Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-02 / 259. szám

1958. november 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az első demokratikus választás Magyarországon IFJÚ KOMMUNISTÁK FÓRUMA ^ Károlyi-kormány kidolgozta a választásról szóló törvényt, előkészületeket tett arra, hogy a számára kedvezőbb körülmények között szavazást rendeljen el. Erre nem került sor, nem hívta az ország dolgozóit az úrnák elé, hogy kifejez­hessék véleményüket a szavazó cé­dulákkal is. Félt a Károlyi-kormány a nép igazságától, akaratától. A fé­lelme indokolt is volt, hiszen egy sor kérdés megoldásra várt, de a gyakorlatban alig-alig történt va­lami ... Nem adott földet, nem biz­tosította a jobb, nyugodtabb életkö­rülményeket, a népnyúzók pedig egyre nyíltabban, egyre vakmerőb­ben zsákmányolták ki a tömegeket. A Magyar Tanácsköztársaság gyorsan, gyökereiben oldotta meg a választás régi problémáit. I,eszállí­totta a választási korhatárt a fér­fiaknál és a nőknél egyaránt 18 esz­tendőre. Ez a rendelkezés tehát amellett, hogy szélesítette a válasz­tásba bevontak létszámát, megszün­tette a nőkre vonatkozó hátrányos intézkedéseket. A proletárállam ki­kiáltása után alig három héttel ar­ra kérte a dolgozók millióit, mond­janak véleményt az addig tett in­tézkedésekről: helyeslik-e, hogy fel­lépnek a háborús időszak vámpírjai ellen, fellépnek a tőkések ellen, s ugyanakkor számos gazdasági, szo­ciális és kulturális intézkedéssel jobbá, szebbé tegyék a dolgozó tö­megek életét. Soha nem járult annyi választó az úrnák elé ezt megelőzőleg, mint 1919. április elején. A nagyarányú politikai aktivitásnak döntő oka az volt, hogy a nép egyetértett tanács­hatalom rendelkezéseivel. Czerte az országban április 7- én zajlottak le a választások. A megyében eltérő volt a szavazás időpontja a központilag megállapí­tott naptól. Ennek az volt az oka, hogy nem érkeztek meg a szavazó cédulák mindenüvé. Ezért voltak olyan községek, ahol csak április 9-én történt a községi munkás, paraszt és katonatanácsok megvá­lasztása. Néhány községben viszont már április 6-án az úrnák elé járul­tak a dolgozók. így volt ez Szakály­ban, Ozorán, Felsőnyéken. A szava­zás reggel 8 órakor kezdődött és délután négy órakor fejeződött be. A rendelkezésre álló adatok szerint a választások szerte a megyében nyugodt körülmények között tör­téntek. Egyedül Dunakömlődön nem fejeződött be a választás. Mindenütt igen nagy számban mentek a választók az úrnák elé, mint az ország tényleges gazdái, hogy igenlő szavazatukkal megerő­sítsék a proletárkormányt eddigi tetteiben és további terveinek meg­valósításához bizalmáról biztosítsa. Lengyelben 304, Hanton 150 (a je­lenlegi Aparhant község hanti ré­széről van szó), Váralján 448 (!) Dombóváron 1680, Bonyhádon 1627, Györkönyben 171, Tevelen 213, Zombán 331, Aparon 70, Bátaapáti- ban 477 (!) szavazó adta le szavaza­tát. 17 rdemes megjegyezni a válasz­tások néhány sajátosságát is. A Tanácsköztársaság által rendezett választás egyik sajátossága az, hogy a nők először voltak igazán nagyobb arányban képviselve a választók között. Szokatlanul hatott különö­sen a falvakban, hogy az asszonyok véleményét is kikéri a kormány. Ez látszik azokban a jegyzőkönyvek­ben, amelyekben az érkezési sor­rendet rögzítette a szavazatszedő bizottság. Az említett jegyzőköny­vek tanúsága szerint általában az asszonyok csak a szavazás második felében, főleg a délutáni órákban járultak az úrnák elé. Érdekesség az is, hogy a nők nem a férjeikkel jelentek meg, hanem az asszonyok utcák szerint összefogva, csoporto­san érkeztek a szavazó helyiségbe. Egyszerre nyolcán—tízen is érkez­tek. Az asszonyok részvétele a sza­vazásban községenkint igen eltérő. Amíg például Bátaapátiban a vá­lasztók csaknem fele lány és asz- szony volt (a leadott 477 szavazat­ból 215-öt asszonyok és lányok ad­tak le), addig Zombán a 331 szavazó közül csak 68, Tevelen a 213 szavazó közül pedig mindössze 6 volt a nő. Elsőnek a teveli asszonyok közül a község tanítónője adta le szavaza­tát. A paksi leánykor Segítőbrigád — esti ügyelet — ünnepi kultúrműsor — szakkörök \ A KISZ I. Országos értekezlete határozatot hozott arra, hogy ifjú­sági szövetségünknek külön is fog­lalkoznia kell a leányok, és fiatal- asszonyok problémáival. Ezért Pak­son is megalakult a falusi KISZ kalapszervezet mellett — július 30-án (i— a leánykor. A leánykor 22 tagja 'szépen dolgozik, mindenből kiveszik részüket. A falusi KISZ alapszerv ezeknek közös helyisége van a falusi párt- szervezettel, ezt a helyiséget átala­kították, megnagyobbították a KISZ tagok társadalmi munkával. A lá­nyok vállalták a terem tisztántartá­sát, 12 főből álló segítöbrigád ala­kult. Az önkéntes segitőbrigácT ve­zetője Márton Margit, aki nagyon lelkesen foglalkozik a leányokkal, minden munkában részt vesz. A leánykor tagjaira sok feladat vár az elkövetkező időkben a vá­lasztásokkal kapcsolatban. A KISZ tagokkal együtt a leánykor tagjai is be vannak osztva estáröl-estére, ha segítségre van szükség akkor meg­találhatók Weisz Kató, Pintér Ica, Németh Mária, Fach Erzsi és a töb­bi 10—12 lány a KISZ-szervezet he­lyiségében. Az áprilisi választás nemcsak ar­ra adott feleletet, nogy az ország lakói milyen mértékben értenek egyet a kormány politikájával, ha­nem arra is, hogy mennyire szeret­ték a községek vezetőit, akiket álta­lában az elzavart jegyzők és fő­jegyzők helyébe tett a proletárdik­tatúra. A választáson az esetek túl­nyomó többségében a listavezetők megkapták a leadott szavazatok 100 százalékát. De nem volt egyetlen olyan község sem a megyében, ahol az első helyezést elért személy ne kapta volna meg legalább a leadott szavazatok 90 százalékát. Az ellenforradalmi erők a ta- nácshatalom kikiáltásának első percétől kezdve minden alkal­mat felhasználtak arra, hogy gyen­gítsék a munkáshatalmat, a prole­tárdiktatúrát, megakadályozzák a nép érdekében hozott rendelkezé­sek megvalósítását. Erre használták fel a választásokat is. A legszembetűnőbb ellenakciót Bölcskén igyekeztek kifejteni az ellenforradalmi elemek. Kuiákok, földbirtokosok választatták meg magukat, s ugyanakkor leszavaztat­ták a tanácsköztársaság jelöltjeit. Fogásuk a választásnál a kortes­világból jól ismert eszközök voltak. Természetesen felülvizsgálták a vá­lasztást és kiebrudalták a le vitézlelt tőkés rend képviselőit a tanácsból. J^isebb jellegű beszivárgás a tanácsokba másutt is tör­tént. Fennmaradtak azok az iratok, amelyek például a lengyeü májusi pótválasztások eseményeiről szól­nak. A községi tanácsba bekerült egy Bittner János nevű cséplőgép-' tulajdonos, aki rendszeresen 18—21 bérmunkást alkalmazott gépénél, s az ő munkájukkal „kereste meg” vagyonát. A választás eredményé­nek ismertetése után Zimmer Hen­rik géplakatos levelet írt a megyei intéző bizottsághoz, óvást emelt. Az óvásnak a kivizsgálások után a fel­sőbb szervek helyt adtak és utasí­tották a községi intéző bizottságot, hogy a tanácstagok közül törölje Bittnert és nyolc napon belül újabb választást hajtson végre. K. Balog János A leánykor tagjai — mint a leány tanács programjában is szerepel — készülődnek november 7-e megün­neplésére. Tánccsoporíot alakítottak 13 taggal, a próbák már meg is kez­dődtek. Szántó elvtárs az alapszer- vezetünk új tagja tanítja a táncot: Ugyancsak november hónapban »A nő és a család« címmel előadást szervezünk a nőtanáccsal karöltve. Erre az előadásra meghívjuk az egész község leányait, fiatalasszo­nyait, az előadás megtartására Paks község kitüntetett orvosát, dr. Pong, rácz Sándort kérjük fel. November hónapban a leánykö­rön belül szabó-varró, sütő-főzö, ké. zimunka, vagy egyéb szakkört sze­retnénk beindítani. A szakkörök sa­ját anyagot használnak fel. Ezeken a szakkörökön készített tárgyakat — amennyiben szabó-varró tanfolyam indul — a közelgő karácsonyra böl­csődének, óvodának átadják, a kézi­munka szakkörön előállított tár­gyakból kiállítást rendeznek. NAGY EMMA Járási Leánytanács elnöke U Gyónt i Járási KIS! Bizottság ts az FIK közös határozata az ifjúsági termelőszövetkezetek létrehozásáról Hőgyészen cigány-meggy termelő ifjúsági szövetkezetét, Kölesden házi­nyúl és húsgalamb tenyésztési szak­csoportot, Pálfán egy dinnye ter­melői szakcsoport létrehozását java­solták. Az FJK a szervezési segítségen túl­menően jelentős anyagi támogatást biztosít az egyes szakcsoportoknak, illetve ifjúsági szövetkezeteknek. A kibővített FJK ülésen a járási KISZ VB-vel egyetértésben olyan ha­tározat született, hogy a járási KISZ VB és az FJK közös erővel az emlí­tett szakcsoportokat és ifjúsági ter­melőszövetkezetet még az 1953-as év végéig létrehozza. Járási KISZ VB Gyönk. Az egész világon ismerik a sárközi hímzést, szőttest Látogatás a decsi „Kiváló Szövetkezetében Épül az új otthonunk Hogy az ember otthon érezze magát, szüksége van egy házra, egy épületre. Ez volt a mi szervezetünknek is — a diósberényi Kitt-szer­vezetnek — régi álma. Még egy-két hét, s ez az álom valósággá válik. A párt és a KISZ-szervezet egy épületben kap helyiséget. Egy tágas szoba és egy könyvtár lesz a miénk. Az ember csak olyan valamit tud értékelni, amiért megdolgozott. Mi is dolgoztunk ezért az épületért. A fiúk fiatalos erővel emelgették a nehéz betongerendákat, hordták a téglát, a lányok dalólgatva a mal­tert keverték. Munkaközben tervezgettünk. Ha elkészül a házunk, nagyon csinosan berendezzük, otthonossá tesszük — valahogy úgy, ahogy majd egyszer saját lakásunkat. Régi ping-pong asztalunkat átalakíttatjuk két asztallá, széket egyelőre köl- csönzünk a kultúrotthontól. Szekrényünk is lesz. Szép függönyöket ve­szünk. Asztalosunk képkereteket készít, bekeretezzük mártírjaink arc­képeit. Mi, lányok csipkéket, hímzés eket készítünk bele. Ebben a kis otthonban fogjuk tölteni közösen téli estéinket a jó meleg szobában, míg ott kinn lassan hull a hó. (V) Hírek a gyönki gimnáziumból Messze földön hírnevet, becsületet szereztek a sárközi népművészetnek a parittya-főkötős motívumú, gyö­nyörű hímzések, a bíborvég és ré­gebben a halottaspárna elnevezésű hímzésformák. A monda szerint a bíborvéghímzés nevét onnan nyer­te, hogy a török megszállás idején a sárközi menyecskék, lányok — tud­ván, hogy a törökök félnek a »torok­gyíkétól — védekezvén azoktól, fe­jükre úgynevezett bíbort raktak, majd azt nyakukra is tekerték, ámítva a törököt, hogy betegek. A bíbornak végét kihímezték és azóta ezt a hímzés-motívumot nevezik bí­borvégnek. Szemet gyönyörködtető látvány végignézni a decsi Nép- művészeti Házat, ahol ízlésesen el­rendezve bemutatják a sárközi nép­művészet múltját és jelenét. (Szőt­tesek, hímzések, sárközi mintákkal díszített ládák, tányérok és kancsók.) Ilyen bejegyzéseket olvashatunk a vendégkönyvben: »Mint a Székely föld szülöttei, a népművészet hazá­jából ideszakadva, csodálattal gyö­nyörködtünk Sárköz népművészeti alkotásaiban.« (Három székely ér­telmiségi dolgozó.) »A népművészet a nép lelke. Ez a lélek Sárközön na­gyon szép.« A népművészetet szere­tő kínai, orosz, német, bolgár ven­dégek és hazánk különböző vidéké­ről jött honfitársaink bejegyezték nevüket, elismerő soraikat a ven­dégkönyvbe. Vincze Lajosné, a Népművészeti Háziipari Szövetkezet elnöke — aki­ről később hallottam, hogy a »Köny nyűipar Kiváló Dolgozója« — alig titkolt büszkeséggel mondja, hogy szövetkezetük hatéves fennállása óta most először nyerte el a »Kiváló Szövetkezet« címet. Az országban lévő 130 háziipari szövetkezet kö­zül ők az elsők, így megkapták a vándorzászlót, az ezzel járó S000 forint jutalmat (amit a tagoknak ke. resetük arányában osztanak szel), és amíg náluk lesz a vándorzászló a »Kiváló Szövetkezet« bélyegző hasz­nálatára is jogosultak. — Mindig elismerték eredmé­nyeinket. Ezt bizonyítja az a sok el­ismerő oklevél is, amit szövetkeze­tünk kapott. Sokat küszködtünk ed­dig, de megérte — mondja Vincze elvtársnő. A féléves tervet 119 szá­zalékra teljesítették, folyamatosan termeltek, a szállítási kötelezettsé­geknek is-rendre eleget tettek. így ezzel érték el a legjobb teljesít­ményt. — Milyen művészi munkákat ké­szítenek most? — kérdezzük az__el- nökasszonyt. — Most nagy öröm ért bennünket. Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy a Moszkvában felállítandó Budapest nevű magyar étterem egyik termé­nek összes függönyeit és térítőit szövetkezetünkkel készíttetik el. A terveket el is vitték már Moszkvába és mi ezt a munkát megkezdtük. De­esen Fehér Lászlóné népművészeti felelős, öcsényben pedig Szalai Jó- zsefné irányításával a legjobb, leg­ügyesebb tagjaink végzik ezt. Gyö­nyörű duplaszéles függönyök készül­nek — Werner Józsefné művészeti vezetőnk tervezése szerint, — és aranyszál beszövéssel díszítjük azo­kat. A színeket a teremben étkezés­re használandó herendi porcelán zöld színét figyelembevéve válogat­tuk össze — mondja Vinczéne el­nökasszony. Hat éve, 1952-ben tizennyolc tag­gal alakult a szövetkezet és ma öt községben már 260-an szövik és hí­mezik a szebbnél-szebb művészi dol­gokat. Térítőik, függönyeik hazánk­nak dicsőséget szereztek már nem egyszer, így Ceylonba, Hollandiába, Belgiumba, Hamburgba és még sok országba, városba, a világ minden tájára szállítottak. Főként hizai szükségletre dolgoznak, népbollok- nak és egyénieknek egyaránt. A bá­nyavárosok üzleteinek például nem győznek elég árut küldeni, mindig még többet kémek. — Szorgalmasak tagjaink, az otthoni házimunka mel­lett sokat dolgoznak szőtteseken és hímzéseken — mondja Vincze La­josné. — Igaz, nem is keresnek rosz- szul, átlag 600—700 forintot havon­ként, de- vannak többen, akik rend­szeresen 1000 forinton felül teljesí­tenek. Harmincöt iparművészünk kap az államtól alkotódijat, havonta 150-től 500 forintig. Három szövetke­zeti tagunk van olyan, aki a »Nép­művészet mestere«. (Dér nénit Bé­tán az idén tisztelték meg ezzel a címmel.) Tervezéseiket — melyek a hagyományos népi motívumok kü­lönféle alkalmazásával készülnek — átadják a többieknek elkészítés vé­gett és ez is jelentősen segíti a mű­vészeti fejlődést. — ­— A »Kiváló Szövetkezet«-i cím elnyerése alkalmából további jó munkát, sikereket kívánunk a Decsi Háziipari Szövetkezet tagjainak. SOMI BENJAM1NNÊ A gyönki gimnázium Zalka Máté KISZ-szervezete legutóbbi gyűlésén beszéltük meg a tanácsválasztással kapcsolatos teendőket. A járási vb. ülésén a gimnázium KISZ-szervezete azt a szép feladatot kapta, hogy a vá­lasztókat kultúrműsorral szórakoz­tassa. Ezenkívül a szavazóhelyiségek dekorálását is elvállaltuk. Hogy a feladatot jól megoldhassuk, az órák közötti szünetekben mozgalmi dalo­kat tanulunk. A műsor szereplői a népi táncosok és a szavalok minden percet kihasználva már most tanul­ják a szerepüket. A gimnáziumban 10 új választó van. A KISZ vezetősége külön foglalkozik ezekkel a tagokkal. A tíz diákválasztó együtt fog elmenni szavazni, a kultúrgárda pedig a vá­lasztás napján színvonalas műsorral fogja szórakoztatni a község lakossá­gát. A közeljövőben fogjuk birtokunkba venni az újjáépített gimnázium egyik földszinti termét, amit igazgatónk klubszobának szánt. A helyiség be­rendezése okoz problémát, mivel az alapszervezetünknek nincsen annyi pénze, hogy bútort vásároljon, a gimnázium által rendelt asztalok és székek pedig még nem érkeztek meg. Ezen a problémán egyelőre kölcsön- bútorokkal akarunk segíteni. A gyönki társadalmi szervek esetleg el­fekvő asztalait és székeit szeretnénk kölcsönkérni, amíg a rendeles meg nem érkezik. ízlésesen szeretnénk be­rendezni a termet. Függönyökkel és szőnyegekkel látjuk el, hogy minél otthonosabbá, vonzóbbá tegyük ezt a helyet, amelynek célja a mi szórakoz­tatásunk. A pénzt munkával fogjuk előteremteni. Ha terveink sikerülnek, gimnáziu­munk tanulói ifjúságának szórakozási lehetőségét tudjuk biztosítani es az ifjúság tömörítésével a politikai ne­velést jobban tudjuk megszervezni.; Zsemlye Laszlo I A SZÖVOSZ Igazgatóságának, va­lamint a KISZ Központi Bizottságá­nak együttes határozata alapján a gyönki járás KISZ VB. és a Fölclmű- vesszövetkezetek Járási Központja folyó hó 20-án közös igazgatósági gyűlésen tárgyalta az ifjúsági szövet­kezetek létrehozásának kérdését. A közös értekezleten elmondották a földművesszövetkezetek ügyvezetői tapasztalataikat, s kifejtették azt. hogy járásunk területén megvannak az adottságok egyes szakcsoportok 'létrehozására. A járási KISZ VB-nek 'felajánlották a segítségüket, s kon­krét javaslattal éltek, hogy járásunk (területén hol, milyen ifjúsági szak­csoportot, illetve ifjúsági termelőszö­vetkezetet lehet létrehozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom