Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-21 / 301. szám
1958 december 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Miről beszélnek a negyvenesztendős levelek ? Eredményesen zárták az elmúlt évet megyénk termelőszövetkezetei Milyen feladatok várnak a tsz-pártszervezetekre ? A termelőszövetkezet életében ismét lezárult egy eredményes év. Most, amikor a zárszámadási közgyűléseken számot adtak az egész évi munkájuk eredményéről és hibákról, megvitatták a további feladatokat, elmondhatjuk, hogy tsz- eink jó munkája eredményeként gyarapodott a közös vagyon és a tagok jövedelme is. A fel nem osztható szövetkezeti alap egy év alatt több mint 22 millió forinttal növekedett, az egy munkaegység értéke több termelőszövetkezetnél meghaladta a 40 forintot. A számszerinti növekedés is mutatja a termelőszövetkezeti mozgalom eredményességét. 1958. január 1-től november 30-ig 706 család, 721 tag, 9559 hold összterülettel, melyből szántó 8592 hold, növekedett a termelőszövetkezet. Az eredmények elérésében komoly szerepe van a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek, amelyek jó munkájukkal biztosították a termelőszövetkezetek eredményeinek elérését. Nem egy termelőszövetkezeti párt- szervezet tagjainak jó munkája folytán fejlődött és erősödött a termelő- szövetkezet. A bátaszéki Búzakalász Tsz pártszervezete jelentős mozgósíMi lehet a Szóra sem lenne érdemes az egész, s hogy mégis szóvátesszük, annak egyetlen oka van, mégpedig az, hogy ebben a kérdésben az elmúlt napokban éppen a legilletékesebb, Mr. Cabot Lodge, az amerikai ENSZ fődelegátus nyilatkozott. Mint ismeertes, az elmúlt napokban ismét napirendre ráncigál- ták az ENSZ ülésén a nyugati imperialisták erőltetésére az úgynevezett, de valójában nem létező »magyar kérdést«. Krokodil könnyeket ejtettek és szomorúan sóhajtoztak amiatt, hogy a magyar kormány az ENSZ »ötösbi- zottság«-ával szóba sem állt, s mint ilyent, alapszabályellenesnek tartotta létrejöttét és illetéktelennek nyilvánította a Magyar Nép- közársaság ügyeinek vizsgálatára. A vita során több nyugati küldött nyilatkozott arról, hogy Magyarországon nem lehet szabad-véleményt nyilvánítani. Nem érdemes ezekre és hasonló rágalmakra válaszolni, úgylátszik nem akarják tudomásul venni, hogy a közelmúltban lezajlott választásokon teljesen szabadon nyilvánítottak véleményt az emberek, s e vélemény szerint a választók közül hat és félmillió ember a jelenlegi rendszer, a törvényes magyar kor mány és a párt politikája mellett foglalt állást, nem pedig a Szabad Európa által agyondicsőített, dfí a magyar nép által százszor elátkozott tőkés rend mellett. tó erőként hatott a tsz életében. Többek között megszervezték a termelőszövetkezeten belül az agitációs brigádot, akik rendszeresen felkeresték az egyénileg dolgozó parasztokat és ismertették a tsz eredményét, aminek az lett az eredménye, hogy ez évben több mint 50 tag lépett be a termelőszövetkezetbe. Vagy egy-egy fontosabb feladat elvégzése előtt mindig megtárgyalták a párttagokkal a tennivalót és megfelelő határozatokkal mentek a közgyűlés elé, aminek eredményeként a bátaszéki Búzakalász Tsz-nek a tiszta vagyona ma már 4 millió 237 ezer 969 forintot tesz ki. A fel nem osztható szövetkezeti alap egy év alatt 1 133 422 forinttal nőtt, az egy munkaegység értéke 42,46 forintot tesz ki. A dunakömlődi Szabadság Tsz kommunistáinak jó munkájaként 30 taggal gyarapodott a tsz tagsága, el lehetne ezt még sorolni több tsz-ről is, ahol jól dolgoztak a pártszervezetek. Van azonban egynéhány tsz pártszervezet, ahol nem kellő mértékben segítették elő a tsz-ben folyó munkát, mint a kajdacsi Igazság Győzelme, kistormási Dózsa Tsz- ben, ahol a párttagok példamutatása kívánnivalót hagy maga után. A termelőszövetkezeti pártszervezefeladata ? Nincs tehát jogalap, de ürügy sem igen akad, amivel továbbra is beavatkozhatnának hazánk bel- ügyeibe. S ezt ismerte el lényegében egyik mondatában Mr. Cabot Lodge, amikor a benyújtott határozati javaslatot támogatva foglalkozott Sir Leslie Munrora váró szereppel (Sir Leslie Munrot javasolták megbízni a magyar ügyek kel történő foglalkozással), s a következőket mondotta: »■Még nem tudjuk pontosan, mi lehet majd Munro feladata«. És itt van a dolog igazi lényege, mert mit akarhatnak tulajdonképpen? Van törvényes kormány, van szabad véleménynyilvánítás, van mun ka és munkalehetőség, állandóan emelkedik a termelés, a reálbérek is emelkednek, a népi demokrácia híveinek van szervezkedési lehetőség. És lehetne sorolni tovább. »Még nem tudjuk pontosan« a tennivalót — mondja az amerikai fődelegátus. Mi tudjuk előre: Sir Leslie Munro tennivalója majd attól függ, hogy hogyan alakul a nemzetközi helyzet. Ha valahol rosszul áll majd az imperialisták szénája, akkor annak érdekében, hogy eltereljék a figyelmet ag- ressziós tevékenységükről, előrángatják Munro által gyűjtött »új« adatokkal tűzdelve a »magyar ügyet«. Ez, csak ez a nem éppen dicsőséges feladata, tennivalója lesz Sir Leslie Munro-nak. teknek többet kell tenni a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű növelése érdekében, valamint a gazdálkodás eredményesebbé tételére. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha megszüntetik a befeléfordulást és megnyitják a kaput minden becsületes belépni szándékozó előtt. De nem elég csak a kapunyitás, hanem ehhez az is kell, hogy maguk a tsz- tagok rendszeresen is ismertessék a tsz eredményét. Tartsanak állandó és szoros kapcsolatot a kívülálló dolgozó parasztokkal, körükben végezzenek felvilágosító munkát a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében. Van mivel agitálni a termelőszövetkezeti tagoknak, hisz az idei aszályos év ellenére is búzából 2,2 mázsával, rozsból 2,7 mázsával, őszi árpából 1,3 mázsával takarítottak be többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Maguk a tsz-tagok tudják elmondani legjobban, hogy milyen az élet a termelőszövetkezetben, milyen jövedelmük van. Bátran elmondhatja például a harci Uj Élet Termelő- szövetkezetből, if j. Mezei József, hogy 465 munkaegységre több mint 19 000 forint jövedelmet kapott, vagy ifj. Szilágyi János 365 munkaegységre 18 359 forintot. A szálkai Fejlődés Tsz-ben Zám Gábor több mint 22 000 forintot, s ezen felül mindegyik a háztáji gazdaságból eredő jövedelmét. Hiába az eredmény, ha nincs tudatosítva, ezért ne hallgassák el termelőszövetkezeteink az eredményeket, bátran ismertessék s ne múljon el nap, hogy ne beszéljenek a kívülállók előtt az eredményekről. Keressék fel a volt tsz-tagokat, mondják el a tsz-ben elért eredményeket és hívják vissza őket. Lépjenek fel és leplezzék le a rémhírterjesztőket, a közös vagyon herdálóit, folytassanak harcot az alapszabály-ellenességek ellen. Igen fontos, hogy az újonnan belépő tagokkal megfelelően foglalkozzanak, ismertessék velük a tsz gazdaságát, a munkamenetét, segítsék és neveljék őket. Kérjék ki véleményét, hogy érezze azt, a termelőszövetkezet az övé is, ne érezze, hogy vele nem törődnek. Különösen komoly feladat most a tsz előtt a termelési terv elkészítése. A jó terv az alapja az eredményes gazdálkodásnak, ezért a tsz pártszervezetek jó javaslatokkal segítsék a közgyűlést, hogy a terv végrehajtása folyamán még jobb eredményeket érjenek el ebben a gazdasági évben. A termelőszövetkezetek fejlesztéséért, a gazdasági eredmények növeléséért a tsz pártszervezetek tehetnek legtöbbet. Legyenek hát továbbra is élharcosai a tsz-ek kommunistái a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. György József, a Megyei Pártbizottság munkatársa Az első világháború sok váratlan »'meglepetéssel« szolgált az osztrák —magyar monarchiának. A nyár végén katasztrofális vereségek érték egymást, s ez előre vetette a katonai összeomlás árnyékát. macskát Árulnak az ÉLELMISZERPIACON... A katonai helyzet romlásával csak fokozódott a belső helyzet rósz szabbodása, amiről az akkori megyei lapok is kénytelenek voltak beszámolni. A Tolnamegyei Közlöny 1918. augusztus 11-i száma »Kismacskákat árultak a piacon« című rövid hírében a következőket írta: »A háború ötödik évének küszöbén a szekszárdi élelmiszerpiacon megjelent a macska... Hogy mi célra, azt a háború további jubileumai fog ják megvilágítani. Tehát szokjuk meg a piacon a drágáért hápogó rucák mellett a mérsékelt árakért nyávogó macskafiakat is.« »A NADRÁGBÉGYÜJTÉS« Nemcsak az élelmiszerekben volt igen nagy a hiány, hanem a ruházati cikkekben is, mert természetesen sóból, cukorból (cukrot fél évig egy dekát sem lehetett hatósági áron vásárolni, a fekete-piaci ár meg oly magas volt, hogy a szegényebb néprétegek nem tudták megvásárolni). A frontról hazaérkező katonák a legtöbb esetben olyan helyzetbe kerültek, hogy nem volt civilruhájuk, mert a család a háború négy esztendeje alatt elhasználta a bevonultak ruháját is. A Károlyi-kormány úgy akart a nehéz helyzeten segíteni, hogy 1918. november 22-én rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy egy-egy személy birtokában lévő meghatározott mennyiségű ing, alsónadrág, cipő, felöltő eseA napokban ülést tartott a Magyar Úttörők Országos Szövetségének Tolna megyei Elnöksége. Az első napirendi pontként értébe',te az úttörő csapatvezetők eddig végzett munkáját, s a legjobb eredményeket elérő csapatvezetőket, valamint több KISZ fiatalt, akik az úttörő mozgalomban mint rajvezetők vesznek részt, jutalomban részesítettek. INNENA gyönki járásban Keszőhidegkút községet kivéve mindenütt párttaggyűlést tartottak a kommunisták, amelyeken értékelték a választási munkákat. ■ Tömpe István elvtárs, megyénk országgyűlési képviselője Kurdon nagygyűlést tartott, amelyen a község lakói közül mintegy 150-en vettek részt. A képviselő főleg a nemzetközi kérdésekkel és a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozott. : ; - j I ■ A paksi járásban valamennyi pártoktatási tanfolyam megkezdte tén annak hány százalékát kell beszolgáltatni. Az így beszolgáltatott ruha és fehérnemű egy részét a helyileg szükséget szenvedők részére kellett kiadni, másik részét pedig Kaposvárra kellett volna küldeni; Igen, igen mérsékelt volt a gyűjtés sikere, s nem is beszélve arról, hogy a jelentkező nagyszámú leszerelt katona igényét még csak részben sem tudták fedezni, hiszen volt olyan akinek csupán egyetlen ing, vagy alsónadrág jutott. A Károlyi-kormánynak ezt a rendelkezését gúnyosan a lakosság nadrágbegyűjtésnek nevezte el. . SZEKSZÁRD A KATONÁK VÁROSA A fegyverszüneti megállapodások értelmében Pécs megszállt területre esett, ezért az ott állomásozó 52.- gyalogezred és a 19. honvéd gyalogezred Szekszárdra tette át székhelyét. 1918. novemberében, decemberében és 1919. januárjában többezer ember szerelt le Szekszárdon és ment haza hosszú esztendők után otthonába. A megyét is érintette a demarkációs vonal. December 8-án szerb csa patok megszállták Bátaszéket, erre a sorsra került Báta is. A demarkációs vonalat, amely tehát a megye délkeleti részén haladt keresztül-, sem a magyarok, sem a szerbek nem tartották tiszteletben. Sokszor került sor fegyveres összetűzésre, amelynek eredményeként nem egyszer emberélet esett áldozatul. A Károlyi-kormány egyébként nem tartotta fontosnak, hogy megfelelően védelmezze a demarkációs vonalat.- Alig néhány nemzetőri, pénzügyőri és csendőri szakasz tartózkodott a Sárközben, amely »védelmezte« a de markációs vonalat. Értékelte a megye úttörőinek azt a fáradhatatlan, lelkes munkáját, amit kifejtettek már az eddigiek során is az 1919-es eseménvek felderítésében. Az elnökség meghatározta azokat a legfontosabb tennivalókat is, amelyek az úttörő mozgalom előtt állnak.-ONNAN már működését. Az elmúlt héten az utolsó négy helyen is megkezdték az anyagok tanulmányozását. A négy helyen összesen ötvennyolcán jelentek meg. ■ Dunaszentgyörgyön, a község fel- szabadulásának 14. évfordulóját ünnepelték meg. Az ünnepélyen mintegy 250 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, tsz-tag jelent meg. Együtt ünnepelt a dunaszentgyör- gyiekkel 30 szovjet férfi és nő is. Hasonló ünnepségek zajlottak le Pusztahencsén és Földesen is. • Ülést tartott a Magyar Úttörők Országos Szövetségének megyei elnöksége fiz egész község terve a négyéves községfeiEesztési terv Köxel 300 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel Bölcske lakossága A novemberi tanácsválasztásokat megelőző »nagy beszélgetés«- hez hasonló véleménycsere volt az elmúlt napokban Bölcskén. Miután az újonnan megválasztott községi tanács pártcsoportja és a tanács községfejlesztési állandó bizottsága megvitatta a négyéves községfejlesztési tervet, valameny- nyi tanácstag és a pártszervezet ré széről egy-egy népnevelő a saját körzetében megvitatta azt a község lakosságával is. A 48 tísgvű- lésen, amelyeken a községfejlesztési tervekről folyt a szó, a község felnőtt lakosságának mintegy a fele volt jelen, és bizonyos változásokat javasolt a tanács állandó bizottságának és pártcsoportjának , előterjesztett javaslatában. Az elhangzott javaslatok szerint minden kisgyűlésen többet követeltek a község lakói, mint amit az előterjesztett tervezet előírt. A község lakói például nem akarják azt,, hogy a községben a járda építése még 1960-ban is ter helje a községfejlesztési alapot, s ezért elhatározták, hogy követik a Tót utcaiak példáját. A Tót utcaiak már régebben Horváth J í- zsefné v. b. tag javaslatára azt kérték a községi tanácstól, hogy az építési anyagok közül csupán a ce mentet biztosítsa a községfejlesztési alapból, a többi már az ő gond juk. A községi tanács a kérelemnek megfelelően járt el. A Tót utcaiak pedig elmentek a Dunára kitermelték a megfelelő mennyiségű kavicsot, saját fogatokkal szállították azt a helyszínre és megépítették a járdát. Nos a mostani nagy véleménycsere során egymásután tették azt a javaslatot, hogy a járdaépítéshez a községi tanács csak a cementet biztosítsa, a többit már társadalmi munkával elvégzik, s az így felszabadult pénzösszegeket fordítsa újabb járdák építésére. Ezért kaphat járdát 1959-ben például a Homoki utca és az Antal utca is. A községnek régi problémája volt a szigeti bejáró, amit a következő évben mintegy félmilliós költséggel kiköveznek. 1961-ben megkezdik a községi egészségház és orvosi lakás építését is. A terv gondoskodik a közvilágítás bővítéséről, utak felújításáról, hidak építéséről, s számos egyéb, a község életében fontos szerepet játszó létesítmény karbantartásáról, bővítéséről. A község lakói egyébként vállalták, hogy az elkövetkező négy esztendő alatt mintegy 300 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek a község szépítése, építése érdekében. A kisgyüléseken jegyzőkönyvekben rögzítették a körzetek lakóinak kívánságát és azt a községi tanács elnökének, titkárának adták át, hogy azokból állítsák ösz- sze a tanácsülés elé kerülő javaslatot. A községi tanácsülés az elmúlt napokban tárgyalta a ségfejlesztési terveket, amelyen elsők között szólalt fel a termelő- szövetkezet elnöke, Farkas M» háiv, Kovács László, Hoffer Ernő, Horváth Józsefné és tolmácsolták a választókörzet lakóinak véleményét. A kisgyűléseken elhangzód számos kérelemnek eleget téve a községi tanács végül is úgy határozott hogy a községfejiesztési hozzájárulást az eddigi 13 százalékról 20 százalékra emeli fel, hogy a sok tervnek, elképzelésnek, kívánságnak megvalósító j 1- hoz megfelelő anyagi alappal rendelkezhessék a község. A községfejlesztési terv így lett a szó legigazibb értelmében a község terve. K. BALOG J ÍN OS „ Dunakömlődön taggyűlésen adták át az elismerő okleveleket a választási munkában eredményesen dolgozó kommunistáknak. * A tamási járásban kilenc időszerű kérdések tanfolyama és négy : marxizmus—leninizmus tanfolyam kezdődött az elmúlt héten. lilik (.Mill dl! B Ü 1 Szerte a szekszárdi járásban ösz- szevont párttaggyűléseket tartanak,- amelyeken a kommunisták választási munkáját értékelik. A Kajmádi Állami Gazdaságban a legjobban dolgozó népnevelők részére könyv- jutalmat adtak át a taggyűlésen. • A paksi járásban hat községben működik szabó-varró tanfolyam. * A gyönki járásban 18 községi tanácsánál és a járási tanácsnál megalakultak a pártcsoportok. ♦ A termelőszövetkezeti asszonyok és az egyénileg gazdálkodó asszonyok találkozóját szervezik Biká- oson, amelyet a községi nőtanács kezdeményezett.
