Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. szeptember 3. Á mentőötlet TUDOMÁNY János derékszögbe előre hajolva, fáradt mozdulatokkal fűzte ki ba­kancsát, s anélkül, hogy a beteg­ágy felé fordult volna, kérdezte: — Mit mondott az orvos? A beesett arcú, sápadt fiatal- asszony a férje felé fordulva erőt­len, rekedt hangon válaszolt: — Egy évig semmit sem lehet dolgozni. :. Egy évig ... Külön­ben, ha nem tartom be az utasí­tást, akkor másodszor már ope­rálni sem lehet a tüdőmet. Sokáig hallgattak. Amikor János lekapcsolta a villanyt, az asszony suttogó hangon ismét megszólalt: — Mi lesz veled, János? . :. Iste­nem ... Mi lesz! Hogyan boldo­gulsz egyedül a földdel? — Majd lesz valahogy, ne félj — mondta a beteget vigasztalva, s akaratlanul is mélyet sóhajtott. Az asszony köhögni kezdett, majd továbbfűzte a szót. — Ki szedi a markot utánad? Ki vezeti a lovat a szántásnál? Ki ka­pál veled? Ki viszi az ebédet utá­nad a messzi földekre? A beteg asszonynak az utolsó szavaknál elcsuklott a hangja és arcát az izzadtságszagú, vaskos párnába temetve, alig hallhatóan sírni kezdett. — Ne izgasd magad . :. Majd jó­ra fordul minden — hasított bele a férfi hangja kissé ingerülten a sö­tétségbe. — Tönkremegyünk ... Minde­nünket elvisz az orvos. Semmink sem marad, — hallatszott megint a beteg asszony sírós, remegő hangja. János nem válaszolt, a fal felé fordult és aludni próbált, végtele­nül fáradtnak érezte magát, az egész napos kapálás kimerítette. A beteg megint beszélni kezdett: — Szegény édesapám is minde­nét az orvosra költötte ... Minden kis vagyonkánk odalett, szegények lettünk, mint a templom egere ... János, te eddig nem tudtad mit je­lent egy parasztembernek, amikor az asszony kidől mellőle :. : De én... Én már kislány koromban sok mindent megtanultam. Láttam az apám vergődését. Átéltem a legnyomorúságosabb gyermekéle­tet, amit csak át lehetett élni. Ta­lán azért is jutottam ide. Te ezt nem tudod, János, ti szerencsések, egészségesek és gazdagok voltatok. A te apád húsz hold földet tudott a fiaira hagyni. De az enyém sze­gény ... Az enyém semmit nem hagyott maga után, csak az em­lékét. János lelépett az ágyról, felkap­csolta a villanyt és az asszony elé állt. A lélegzete meggyorsult az in­dulattól és elfojtott dühvei kér­dezte: — Tulajdonképpen mit akarsz? Egész éjszakán keresztül mindig a tönkremenésük szomorú históriá­ját akarod verklizni? Hát van te benned egy mákszemnyi kis jó­indulat? Az asszony szemei lázasan csil­logtak, arcára piros lázfoltok raj­A brüsszeli világkiállításon né­hány nap óta a szovjet tánc-, ének­és zeneművészet egyik legszebb, leg­gazdagabb bemutatója folyik. A Szovjetunió Szimfonikus Nagy­zenekara, az Ukrajnai Ének- és Táncegyüttes, a Georgiái Nemzeti Együttes, a Moszkvai Cirkusz és több szovjet köztársaság szólistái mutatják be tudásuk legjavát. A kiállításon emberek ezrei hemzseg­nek, hogy láthassák Popov népi táncost, s kacagó-orkánnal fogadják a szovjet artisták és bohócok nagy­szerű teljesítményeit. A georgiai együttes és a baskír zenészek bemu­tatója is igen nagy tetszést arat. A szovjet fesztivál alatt az emberi érzések egész skálája nyer művészi kifejezést és talán soha még ennyire nem éreztük a testvéri kapcsolatot a világ minden népével. A brüsszeli városháza csodálatos gótikus ormain a belga zászló mel­lett ott leng a szovjet lobogó. Időn­ként a reflektorok kékes fénye vi­zolódtak, s a beszéde még reked­tebbé változott; — Valamit tennünk kell, János. Valamit próbálnunk kell. Hát nem érzed, hogy így nem maradhat? — (Mît tegyünk hát? — kiáltotta ingerülten a férfi, s az ablak felől beáramló éjszakai levegőtől meg­borzongott. Az asszony sokáig fürkészve fi­gyelte férjének kerek, nagy arcát, s aztán minden szót lassan tagol­va, megszólalt: — Sokat gondolkoztam ezen Já­nos már a kórházban is ... Sok­sok éjszakán át, de soha nem tud­tam semmi okosat kigondolni. Ne­künk, parasztoknak, ez a sorsunk. Ha betegek vagyunk, vége min­dennek ... Mi nem úgy vagyunk, mint a tisztviselők, vagy a mun­kásemberek. Nekünk nincs SZTK- orvosunk. Nek. :. — De van! — Jánosnak dacosan villant a tekintete, s mégegyszer ismételte: — nekünk is van! Az asszony félve tekintett rá és hitetlenkedve kérdezte: — Hogy volna? János közel lépett az ágyhoz és megcsókolta a beteg asszony hom­lokát. A tekintetéből elevenség, életöröm sugárzott a beteg felé & szinte ömlött belőle a szó. — Holnaptól kezdve mi is SZTK- tagok leszünk. A marokszedés, a kapálás, az ebédhordás, meg a föld pedig ezentúl nem fog neked semmi, de semmi gondot sem okozni. Meg fogsz gyógyulni, mert Vízszintes: 1. Dante világhírű mondása. 11. Nekem adja. 12. :. -. üt, meggyilkol. 13. Számok előtti rövi­dítés. 14. Oltalmaz. 15. A színészek támasza. 16. Munkáért jár. 18. An­lágítja meg az éjszakát és egy hold­béli táj furcsaságát kölcsönzi a dísz- letszerűen szép környezetnek. Itt, ahol Egmont és Álba herceg árnyait idézzük, felvillannak a georgiai tán­cosok kardjai, csodálatos szökellés­sel táncolnak az ukránok és a gyö­nyörű Izmajlova a tánc legmagasabb gyönyörűségét mutatja. Szólnak az üzbég tamburák, az azerbajdzsáni dalok lágy hangjai, a komoly zene szépségei pedig az észt vokálkvar- tett előadásában csendülnek fel. A kosztümök csodálatos színe, a nemzeti hangszerek különlegessége, mind a földön egymás mellett élő emberi civilizációk sokaságát és szépségét bizonyítja. Itt Brüsszel szívében megismerkedhetünk a Szovjetunió óriási birodalmával és gondolatban sok ezer kilométeres távlatokat utazhatunk be. A Szov­jetunió bemutatta a szépség egész tárházát: Az emberi érzések gazdag­ságát, a szovjet emberek energiáját és életörömét. (Az ,,Humanité”-ből.) majd nem jelent problémát sem az orvos, sem az orvosság, semmi, de semmi. — Mi ütött hozzád, János? Te nem mehetsz a városba ... Leköt a föld, te parasztnak születtél és a paraszti munkán kívül nem ér­tesz ... János az asszony szavába vá­gott: — Nem akarok városba menni és paraszt maradok. Csakhogy nem olyan paraszt, mint eddig voltam. Holnapjtól kezdve termelőszövet­kezeti tag leszek. Csend következett. Aztán az asz- szony sápadt, beesett arcán hóna­pok óta először, mosoly jelent meg. — Látod ... látod, hogy milyen is az ember, hisz erre én is gon­dolhattam volna — mondta csen­desen az asszony, s karjaival kö­zelebb vonta az örömtől kitűzése­dért férfit magához és csókot nyomott kétfelöl az arcára. Amikor János a kapcsolóhoz lé­pett, hogy újból sötétséget csinál­jon, az asszony megállította. — Várj egy pillanatra — mond­ta — és egy üveget vett elő az ágya alól. — Öntsd ki, ami ebben az üvegben van, és bocsáss meg, ne haragudj rám, de olyan borzal­masan elkeseredett voltam, hogy lúgot akartam inni. Nem láttam semmi kiutat, úgy éreztem magam, mint a mocsárba fuló ember, amíg nem hallottam a mentőötletedet. (Haypál) goi megszólítás. 19. Az Operaház tagja. 21. Libahang. 23. Legázol. 25. ő németül. 26. Finom ital. 28. Mé­hek lakása. 29. Fékezi a tüzet? 31. Francia folyó. 33. Dalolom. 35. J. Z. O. 37. 595 római számmal. 38. Mindennek van. 40. Olasz férfinév — a Bajazzó című opera egyik fő­szereplője. 43. Tóth Nándor, 44. N. O. O. 46. Szám. 47. Mennyi. 48. Szövethulladék — fordítva. 51. Francia folyó. 53. ízlel. Függőleges: 1. Schiller világhírű­vé vált mondása. 2. Nem skót. 3. Erősen. 4. Menő. 5. Állami jövede­lem. 6. Shakespeare Hamlet című drámájának egyik főalakja. 7. Föld­alatti Vasút rövidítése. 8. Lángolás, ékezethiánnyal. 9. Ritka női név. 10. Molibdén vegyjele. 16. Becézett női név. 17. Selyemáru. 19. Majdnem meleg! 20. Bányászati termék. 22. Kártyalap. 23. Schiller Ármány & szerelem című művének főszerep­lője. 24. Gounod: Faust című ope­rájának legismertebb áriája. 25. Férfinév. 27. Lárma. 30. L. G. C. 32. Nem — latinul. 34. Természetesen, ismert idegen kifejezéssel. 36. Klasz- szikus öltözetdarab. 39. össze-vissza kong! 41. Személyes névmás. 42. Kettős betű. 43. Bányafolyosó. 45. Nélkül — németül. 47. Vallás. 49. Véd. 50. Helyhatározórag. 51. Házi­állat. 52. Csont — latinul. (Csillaggal jelölt kockába kettős betű kerül!) Híres emberek nagy mondásai VII. A szovjet köztársaságok tánc- és énekfesztiválja Brüsszelben ÉS A napenergia kihasználása A világ legnagyobb naperőművét Franciaországban, ia kelet-pireneusi Odeillonban építik fel. Kohászati és vegyészeti kísérletekre szánják. Tükre 54 méter átmérőjű lesz, kapa­citása meghaladja az 1000 kilowattot. Ötvenmilliárd elektron volt Egy évvel ezelőtt a dubnai egye­sült atomkutatóintézetben üzembe­helyezték a világ legnagyobb atom­gépét, a szinkrofazotront, amelynek segítségével csakhamar sikerült a protonokat 10 milliárd elektronvolt energiára felgyorsítani. A szinkronfazotron azonban csupán a kezdet. Az elektrofizikai készülé­kek tudományos kutatóintézete, amely a szinkrofazotront alapjában kidolgozta, most új elv szerint mű­ködő, a szinkrofazotronnál még na­gyobb részecskegyorsítón dolgozik. A gyorsító szilárd fókusz-beállítása lehetővé teszi a pályájukon haladó felgyorsított részecskék vibrációjá­nak csökkentését, s ezáltal a váku­umkamra méretének nagyarányú csökkentését is. Az új gyorsító maximális ener­giája 50 milliárd elektronvolt, vagyis ötször akkora, mint a szinkrofazo- troné. Megemlítünk néhány adatot, hogy fogalmat alkothassunk az új szovjet részecskegyorsítóról. Elektromágne­sének átmérője fél kilométer, súlya körülbelül 27 ezer tonna, áramellá­tási rendszerének teljesítőképessége körülbelül 100 ezer kilowatt. Érde­kes megjegyezni, hogy a szilárd fó­kuszbeállítás új elvének alkalmazása az elektromágnes átmérőjének je­lentős nevelése ellenére (a szinkro- fazotron átmérője 72 méter) lehetővé tette az elektromágnes súlyának és áramellátó rendszerének csökkenté­sét. Parancsszóra működő elektro­nikus gép Az Ohio államban lévő Daytonból jelentik, hogy az amerikai légierő és a Remington vállalat szakemberei olyan elektronikus gépet szerkesz­tettek, amely „megért’“ 30 angol igét és végrehajtja az ezekkel az igék­kel kifejezett parancsot. így például csak annyit kell mondani a gépnek, hogy „szorozz!” és a gép elvégzi a kívánt szorzást. Villany-szélkakas Aachen város és környéke lakói nemsokára állandóan 'tájékozódhat­nak az időjárás ^'mzásáról. A pálya udvar 40 méter magas tornyára vil- lany-szélkakast szerelnek fel, amely fénycsöveivel, a csövek különböző színeivel és keringési irányával adja tudtára majd a környéknek az aacheni meteorológiai intézet prog­nózisát. Ha a fény a csövekben fe­lülről lefelé fut, rossz idő, ha alul­ról felfelé fut, jó idő várható. Ha a csövek határozott időközökben tel­jesen kivilágosodnak, úgy tartós jó- ídőre lehet számítani. Európa legmagasabb útja Európa legmagasabb útja, közel 3000 méter magasan a tenger színe felett, a dél-spanyolországi Sierra Nevedaban található; de ennek az útnak a felső részét még nem épí­tették ki, ezért tulajdonképpen zsák­utca. A legmagasabb hágóút a Col d’ Iséranon 2769 méter magasságban átvonuló autóút. Ezt Savoyában, nem messze a kis Szent-Bemát hágótól a Val d‘ Iséreben építették. Kontinen­sünk második legmagasabb hágóútja a Stilfser—Joch—Strasse, a felső­olasz Ortler-vidéken, 2758 méter ma­gasságiban a tenger színe felett vezet. Emeletes híd a Moszkva-folyón Moszkvában új autóút épül — a „Keleti sugár”. Az út a Krimi­térről indul, s a Frunze-téren át ve­zet Luzsnyiki felé. Az új útvonal számára hidat építenek a Moszkva folyón. A híd sajátos műszaki épít­mény lesz, mivel egymás fölött el­helyezkedő két ív köti cssZe a parto­kat. A felső íven bonyolítják le az autóforgalmat, az alsó íven pedig a Metro-vonatok robognak át; TECHNIKA Tojás a tojásban A leningrádi területen lévő „Szkvorici’ baromfitenyjésztő tejle- pen egy tyúk 150 grammos tojást tojt. A ritkaságszámba menő nagy tojás természetesen felkeltette a zoótechnikusok érdeklődését. Óvato­san lyukat fúrtak a tojás héján, s legnagyobb meglepetésükre csupán fehérje folyt ki belőle, a tojásnak nem volt sárgája. Csodálkozásuk még fokozódott, amikor kiderült, hogy a tojásban még egy belső, kemény­héjú, fehérjével és sárgával rendel­kező tojást találtak. A belső tojás 62 grammot nyomott. i Repülőgéppel vetik be a lege­lőket Az ausztráliai juhtenyésztőknek újabban repülőgép áll rendelkezé­sükre a legelők fűvel való bevetésé­re. A külön e célra szerkesztett és teljes egészükben Ausztráliában elő­állított gépekkel folytatott kísérletek eredményeseknek bizonyultak. Földi giliszták — földalatti koboldok Az egyébként figyelemre sem méltatott földi gilisztát, ezt a föld­alatti manót, valamikor a világ leg­hasznosabb állatjának tartották. A giliszta a földműves, a kertész leg­tökéletesebb segítőtársa, amely köz­tudomás szerint a legjobb trágyát készíti. Egy hektár talaj felületén a földi giliszták évente 25 000 kilo­gramm földet falnak fel, s ezt a föl­det értékes humusszá változtatják. A kutatások azt bizonyították, hogy egy hektár jó földben körülbelül 1600 mázsa földi gilisztaürülék ta­lálható. A földi giliszta nedvei a földben lévő vegyi anyagokat oldható növény-táplálékká Alakítják át. Ezenkívül a földi giliszták számos ásványt juttatnak a felszínre, úgy hogy azt a fiatal növények gyökerei is elérhetik. Nincsen olyan eke, amely a földet úgy át tudná szellőz­tetni és forgatni, mint a földi gilisz­ta, amely a termőföldet alulról föl­felé állandó mozgásban tartja. A földi giliszták által „feldolgozott’’ talajban ötször több a hidrogén, hét­szer több a foszfor és mégegyszer annyi a kálium, mint a közönséges földben. Az emberiségnek ezt a hasz­nos segítőtársát azonban ma már se­hol sem becsülik meg, pedig sem a kertész, sem a paraszt nem nélkü­lözheti. Braziliában a földi giliszta nagysága eléri a közepes kígyóét, de éppoly igénytelen, mint európai tár­sai. Az osztrák Karakorum-expe- díció megmászott egy több, mint nyolcezer méter magas hegyet A nyolctagú osztrák Karakorum- expedíció, amelyet a 31 éves Hein­rich Groiss vezet, megmászta a Ka rakorum hegységben levő több mint nyolcezer méter magas Mount Ha- ramosht. Mint Groiss kijelentette, a vállalkozás legnehezebb része a hatezer méter magasságban levő IV. számú tábor berendezése volt. Az expedíció négy hegymászóból és négy tudósból áll. Eddig még min­den kísérlet meghiúsult, amely a Hanamosh csúcsának megmászására irányult. Elektronikus geodéziai műszer „Oscar”-nak hívják azt az új elektronikus mérőműszert, amely légifénytképek alapján meg tudja ál­lapítani a terep magasságkülönbsé­geit. Az Egyesült Államokban a mű­szert már felhasználják útépítésnél, és nemcsak gyorsabban, hanem pon­tosabban is működik, mint a geodé­ták. Mélyhűtéssel konzerválni tud­ják az emberi szaruhártyát Az amerikai Duke egyetemein új konzerválási eljárást dolgoztak ki. A mélyhűtésen alapuló módszer le­hetővé teszi, hogy az emberi szaru­hártyát 80 napig elevenen őrizzék, így az átültetések már nemcsak friss állapotban történhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom