Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-17 / 297. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1958 december 17. N. Sz. Hruscsov beszámolója a szovjet mezőgazdaság helyzetéről a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán Moszkva (TASZSZ). Moszkvában december 15-én megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Nyikita .Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára beszámolt a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének ötéves eredményéről és a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatairól. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta: A plénum feladata, hogy a párt beszámoljon a népnek a mezőgazdaság helyzetéről. A Központi Bizottság 1953. szeptemberi plénuma óta eltelt öt évben — a párt intézkedései nyomán — kibontakoztak a kolhozrendszer erői, működésbe léptek tartalékai. Reális alapokon feladatul tűztek ki a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését és a mezőgazdaságban a nagyobb munkatermelékenység elérését. Hruscsov hangsúlyozta, 1953-ig nehéz volt a szovjet mezőgazdaság helyzete. Bár a kolhozok és szovho- zok eddig az időszakig begyógyították a háborús sebeket, a termelési színvonal nem tudta kielégíteni az ország szükségleteit — a mezőgazdasági termelés fejlődése megállt. Az 1948—1953-as években lényegében nem növekedett a szemestermények össztermelése és beadása, nem növekedett a tejtermelés, a hústermelés pedig alacsonyabb volt az 1940-es színvonalnál. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében az összhang hiánya gátolta a szocialista ipar további fellendülését, a dolgozók jólétének növekedését, az ország nak a kommunizmus felé haladását. Hruscsov ezután emlékeztetett azok ra az intézkedésekre, amelyeket a Szovjetunió Kommunista-Pártja tett a mezőgazdasági fejlesztés igen fontos gazdasági kérdéseinek megoldá- : áért. Hangsúlyozta: Mindezek eredményeként a mezőgazdaság össztermelése az 1954—58-as időszakban évente átlagosan több mint 400 milliárd rubel volt, szemben az 1949— 1953-as években elért 300 milliárd rubellel. Hruscsov kijelentette, hogy szégyen letes vereséget szenvedett Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja, amely igyekezett meghiúsítani a szeptemberi plénum és a XX. kongresszus határozatainak megvalósítását, az ország fejlesztésének alapvető kérdéseiben revidiálni akarta a párt lenini irányvonalát Ezek az emberek az utóbbi években kitartóan akadályozták a legfontosabb mezőgazdasági intézkedések megvalósítását és ezzel fékezték a szovjet gazdaság fejlődését. Harcoltak a pártnak az új földek megművelésével kapcsolatos politikája ellen. Ugyanakkor — mondotta Hruscsov — a Szovjetunió éppen a szűzföldek megművelésével . növelte jelentősen a szemestermények termelését és beadását. Felléptek a mezőgazdasági tervezés új rendje ellen, már pedig ez az új rend biztosította a helyi lehetőségek ésszerű kiaknázását. Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja — mondotta Hruscsov — meg akarta fojtani a kolhozok és szovhozok élenjárói által indított, az állattenyésztés gyors fejlesztését célzó hazafias mozgalmat, amely célul tűzte ki, hogy az egy főre jutó állattenyésztési termékek termelésében utolérjük az Amerikai Egyesült Államokat. Már pedig ezt a mozgalmat az egész nép támogatja és már eddig is mutatkoztak pozitív eredményei. E csoport tagjai tiltakoztak az ellen, hogy megszüntessük a mezőgazda- sági termékek kötelező állami beszolgáltatását. Azonban éppen ez a változás növelte a kolhozparasztság munkakedvét és az állattenyésztési termékek beadása nem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentősen növekedett. Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többiek — mondotta Hruscsov — olyan embereknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz. Helytelen álláspontot foglaltak el a parasztsággal szemben. Olyan erőt láttak a parasztságban, amely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szemben. Ez a kolhozokkal és kolhozistákkal szembenálló, Lenin nézeteivel ellentétes, hazug vonal vezetett gyakorlatilag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéhez, amely 1953-ra kialakult. # Hruscsov rámutatott, hogy Molotov javaslatai, például az a javaslata, hogy minden terület magát lássa el burgonyával, és hogy a falvakban növeljék az államkölcsönök ősz- szegét, a kolhozokat lezüllesztette, rontotta a kolhozisták politikai hangulatát. Sok más javaslatot is tettek, amelyek gyakorlatilag ártottak a mezőgazdaságnak. Hruscsov jellemezve a mezőgazdaságnak a szemes takarmányok termelésének növelése terén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az összes termelés 8 milliárd 508 millió púd volt, a beadás pedig 3 és fél milliárd púd.- A Szovjetuniónak egész történetében még sohasem volt ennyi gabonája. Ez annál is nagyobb siker — hangsúlyozta Hruscsov —, mert ép7 pen a szemestermények termelésében mutatkozott a legkomolyabb lemaradás — valójában 1953-ra az ország a gabonafélék össztermelése és terméshozama tekintetében a forradalom előtti Oroszország színvonalár, állott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952-ben a kongresszus tribünjéről kijelentette, hogy az országban a szemesíermények össztermelése 8 milliárd púd. A valóságban a szemestermények hozama akkor nem érte el a 6 milliárdot sem, az állami beszolgáltatás pedig csak 2 milliárd 100 millió púd volt. Ez a nyilatkozat — mondotta Hruscsov — nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, amelynek az volt a célja, hogy eltitkolja a nagy kudarcokat. A mezőgazdaság vezetésével ugyanis Malenkovot bízták meg. Molotov és a pártellenes csoport többi tagja — hangsúlyozta az előadó — azt igyekezett bizonygatni, hogy a szűzföldek feltörése gazdaságilag nem előnyös és nem kifizetődő. Az elmúlt esztendők azonban — mondotta Hruscsov — megcáfolták ezeket az ostoba állításokat és teljesen bebizonyították, hogy a szűzföldek megmunkálásából az államnak tetemes gazdasági haszna van. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gabonatermelés fokozása továbbra is fő feladat. Az állam szükségleteinek teljes kielégítésére évente mintegy 10—11 milliárd púd gabonára van szükség. Ezért van nagy jelentősége a gabonanövények terméshozama növelésének. Hruscsov ezután más mezőgazda- sági termékek termelésének növelését jellemző adatokat ismertetett. Gyapotból például az előző ötéves terv idején évente 305 millió tonnát takarított be, most pedig 717 000 tonnával többet. A Szovjetunió hektáronkinti gyapotterméshozama másfélszero sen felülmúlja az amerikait. Hruscsov az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szólva rámutatott: a hústermelés vágósúlyban 1958-ban az 1953. évihez képest két millió százezer tonnával, vagyis 35 százalékkal, a tejtermelés pedig 21 millió 300 000 tonnával, illetve 58 százalékkal növekedett. Gyarapodott a jószágállomány is. 1958-ban a szarvasmarhaállomány 69 millió 400 000 állatból állt, vagyis 24 százalékkal több, mint 1953-ban. Ezen idő alatt a sertésállomány 41, a juhállomány pedig 29 százalékkal emel- Kedett. Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió 1958-ban annyi tejet termel, vagy valamivel még többet is, mint az Egyesült Államok 1957-ben. A Szovjetunió 1957-ben 47 000 tonnával több állati zsiradékot termelt, mint az Egyesült Államok. A szovjet gyapjútermelés 2.3- szeresen felülmúlta az amerikait. A Szovjetunió bruttó tej- és vajtermelésben első helyre került a világon, a gyapjútermelésben pedig a második helyet foglalja el. Az állattenyésztési termékek növelésének üteme a Szovjetunióban 1954-től 1958-ig jelentősen felülmúlta az amerikait. Hruscsov hangsúlyozta beszámolójában a szovhozok egyre növekvő szerepét a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában. Az országban jelenleg hatezer szovhoz van. Ezek összesen mintegy 168 millió hektár termőfölddel rendelkeznek. Azzal, hogy a szovhozok feltörtek és megműveltek 14 millió hektár szűz, illetve parlagon heverő földet, jelentősen növekedett részesedésük az árugabona termelésében. Míg 1953- ban a szovhozok csupán 225 millió púd gabonát szállítottak az államnak, az idén ez a mennyiség már egy milliárd 371 millió púdra emelkedett, vagyis az összes gabonabeadásnak 40 százalékára. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának erősödéséről szólva Hruscsov közölte:^A szovjet mező- gazdaság jelenleg 1 millió 700 ezer traktorral (15 lóerős traktorokban számítva) mintegy 700 ezer tehergépkocsival, 500 ezer gabonakombájnnal, 120 ezer silótakarmány begyűjtő kombájnnal és más mezőgazdasági gépek, valamint eszközök millióival rendelkezik. Hruscsov a továbbiakban a kolhozok térsgazdálkodásának megszilárdulásáról, a kolhozparasztok anyagi jólétének emelkedéséről beszélt. A kolhoz tagok reáljövedelme egy dolgozóra átszámítva 195S- ban 1.6-szcresére növekszik az 1952. évihez képest. Hruscsov ezután utalt azokra az alapvető feladatokra, amelyeket az 1959-től 1965-ig terjedő hétéves tervben a földművelés és az állat- tenyésztés fejlesztése terén meg kell valósítani. Kiemelte,! hogy a kolhozok hatalmas beruházásokat — mintegy 350 milliárd rubelt — eszközölnek majd. Az állami mezőgazdasági beruházások a hét esz tendö során 150 milliárd rubelt tesz nek ki. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kötelező beszolgáltatás csak kényszer intézkedés volt. Ezt most a sza. bad árusítás és a mezőgazdasági ter- mékfel^ásárlás váltotta fel. Hruscsov alaptalannak minősítette azt az aggodalmat, hogy a kolho zok szabad termékárusítása az ösz- tönösség elemét viszi a mezőgazdaság fejlesztésébe. Az állam a nép Szükségleteinek megfelelően szabályozza majd az egyes termékfajták termelését és árát, hogy a Kolhozok a bővíteti újratermelés szempontjából elegendő felhalmozott termékkel rendelkezzenek. Célunk — mondta Hruscsov —, hogy növeljük a gazdaság áruszeru- séget. Az áruviszonyok fejlesztése mezőgazdasági termékbőséghez vezet. Ez a kommunizmusba való áttérés egyik fontos feltétele. A termékek szabad árusításának elvet fokozatosan kiterjesztjük a me zőgazriasági élet minden ágazatára. Az allam ot1. vásárolja majd fel a mezőgazdasagi termékeket, ahol olcsóbban Kapja. Hruscsov felvetette a kolhozokban alkalmazott lészc-sedési és munkabérrendszer felülvizsgálásának kérdését, mégpedig a rendszer tökéletesítése céljából. Hruscsov ezután hangsúlyozta a szovjet mezőgazdasági tudomány ér. demeit, megemlítette viszont, hogy akadnak olyan tudományos intézmények is, amelyek elszakadtak az élettol. Ezzel kapcsolatban javasolta annak a kérdésnek megfontolását, hogy valamilyen módon kapcsolják össze a tudományos dolgozók fizetését á mezőgazdasági termelésben alkalmazott tudományos vívmányok eredményeivel. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — ■sohasem sajnálta az anyagi eszközöket a tudomány fejlesztésére. Arról van szó ugyanis, hogy a tudományos intézetek finanszírozása olyan tudományos kutatások fejlesztésére irányuljon, amelyek valóban segítik a kolhozokat és szov- hozokat, s előbbre viszik a tudomány:. Madocsai parasztok a Gheorghiu Dej Hajógyárban A XIII. kerületi népfront-bizottság meghívására kedden reggel a Tolna megyei Madocsa községből 63 termelőszövetkezeti és egyénileg dől gezó parasztember érkezett Budapestre, hogy ellátogasson a főváros legnagyobb munkáskerületébe, Angyalföldre. A küldöttség első útja a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottságának Pozsonyi úti helyiségébe vezetett. Itt Frey Endre, a nép front-bizottság titkára köszöntötte a vendégeket. Szavaira Szabó Mihály Madocsa község tanácsa végrehajtó bizottságának titkára, a községi népfront-bizottság elnökségének tagja válaszolt. — Biztosak vagyunk ben ne — mondotta többek között —, hogy látogatásunk tovább erősíti a munkás-paraszt szövetséget. A vendégek ezután a Gheorghiu. Dej Hajógyárba mentek, ahol az üzem dolgozói nevében Balogh Lajos, az öntöde vezetője, országgyűlési képviselő üdvözölte a küldöttséget. Röviden ismertette a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom számos harcos emlékét őrző gyár múltját, történetét, működésének kezdetétől napjainkig. Pál József főmérnök a XIII. kerületi népfront-bizottság elnöke a gyár munkájáról, fejlődéséről, eredményeiről tájékoztatta a madocsai parasztokat. Földesi János, a paksi járási népfront-bizottság titkára köszönte meg a tájékoztatást, kifejezte reményét, hogy az üzem és Madocsa község ba ráti kapcsolata állandósul, s kérte, hogy a hajógyár dolgozói mielőbb viszonozzák a mostani látogatást. A parasztküldöttség ezután megtekintette a különböző üzemrészeket, a hajó és darugyártás menetét, megismerkedett a dolgozókkal, majd velük együtt ebédelt. (MTI) II szabad algériai kormány szóvivőjének közlése az algériai felkelők újabb sikereiről Kairó: (Reuter—AP) A szabad algériai kormány szóvivője Kairóban közölte, hogy az algériai felkelők december 9—12 között 18 lakott helyiség ellen intéztek támadást. Fenti időszakban a felkelők tüzérsége ágyútüzet nyitott húsz francia katonai állásra, csapataik hétszer tűztek össze francia fegyveres erőkkel és három ízben rajtaütöttek franca csapatokon. A felsorolt katonai cselekmények során 418 francia katona elesett, 118 megsebesült. Az algériai felszabadító hadsereg egységei a fenti időszakban lelőttek négy francia repülőgépet, felrobban tottak két katonai vonatszerelvényt, megsemmisítettek 22 harckocsit és 94 fegyvert zsákmányoltak. A szóvivő közölte, hogy 52 francia katona, közöttük az idegenlégió 37 tagja, megszökött egységétől és a felkelőkhöz csatlakozott. Élénk politikai tevékenység a francia fővárosban a NATO tanácsülés előestéjén De Gaulle tábornok félórás megbeszélést folytatott Erhard nyugatnémet gazdaságügyi miniszterrel, majd fogadta Dulles amerikai külügyminisztert. A másfélórás megbeszélésen elsősorban a NATO-tag- államok közötti tanácskozások kérdéséről, valamint de Gaullenak egy NATO-diktatórium létrehozásával kapcsolatos memorandumáról volt szó. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy építsenek-e Franciaországban kilövő pályákat középhatósugarú amerikai rakéták számára. Paul Henri Spaak, a NATO főtitkára hétfőn este tartott sajtóértekezletén azzal fenyegetőzött, hogy az Atlanti szövetség működésbe lép abban az esetben, ha »bármilyen tá madás érné Nagy-Britanniát, Franciaországot vagy az Egyesült Államokat Nyugat-Berlin térségében«: Ülést tartott hétfőn Párizsban a nyugat-európai unió is. A TASZSZ jelentése a genfi szakértői értekezletről Genf: (TASZSZ) Mint a váratlan támadás megelőzésével foglalkozó értekezlet résztvevőihez közelálló körökből ismeretessé vált, a nyugati hatalmak és a szocialista országok képviselői között az utóbbi napokban nemhivatalos tárgyalások folytak az értekezlet további munkájáról. E tárgyalásokon a nyugati országok küldöttségei amellett állhata toskodtak, hogy az értekezlet a legközelebbi napokban fejezze be mun káját anélkül* hogy időpontot tűzne ki a megbeszélések újrafelvételére. A nyugati hatalmak képviselőinek a magatartása erős visszatetszést keltéit és sejteni engedi, hogy a nyu gatiak általában megakarják hiúsítani a tárgyalásokat. ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva: (MTI) A Szovjetunióban új nagyfontosságú szakaszba érkezett az SZKP XXI. kongresszusának előkészítése. Az utóbbi napok ban több területi pártkonferenciát rendeztek. A konferenciákon megvizsgálják a hétéves népgazdasági terv irányelveit, a pártszervezetek ezzel kapcsolatos feladatait. A területi pártkonferenciákon összegezik a beérkező fontosabb javaslatokat. Ezé ken a konferenciákon mindenütt megválasztották az SZKP XXI. kong resszusának küldötteit. * Szófia: (MTI) Manolisz Glezosz. az ismert görög demokrata letartóztatása nagy felháborodást váltott ki Bulgáriában is. A bolgár társadalmi szervezetek, üzemek és hivatalok dolgozói a görög kormányhoz intézett tiltakozó táviratukban szabadságot követelnek a görög hazafinak. * Catania: (AP) Szicília szigetén a hí res Etna tűzhányó hétfőn hirtelen működésbe kezdett, füstöt és hamut okád, láva egyelőre nem folyik a kráterből. * Moszkva: (TASZSZ) A Viktor Pe- rov vezette Li-2 mintájú szovjet mentő-repülőgép hétfőn délután leszállást végzett egy kis sátor közelében, amelyet a belga expedíció raktára felé igyekvő négy belga sarkkutató hagyott vissza, majd ismét a levegőbe emelkedett, hogy folytassa a keresést. Nem sok idő múlva a repülők különböző használati tárgyakat fedeztek fel a jégen. Ismételt leszállás után átnézték a holmikat, majd folytatták a keresést. Perov rádión közölte, hogy a keresés mélyrepülésben folyik, a gép egész személyzete figyeli a környező térséget. * Tokió: (MTI) Japán 12 nagy szénipari társaságának bányászai decem bér 15-én sztrájkba léptek, hogy kivívják életkörülményeik megjavítását. * Párizs: (MTI) Párizsban az UNESCO palotájában hétfőn Selwyn Lloyd angol külügyminiszter elnökletével ülést tartott az Európa Tanács miniszteri bizottsága. * Beirut: (MTI) A francia tők.eér- lekeltséghez tartozó beiruti kikötő rakodómunkásainak december 12-én megkezdett sztrájkja folytatódik.
