Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 293. szám

1958 december 12.

TOI.N A MEGYEI NÉPÚJSÁG

5

Híradás egy alkalmilag rendezett pusztai vásárról

"Rohamos léptekkel közeleg a tél, amint mondani szokták: már a kertek alatt kopogtat. Talán ezért, talán másért, szerdán reggel fél 7 óra korainak számított a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben. A központi pusztán egy teremtett lelket sem lehetett látni, aki munkába sietett volna. Csak az irodában szorgoskodott két hajadon. Takarítottak. Eltüntették az előző napi pénzosztás nyomait is. Már tudai- illik azokat a hulladékpapírnak számító szalagokat, amivel át volt k t- ve az a kereken 4100 darab 100 forintos bankjegy, amit szétosztottak a Vörös Hajnal Tsz tagjai között.

— Majd kilenc óra felé tessék itt a pusztán szétnézni, ellepik ám a sátrakat egy-kettőre. Ma a tsz-tagok vásárolnak, ki többet, ki kevesebbet

— tanácsolta a bájos Bolvári Erzsiké, a szövetkezet üdvöskéje. Szót is fogadtam neki...

A Tolnai Földművesszövetkezet áruháza alkalmi vásárt rendezett szerdán a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben. A szorgoskezű elárusítók egy-kettőre kirakták azt a félmillió forint értékű árut, amit megvásárlásra kínáltak a pusztaiaknak. Amikor az óramutató a kilenc felé ballagott, csakugyan megkezdődött a vásár.

— Nem köll ezt még becsomagolni, hallja, majd egybe — mondja az elárusítónak Nyers Istvánná, az. első vevő.

— Ehhez még tetszik vásárolni?

— érdeklődtem.

— Ehhez? ... — kérdésemre kérdései válaszolt csodálkozva a menyecske, majd imigyen adta meg a

E2

választ: — Húszezer forintot vásárolok el. Megtehetem, az uram, meg az apám egész éven át a szövetkezetben dolgoztak, szépen kerestek, zzel továbbállt. Mustrálni kezdte a paplanokat, kiválasztott egyet, becsomagolhatta és egy perc múlva máris a cipőosztályon termett. Ott is becsomagc Itatt a, amit vásárolt és irány a kabátosztály! A hatalmas csomagot egy most vásárolt ródlira rakta és hazacipelték. Hogy mennyi pénzt költött el, azt nem tudom, csak, ho®y sokat. Meg azt, hogy férje és a csa ád másik tagja, édesapja a 912 munkaegységre 30 096 forint készpénzt kap’ak a szövetkezetből. Természetben pedig a cukortól kezdve a borig mind megkapták, amire a családnak egész éven át szüksége van.

A szövetkezeti puszta kellős közepén javában áll a vásár. Jómagam benéztem az irodába, hogy megmelegedjek. Itt Lehelvári Ferenc, a pénztáros éppen Tancsa József bátyám kérges tenyerébe számlálta azt a 9000 forintot, amit évközben adott használatára a szövetkezetnek. Már kérdezni akartam tőle, hogy. mire költi el most azt a 9000 forintot, mikor megszólalt:

— Nem sokáig lesz ám ez nálam, megmelegedni sem lesz ideje, már meg is van a helye. Házat vettünk, 28 000 forintba került, de ki is fizetem még ma, mert hál’ istennek, van mibőj. — Zsebrevágta a pénzt és kifelé csoszogott az irodából. Az elnök, meg a pénztáros összenéztek és szinte egyszerre köszönték meg Tancsa bácsinak a pénzt, aki az ajtóból mondta vissza: »Nagyon szíj vesen adtam, ha módom lesz, máskor is adok.-«

— Hogy vásárolnak itt az emberek! — jegyezte meg elmerengve az

I elnök és nagy sóhajtás kíséretében hozzátette: — Csak ml vagyunk ilyen szegények — és a pénztárosra nézett.

— Ja, kérem, aki házat építtet, az érje be azzal — kapcsolódott a beszélgetésbe az eddig szótlanul ülő agronómus, Bán András.

J^eki van igaza. Mert ha netán keveselnék a tolnai földművesszövetkezeti boltosok a fácánkerti tsz-ben az alkalmi vásáron összegyűlt 109 000 fo’únt fo'-galmat, ennek az okát megmagyarázom. Tancsa József, mint már említettem, a jövedelemből új házat vett. De rajta kívül még vannak hárman, akik az idén építtettek új hajlékot és olyan két család is van a tsz-ben, ahol hozzáfogtak az építkezéshez. Meg aztán azt sem kell kihagyni a számításból, hogy a zárszámadás napján, a legutóbbi kedden 120 000 fo- i rintot tettek taka ékba a Vörös Hajnal tagjai. Ezt adják össze és mindjárt kiderül, hogy milyen jómódúak a fácánkerti tsz tagjai. Vagy számítsam ki én? íme: a termelőszövetkezetben 47,39 forint volt az egy munkaegység értéke. Átlagban 378 munkaegységet teljesített egy tag, aminek alapján a Vörös Hajnal-beliek átlagos évi jövedelme 17 913.42 Ft Ugye, ezért érdemes szövetkezetben dolgozni?

Dorogi Erzsébet

y

FUTOHAZÍ KEPEK

— Tél a sínek mentén —

Szívvel, lélekkel...

Beszélgetés egy

Megtörtént a választás, a szavazatok összeszámlálása is Faddcm. Az egyik legnagyobb körzetben, a teljes létszámú szavazatra jogosult 98 szavazó polgár egyöntetűen adta szavazatát Szántó Mihályra, a faddi iskola igazgatójára. Azelőtt nem volt tanácstag, most választották meg első ízben.

Nemrégen volt az első tanácsülés, amelyen az állandó bizottságokat is megválasztották. Az új tanácstagot, Szántó Mihályt ezen a gyűlésen megválasztották az oktatási és népművelési állandó bizottság elnökévé. Eddig a választás rövid története. Nyilvánvalóan a komoly munka ezután következik. Erről így beszél: »E bizalmai, amely felénk száll szeretnénk gyümölcsöztetni a köz javára.-«

A további beszélgetésből aztán kitűnik, hogy van éppen elég tenni való a falu e fontos területén. Már azelőtt is számtalan kérdést sikerült megoldani a tanács és a nevelők jó együttműködése útján. Ebben része van Szántó Mihály igazgatónak is. Az utóbbi időben például igen megnőtt az óvodai igény a községben. Minden megoldódott volna már, csak a helyiséghiány akadályozta az óvoaa felállítását.

A pártszervezet és a tanács azon ban segített Szántó Mihálynak, s megoldódott a probléma, s egy két tantermes óvodával sikerüli a zsúfoltságot megszüntetni: — Van még nehézségünk — mondja — az iskolai férőhelyek tekintetében is. Ennek megoldásában már az újon- nan megválasztott bizottság is részt vesz. Egy négytantermes iskola építését tervezzük.

— Kell ez feltétlenül, hisz mostanában még ki sem tudnak hűlni a padok, reggel fél 8 órától este

új tanácstaggal

negyed 11 óráig mindig foglaltak. Napközben a gyerekek, este a dolgozók iskolájába járók oktatása

folyik.

Amint megtudjuk, a hely kijelölésénél is voltak viták. Először a Holt-Duna-partra tervezték. A jelölőgyűléseken és egyéni beszélgetéseken —1 s ez volt az állandó bizottság véleménye is — kifogásolták ezt, hisz a közeli folyó sok veszéllyel jár a gyerekek számára.

— Nem azért mondom — mert az én körzetem, de falurendezési szempontból is jó lesz, ha itt a a falu közepén épül fel. Hely van a volt kastély parkjában, s legalább közel lesz az új kultúrotthonhoz is. — Igen, mert a bizottság a kulturális nevelő munkára is még nagyobb gondot akar fordítani ,mint azelőtt. — így együtt úgy gondolom, a nevelés még eredményesebb lehet — mondja. Majd hozzáteszi kissé mosolyogva — nehogy az utókor szidjon bennünket. nehogy azt mondhassák, igaz alkottunk, de hogyan?

Az új kultúrház építkezése már meg is indult, a falak állnak, s ebben sok-sok társadalmi munka is van a falu lakossága részéről. A pedagógusok például — munkával és pénzzel támogatták az építkezést. Mások a földkiemelési mun. kában segédkeztek.

Természetesen a kultúrház tevékenységét is együttesen beszélik meg a bizottság tagjai a kultúrotthon igazgatóval. Egyszóval a bizalomra jó munkával igyekeznek a bizottság tagjai és személy szerint Szántó Mihály, az elnök válaszolni, s a fő szempont náluk: »Szívvel, lélekkel és példa- mutatással küzdeni a nép érdekeiért.«

Hatvan évvel ezelőtt építették a fűtőházat. Azóta állnak a szerelő- csarnokok, a füstös műhelyek. A hatvanadik tél kopogtatott az idén a csarnok ajtókon. A fűtőház „udvarán” a sínek erdején gőzmozdonyok pöfékelnek. A sínek között meg munkások rakják a szenet a csillékbe, hogy feltöltsék a hosszú útról visszatért mozdonyokat. A forgalmasabb utak mentén, ahol a mozdonyokból kifolyt víz vastag jégpáncéllá fagyott, asszonyok, lányok törik, lapátolják a jeget.

A fordító-korong a fűtőház közepe. A korongról sínek ágaznak a csarnokba, a „csonkába” ahova a megjavított, útra elkészített mozdonyokat állítják.

Tizenöt ajtó van a szerelőcsarnokon. Akkorák, hogy egy ember nem tudja becsukni, s a legnagyobb mozdony is könnyen be tud menni. Egy ajtó van nyitva a szerelőcsarnokon, az is azért, mert egy 411-es mozdonyt tolatnak be, csapágycserére. A moz donyt az akna fölé állítják, felemelik a gépet, s szerszámokkal a kezükben munkások lepik el az alvázat.

A csarnok sínéin mozdonyok állnak, minden akna foglalt, mozdony áll felette. Télen sokkal több a baj, a javítanivaló. Az egyik mozdonyon rossz a gőzfűtési vezeték, a másikon meg a légkompresszor, a harmadikon a sebesség-mérő órát cserélik ki.

A szerelőcsarnok végében satupadok, szerszámok, szekrények állnak. Ez tulajdonképpen a javítók „főhadiszállása”. Ide jönnek szerszámért, a rossz alkatrészt itt javítják meg. Meleg is csak itt van. A vas- búboskemence köré azbesztlemez- falat raktak, hogy melegedni, meg dolgozni lehessen. Az egyik lakatos idehozza a súlyos hajtórúd csapágyat, itt reszeli megfelelő méretre. A hegesztők is itt dolgoznak. A he- gesztőpisztoly szúró lángja alá esztergakést tesznek, mert más beállításba kell hegeszteni a kés végén lévő vídia-acélt. Amikor a kés vége nagy cseppekben olvadni kezd, s a vídia szabaddá válik, két darabban koppan a munkaasztalon. Eltörött.

E helyett újat kell felforrasztani. De mégsem, mert a nagyobbik darabot visszateszik. Drága a vídia, s takarékoskodni kell vele. A kisebb darabot a hegesztő félre teszi, mert azt beadja majd a raktárosnak, az meg toil Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmáéi! Szekszárdim felálffrandó emlékmű javára gyűjtött és már befizetett Összegek

renc gyűjtése Borjád 124 forint, Földművesszövetkezet Tolna 632 forint, községi tanács Decs 108 forint* Simorné Kezőhidegkút 4 forint, Se- lvemgyár Tolna 700,40 forint, községi tanács Koppányszántó 590 forint, Vasipari Vállalat Dombóvár 809 forint, Vasipari Vál'alat Szekszárd 2314,50 forint, Tanácsi Téglagyár Szekszárd 204 forint, Vasutas Szakszerv. Dombóvár 63 fo- int, MÉSZÖV Szekszárd 195 forint, Tejipari Vállalat Szekszárd 156 forint, DÉDASZ Szekszárd 900 forint, Sajtgyár Szekszárd 243 forint, Ecetipari Vállalat Szekszárd 50 forint, Földművesszövetkezet Dombóvár 141 forint, Vasipari Vállalat Dombóvár 26 forint* Földművesszövetkezet Simontornya 631 forint, Kossuth Tsz Simontornya 50 forint, Ruházati Ktsz Báta- szék 200 forint, Vass Ernő gyűjtése Tolnanémedi 66 forint, Magai Jó- zsefné gyűjtése Tolnanémedi 132 forint, Köbli Károly gyűjtése Koppányszántó 80 forint, Strasszer Jenő gyűjtése Szekszárd 230 forint, Szabó Kisipari Ktsz Szekszárd 233 forint, Textilgyár Tolna 796,40 forint, Földművesszövetkezet Iregszemcse 195 forint, TÜZÉP Tolna 55 forint, Szabadság Tsz Belecska 100 forint, Földművesszövetkezet Pálfa 366 forint, Paksi Józsefné gyűjtése Booy- hád 205 forint, Építőipari Ktsz Bonyhád 240 forint, ifj. Stoll Ferenc gyűjtése Bonyhád 100 forint, Vegyesipari Ktsz Regöly 100 forint, Fábián Lajos gyűjtése Győré 54 forint, Hazafias Népfront Értény 30 forint, Kossuth Tsz Győré 15 forint, Földművesszövetkezet Tamási 429 Eorint, Vegyesipari Ktsz Tamási 200 Eorint, Petőfi Tsz Závod 50 forint, régiagyár Máza 182 forint, KISZ- átkár gyűjtése Simontornya 75 forint, Szekszárdi Téglagyá" Palánk 520 forint, Honvédkiegészítő Par. Szekszárd 1192 forint, Építőipari Ktsz Szekszárd 76 forint, Fodrász Kisipari Tsz Szekszárd 460 forint, \sztalos Ktsz Dunaföldvár 105 fo- •int, Közalkalmazottak Szakszerv, lonyhád 585 forint, 24. sz. AKOV őnökség Bonyhád 252 forint Cipőgyár Bonyhád 1502 forint.

Elégtétel az emberiességért...

— Neve? — dr. Mikolits Ferenc.

— Hatvanéves, hévízi lakos, állatorvos?

— Igen.

—• önt kuruzslással vádolják!

— Megértette a vádat?

— Igen.

— Bűnösnek érzi magát?

— Nem!

— Mit hoz fel mentségül?

— Eddigi munkám eredményeit és azoknak a leveleknek a tömegét, amelyeket naponta kapok, s amelyekben a gyógyultak köszöne tűket fejezik ki.

A keszthelyi járásbíróságon, amikor néhány héttel ezelőtt dr. Mikolits Ferenc tárgyalása volt, zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem — emlékezik vissza Fekete Ferenc, a Szekszárdi Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozója. Ott voltak az idős orvos barátai és mindazok, akiket meg gyógyított, s izgatottan várták a bíróság döntését.

— Valamennyien méltánytalannak tartottuk azt, hogy egy olyan embert, mint dr. Mikolits Ferenc a bíróság elé állítanak azért, mert gyógyított. Én a magam esetéből indulok ki, akkor amikor a véleményemet elmondom. 1943. óta kínozott az asztma. Azóta állandóan

orvosi kezelésben részesítettek: Ennek dacára időközönként any- nyira elhatalmasodott betegségem, hogy teljesen elment az életkedvem. Az idén nyáron újból igen gyakran voltak rohamaim, s amikor egy kicsit jobban lettem, a szakszervezet útján két hétig üdül tem Hévízen.

Ott hallottam arról, hogy Hévízen van egy orvos, aki sikeresen gyógyítja az asztmát. Kétség- beesésemben — mert igen rosz- szul éreztem magam — elmentem dr. Mikolits Ferenchez és segítségét kértem.

— Sajnálom, bármennyire is szeretnék, ne m segíthetek — mondotta az idős orvos, kuruzslással vádolnak — tette hozzá nagy elkeseredéssel.

— Nagyon le voltam sújtva, mert utolsó reménységemet láttam összeomolni. Könyörgésre fogtam a dolgot. Láttam, hogy erősen küszködik magával, s végre legnagyobb megkönnyebbülésemre a következőket mondta:

Postafordultával írásban * kérje el kezelő orvosától a diagnózist és majd azután meglátjuk, mit lehet tenni — mondotta.

— Három nap után a diagnózissal a kezemben újból jelentkeztem nála és legnagyobb örömömre megkaptam az orvosságot, amelyet naponta háromszor kellett bevennem, cukorra csepegtetve.

— Hogy használt-e?

— Sokkal jobban érzem magamat, mint évekre visszatekintve bármikor. Máskor ősszel, amikor ilyen ködös időjárás volt, állandóan fulladtam és sokszor olyan rosszul éreztem magam, hogy elment minden életkedvem. Most pedig amióta dr. Mikolits Ferenc gyógyszerét használom, fokozatosan tér vissza életkedvem. Örömet találok az életben és a munkámban. S ezt neki köszönhetem.

Azóta örömmel hallottam arról, hogy dr. Mikolits Ferencnek a bíróság erkölcsi elégtételt adott, felmentették a kuruzslás vádja alól, mert egyetlen kifogás az volt: nincs humán, orvosi diplomája.] Véleményem szerint azonban ez kevés, mert dr. Mikolits Ferenc elismerést érdemelne kutató mun. J kajáért, amellyel az emberiség javát szolgálja. Gyógyszerét pedig amely igen hatásos, közkinccsé kellene tenni, mert sok beteg ember találhatna gyógyulást.

vább küldi, ahol még tudják használni fúróhegynek.

Négy munkás mozdonyt javít. Vasutas ruhába öltözött fiatalember megy közéjük. Nézegeti a javító munkásokat, kezébe vesz egy kulcsot és segít. Mint megtudom, a szabadnapos mozdonyvezető, bejött megnézni, mikorra lesz kész a gépe, s hogyan javítják meg.

Az öntőműhelyben, ahol a mozdonyok csapágyát javítják, két munkás dolgozik. A rossz csapágyat beleteszik az üstbe, s néhány perc múlva kiveszik. Megtisztítják a maradék fémtől, majd körülrakják a formákkal, és feltöltik a szabadon maradó részt csapágyfémmel.

Az öntőműhely mellett pakurás- tüzelésű mozdonyba töltik a fűtőanyagot. Fent a mozdony tetején a töltőnyílásnál a fűtő guggol, figyeli,

• mikor lesz teli, lent meg a mozdonyvezető áll a csapnál. Amikor megtelik az üzemanyag-tartály, a . mozdonyvezető elzárja a csapot. Fel- , mászik a vezető fülkébe, elindítja a . masinát. A gép rágördül a fordítókorongra, az meg nyikorogva a kijárat felé irányítja a gépet.

; A pihent személyzettel, feltöltött üzemanyaggal a mozdony elhagyja a fűtőházat, kint a bejárati jelzőnél . meg ott áll két mozdony, a 424 027-es ' és a 3241528-as, útról jöttek. Fáradt a személyzet, üres a mozdony. Amikor beérnek a fűtőház közepébe, a szénszerelő felé irányítja őket a fordítókorong, ott telirakják a szerkocsit szénnel, a mozdonyvezetők és fűtők pedig megtisztítják a gépet -az j út porától, a koromtól. Azután kézbe veszik a kis táskát, a fürdőbe men- ; nek onnan meg haza, pihenni.

o.

Megyei kórház szakszerv. 2028,50 forint, községi tanács Sárpilis 125 forint, Közalk. Szakszerve ete Bonyhád 390 forint, Sütőipari Vállal it Paks 271 forint, Gimnázium Paks 248,50 forint, községi tanács Tolna 260 forint, Vegyesipari Ktsz Pincehely 357 forint, községi tanács Ma- tíocsa 435 forint, Állatforgalmi Vállalat Szekszárd 1304 forint, Tm. Népbolt Vállalat Szekszárd 958 forint, községi tanács Dombóvár 50 forint, Vasutas Szakszervezet Dombóvár 1056 forint, Földművesszövetkezet Kölesd 112 forint, Bányai Fe-