Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-17 / 245. szám
7 1958 október 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 fl dombóvári kulturális helyzet a párt művelődéspolitikai irányelveinek tükrében HÍREK Pártunk művelődéspolitikai irányelvei hosszú időre megszabták a tennivalót a tudomány, művészetek, köznevelés és népművelés területén. Több helyen történt már kezdeményezés az irányelvek feldolgozására, gyakorlatban való alkalmazására. Ezek a kezdeményezések azonban még csak az első és nem is elég tervszerű lépéseknek tekinthetők. Dombóvár kulturális életében is tapasztalható, hogy a népművelés munkásai és a pedagógusok figyelmet szentelnek az irányelvek célkitűzéseinek, foglalkoztatják őket a megvalósítás módszerei. A munka azonban még nem egységes, nem mozgósítanak minden erőt megvalósításukra, éppen ezért a község kulturális helyzetében lényeges, nagyarányú javulásról egyelőre nem beszélhetünk. A községben, mint mindenütt — a kulturális élet központja a járási művelődési ház. Rendszeresen tartanak színielőadásokat, különböző színházak vendégszereplésével. A színielőadások iránt az érdeklődés számottevő. Sajnos azonban ez elsősorban csak az operettre és a köny- nyű műfajra vonatkozik. Nemrégiben értekezletre . hívták össze a járás községeiből a népművelési ügyvezetőket és kultúrotthon igazgatókat. Az értekezlet — nagyon helyesen — azt tűzte ki célul, -hogy mindenütt megerősítsék a materialista, szocialista nevelés érdekében folytatott munkát és a művészeti tevékenységet alárendeljék az eszmei, világnézeti nevelésnek. A járási művelődési házban az ismeretterjesztés a különböző szakkörökben, tanfolyamokban történik. Emellett azonban a község iskoláiban megszervezték a „Szülők főiskolájáét, ahol nevelési, erkölcsi kérdésekről hangzanak el előadások. A járási művelődési ház munkaterve is a szocialista nevelés megerősítését hangsúlyozza. Ugyanakkor számos olyan tényező is jellemzi a népművelés területét, amely akadályozza, nehezíti a munka kibontakozását. Tekintsünk el a részletkérdésektől, csak a legfontosabbat nézzük. Hiányzik az egység, amely csak egységes terv, egységes irányítás eredményeképpen jöhet létre. Bajok vannak a műsorpolitikában. A színházak műsorpolitikája köztudomásúlag sok kívánnivalót hagy maga után. A rossz, vagy nemkívánatos darabok bemutatása rombolja a közízlést, helytelenül formálja az emberek gondolkodásmódját. A kultúrház — igaz, nem túl sokat tehet — semmit nem is szándékozik tenni e helyzet megváltoztatása érdekében. A kultúrház hivatkozva régebbi tapasztalatokra, semmit nem tesz annak érdekében, hogy jó műkedvelő-mozgalom bontakozzék ki, sőt úgy érezni, a községben működő, a kultúrházon kívülálló műkedvelő együttesek irányítása is kicsúszott kezéből. Az, hogy milyen egy község, vagy város kulturális helyzete, nem kis mértékben a pedagógusok aktivitáRendőrségi felhívás 1958. október 10-én a Sióból egy kb. 160 cm magas, 50—60 év közötti női hullát fogtak ki. Haja erősen őszes, fonott, korttyba tűzve. Az arcán jobboldalt a füle alatt lencsényi anyajegy. Felső és alsó ajkán őszes bajusz, illetve szakálkinövés figyelhető meg. Ruházata sötétszínű kendő, kékesszínű ing, flanell blúz, fekete kötött pulóver, egy világos és három sötétszínű szoknya, sötétkék vászon félkötény, lábain fekete hosszűszárú harisnya, fekete kötött tutyi. A rendőrség felkéri mindazokat a személyeket, akik az ismeretlen női hulla személyazonosságával kapcsolatban bármit is tudnak, azt közöljék a legközelebbi rendőrőrssel. sától függ. Mi a helyzet ezen a területen? Vannak jó és rossz tapasztalatok is. Több nevelő iskolai munkáján kívül, társadalmi tevékenységet is folytat. A járási pártbizottság által létrehozott előadói munkaközösségben rendszeresen nyolc nevelő dolgozik. A Népek Barátsági Hónapja keretében számos nevelő tartott előadást a járás községeiben és a járási székhelyeken is. A kulturális tervek kidolgozásában többen részt vesznek. Ez a szám azonban a nevelők összlétszámúhoz viszonyítva meglehetősen kevés. A zöm kívül marad a társadalmi munkán, de — talán nem túlzás — a társadalmi életen is. Minden bizonnyal világnézeti okokra is visszavezethető ez a távolmaradás, de nem kis mértékben közrejátszik az is, hogy akit nem bízunk meg munkával, az nem is dolgozik. Sokan úgy vélik, hogy a társadalmi munka a funkcionáriusok, vezetők dolga csupán. Pedig a község felvirágzása nem csak a vezetők ügye. Ha nemcsak várjuk, hogy az emberek társadalmi munkára jelentkezzenek, hanem hívjuk is őket, bizonyára számosán kapcsolódnak be olyanok is, akik eddig távol maradtak. A munka közben maguk is nevelődnek, világnézetük tisztázódik s közben segítenek mások felfogását is megváltoztatni. A dombóvári helyzet vázlatos — hiszen egy cikk ennél többre nem is vállalkozhat — felrajzolása után, szólni kell arról is, mi látszik a legfontosabbnak, legsürgősebb teendőnek, hogy a jó kezdeményezések minél előbb és minél szélesebben kibontakozhassanak? Mindenekelőtt a párt és állami irányítás további megerősítésére van szükség. A járási pártbizottság már eddig is jelentős segítséget nyújtott az elvi, eszmei kérdések tisztázásában. Munkatársai már több helyen tartottak — és fognak tartani — előadást a művelődéspolitikai irányelvekről s arról, mi a teendő az irányelvek tükrében Dom- bóvárott. De az is szükséges, hogy a párt és/ állami vezető szervek dolgozzák ki nagy vonalakban, elvi alapokon a község kulturális élete megjavításának programját. Ennek a széleskörű, elvi alapokon T^is völgy katlanban fekvő, sok- ^ nemzetiségű község Pári, gyönyörű erdőkoszorú övezi a kis falut. Vasárnap este sötétedés után, úgy hét óra körül lassan gyülekezni kezdenek a Kiss utcai 19. számú választókörzet területén lakó dolgozó parasztok, hogy megbeszéljék, ki képviselje őket a községi tanácsban. A jelölőgyűlést Pech István dolgozó paraszt nagyportájú, tágas házában tartják. (Mikor a szomszédjánál — ahova szervezték az összejövetelt — megbetegedett a kislány, kérte, tartsák azt meg nála, szívesen látja a gyűlés résztvevőit.) Kevéssel hét óra után Bálint Jó- zsefné (felvidéki telepesek, a 207. számú házban) azt mondja a férjének: »No, gyere apjuk, menjünk. Tudod, hogy én soha nem voltam még gyűlésen, de máma elmegyek, mert most már az asszonyoknak is jobban van joguk.« Elindultak hát mind a ketten Pechékhez, ahol már többen is voltak. Felvidéki telepesek, németajkúak, székely telepesek vegyesen, a körzetet alkotó nyolc házból tizenketten jelentek meg ott. Kezdődik a jelölőgyűlés, rátérnek a tárgyra. Dolák József az erdőgazdaság kocsisa mindjárt elsőnek javaslatot tesz. »Én azt mondom, jenyugvó programnak figyelembevételével az egyes népművelési területek készítsenek konkrét, gyakorlati tervet. A gyakorlati tevékenységnek az ellenőrzése természetesen továbbra sem elhanyagolható feladat. Meg kell teremteni az egységes elvi irányítás mellett a gyakorlati munka egységes irányítását is. A gyakorlati munka irányítására a járási művelődési ház hivatott. Ezt eddig nem tette meg, a jövőben legfontosabb feladata kell, hogy legyen. Ha világos, a község felvirágoztatását célul tűző és lehetővé tevő tervet fúrunk a község dolgozói elé, s annak megvalósításához segítségül hívunk széles tömegeket, a segítség nem marad el a pedagógusok, de a munkások és dolgozó parasztok részéről sem. Sokszor elmondtuk és mondjuk ma is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében fontos szerepük van az agrár szakembereknek, különösen azoknak> akik szocialista nagy üzemünkben dolgoznak. Mindenki számára érthető módon be kell bizo- nyítaniok, hogy a nagyüzem több termelésre képes, mint a kisparcella, hogy a nagyüzem gazdái — nevezetesen a termelőszövetkezetek tagjai — jobban élnek, mint az egyéni parasztok. Az egyéni gazdák túlnyomó többsége azt ma már elismeri, hogy az állami gazdaságokban sokkal többet termelnek, mint ők. De azzal gyakran vitába szállnak, hogy a termelőszövetkezeti tagok egy része ma még szegényebb, mint a közepes és jól gazdálkodó középparaszt. Ebben van igazság. A Ger- jeni Állami Gazdaság kommunistái, pártonkívüli agrárszakemberei ennek okát abban látják, hogy egyik, másik termelőszövetkezetben nincs elméletileg képzett és a nagyüzemi gazdálkodásban jártas szakvezető. Ezt állapították meg a pártszervezet löljük tanácstagnak Pelez János utcámkbéli kisparasztot, aki az 1954- es tanácsválasztások óta jól képvisel bennünket a tanácsban. Bíznak beinne az emberek. Szeretném, ha ezután is úgy dolgozna, hogy megérdemelje bizalmunkat.« Többen helyeselnek, mondják, hogy jóra való, jó dolgos, becsületes ember Pelez János Egyikük azért ajánlja, mert szorgalmasan részt vesz a tanácsi munkában, a másik választópolgár, Dóczi András felvidéki telepes szerint is megérdemli a bizalmat, egyetért a javaslattal ő is. Hiába szerénykedik és szabadkozik Pelez János bácsi, a résztvevők valameny- nyien rászavaznak, megválasztják tanácstagjelöltnek, a jelölőgyűlésen résztvevő németajkúak, és telepesek is mindnyájan bizalmukat fejezik ki iránta szavazatukkal is. H házigazda, Pech bácsi min- denkit megkínál 1—1 pohárka saját termésű újborral, mielőtt szétszélednének. Többen még utána is maradnak, elbeszélgetnek, majd jóval 10 óra után jó hangulatban el- szélednek. Hazafelé elbeszélgetnek arról, hogy Pelez János bácsi személyében jól választottak, mert ő sokat fáradozik a közért, nagy élet- tapasztalattal bíró ember és — töb— Az Óra és Ékszerbolt átalakítását a közeljövőben megkezdik Szék szárdon. Az üzlet az OFOTÉRT vol; helyiségével bővül, s így tágasabb lesz, megszűnik a túlzsúfoltsága. — A felszabadulás előtt Tevelen nem volt olyan egyén, aki motorkerékpárral rendelkezett volna. Manapság viszont nem kevesebb, mint 50 motorkerékpáriulajdonos van a községben. — A gyermekek étkeztetésére, a bölcsőde fenntartására Bonyhádon egy év alatt 270 000 forintot fordítanak a szülők hozzájárulásán felül. — Halasi Istvánt az október 7-i közgyűlésen vették fel tagnak a pári Béke Termelőszövetkezetbe, azóta eddig még minden nap ott volt a közös munkában. Aláírta már a belépési nyilatkozatot Dóczé István hat holdas dolgozó paraszt is, aki az ellenforradalmat. követően lépett ki a szövetkezetből. legutóbbi taggyűlésén és ezt bizonyítja a gyakorlat is. A gerjeni, a Fadd—Várszeg pusztai és a duna- szentgyörgyi termelőszövetkezetekben (ezek határosak a Gerjeni Állami Gazdasággal) nincs agronómus. Jelenleg az a helyzet, hogy a nélkülözött agronómus munkája kedvezőtlenül mutatkozik a gazdálkodásban. És mivel a párt, a munkásosztály azt várja a Gerjeni Állami Gazdaság szakembereitől is, hogy a maguk módján járuljanak hozzá a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, ennek érdekében a következő javaslatot dolgozták ki a gazdaság kommunistái. Azokban a tsz-ekben, ahol nincs agronómus és » tsz gazdasága határos az állami gazdasággal, második állásként engedjék elvállalni a termelőszövetkezet szakirányítását, az állami gazdaság legjobb szakembereinek. Vagyis Maul János, az állami gazdaság főagronómusa egyben a gerjeni Rákóczi Tsz-nek is agronómusa lenne. Természetesen nem ingyen. A gazdasági év elején a szakember és a termelőszövetkezet szerződést ben mondják — bíznak abban, hogy úgy mint eddig, ezután is jól fogja képviselni körzete lakosait a tanácsban nemzetiségre való tekintet nélkül. * V) ápezi József v. b. elnök kér* désünkre válaszolva elmond ja, hogy a csaknem 1500 lelket számláló Pári község lakosainak mintegy 60—65 százaléka őslakos, a többiek telepesek. Az eddigi jelölések is ennek megfelelőek’ A lakosság az eddig megtartott 26 jelölőgyűlésen tíz németajkút, hét felvidéki és több székely telepest választott meg tanácstagjelöltnek. Több körzetben a telepesek és németajkúak közösen választottak német tanácstag jelöltet. A régi, jól dolgozó tanácstagok közül így ismét jelölték Wéber Györgyöt, ifjú Rauch Jánost, Lehr Jánost, Hóhner Józsefet és másokat, akikben bíznak, akik bírják a lakosság bizalmát és megválasztásuk esetén ezután is segítik majd a tanács munkáját, nemcsak úgy mint a németajkú dolgozó parasztok, hanem mint a falu különböző nemzetiségű dolgozó parasztjainak — választóinak — megbizottai is. — A tűzveszély megelőzéséről 18 községben mintegy 3000 ember részére tartottak propagandaelőadást a megyei tűzoltó-alosztály előadói. — Szeptember hónapra felhasználásra tervezett üzemanyag — sz(én és pakura — 11,3 százalékát megtakarították a dombóvári fűtőházban: — Nőtanácskozásokat tartanak a hónap második felében a mezőgazda- sági üzemekben. A tanácskozásokat — amelyek a nőbizottságok, a nők munkájával foglalkoznak — a MEDOSZ szervezi. — A fejési átlag 12,4 literre emelkedett a bogyiszlói Uj Élet Termelő- szövetkezet tehenészetében. A tejhozam emelkedését megfelelő etetéssel zootechnikai módszerekkel érték el. — A kukoricaszárat is letakarították a földekről a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben, közben befejezték már a cukorrépa szedését és szállítását is. kötne. Megállapodnának abban, hogy a termelőszövetkezet az agro- nómusnak fizet havonta maximálisan 400—500 forintot. (Ezt szó szerint így javasolták az állami gazdaság kommunistái.) Ezért az agronómus köteles lenne elvégezni a szak- irányítást, felelősséggel tartozna a tervszerű gazdálkodásért minden vonatkozásban. Ezt a szövetkezet tagjai minden időben számonkér- hetnék. A javaslat kimondja, hogy egyáltalán nem a pénzen, a pénz összegén van a hangsúly, hanem a módszeren. A gerjeni kommunistáknak, a szakembereknek ugyanis az a gyakorlati tapasztalata, hogy a sok tekintetben gyümölcsöző patronáló mozgalom nem alkalmas arra, hogy az állami gazdaság egyik, vagy másik műszaki vezetője nap mint nap beleszóljon a szövetkezet gazdálkodásába, pénzgazdálkodásába, a szervezésbe. De ha a termelőszövetkezet fizetett alkalmazottja lesz, akkor joga, sőt kötelessége lesz a közgyűlés előtt azt mondani, hogy ennyi munkát szerződjenek le a gépállomással, ennyi műtrágyát hordjanak ki egy holdra, ennyiféle és fajta növényt termeljenek stb. A tsz-tagoknak viszont joguk van megkövetelni az agronómustól, hogy minden hétre kidolgozza a munkák ütemtervét, összeállítsa a takarmány-szabványt és időnként ellenőrizze, hogy milyen munkát végez a gépállomás. Ez a javaslata, elképzelése a Gerjeni Állami Gazdaság kommunistáinak, pártonkívüli szakembereinek. Ezt részletesen kidolgozva el is küldték a járási pártbizottságnak, körülbelül egy hónappal ezelőtt. De ezideig még nem kaptak választ arra vonatkozólag, hogy javaslatuk elfogadható-e. Szerintünk igen. Érdemes lenne megfontolás tárgyává tenni, hogy a fentebb említett elgondolás ideiglenesen, valóban szolgálná-e a termelő- szövetkezetek terméseredményeinek fokozását, gazdálkodásuk színvonalának emelését. Ismét hangsúlyozzuk, hogy szerintünk igen. Sőt, ha az illetékesek a javaslatot elfogadják, ez a módszer ideiglenesen esetleg kettős célt tud szolgálni. Egyrészt máról-holnapra azokban a tsz-ekben is lenne agronómus, ahol jelenleg nincs. Másrészt pedig olyan agronómus lenne ezekben a tsz-ekben, akinek öt—hat, sőt tízéves gyakorlati tapasztalata van a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban. S mert ezt önként vállalják, egész biztos munkájuknak rövid időn belül eredménye lenne. Somi Benjáminná Dorogi Erzsébet OG0GOOGGOGG0GGÖG0OOOOGGGOGGGGGGOGOOOGGOGOGOGOOQGV Feltétlenül keresse fel ÉffiláT ^EiH Vásárlátogatóknak löStÜl 50 százalékos vasúti október 18 és 19-én a dunaföldvári ^ya|. és kirakodóvásárt menetdíjkedvezmény GOOQOO<iXDGXDOOGGGXDO0GOGGQQOOGGXDœoœGœ0OGG)GGOœGXD©OœGGXI)0GXD0OOOGGOGOGGœGOOOOGOO0GœG)Oœe)œGOœOOG©GQOOœO(DOœœQQO0GQe)OÔGOOO Németajkúak, felvidékiek, székelyek a pári tanácstagielöltek között K. Balog János Letenyei György A Gerjeni A. G. kommunistáinak javaslata a termelőszövetkezetek terméseredményeinek fokozása érdekében
