Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-17 / 219. szám

1958. szeptember 17.

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG

5

Egy pártonkívüli igazgató

A JÓ EMBER

„ .hazánkban a párttisztség kivételével minden közfunkciót — legyen az társadalmi, vagy állami — ... pártonkívüli is betölthet.”

(Idézet az MSZMP 1957. júniusi értekezletének határozatából.)

Mikor első ízben kerestem őt-, érdeklődtem afelől, megjöttí-e már Budapestről — ahol a kiállítás előtti napokban az állatok versenybírálatát végző bizottság tagjaként működött — többen is feleltek egyszerre. — Egész biztosan nem jött meg, mert akkor már itt lenne, (reggel 8 óra tájban történt) nem is tudna nyugodni, hajnalban szokta megkezdeni a munkát. — Egyik dolgozó még megjegyezte. — Én nem tudom mikor alszik, mennyit pihen, mert már találkoztam vele este 10 órakor és éjfél után 2 órakor is kint a munkahelyeken.

Napbarnított arcú, dereshajú, határozott fellépésű, nagy élettapasztalattal bíró, megfontolt ember Czapári László, a Középhidvé- gi Kísérleti Gazdaság igazgatója. Korát nézve nem fiatal már, de hallatlan nagy munkabírással sok fiatalt „lepipálva” frissességgel, mozgékonysággal, lendülettel dolgozik. Hogy milyen eredménnyel? Mióta ő vezeti a gazdaságot — 1951 — nemcsak hogy nem volt ráfizetés, hanem kilenc millió forint jövedelmet hozott az a népgazdaságnak. Az 1955. évi mező- gazdasági kiállításon kukoricájuk és rozsuk nagydíjat kapott. Az idén is versenyben vannak a búza és kukoricatermés növelése, javítása terén. Ők aztán bebizonyították, az idén is a nagyüzemi gazdaság fölényét és nem is akárhogyan! Búzából 600 holdnyi területen 13,7 mázsa holdanként! átlagot termeltek, pontosan kétszer- annyit, mint a gazdaság földjei melletti egyéni parasztok. (A megyében 10,8 mázsás átlagtermést ért el az utánuk legtöbbet termelő kajmádi és sárközi állami gazdaság.) Állattenyésztésben versenyben vannak „a legtöbb tejet termelő tehenészet” megtisztelő címéért. Jelenleg ebben országosan a harmadik helyezést érték el. . Különféle kísérleteket végeznek a takarmányozás és a talajerőpótlás terén. Ezek országos viszonylatban is jelentősek. Czapári elvtárs dolgozta ki a zöldtrágyázás új agrotechnikai módszereit, amit tőle 1953-ban újításként el is fogadtak és azóta alkalmaznak megyénkben. Szép eredmények, beszédes számok ezek. De sokszor feküdt le éjfélkor és kelt fel

A varsádi Petőfi Termelőszövetkezet az év tavaszán alakult. A szövetkezett parasztok akkor úgy határoztak, hogy csak a takarmány betakarítása után létesítenek közös állatállományt. A gabona betakarítás és a takarmány betakarítás egy részé megtörtént. Ezért ismét szóba került a közös állatállomány létesítése. A szövetkezet elnöke a múlt héten adta be a kérvényt a községi tanácshoz, amelyben kérte, hogy az üresen álló istállóépületet a szövetkezet részére utalják ki. Egyúttal mindjárt három szövetkezeti tagi bevitte a közösbe az eddig háztáji gazdaságban tartott) lovakat. Eltervezték már, hogy elsőnek szarvasmarha állományt létesítenek, egyenlőre hat tehenet vesznek. S, ha majd a szövetkezet taglétszáma növekedik, létesítenek sertésállományt is. Érdemes még a szövetkezettel kapcsolatban megemlíteni, hogy az idén kiváló lucernamag termés volt a közösben. Tizenhárom holdon szerződésesen termelt lucerna 25 mázsa magot termelt. Ebből a szövetkezet szerényen számítva is 75 000 forintot kap. Ennek egy részét már szintén a közös gazdaság gyarapítására fordítják. Főleg a közös állatállomány létesítésére. Ezen kívül termel a szövetkezet

hajnalban ez az őszhajú igazgató, amíg elérték, hogy ilyen eredményekről számolhatnak be!

Mikor megkérdezem tőle, minek tulajdonítja ezeket a szép eredményeket, elmosolyodik és kis hallgatás után szerényen így válaszol: — A dolgozók támogattak bennünket, mellénk álltak. Jelentősnek tartom, hogy a párt is mindig segített az emberek nevelésében, segített a vezetésben. — Tény, hogy náluk megvan és jól összeszokott az állandó munkáskollektíva, a törzsgárda. Megteremtették a jó munkafeltételeket, a dolgozók szociális és kulturális életkörülményei jók. Jártamban, keltemben, mindenütt azt tapasztaltam, hogy nagyra becsülik, szeretik a munkások az igazgatót. De ne higyje senki azt, hogy ez valamiféle elnézésnek, népszerűséghaj hászásnak a következménye! Elmondják a dolgozók, igaz, hogy a fegyelmet, a rendet megkövetelik tőlük, de soha nincs bezárva előttük az igazgató ajtaja, ott mindig meghallgatják őket és az emberség, segítőszándék jellemzi Czapári elvtársat. Különösen hangsúlyozzák azt, hogy nála mindig a gazdaság érdekei az elsők. Az ellenforradalom idején is helyén volt mindig, mint pártonkívüli vezető jól helytállt. Éjjelente is kint járt a „pusztában”, mindenütt ott volt, vigyázott fel ne törjék a raktárakat, a kommunistákkal együtt csitította, csillapította a „hőbörgőket”, nagyszá- júakat. Pedig őt is igyekeztek megijeszteni az ellenforradalmárok, nem is akárhogyan. Egy ízben — mikor csak az igazgató tartózkodott az előszobában — belőttek oda, szerencsére nem érte őt a golyó. Máskor pedig egy súlyos vasdarabot dobtak be az üvegezett ajtón keresztül az irodába, ahol ő tartózkodott. Nem sikerült a zavarkeltés, helyén maradt és bátran dolgozott.

Érték pedig őt is sérelmek régebben, amíg meg nem ismerték, tapasztalt bizalmatlanságot is. De ő — mint mondja — bízott abban, hogy rendeződik, tudta, hogy csak az egyes emberek véleménye, de a párt, a felsőbb vezetőség támogatja őt munkájában. És hogy ez mennyire így van, bizonyíték erre, hogy már két ízben is kapott kormánykitüntetést, az egyiket még 1953-ban, a másikat a napokban és most már a „Munka- érdemrend” és a „Munkaérdemérem” boldog birtokosa.

Sokat dolgozik a gazdaságon kívül is Czapári elvtárs. Mint országos szaktekintély eljár a küszerződéses kukoricát is, ami szintén kielégítő termést ígér, rövidesen megkezdik ennek a betakarítását is.

Több mint három évtizedes múltra tekint vissza a szekszárdi selyemtenyésztéstörténeti múzeum. A három évtized alatt a látogatók tízezrei ismerkedtek meg a selyemtenyésztés történetével, hagyományaival, s számosán éppen a múzeum megtekintése után kaptak kedvet a selyemhernyótenyésztésre. A múzeum gazdag gyűjteménye, szemléltető anyaga az országban páratlanul áll. A múzeum hosszú fennállási ideje alatt gyarapodott az anyagokban, s ma már — bár egy világháború elmúlt — a régi gyűjteményhez hasonló berendezés szolgálja az ismeretterjesztést, hírnevet szerezve városunknak, megyénknek. A múzeum látogatási könyvében csak‘ elismerő s dicsérő nyilatkozatokat találni, a számos külföldi látogató bejegyzése pedig arról tanúskodik,

lönböző kísérleti gazdaságokba tapasztalatcsere és kísérleti eredményeik ismertetése céljából. A környező községekben — így Tem- gelicen, Tolnán, Kölesden — előadásokat tartott a gazdakörökben, patronálja a tengelici Petőfi Tsz-t, szakmai tanácsokkal segíti, stb.

Ilyen ember Czapári László, vagy ahogyan a gazdaságban őt nevezik, a „Laci bácsi”. Kitüntetése alkalmából jó egészséget kívánunk Czapári elv(ársnak, hogy nagy szaktudását, tapasztalatait népünk javára még sokáig gyü- mölcsöztethesse.

Somi Benjaminné

78 millió forintot sorsolnak ki a békekölcsön-húzáson

Az Országos Takarékpénztár a soron következő békekölcsön sorsolásokat szeptember 27-én és 28-án Budapesten tartja. Ezúttal az I., az V. és a VI. békekölcsönt sorsolják. A kétnapos húzáson 278 000 kötvényre összesen 78 millió forint nyereményt sorsolnak ki.

Az I. békekölcsönből 18 millió forint, az V. békekölcsönből 24 millió forint, a VI. békekölcsönből pedig 36 millió forint nyeremény jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak.

A gazdagnak Ígérkező 1958—59. évi szekszárdi hangversenyidény Mozart: Figaro házassága című operája hangversenyszerű bemutatásával indul a jövő hét hétfőjén.

Szerte az országban, így Pécsett is igen nagy hiányát érezték a Gördülő Opera előadásai beszüntetésének. Éppen ezért pécsi zenei körök lépéseket tettek önálló operatársulat megszervezésére. Egy ideig úgy volt, hogy sikerül is majd megvalósítani a tervet és ezen felbuzdulva hozzá is láttak a munkához és betanulták Mozart: Figaro házassága című operáját. Később azonban mégis le kellett mondaniok a pécsieknek az önálló operatársulat megszervezéséről.

Tehát a pécsi önálló operatársulat megvalósulása reményének köszönhetjük a hétfői előadást, amelyen a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Zene művészeti Szakiskola művészei hangversenyszerű előadásban, díszletek és kosztüm nélkül mutatják Be a közkedvelt Mozart operát. Az előadásban a teljes operát hallhatjuk és szövegmondó hidalja majd át az egyes áriák közti cselekményt.

A szereposztás a következő lesz: Gróf Almaviva: dr Farkas Imre, Ro- sina, a neje: Rögöz Eszter, Figaró, borbély: dr Meláth Ottó, Suzanne,

hogy a szekszárdi múzeum híre túljutott az ország határain is.

De mindezek a szép emlékek, dicséretek már csak a múlté. Ugyanis a napokban meglátogattuk a múzeumot. Ott már leszerelték a szemléltető eszközöket. Megkezdték elcsomagolni a muzeális értékeket: megszüntetik a múzeumot!

A múzeum megszüntetése pedig úgy kezdődött, hogy a Herbária Országos Gyógynövény és Selyem- gubóforgalmi Szövetkezeti Központ utasította szekszárdi üzemének vezetőit, hogy hurcolják ki a múzeumi anyagokat, vitrineket a raktárakba, arra nincs szükség, mert „nemes” cél érdekében veszik igénybe a helyiséget. Már azt is jelezték, hogy két vagonnyi gyógynövényt útnak indítottak Szekszárdra.

Tehát meg kell elégednünk azA Jó Ember annyira jóságos, megértő és együttérző, hogy nevét csak nagy betűkkel szabad leírni, s alkalmasint megérdemelné, hogy már életében utcát nevezzenek el róla. Mert nem úgy jó, mint a legtöbben, akik csak szavalnak a jóságról, ő tettekkel is bizonyítja ezt s ha felebarátai üdvéről, boldogságáról van szó, nem fukarkodik a segítséggel. Persze a jó elnyeri a jutalmát, ami helyénvaló is. Lám a Jó Ember most házat épített magának, takaros kis családi házat s azt a takaros kis lakást, amit annak idején kapott, két szobával és összkomforttal, most felajánlja a szűkölködőknek, ami újabb bizonysága jóságának. Ö, a Jó Ember nem olyan, mint azok a lelketlen üzérek, akikről esetenként a napilapok is beszámolnak, akik miután felépítették házukat, korábbi lakásukat gáládul áruba bocsátják s becstelen üzér módjára nem annak adják el, aki legjobban rá lenne szorulva, hanem annak, aki a legtöbbet ígéri érte. A Jó Ember nem ilyen. Ö — becsület szavamra mondom — ingyért, minden ellenszolgáltatás nélkül adja át a szép kétszobás lakását, amiért egy árva fillért el nem fogadna, mert az csorbát ejtene jóságán.

A Jó Ember persze nem azért •jó, hogy megelégednék a lakás

zal, hogy ezentúl a múzeumi ér tékek szemlélése helyett majd zsákvászonba préselt gyógynövény bálákat mutogatnak az iskolásoknak. Megelégedhetünk azzal, hogyha eljönnek ismét a pilis- vörösvári kisdiákok mintegy nyolcvanan és csak a gyógynövény bálákat mutogassuk? Nem: Hogy a raktárt nem fogják berendezni a múzeumban az még nem biztos, de hogy még lehet intézkedni ebben az ügyben az biztos. És úgy gondoljuk, hogy a Tolna megyei tanács illetékes szer vei, megtalálják a módját, hogy elvegyék kedvüket az olyan szerveknek, amelyek múzeumokat raktárrá akarnak átalakítani!

A múzeumot nem tudjuk megmenteni, de a szerkesztőséghez küldött javaslatokat szívesen tolmácsoljuk az illetékes szervekhez.

(P)

egyszerű átadásával. Nem, a Jó Ember annak utána is kiterjeszti áldásos1, jóságát az emberiségre, vggy legalább is egy töredékére. Nem engedi meg, a világért sem engedné meg, hogy az új lakó, ez a szerencsétlen pária a csupasz falak közé költözzék, rögtön bútort is ad neki. Azt viszont a Jó Embertől sem lehet kívánni, hogy a bútorért ne számítson fel semmit. A lakás ingyen van, a szekrény ára 15 000, azaz tizenötezer forint. Tessék megnézni, príma munka, keményfa, jobbat képzelni sem lehetne, a bolondnak is megéri. Ha az illetőnek van már szekrénye, a Jó Ember nem jön zavarba, mert tudnunk kell, hogy dk igazi jóság előrelátó is, de mennyire! Menynyire szebbé, otthonosabbá teszi a lakást például egy szép váza, egy szép, régi váza, ami már félig muzeális érték, igazi ritkaság! S hozzá még egy háromlábú hokedli, aminek azért van csak három lába, mert így ritkább. Elvégre négylábú hokedlije mindenkinek lehet. Az ára? Igazán csekélység. Ráadásul egy kitömött mókussal, ami szebbé, emberibbé teszi az életet, mindössze tizenötezer forint. Sok egy kicsit? De a lakást azt ingyen adja, azért a világért sem fogadna el egy fillért sem!

(cs)

Hétfőn este 7 árai kezdettel

Szekszárdim a volt megyeháza nagytermében

Mozart: Figaro házassága című operájának előadása

HÍREK

— A decsi Petőfi Termelőszövetkezeti csoport tagjai javában szedik a burgonyát és megkezdték a kukorica törését is.

— A társadalmi munkával készült tantermek részére az idén hat teljes tantermi bútorzatot tudnak biztosítani állami beruházásból. A többi tantermek bútorzatát a használt bútorok átcsoportosításával biztosítják.

— A politikai oktatást a téli időszakra most szervezik a dombóvári járás KISZ-szervezetei. Azt már minden KISZ-szervezetben eldöntötték, hogy milyen oktatási formában kívánnak részt venni.

— A gabona felvásárlása terén jó eredményt értek el Tolna megyében a felvásárló szervek. Az összgabona felvásárlási tervet augusztus végéig közel 120 százalékra teljesítették.

— A Szekszárdi Fiú Diákotthon szennyvíz elvezetését rövidesen megoldják. A csatornához szükséges betoncsöveket már megvásárolták és rövidesen megkezdik azok lefektetését. Erre a célra a Szekszárd városi tanács 10 000 forintot fordít a községfejlesztési alapból.

— Meggyes-puszta településének továbbfejlesztésével is foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén.

— Átmeneti megyei gyermekvédő otthon létesítését tervezik Szekszár- dcn. Tolna megye e téren eddig Baranya megyére volt utalva és ez sok nehézséget okozott. A megyei tanács végrehajtó bizottsága már foglalkozott a gyermekvédő otthonhoz szükséges anyagi fedezet biztosításával.

— Uj termelőszövetkezet működését engedélyezte a megyei tanács vég rehajtó bizottsága. Ez a termelőszövetkezet Felsőnyéken alakult augusztusban Ady néven, tizenegy családdal, mintegy 160 hold saját és tartalékterületen. Engedélyezte a végrehajtó bizottság az ugyancsak augusztusban alakult mórágyi Augusztus 20. Termelőszövetkezeti csoport működését is.

kén a hangverseny falragaszai és meghívói is. Ezen a rendezőség közli a hangversenysorozat további műsorát is. Ezek szerint a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Bátaszéki MÁV énekkar, Garay György és Kovács Dénes hegedűművészek, Hernádi Lajos zongoraművész lesznek az 1958— 59-es szekszárdi hangversenyévad vendégszereplői a szekszárdi művészeken kívül.

Még az idén közös állatállománya lesz a tavasszal alakult varsádi Petőfi Tsz-nek

Raktár less-e a múzeumból ?

— Kinek az érdeke megszüntetni az ország egyetlen selyemtenyésztéstörténeti múzeumát ? —

szobalány: Aradi Ti borné, Chérubin apród: Gerdái Mária, Bartolo, sevillai orvos: Berczelli Tibor, Marcellino kulcsárné: Pulveri Magda, Basilio

énekmester: Hotter József, Első

leány: Gere Lívia, Második leány: Kálmán Katalin.

A mű előadására Pécsett már több ízben is sor került és mindannyiszor osztatlan tetszést aratott.

Megjelentek a városban és környé— »Dolgozni megy a fiam, a lányom« címmel előadást tart Merő László gimnáziumi tanár Szekszár- don, szeptember 26-án, este hat órai kezdettel a gimnáziumban a Szülők Főiskolája keretében.

— 1710 forint jövedelmet hozott Lezsák Ferenc szakályi gazdának a 400 négyszögöl somkóró, ameiyet az idén termelt szerződéses alapon.

•— Az iskolai mulasztásokat az elmúlt tanévben a Janyapusztai és a borjádi iskolákban sikerült legjobban lecsökkenteni. Janya-pusztán 1.8> Borjúdon 2.8 volt a mulasztási átlag. Az idei évben is igyekeznek a lehetőségekhez mérten a minimálisra csökkenteni a mulasztásokat.