Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ËS A TANÁCSOK LAPJA fOLWA MEGY! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam^, 207. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 szeptember 3. A tanév kezdetén Megkezdődött az 1958—1959-es oktatási év. Újra benépesültek az iskolák tantermei, friss erővel kezdte meg az ifjúság tudásának gyarapítását. Ez nemcsak a fiata- lcűítól követel odaadó, lelkiismere­tes munkát, hanem a pedagógu­soktól is. Ezúttal, a tanév kezdete alkalmával, a nevelők feladatairól szólunk néhány szót. Ami a szak­mai területet illeti, ha figyelembe vesszük az előkészületek eredmé­nyeit, azt mondhatjuk, nem lesz különösebb baj, a feladatokat si­keresen meg tudják oldani neve­lőink. Ez a bizakodás annál is in­kább indokolt, mert a pedagógu­sok túlnyomó többsége igen lelki- ismeretesen, becsületesen készült az új oktatási évre. A Szekszárdon megtartott isko­laigazgatói értekezlet azonban rá­mutatott arra, hogy nem elegendő, ha a pedagógusok csak a szakmai területen mozognak otthonosan. Ahhoz, hogy eredményes legyen az elkövetkező év minden erőfeszí­tése, az is szükséges, hogy a neve lök maguk is állandóan tovább képezzék magukat, mindenekelőtt politikai téren. Sokat javult a helyzet az elmúlt másfél év alatt. Az ellenforrada­lom okozta zűrzavartól már mesz- sze vagyunk, nagymértékben elő­rehaladtunk', számos elvi, politi­kai kérdés tisztázódott a tantestü­leteknél, s ez nem csekély dolog. Ez segítette már az elmúlt eszten­dőben is, hogy jó általános tanul­mányi eredményt lehetett elérni. De bármennyire is elismerésre méltó az elért konszolidáció, meg kell mondani azt is, hogy még mindig nem áll megfelelő alapo­kon az iskola ideológiai nevelése, nem egységes a világnézeti neve­lés. Ennek egyik oka, hogy maguk a nevelők sem ismerik kellően a marxizmus—feminizmus tanításait, r»em ismerik a materialista tano­kat. Ennek elsajátítása nevelőink idei egyik legfontosabb feladata. Másik feladatul az értekezlet azt jelölte meg, hogy a pedagógusok szerezzenek szélesebbkörű tájéko­zottságot, rendszeresen olvassanak újságot, napi- és hetilapokat, és po­litizáljanak. Ezek mind szüksége sek ahhoz, hogy eredményesen ta­níthassák a gyerekeket. Ugyanis a gyerekek — főleg a felsőbb tago­zatú általános iskolában és a kö­zépiskolákban — sok esetben tesz­nek fel nevelőiknek politikai jel­legű kérdéseket, de a tananyagot — hogy csak a történelmet, föld­rajzot említsük, bár sorolhatnánk tovább — sem lehet „politikámén tesem” tanítani. A fiatalság pedig joggal várja, hogy ne csak a tan­tárgyakban legyenek segítségükre nevelőik, hanem minden kérdés­ben, amit az élet felvet. Az iskolák igazgatóinak az is­kola politikai, szakmai vezetőivé kell lenniük. Ebből adódik, hogy az igazgatók nemcsak a szakmai munkáért felelősek, hanem a ne­velői testület politikai fejlődéséért, tanulásáért is. A nevelőkkel min­denkor nyíltan és bátran beszélje­nek politikai, ideológiai kérdések ről. A politikai eszmecserék, és a marxista ideológiával való ismer­kedés a nevelőknek csak javára válhat. Egyet lehet érteni azzal, amit Réther Vilmos mondott az értekezleten az igazgatók felada­taira utalva: „Akármilyen szak­tekintély is a nevelő, ha nem se­gít a tantestület politikai nevelé­sében, nem lehet jó nevelő”. Ez azonban nemcsak az iskolák igaz­gatóira, hanem minden nevelőre is vonatkozik. A tanító, aki jól ismeri a kémia törvényeit, a magyar irodalmat, még nem nevelő. Ahhoz, hogy min den tanító nevelővé, a szó legne­mesebb értelmében pedagógussá váljék, a szakmai ismeretek mellé a materialista világnézetet is meg kell szerezniük. Ezek a legfontosabb tanulságok és egyúttal feladatok is ebben az oktatási évben nevelőink számára, amelyek megoldása nagy munkát, odaadást követel, s amihez min­den erőre szükség van. A MAI SZÁMBAN : Hruscsov üzenete a genfi atom­értekezlethez. (2. o.) Mit mutat Szakcs község mező­gazdaságfejlesztési terve? (3. o.) A mentőötlet (4. o.) Tanévnyitó, iskolaavató ünnepség Szekszárdon (5. o.) Tamás József szekszárdi fazekas „A népművészet mes tore’, munkaköz­ben műhelyében. Vasárnap választották meg a tamási járási KI ŐSZ vezetőségét A múlt vasárnap délelőtt tartották Tamásiban a KIOSZ járási vezetőség és küldöttválasztó közgyűlését, amelyet négy évenkint tartanak. A gyűlésen több mint 100 kisiparos gyűlt össze a járás területéről és a KIOSZ járási titkára, Vódl József elvtárs tartott beszámolót, amelyben a kisiparosság munkájával, problé­máikkal, feladataikkal foglalkozott. A járási pártbizottság képviseleté­ben Mészáros elvtárs jelent meg és szólalt fel a gyűlésen. A vita során mintegy 15 kisiparos szólalt fel. Leg­többen a kisiparosok - nyugellátásá­val és a kontár-kérdéssel foglalkoz­tak. A gyűlésen sok szó esett a párt és a kisiparosok kapcsolatáról. A KIOSZ titkárának ismét Vódl József elvtársat választották meg. aki el­ismert kisiparos szakember és a munkásmozgalomnak régi harcosa. Este közös rendezvényen szóra­koztak a kisiparosok. Pintér István fogtechnikus a különféle szervek segítségével nagyszabású közös va­csorát és táncmulatságot szervezett, amelyre meghívták a községi párt­szervezetet is, így tehát az esti mu­latság a község kommunistáinak és kisiparosainak baráti találkozója je­gyében zajlott le. A táncmulatság hajnali 4 órakor ért véget. Körülbe­lül 10 év óta ez volt a tamási kis­iparosok első közös rendezvénye. Tovább bővül az ozorai járási múzeum Öt évvel ezelőtt a falu lakóinak ál­dozatkészségéből rendezték be a XIV. században épített várban az ozorai falumúzeumot. A három kiállítási teremben évről évre gyarapodott a környék történelmét és néprajzát be­mutató anyag. Az ozioraiak most to­vább bővítik múzeumukat. Ehhez je­lentős támogatást adott a tamási já­rási tanács is, amely 7000 forintot szavazott meg a múzeum fejlesztésé­re, amelyből egy új, a környék sző­lészetét bemutató termet rendeznek be. Ugyanakkor távolabbi tervek is foglalkoztatják a községi tanácsot és az ozorai múzeumbarátokat. A követ­kező években a várban akarják el­helyezni a falu kulturális intézmé­nyeit: a múzeum mellett itt lesz az iskola, a művelődési otthon és a népkönyvtár. A nagyszabású terv megvalósításához a községi tanács is hozzájárul. Megkezdődött a szarvasbőgés, megérkeztek az első külföldi vendégek Gemencbe A Tolna megye déli részén lévő híres giemenci vadgazdaságban az el­múlt napokban megkezdődött a szarvasbőgés. Az idén 30 szarvasbi­kát lőnek ki a gemenci erdőségekben s a kedvező agancsfelrakás után szá­mítani lehet arra, hogy olyan szarvas is terítékre kerül, amely megdönti az 1891-ben ugyancsak a Tolna me­gyei erdőkben felállított agan.s- világrekordot. A ritka vadászzsák- mányra sok külföldi vendéget várnak az idén is Gemencre, akik közül az első két vadász már megérkezett. A dombóvári parkett-üzemben Bővítik a hidasi gyógyfürdőt A Tolna és Baranya megye hatá­rán levő Hidas községben 2 éve tört fel az a 34 fokos melegvízíonás, amelynek különböző givégyhatása van. A községi tanács már az első évben medencét épített, az idén pe­dig a fördő környékét parkosították. A hidasi fürdőt a nyár folyamán kö­zel 15 000-en keresték fel, úgyhogy a két évvel ezelőtt épített medence kicsinek bizonyult. Ezért a községi tanács elhatározta, hogy a fördő tel­jes bevételét, mintegy 30 000 forin­tot, valamint a községfejlesztési alap egy részét a jövő évben a fürdő bő­vítésére fordítja. Nagyobb medencét akarnak építeni, a víz nyomását pe­dig kompresszor segítségével akar­ják növelni. Ugyanakkor sert ven­déglőt is berendeznek a hidasi és nagymányoki bányászok kedvenc ki­rándulóhelyén. Gépesítik a mongol szénbányákat Nemrég indult meg a termelés a Dombóvári MÁV Fatelítő új pairkett- üzeirben. Az új üzemrész korszerű gépekkel, műszerekkel van felsze­relve melyek egyikén az NDK-ból érkezett kurtítógépen Szalai Józsefné dolgozik. A kész parkettet osztályozzák minőség szerint. Ezt a munkát a vállalat két régi, gyakorlott dolgozója, Frazon Józsefné és Szemmcrroth Henrikne végzi. Amikor a nalajhai szénbányák 35 évvel ezelőtt a népi hatalom tu­lajdonába kerültek, a bányákban csak néhány tucat munkás dolgozott, akik csákánnyal és lapáttal jelen_ téktelen mennyiségű szenet termel­tek ki. Az azóta eltelt időben a környé­ken több gépesített bányát építettek. Fúrógépek, futószalagok és más be­rendezések könnyítik meg a bányá­szok munkáját. Nalajhában tavaly 465-ször annyi szenet bányásztak, mint 1922-ben. A bánya dolgozói határidő előtt teljesítették a tavaly befejeződött második ötéves tervet. Tavaly új bányát helyeztek üzem_ be Nalajhában; teljesítménye napi kétezer tonna szén. Ez másfélszer nagyobb az összes nalajhai bánya teljesítményénél. Az új bányát mo­dern szovjet berendezéssel látták el. A munkafolyamatot teljesen gépesí­tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom