Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-17 / 297. szám
1938 december 17. ' TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 8 GONDOLATOK Dicsekvő emberek között TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A dicsekvés nem valami eré** nyes emberi tulajdonság. De ezektől az emberektől most mégsem tudom rossz néven venni a dicsekvést. Ezeknek az embereknek többsége talán soha életében nem dicsekedett, csak most egy-két év óta s főként az idén kezdenek »dicsek- vókké« válni. Amiért pedig ezt nem lehet tőlük rossz néven venni, az a következő: Milyen az ember? Kicsit hasonlít a gyermekhez. A gyermek, ha új játékot kap, szebb táskája van;, mint társainak ^többször készíti az édesanyja a kedvenc ételét, többet utazhat városba, üdülőhelyekre és általában több jóban van része, mint társainak,, azt szereti min den rossz szándék nélkül kissé éreztetni velük. Kicsit büszke reá és jól esik neki, hogy a többiek irigykednek. Hányszor hallottunk már gyermekektől ilyen kicsit kérkedő párbeszédet: — Az én édesapám egyedül felveszi a vállára a búzával telt zsákot. — Az én édesapámnak van a legszebb csizmája a faluban. Ha pedig olyan játékszert, vagy egyéb ajándékot kapnak, amelyekre évek óta vágytak — valósággal ugrálnak örömükben, mert hát régi vágyuk teljesült. A gyermek megnő, felnőtt lesz belőle, jobban magába tudja folytani érzéseit, indulatait és nagyon nagy dolognak kell annak lenni, ha már szemmel is láthatók rajta az érzései. S itt a bátaszéki Búzakalász Ter melőszövetkezetben szemmel is láthatók az érzések. Nagyon nagy dolgok történnek az életükben. Olyan nagy dolgok, amilyenekre még nem volt példa és egyszerűen ezért nem volt okuk sem a dicsekvésre. Azaz bocsánat, néha a régi világban is volt reá »okuk«. Előfordult* hogy váratlan csomag érkezett valahonnan külföldről egy kivándorolt rokontól s a csomagban használt, de még jókarban lévő ruha, cipő érkezett és ez átsegítette a családot a válságos időkön. A család tagjai levethették a rongyokból őszB EGY JÖ ISMERŐSÖM szenvedélyes bélyeggyűjtő. Amikor meglátogatom, nem mulasztja el megmutatni a legújabb szerzeményű bélyegeket. Egy-egy szép szovjet,, vagy fran cia bélyeg valósággal lázbahozza. Különös előszeretettel gyűjti a brüsszeli világkiállítás alkalmából kibocsátott bélyegeket. — Egyáltalán mi érdekessége van a bélyeggyűjtésnek: — kérdeztem tőle egy alkalommal. — Egyszer az, hogy szórakozás. Másodszor: hogy egy komoly nagy gyűjteménynek értéke van, harmadszor: kapcsolata lehet az embernek más országbeli gyűjtőkkel, negyedszer — soroljam még? — a bélyegeknek is van mondanivalójuk — magyarázott. — Mondanivalójuk? — kérdeztem. — Igen. Történelmi is, politikai is. Csak olvasni kell tudni belőlük. — No, erre kíváncsi vagyok. — Kérlek. Természetesen a magyar bélyegekre vagy kíváncsi elsősorban? Sorraveszek néhányat. Látod például ezt az 1913-as árvíz-sorozatot? És a következő, 1914-est. Ezen már a hadisegély-felülbélyeg- zés van, az első világháború kezdetét jelenti. Látod ezen az 191,7-es bélyegen a felülbélyegzést? »József főherceg vezérezredes hadi kiállítása a Margit-szigeten.« Az embereknek már elegük volt a háborúból. Ez a hadi kiállítás azt próbálta bizonygatni, milyen jó sorsuk van a katonáknak az olasz fronton, milyen »otthonossá« varázsolták a kaver- nákat. De az emberek szemét nem lehetett bekötni ilyen »kiállításokkal«. — Nézd csak ezeket az 1918-as bélyegeket. Károly királyt és Zita királynét ábrázolják — rajtuk a »köztársaság« felülbélyegzés. Ugyanezeken és más bélyegeken 1919-ben már a »Tanácsköztársaság« felülbélyegzés van. Nézd csak ezeket az szetoldozott ruhákat és helyettük tisz tességes darabokat vehettek fel. Az, hogy a mértéktartó hazai divattól elütöttek az ajándékdarabok rikító színükkel és furcsa szabásukkal, nem számított. »Uj« ruhák voltak, különbek, mint a többieké, sokan irigyelték is és hát nyilván lehetett egy kicsit „dicsekedni.” D,e nem sokáig. Ezeknek az elhasználódásával folytatódott tovább a cifra nyomorúság. Most ezeknek az embereknek a zsebében ezer forintok vannak. Nyolc—tíz—tizenötezer forint — ki- nek-kinek a munkája szerint. A boltok a községben az ő tiszteletükre meghosszabbították a nyitvatartási időt, hogy a szövetkezeti tagok tudjanak vásárolni. A padlásuk, kamrájuk pedig otthon tele van gabonával, az ólban gömbölyödnek a hízók. Hány és hány embernek nem adatott meg ez a sors a régi időkben. A felszabadulás után noha jobb élete lett valamennyiojüknek, de mégsem valósult meg minden álom s végül itt, a szövetkezetben találták meg számításukat. Hát csoda-e, hogy szinte mindegyiknek van egy kis »dicsekednivalója«? Nem csoda, hanem nagyon is természetes dolog. Varga Jenő elnök mondta: — Várjuk a teherkocsit, mert Pécsett van. — Pécsett? Mit keres az abban a távoli nagyvárosban? — Bútorért ment. Az egyik tagunk ott vásárolt bútort és azt hozzák haza. A környéken nem kapott megfelelőt, Hát nem nagy dolog ez? Hát nincs oka az ilyen embernek, hogy egy kicsit büszkélkedjen? Pécsi Andrásék is hazavitték a sok pénzt. Az első dolguk az volt, hogy beizentek a szekszárdi ismerősüknek: — Figyelje a bútorüzletet és ha érkezik szép kombinált bútor, szóljanak, mert nagyon szeretnének venni. Konyhájukban szép, új konyhabútor áll. Modern éjjeli lámpát is láttam beépített órával. Amikor náluk jártam, éppen névnapra készültek. Akkor már néhány baromfi sült a tepsiben, s a szekrény tele volt süteménnyel. Beszéltem a Hatházi család egyik tagjával, Hatházi Ferenccel, aki már maga is nős ember, családos. Ez volt az első éve a szövetkezetben. Eddig vállalatnál, a falutól, a családtól távol dolgozott. Márciustól van a szövetkezetben és közel 18 000 forint pénzt és egyéb értéket kapott. Ráadásul otthon élt, nem a családtól távol. Most otthon is van, pénze is van. Az idős Hatházi Ferencnek — 59 éves — 27 000 forint volt a jövedelme. A család többi tagjai is sok pénzt és terményt vittek haza. i ; -I TTan egy másik nagyjelentőségű ^ dolog is ezeknek az embereknek az életében, amivel viszont nem dicsekszenek, úgy kell véletlenül észrevenni, hogy tudjon róla az ember. Viszont beszélni kell erről is, mert végeredményben szoros összefüggésben van azzal, hogy a szövetkezet tagjai dicsekedhetnek a nagy jövedelemmel. Az egyik tehenészről, Fazekas Zakariásról például a következőket mesélték a szövetkezetben. Valósággal mintaképe a közös jószág megbecsülésének. Úgy bánik az állatokkal, mint valami érzékeny, finom műszerrel. Etetés közben az egyik tehén véletlenül rálépett a lábára. Nem ordította el magát Fazekas, hogy felriadjanak a többi tehenek is az istállóban, nem is ütött öklével a tehén hátára, hogy megremegjen és ijedten ugorjon félre. Nem, hiszen az a szegény jószág nem tudta, hogy mit tett. Ezért nekirugaszkodott és két kezével odébb tolta a tehenet. Pedig fájt a lába, de indulatait lenyelte: miért álljon bosszút a jószágon. Látszatra szinte semmiség az egész, de tükrözi, hogy a tagok meny nyíre szeretik, becsülik a közöst. Ha ez nem így lenne — bizony nem sok dicsekednivalójuk lett volna zárszámadáskor sem. Bod a Ferenc A SZOVJET TECHNIKA LEGÚJABB VÍVMÁNYAI Ukrán tudósok eredeti készüléket, úgynevezett lángfénymérőt szerkesztettek, amellyel egy perc alatt megállapítható a talaj kalcium és nátrium tartalma. Régebben ez a talajanalízis legalább három napot vett igénybe. . Az új műszereken kívül- új módszereket is dolgoztak ki, amelynek segítségével fiziko-kémiai műszerekkel elemezhetik a talajmunkákat. A foszfor jelenlétét például foto- elektromos színmeghatározással (ko- lorimetriával) mutatják ki, a szukátok mennyiségét pedig ibolyántúli színképfénymérővel állapítják meg. * Ásványi nyersanyagok kémiai elem zésére elektronikus műszereket állítottak elő. Az új berendezések jelentősen megkönnyítik és meggyorsítják ezt a bonyolult műveletet. A különféle fizikai tulajdonságok mutató- számaiból automatikusan állapítják meg, hogy az ásványi nyersanyag milyen mennyiségben tartalmazza azt a vegyületet, amelyre éppen szűk sége van a kutatónak. A fenti elektronikus műszer egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy automatikus vegyi ellenőrzést gyakorolhat egyes gyártási eljárások felett. * Egy leningrádi gyár olyan csiszoló korongokat készít, amelyek minimálisra csökkentik a hulladékot a fémek megmunkálásánál. A korong nem vastagabb egy papírlapnál és könnyen hajlítható. Az új szerszámot elsősorban a germánium, szilícium, vagy ritka ötvözetek és félvezető anyagok megmunkálásánál használják. A gyárban hasonló szerszámokat készítenek a legkeményebb acélfajtából készült munkadarabok formázására. Ez azért lényeges, mert’ ez- ideig a szovjet gépgyártás import korongokkal dolgozott. * Utípusú berendezésekkel állapítják meg az ércek berilium tartalmát is. Az ércdarabkát Gamma-sugárzásnak teszik ki, mert berilium jelenlétében a neutron áramlást idéz elő. A neutron áramlást különleges számoló berendezésekkel tudják megállapítani. Az új műszer tizedannyi idő alatt és sokkal olcsóbban végzi el a bonyolult vegyi analízist, mint az eddig használatos berendezések. FÉMEKET HELYETTESÍTŐ MÜKÖ Szovjet Tudományos Akadémia kólái fiókintézetében fémeket helyettesítő műkő előállításának elméletét dolgozták ki. Az ilyen műkőgyártás alapanyaga a réz- és nikkel-gyárak salakja. A szakértők tanulmányozták az ilyen salakok viszkozitását és arra a következtetésre jutottak, hogy elő lehet állítani belőlük előre megadott tulajdonságokkal rendelkező műkövet. Kola-félszigeten először a világon kezdik felhasználni a réz- és nikkelsalakokat könnyű likacsos töltő anya gok — salakvatta és salakbeton (ter- mozit) előállítására. Jó eredményekkel zárult a salakvatta és salakbeton ipari kipróbálása. Már folyik a Kola félszigeten felépülő két nagy salák- feldolgozó üzem tervezése. Az intézetben kidolgozták a vasércfeldolgozás melléktermékként keletkező, nagy vastartalmú kvarchulladékokból előállítható szilikálci- tok gyártástechnológiáját is. Az új gyártási eljárás alapján szilikalcit épületelemgyár felépítését tervezik. VILÁGÍTÓ FA Balichapordban (India) egy világító fa nap mint nap nagy nézőközönséget vonz. Napnyugtakor a fa törzse és levelei világítani kezdenek. E furcsa jelenséget különbözőképpen próbálják megmagyarázni. Sokan úgy vélik, hogy rádióaktív szennyeződés okozta a fa világító képességét. Botanikusok szerint azonban egy különleges gombafajta okozza a páratlan jelenséget. élyegelc 1920-ból való bélyegeket. Rajtuk ezt a fekete búzakalász-nyomást. De nézd csak meg jobban. A búzakalász alatt látszik a »Tanácsköztársaság« felülbélyegzés. Ki tudja, talán valamelyik nyomdásznak tudható be, hogy nem sikerült egészen eltüntetni a Tanácsköztársaság felülbélyegzést. Talán emlékeztetni akart, hogy az urak ne érezzék magukat biztonságban, hogy lesz még egyszer Tanácsköztársaság. — EGY 1938-AS BÉLYEG, a »Hazatérés« felirattal. A tengerész fehér lovon kel át — a komáromi hídon. És itt egy másik: Horthy Miklós repülőalap. Baljós előjelek,, mintha csak a második világháború közeledtét jelentenék. — És jelentik is. Az 1941 elején kiadott bélyegeken még ez áll: Dél visszatér, az év végén már megjelenik a »Honvédek karácsonya«. A honvédeké, akiket idegen érdekekért hajszoltak halálba. 1942— 1943—1944, a bélyegek is a háborút, a pusztulást, az ember-mészárszéket Idézik. — Elérkeztünk 1945-höz. Látod, a szent-koronás bélyegen a felülbélyegzést: Felszabadulás. Ezt követik az újjáépítést ábrázoló bélyegek. Emlékszel? Hogyan, mozdult meg az ország népe a Kommunista Párt felhívására, hogy újjáépítse a romokban heverő országot? — Nézd ezt a bélyeget, rajta az írást. »Respublica Hungáriáé« a magyar köztársaság. Emlékszel a búza- kalász-felülnyomás bélyegre, forgasd csak vissza az album lapjait. Hiába próbálták eltüntetni a Tanácsköztársaságnak még az emlékét is, a ha ladás elsöpör minden akadályt. Aztán jött az infláció, a millió, a billió pengős bélyegek, és felváltják őket a forintos, filléres bélyegek. — Látod hogyan tükrözik a bélyegek a felszabadulás óta elért ered ményeket? 1948-as bélyeg, a Lánchíd, az újjáépült Lánchíd,, a Centenárium bélyegei, 1949-ben a Tanács £ köztársaság jubileuma, a Budapesti Világifjúsági Találkozó majd a Nép köztársaság Alkotmányának kibocsátása alkalmából kiadott bélyeg — mind, mind azokat az eseményeket tükrözik, amelyek a szocialista építés útján való elindulás határkövei. — Az 1950-es bélyegek az ötéves terv megindulását, a terv távlatait ábrázolják, 1951-ben már a terv első évének eredményeit mutatják be, a gépállomások kiépülő hálózatát, a falvak villamosítását, a felépült új Sztálin-hidat. — A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG létrejöttének 35. évfordulóját mutatják be az 1954-es bélyegek. Az ellenforradalmat idézi fel ez az 1956-os bélyeg, szinte elgondolkodik az ember, miért van rajta a felülbélyegzés; »Sopron. Hazádnak rendületlenül... 1956. okt. 22.« Mintha az előhírnöke lenne az ellenforradalomnak, amely olyan hatalmas gazdasági károkat okozott. — És mit mondanak utána a bélyegek 1957-ben? A brüsszeli-sorozat azt, hogy az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségek ellenére is — a baráti országok is segítettek ebben —, résztveszünk a brüsszeli világkiállításon. Hogy milyen eredménnyel szerepeltünk, azt tudod. Az elnyert díjak alapján Magyarország a hatodik lett, megelőzve számos kapitalista országot, még az Egyesült Államokat is. 1957- ben ünnepeltük a Nagy Októberi Szó cialista Forradalom 40. évfordulóját. —• Az idén kiadott bélyegek — a takarékossági sorozat, a televízió-sorozat,, a »Keszthelyi Ifjúsági Találkozó«, a »Sztálinvárosi Kiállítás és Vásár« —, mind mind azt mutatják, milyen eredményeink vannak 1956. óta., hogyan állt helyre az ország gaz dasági, politikai élete. Elhiszed most már, hogy van mondanivalója a bélyegeknek is? — El. Csak még azt mond el, hogyan is kezdjem el a gyűjtést. Bognár István MEGHALT AZ ÖNINDÍTÓ FELTALÁLÓJA Az autó önindítójának feltalálója, Charles F. Kettering a napokban Amerikában meghalt és több mint 200 millió 'dollár vagyont hagyott hátra. SZÁZEZER frank varja, HOGY KIFIZESSÉK... 1804-ben egy Anna-Emilie Guzman nevű asszony Franciaországban nagyobb pénzösszeget helyezett letétbe annak a tudósnak a részére, akinek első ízben sikerül jelzéseket leadnia egy másik bolygóra és ottani élőlénytől választ is kap. Ezidáig nem kerülhetett sor az összeg kifizetésére, amely kamataival és kamatos kamataival együtt ma körülbelül százezer frankot tesz ki. Most azonban, amikor már mesterséges bolygók keringenek a Föld körül, itt az ideje, hogy emlékeztessük a tudósokat a közel 200 évvel ezelőtt tett alapítványra. FELKUTATJÁK A RUSSZANOVEXPEDÍCIÓ MARADVÁNYAIT A Russzanov-expedíció 1912-ben felfedezte a Szevernaja Zemlja-szi- getet a Kara-tengerben és elsőnek kísérelte meg, hogy a sarki jégen keresztül utat törjön a Csendes-óceán felé. Az expedíciót Vlagyimir Rusz- szanov orosz kutató vezette; tíz tagja között volt Juliette Jean, francia egyetemi hallgatónő is. Az expedíció tagjai 1912. nyarán indultak útnak a „Herkules” motoroshajón. Augusztusban jelentést küldtek az orosz hatóságoknak a Matoskin-szorosból. Jelentésükből arra következtettek, hogy a „Herkules” igyekszik utat törni a Csendesóceán felé. Éz volt az utolsó hír az expedícióról. Húsz évvel később a Kara-tenger egyik szigetén felfedezték a „Herkules” egyik mentőbójáját. Legutóbb ugyanazon a vidéken megtaláltak Russzanov és társai felszereléséhez tartozó apróbb tárgyakat: órákat és egy fényképezőgépet. 1959-ben szovjet expedíció indult a Szevernaja Zemlja szigetre. Abban reménykednek, hogy sikerül tisztázni (,az expedíció sorsát. ANTARKTISZI „MUMIÄK” Jevgenyij Korotkevics, szovjet földrajztudós befejezte az úgynevezett antarktiszi múmiákkal, az Antarktisz jegében természetes körülmények között épségben maradt állat- és madártetemekkel kapcsolatos kutatásait. A szovjet tudós Kelet- Antarktisz jégmentes partszakaszain talált ilyen tetemeket. Az úgynevezett antarktiszi oázisokon a föld felszínén heverő és fóka- és pingvin tetemekre bukkant. Az Ingrid Chris- tensen-parton találta a legértékesebb leleteket. Itt, azon a vidéken, amelyet a szovjet sarkkutatók a „halál völgyének” neveztek el, a több mint tíz kilométer hosszúságban sorakozó keserű-sós tavak partján, tömegesen hevertek az épségben maradt fóka-, óriási viharmadár, pingvin és farkashal tetemek, részben távol a tengertől és 40 méter tengerszint feletti magasságban. A jelek után ítélve ez a vidék valaha tengerfenék volt. A tetemek másik részét a tenger szintjénél jóval alacsonyabban, kiszáradó félben lévő sóstavak partján találták. A szovjet tudós az állati tetemek természetes mumifikálódását több okkal magyarázza. Télen a hideg mu mifikálja a tetemeket, nyáron pedig, amikor lényegesen emelkedik a hőmérséklet, az igen száraz levegő tartja fenn ezt a folyamatot. Az is hozzájárul a tetemek huzamos épségben maradásához, hogy az Antark- tiszon nincsenek rothadást előidéző baktériumok, sem férgek és rovarok. A keserű-só tavak vizében még kedvezőbbek a feltételek a konzerválódáshoz. A víz sótartalma olyan tömény, hogy lehetetlenné teszi a bomlást. A több száz vagy talán többezer évvel ezelőtt elpusztult fókáknak csak a szőrzete hiányos, no, meg a szemük hiányzikTÁ szovjet földrajztudós a leningrádi arktikus intézet egyik tudományos kiadványában teszi közzé kutatásainak eredményeit.
