, friss egészséget, erőteljes, boldog újesztendőt.... — fejezte be rádiószózatát Dobi István. r Uj város Észtország térképén Az Észt SZSZK térképén a követ­kező hét évben új város neve jelenik meg. Neve Szirgala lesz és a nemrég feltárt olajpala lelőhely területén épül fel. A tervek szerint a város kö­zelében nagyteljesítményű vegyi­kombinátot építenek, amely az olaj­palát és a gázt dolgozza fel. A kom­binát mellett tudományos kutató- intézet is alakul. Az új város különös építészeti sa­játosságokkal rendelkezik majd Észt­országban. Itt valósítják meg elő­ször azt a városépítészeti elvet, hogy a kerületeket zöldövezetek választ­ják el egymástól. Ollenliauer ismét a tárgyalások mellett foglalt állást Bonn: (MTI) Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt veze­tője kedden cikket közölt a párt saj­tószolgálatában. Kijelentette, hogy a nyugat és a kelet komoly tárgyalá­saira van szükség a leszerelés és az európai biztonság minden kérdésé­ben, beleértve a német egység hely­reállítását. Hozzátette: irreális dolog azt kö­vetelni, hogy Németországot szabad választások útján egyesítsék, amíg nem döntötték el közmegelégedésre a leendő egyesített Németország katonai státusát. Ollenhauer hangsúlyozta, hogy semmiféle lehetőségről sem szabad lemondani, amikor a közép-európai demilitarizált övezet megteremtésé­ről és az új Közép-Európa biztonsá­gi rendszer létrehozásáról van szó. A csehszlovák és magyar tudások együttműködése Néhány nappal ezelőtt Csehszlo­vákiában megállapodást írtak alá a Csehszlovák Tudományos Akadémia, i Szlovák Tudományos Akadémia ;s a Magyar Tudományos Akadémia L959. évi együttműködéséről. A meg állapodás értelmében a két ország :udományos akadémiája segíti egy­mást a kutató munkában. Ezenkívül kölcsönösen tájékoztatást nyújtanak rutatási terveikről és eredményeik­ről. Az együttműködés megmutat­kozik majd a műszerek, a szakiro­dalom és más tudományos anyagok megszerzésében. A megállapodás ezenkívül meghatározza a tudomá­nyos művek kiadásával kapcsolatos együttműködés elveit is. A megál­lapodás értelmében 1959-ben a két ország tudósai cserelátogatásokat bo nyolítanak le. Hány lakosa less Lengyelországnak 1960-ban és 1965-ben? Különböző lengyel és nemzetközi zervek becsléseket tettek közzé ar- a vonatkozólag, hány lakosa lesz engyelországnak 1960-ban és 1965- en. A lengyel tervbizottság néptudo- íányi albizottsága 29,9 millióra, il- :tve 32,3 millióra becsüli ezt a két adatot. A lengyel központi statisz­tikai hivatal becslése: 30,1 millió és 32,6 millió. Az ENSZ európai gaz­dasági bizottsága 1965-re 32 millió­ra teszi Lengyelország lakosságát: (Lengyelország lakosságának száma jelenleg 28 millió fölött van.) A megyei* járási, (Boldog * városi pártszervezetnek, valamint Új a tanácsoknak Ívet és megrendelőinek (Kíván A SZEKSZÁRDI NYOMDA PÁRTSZERVEZETE SZAKSZERVEZETE * ÉS VÁLLALATVEZETÖSÉGE

Next

/
Oldalképek
Tartalom