Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 293. szám

1958 december 12. TOI.N A MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Híradás egy alkalmilag rendezett pusztai vásárról "Rohamos léptekkel közeleg a tél, amint mondani szokták: már a kertek alatt kopogtat. Talán ezért, talán másért, szerdán reggel fél 7 óra korainak számított a fá­cánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben. A központi pusztán egy teremtett lel­ket sem lehetett látni, aki munkába sietett volna. Csak az irodában szorgoskodott két hajadon. Takarí­tottak. Eltüntették az előző napi pénzosztás nyomait is. Már tudai- illik azokat a hulladékpapírnak szá­mító szalagokat, amivel át volt k t- ve az a kereken 4100 darab 100 fo­rintos bankjegy, amit szétosztottak a Vörös Hajnal Tsz tagjai között. — Majd kilenc óra felé tessék itt a pusztán szétnézni, ellepik ám a sátrakat egy-kettőre. Ma a tsz-tagok vásárolnak, ki többet, ki kevesebbet — tanácsolta a bájos Bolvári Erzsi­ké, a szövetkezet üdvöskéje. Szót is fogadtam neki... A Tolnai Földművesszövetkezet áruháza alkalmi vásárt rendezett szerdán a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben. A szorgoskezű elárusítók egy-kettőre kirakták azt a félmillió forint értékű árut, amit megvásár­lásra kínáltak a pusztaiaknak. Ami­kor az óramutató a kilenc felé bal­lagott, csakugyan megkezdődött a vásár. — Nem köll ezt még becsomagol­ni, hallja, majd egybe — mondja az elárusítónak Nyers Istvánná, az. első vevő. — Ehhez még tetszik vásárolni? — érdeklődtem. — Ehhez? ... — kérdésemre kér­dései válaszolt csodálkozva a me­nyecske, majd imigyen adta meg a E2 választ: — Húszezer forintot vásá­rolok el. Megtehetem, az uram, meg az apám egész éven át a szövetke­zetben dolgoztak, szépen kerestek, zzel továbbállt. Mustrálni kezdte a paplanokat, kivá­lasztott egyet, becsomagolhatta és egy perc múlva máris a cipőosztá­lyon termett. Ott is becsomagc Itatt a, amit vásárolt és irány a kabátosz­tály! A hatalmas csomagot egy most vásárolt ródlira rakta és haza­cipelték. Hogy mennyi pénzt költött el, azt nem tudom, csak, ho®y sokat. Meg azt, hogy férje és a csa ád má­sik tagja, édesapja a 912 munkaegy­ségre 30 096 forint készpénzt kap’ak a szövetkezetből. Természetben pe­dig a cukortól kezdve a borig mind megkapták, amire a családnak egész éven át szüksége van. A szövetkezeti puszta kellős kö­zepén javában áll a vásár. Jómagam benéztem az irodába, hogy megmelegedjek. Itt Lehelvári Fe­renc, a pénztáros éppen Tancsa Jó­zsef bátyám kérges tenyerébe szám­lálta azt a 9000 forintot, amit év­közben adott használatára a szövet­kezetnek. Már kérdezni akartam tő­le, hogy. mire költi el most azt a 9000 forintot, mikor megszólalt: — Nem sokáig lesz ám ez nálam, megmelegedni sem lesz ideje, már meg is van a helye. Házat vettünk, 28 000 forintba került, de ki is fize­tem még ma, mert hál’ istennek, van mibőj. — Zsebrevágta a pénzt és kifelé csoszogott az irodából. Az elnök, meg a pénztáros összenéztek és szinte egyszerre köszönték meg Tancsa bácsinak a pénzt, aki az aj­tóból mondta vissza: »Nagyon szí­j vesen adtam, ha módom lesz, más­kor is adok.-« — Hogy vásárolnak itt az embe­rek! — jegyezte meg elmerengve az I elnök és nagy sóhajtás kíséretében hozzátette: — Csak ml vagyunk ilyen szegények — és a pénztárosra nézett. — Ja, kérem, aki házat építtet, az érje be azzal — kapcsolódott a be­szélgetésbe az eddig szótlanul ülő agronómus, Bán András. J^eki van igaza. Mert ha netán keveselnék a tolnai földmű­vesszövetkezeti boltosok a fácánker­ti tsz-ben az alkalmi vásáron össze­gyűlt 109 000 fo’únt fo'-galmat, ennek az okát megmagyarázom. Tancsa József, mint már említettem, a jö­vedelemből új házat vett. De rajta kívül még vannak hárman, akik az idén építtettek új hajlékot és olyan két család is van a tsz-ben, ahol hozzáfogtak az építkezéshez. Meg aztán azt sem kell kihagyni a szá­mításból, hogy a zárszámadás nap­ján, a legutóbbi kedden 120 000 fo- i rintot tettek taka ékba a Vörös Haj­nal tagjai. Ezt adják össze és mind­járt kiderül, hogy milyen jómódúak a fácánkerti tsz tagjai. Vagy számít­sam ki én? íme: a termelőszövetke­zetben 47,39 forint volt az egy mun­kaegység értéke. Átlagban 378 mun­kaegységet teljesített egy tag, ami­nek alapján a Vörös Hajnal-beliek átlagos évi jövedelme 17 913.42 Ft Ugye, ezért érdemes szövetkezetben dolgozni? Dorogi Erzsébet y FUTOHAZÍ KEPEK — Tél a sínek mentén — Szívvel, lélekkel... Beszélgetés egy Megtörtént a választás, a szava­zatok összeszámlálása is Faddcm. Az egyik legnagyobb körzetben, a teljes létszámú szavazatra jogosult 98 szavazó polgár egyöntetűen ad­ta szavazatát Szántó Mihályra, a faddi iskola igazgatójára. Azelőtt nem volt tanácstag, most válasz­tották meg első ízben. Nemrégen volt az első tanács­ülés, amelyen az állandó bizottsá­gokat is megválasztották. Az új tanácstagot, Szántó Mihályt ezen a gyűlésen megválasztották az okta­tási és népművelési állandó bi­zottság elnökévé. Eddig a válasz­tás rövid története. Nyilvánvalóan a komoly munka ezután követke­zik. Erről így beszél: »E bizalmai, amely felénk száll szeretnénk gyümölcsöztetni a köz javára.-« A további beszélgetésből aztán kitűnik, hogy van éppen elég ten­ni való a falu e fontos területén. Már azelőtt is számtalan kérdést sike­rült megoldani a tanács és a ne­velők jó együttműködése útján. Ebben része van Szántó Mihály igazgatónak is. Az utóbbi időben például igen megnőtt az óvodai igény a községben. Minden meg­oldódott volna már, csak a helyi­séghiány akadályozta az óvoaa felállítását. A pártszervezet és a tanács azon ban segített Szántó Mihálynak, s megoldódott a probléma, s egy két tantermes óvodával sikerüli a zsúfoltságot megszüntetni: — Van még nehézségünk — mondja — az iskolai férőhelyek tekintetében is. Ennek megoldásában már az újon- nan megválasztott bizottság is részt vesz. Egy négytantermes is­kola építését tervezzük. — Kell ez feltétlenül, hisz mos­tanában még ki sem tudnak hűlni a padok, reggel fél 8 órától este új tanácstaggal negyed 11 óráig mindig foglaltak. Napközben a gyerekek, este a dol­gozók iskolájába járók oktatása folyik. Amint megtudjuk, a hely kijelö­lésénél is voltak viták. Először a Holt-Duna-partra tervezték. A je­lölőgyűléseken és egyéni beszélge­téseken —1 s ez volt az állandó bizottság véleménye is — kifogá­solták ezt, hisz a közeli folyó sok veszéllyel jár a gyerekek számá­ra. — Nem azért mondom — mert az én körzetem, de falurendezési szempontból is jó lesz, ha itt a a falu közepén épül fel. Hely van a volt kastély parkjában, s leg­alább közel lesz az új kultúrott­honhoz is. — Igen, mert a bizott­ság a kulturális nevelő munkára is még nagyobb gondot akar for­dítani ,mint azelőtt. — így együtt úgy gondolom, a nevelés még eredményesebb lehet — mondja. Majd hozzáteszi kissé mosolyogva — nehogy az utókor szidjon ben­nünket. nehogy azt mondhassák, igaz alkottunk, de hogyan? Az új kultúrház építkezése már meg is indult, a falak állnak, s eb­ben sok-sok társadalmi munka is van a falu lakossága részéről. A pedagógusok például — munkával és pénzzel támogatták az építke­zést. Mások a földkiemelési mun. kában segédkeztek. Természetesen a kultúrház tevé­kenységét is együttesen beszélik meg a bizottság tagjai a kultúr­otthon igazgatóval. Egyszóval a bizalomra jó munkával igyekez­nek a bizottság tagjai és személy szerint Szántó Mihály, az elnök válaszolni, s a fő szempont ná­luk: »Szívvel, lélekkel és példa- mutatással küzdeni a nép érde­keiért.« Hatvan évvel ezelőtt építették a fűtőházat. Azóta állnak a szerelő- csarnokok, a füstös műhelyek. A hatvanadik tél kopogtatott az idén a csarnok ajtókon. A fűtőház „udva­rán” a sínek erdején gőzmozdonyok pöfékelnek. A sínek között meg mun­kások rakják a szenet a csillékbe, hogy feltöltsék a hosszú útról vissza­tért mozdonyokat. A forgalmasabb utak mentén, ahol a mozdonyokból kifolyt víz vastag jégpáncéllá fa­gyott, asszonyok, lányok törik, lapá­tolják a jeget. A fordító-korong a fűtőház közepe. A korongról sínek ágaznak a csar­nokba, a „csonkába” ahova a megja­vított, útra elkészített mozdonyokat állítják. Tizenöt ajtó van a szerelőcsarno­kon. Akkorák, hogy egy ember nem tudja becsukni, s a legnagyobb moz­dony is könnyen be tud menni. Egy ajtó van nyitva a szerelőcsarnokon, az is azért, mert egy 411-es mozdonyt tolatnak be, csapágycserére. A moz donyt az akna fölé állítják, fel­emelik a gépet, s szerszámokkal a kezükben munkások lepik el az al­vázat. A csarnok sínéin mozdonyok áll­nak, minden akna foglalt, mozdony áll felette. Télen sokkal több a baj, a javítanivaló. Az egyik mozdonyon rossz a gőzfűtési vezeték, a másikon meg a légkompresszor, a harmadikon a sebesség-mérő órát cserélik ki. A szerelőcsarnok végében satupa­dok, szerszámok, szekrények állnak. Ez tulajdonképpen a javítók „fő­hadiszállása”. Ide jönnek szerszám­ért, a rossz alkatrészt itt javítják meg. Meleg is csak itt van. A vas- búboskemence köré azbesztlemez- falat raktak, hogy melegedni, meg dolgozni lehessen. Az egyik lakatos idehozza a súlyos hajtórúd csap­ágyat, itt reszeli megfelelő méretre. A hegesztők is itt dolgoznak. A he- gesztőpisztoly szúró lángja alá esz­tergakést tesznek, mert más beállí­tásba kell hegeszteni a kés végén lévő vídia-acélt. Amikor a kés vége nagy cseppekben olvadni kezd, s a vídia szabaddá válik, két darabban koppan a munkaasztalon. Eltörött. E helyett újat kell felforrasztani. De mégsem, mert a nagyobbik darabot visszateszik. Drága a vídia, s takaré­koskodni kell vele. A kisebb darabot a hegesztő félre teszi, mert azt be­adja majd a raktárosnak, az meg to­il Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmáéi! Szekszárdim felálffrandó emlékmű javára gyűjtött és már befizetett Összegek renc gyűjtése Borjád 124 forint, Földművesszövetkezet Tolna 632 fo­rint, községi tanács Decs 108 forint* Simorné Kezőhidegkút 4 forint, Se- lvemgyár Tolna 700,40 forint, közsé­gi tanács Koppányszántó 590 forint, Vasipari Vállalat Dombóvár 809 fo­rint, Vasipari Vál'alat Szekszárd 2314,50 forint, Tanácsi Téglagyár Szekszárd 204 forint, Vasutas Szak­szerv. Dombóvár 63 fo- int, MÉSZÖV Szekszárd 195 forint, Tejipari Válla­lat Szekszárd 156 forint, DÉDASZ Szekszárd 900 forint, Sajtgyár Szek­szárd 243 forint, Ecetipari Vállalat Szekszárd 50 forint, Földművesszö­vetkezet Dombóvár 141 forint, Vas­ipari Vállalat Dombóvár 26 forint* Földművesszövetkezet Simontornya 631 forint, Kossuth Tsz Simontor­nya 50 forint, Ruházati Ktsz Báta- szék 200 forint, Vass Ernő gyűjtése Tolnanémedi 66 forint, Magai Jó- zsefné gyűjtése Tolnanémedi 132 fo­rint, Köbli Károly gyűjtése Kop­pányszántó 80 forint, Strasszer Jenő gyűjtése Szekszárd 230 forint, Szabó Kisipari Ktsz Szekszárd 233 forint, Textilgyár Tolna 796,40 forint, Föld­művesszövetkezet Iregszemcse 195 forint, TÜZÉP Tolna 55 forint, Sza­badság Tsz Belecska 100 forint, Földművesszövetkezet Pálfa 366 fo­rint, Paksi Józsefné gyűjtése Booy- hád 205 forint, Építőipari Ktsz Bonyhád 240 forint, ifj. Stoll Ferenc gyűjtése Bonyhád 100 forint, Ve­gyesipari Ktsz Regöly 100 forint, Fábián Lajos gyűjtése Győré 54 fo­rint, Hazafias Népfront Értény 30 forint, Kossuth Tsz Győré 15 forint, Földművesszövetkezet Tamási 429 Eorint, Vegyesipari Ktsz Tamási 200 Eorint, Petőfi Tsz Závod 50 forint, régiagyár Máza 182 forint, KISZ- átkár gyűjtése Simontornya 75 fo­rint, Szekszárdi Téglagyá" Palánk 520 forint, Honvédkiegészítő Par. Szekszárd 1192 forint, Építőipari Ktsz Szekszárd 76 forint, Fodrász Kisipari Tsz Szekszárd 460 forint, \sztalos Ktsz Dunaföldvár 105 fo- •int, Közalkalmazottak Szakszerv, lonyhád 585 forint, 24. sz. AKOV őnökség Bonyhád 252 forint Cipőgyár Bonyhád 1502 forint. Elégtétel az emberiességért... — Neve? — dr. Mikolits Fe­renc. — Hatvanéves, hévízi lakos, ál­latorvos? — Igen. —• önt kuruzslással vádolják! — Megértette a vádat? — Igen. — Bűnösnek érzi magát? — Nem! — Mit hoz fel mentségül? — Eddigi munkám eredményeit és azoknak a leveleknek a töme­gét, amelyeket naponta kapok, s amelyekben a gyógyultak köszöne tűket fejezik ki. A keszthelyi járásbíróságon, amikor néhány héttel ezelőtt dr. Mikolits Ferenc tárgyalása volt, zsúfolásig megtelt a tárgyalóte­rem — emlékezik vissza Fekete Ferenc, a Szekszárdi Déldunán­túli Áramszolgáltató Vállalat dol­gozója. Ott voltak az idős orvos barátai és mindazok, akiket meg gyógyított, s izgatottan várták a bíróság döntését. — Valamennyien méltánytalan­nak tartottuk azt, hogy egy olyan embert, mint dr. Mikolits Ferenc a bíróság elé állítanak azért, mert gyógyított. Én a magam esetéből indulok ki, akkor amikor a véle­ményemet elmondom. 1943. óta kí­nozott az asztma. Azóta állandóan orvosi kezelésben részesítettek: Ennek dacára időközönként any- nyira elhatalmasodott betegségem, hogy teljesen elment az életked­vem. Az idén nyáron újból igen gyakran voltak rohamaim, s ami­kor egy kicsit jobban lettem, a szakszervezet útján két hétig üdül tem Hévízen. Ott hallottam arról, hogy Hé­vízen van egy orvos, aki sikere­sen gyógyítja az asztmát. Kétség- beesésemben — mert igen rosz- szul éreztem magam — elmentem dr. Mikolits Ferenchez és segít­ségét kértem. — Sajnálom, bármennyire is szeretnék, ne m segíthetek — mon­dotta az idős orvos, kuruzslással vádolnak — tette hozzá nagy el­keseredéssel. — Nagyon le voltam sújtva, mert utolsó reménységemet láttam összeomolni. Könyörgésre fogtam a dolgot. Láttam, hogy erősen küszködik magával, s végre leg­nagyobb megkönnyebbülésemre a következőket mondta: Postafordultával írásban * kérje el kezelő orvosától a diagnózist és majd azután meglátjuk, mit lehet tenni — mondotta. — Három nap után a diagnó­zissal a kezemben újból jelent­keztem nála és legnagyobb örö­mömre megkaptam az orvosságot, amelyet naponta háromszor kel­lett bevennem, cukorra csepeg­tetve. — Hogy használt-e? — Sokkal jobban érzem maga­mat, mint évekre visszatekintve bármikor. Máskor ősszel, amikor ilyen ködös időjárás volt, állan­dóan fulladtam és sokszor olyan rosszul éreztem magam, hogy el­ment minden életkedvem. Most pedig amióta dr. Mikolits Ferenc gyógyszerét használom, fokozato­san tér vissza életkedvem. Örö­met találok az életben és a mun­kámban. S ezt neki köszönhetem. Azóta örömmel hallottam ar­ról, hogy dr. Mikolits Ferencnek a bíróság erkölcsi elégtételt adott, felmentették a kuruzslás vádja alól, mert egyetlen kifogás az volt: nincs humán, orvosi diplomája.] Véleményem szerint azonban ez kevés, mert dr. Mikolits Ferenc elismerést érdemelne kutató mun. J kajáért, amellyel az emberiség javát szolgálja. Gyógyszerét pedig amely igen hatásos, közkinccsé kellene tenni, mert sok beteg em­ber találhatna gyógyulást. vább küldi, ahol még tudják hasz­nálni fúróhegynek. Négy munkás mozdonyt javít. Vasutas ruhába öltözött fiatalember megy közéjük. Nézegeti a javító munkásokat, kezébe vesz egy kulcsot és segít. Mint megtudom, a szabad­napos mozdonyvezető, bejött meg­nézni, mikorra lesz kész a gépe, s hogyan javítják meg. Az öntőműhelyben, ahol a mozdo­nyok csapágyát javítják, két munkás dolgozik. A rossz csapágyat belete­szik az üstbe, s néhány perc múlva kiveszik. Megtisztítják a maradék fémtől, majd körülrakják a formák­kal, és feltöltik a szabadon maradó részt csapágyfémmel. Az öntőműhely mellett pakurás- tüzelésű mozdonyba töltik a fűtő­anyagot. Fent a mozdony tetején a töltőnyílásnál a fűtő guggol, figyeli, • mikor lesz teli, lent meg a moz­donyvezető áll a csapnál. Amikor megtelik az üzemanyag-tartály, a . mozdonyvezető elzárja a csapot. Fel- , mászik a vezető fülkébe, elindítja a . masinát. A gép rágördül a fordító­korongra, az meg nyikorogva a kijá­rat felé irányítja a gépet. ; A pihent személyzettel, feltöltött üzemanyaggal a mozdony elhagyja a fűtőházat, kint a bejárati jelzőnél . meg ott áll két mozdony, a 424 027-es ' és a 3241528-as, útról jöttek. Fáradt a személyzet, üres a mozdony. Ami­kor beérnek a fűtőház közepébe, a szénszerelő felé irányítja őket a for­dítókorong, ott telirakják a szer­kocsit szénnel, a mozdonyvezetők és fűtők pedig megtisztítják a gépet -az j út porától, a koromtól. Azután kézbe veszik a kis táskát, a fürdőbe men- ; nek onnan meg haza, pihenni. o. Megyei kórház szakszerv. 2028,50 forint, községi tanács Sárpilis 125 forint, Közalk. Szakszerve ete Bony­hád 390 forint, Sütőipari Vállal it Paks 271 forint, Gimnázium Paks 248,50 forint, községi tanács Tolna 260 forint, Vegyesipari Ktsz Pince­hely 357 forint, községi tanács Ma- tíocsa 435 forint, Állatforgalmi Vál­lalat Szekszárd 1304 forint, Tm. Népbolt Vállalat Szekszárd 958 fo­rint, községi tanács Dombóvár 50 forint, Vasutas Szakszervezet Dom­bóvár 1056 forint, Földművesszövet­kezet Kölesd 112 forint, Bányai Fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom