Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

Ï958 szeptember 2.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Cigarettasziinet a

A szabály még a termelőszövetkezet megalakításánál is szabály. A törvényt — mely szerint legalább 10 parasztember szükséges a közös gazdaság létrehozásához — e téren sem lehet megszegni. S bizony a felső- nánai Zöld Mező Tsa tagjai három évvel ezelőtt, így nyár végén csak kilencen voltak, akik szövetkezni akartak. De ők minden áron tsz-t akartak és mert tőzsgyökeres parasztember nem akadt akkor a faluban, aki közéjük állt volna tizediknek beszervezték Orbán Antalt, a helybeli terményfelvásárlót, aki viszont szívesen állt a közös gazdaság mellé. Igaz, ezi ma már nem lényeges. De megemlítettem, mert napjainkban fordult a kocka, ma éppen fordított a helyzet.

Fazekas Antal, a községi tanács elnöke ugyanis azzal fogadott, hogy mert a Zöld Mező Tsz tagjai elérték céljukat, gondtalanul élnek — bezárták a szövetkezet kapuit. A múlt hét csütörtökjén megtartott ülésen Habony János, a szövetkezet párttitkára kijelentette: „A Zöld Mező Tsz- ben nincs felvétel." A termelőszövetkezet tagjai a világ összes aranyáért sem hajlandók az egyéni parasztokkal elbeszélgetni abból a célbó^ hogy megnyerjék őket a közös gazdaság számára. S azt mondta: „már elegen

Előkerült a Babits szobor

Pénteki számunkban hírt adtunk arról, hogy nyoma veszett a már majdnem két évnek ennek előtte elkészült Babits-szobornak, mert az nem érkezett meg Szekszárdra, míg a Képzőművészeti Alap tájékoztatása szerint azt még annak idején leszállították.

A cikk megjelenésének napján a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya ajánlott levelet kapott a Képzőművészeti Alap Kivitelező és Ipar- vállalatától. A levél szerint mind a szobor, mind pedig annak poszta- mense (talapzata) a vállalat telepén tárol. Közli a vállalat, hogy mind a szobrot,, mind pedig a talapzatot szeptember 8—12. között szállítja le Szekszárdra és ugyanakkor állítja majd fel a vállalat kiküldöttje.

A magunk részéről azt javasoljuk, hogy a szobor felavatására erre tekintettel későbbi időpontban kerüljön sor, amikoris a szekszárdi Babits Mihály Társaság és a Babits Mihály általános iskola közös ünnepélyén áldozzon a költő emlékének. Egy ilyen közösen megrendezendő ünnepély, amelynek helyéül a szobor elhelyezéséül szolgáló földszinti előcsarnokot jelöljük meg, igen alkalmasnak látszik a szobor leleplezésére.

vannak, nagyon jól boldogulnak így is, nincs szükségük újabb tagokra.” Ezt furcsának találtam. S ha ez szó szerint igaz lenne, most bírálattal illetném a Zöld Mező Tsz tagjait. Kötelességem lenne figyelmeztetni őket, hogy elméletük rossz), fékezője a mezőgazdaság szocialista átalakításának a községben. No, de a dolog szerencsére nem egészen így áll, csak körülbelül fele igaz annak, amit a tanácselnök mondott.

A Zöld Mező Tsz tagjainak gerincét a Rókás-dűlőben találtam) sarjut kaszáltak a réten. A szokottnál valamivel hosszabb cigarettaszünetet tartottak és beszélgettünk a fentebb említettekről.

— Nem tudom kitől hallotta, hogy nem akarunk felvenni új tagokat. De ez rémhír. A mi szövetkezetünk kapuja tárva-nyitva áll minden becsületes, dolgozni szerető ember előtt, legyen az középparaszt kis- paraszt, vagy agrárproletár — mondotta Erős Mátyás, a szövetkezet egyik alapító tagja.

— Az igaz, hogy mi nem megyünk a parasztokhoz agitálni, hogy lépjenek be szövetkezetünkbe. Nem is megyünk. Nekünk ne mondja egyetlen parasztember se, hogy nála nélkül nem tudunk létezni.

— Mi nagyon jól megvagyunk a

kívülállók nélkül, de nagyon jól meg lennénk akkor is, ha hozzánk csatlakoznának — vette át a szót Habony János a termelőszövetkezet alapszervezetének párttitkára —, de sietve hozzátette: — Akit a szövetkezet

eredményei győznek meg a nagyüzem fölényéről, saját elhatározásból önként jön a közösbe taginak jelentkezni, annak örülünk, az ilyen embert bármikor szívesen látjuk.

— Mi agitáció helyett példát mutatunk. Nem is akárhogyan. Mindenki meg tudja mondani, hogy a mi szövetkezetünkben minden egyes tagnak mégegyszer annyi jövedelme van, mint a községben akármelyik középparasztnak. Szerintünk ennél jobb agitáció nem kell. Amelyik egyéni paraszt ennek ellenére is azt mondja, hogy a szövetkezet rossz, az csak legyen egyéni, az idő majd felvilágosítja, de nem ám mi.

— Saját maga lássa be) hogy hol a helye — kapcsolódott be a beszélgetésbe Bíró Lőrinc, aki 20 hold földdel lépett a közösbe anélkül, hogy bárki is hívta volna. — így van ez. Én csak a magam példáját mondom el. Mivel több mint 10 kiló kenyér- és takarmánygabonát osztottunk előlegként egy munkaegységre, én kaptam eddig 45 mázsa gabonát. De az év végén még kapok vagy 20 mázsát, mert meglesz a 700 munkaegységem.

réten

Osztunk az év végén 20 forint készpénzt egy munkaegységre s így szerényen számítva is, évi 50 000 forintot kitevő terményt és pénzt kapok a szövetkezetből a 700 munkaegységemre.

— Egyéni parasztnak ennyi jövedelme nincs, még talán két évben sem — támasztotta alá Bogos János, amit Bíró Lőrinc mondott.

A beszélgetés így folyt tovább. Mindenki elmondta véleményét, amiből félreérthetetlenül kitűnt, hogy a felsőnánai Zöld Mező Tsz jó, ott teljes az egyetértés, mindenki elégedett azzal, ami neki jut a közösből. A vélemények között még egy hajszálnyi eltérés sem volt. Az említetteken kívül azonban azt is mindenki elmondta, hogy aki önként megy és becsületes, dolgos ember, azt szívesen látják a közösben. S ilyen jelentkező van is néhány, akiket rövid időn belül felvesznek tagnak a Zöld Mező Tsz-be. Sőt ezen túlmenően még azt is megteszik a tsz-tagok, hogy egy-egy gyűlés alkalmával elmondják az egyénieknek, hogy mi a helyzet a közösben. De arra már nem vállalkozik senki, hogy tagnak hívjon egyetlen parasztembert is a közösbe. Ott a réten megmondtam a Zöld Mező Tsz tagjainak, hogy ezzel az „elmélettel’’ nem lehet egyetérteni. Az igaz, hogy a termelőszövetkezet legjobb agitátora, maga az élet. Az, hogy a közös gazdaságban többet termelnek, s ebből következően a szövetkezeti tagok jobban élnek, mint a kisparcellán gazdálkodó egyéni parasztok. És, hogy ma már Felső'

i.ánán ezt mindenki tulajdon két szemével látja és elismeri, ezért minden érdem a Zöld Mező Tsz tagjaié. Okosan, megfontoltan gazdálkodnak, fáradságot nem ismerve harcolnak a nagyüzemi gazdálkodás fölényének bizonyításáért. No, de néha a jó bornak is kell cégér. Másszóval az egyéni parasztok előtt minden módon egyengetni kell az utat, amely a termelőszövetkezethez vezet. Nemcsak a gazdálkodásban mutatott jó példával, hanem okos szóval is. Ha a felsőnánai Zöld Mező Tsz tagjai ezt is megtennék, nagyon jó szolgálatot tennének a párt politikája megvalósításának. Szerintem ez nem jelent egyetlen tsz tag számára sem megalázkodást. Aki ezt annak tartja, téves az elmélete.

Befejezésül annyit: Szeretném remélni, hogy a -felsőnánai Zöld Mező tagjai, akikkel a réten beszélgettem, a leírtakkal egyetértenének. Higy- jék el kedves elvtársak, az élet parancsolja, hogy a tsz tagok, a példa- mutatás mellett okos szóval is maguk közé hívják a becsületes és ma még a tsz iránt kicsit bizalmatlan egyéni parasztokat.

Dorogi Erzsébet

HÍREK

1— Az idei községfejlesztési alap

felhasználásáról és a város hároméves fejlesztési tervének első félévben kitűzött feladatairól tárgyal ma este 7 órai kezdettel Szekszárd város tanácsülése.

— A napokban jelent meg a Tolna megyei Mozi című műsorfüzet legr- újabb száma. A műsorfüzet ismerteti képekkel illusztrálva a szeptemberben bemutatásra kerülő filmeket és közli a megye valamennyi mozijának egész havi műsorát.

'— Szakos község hároméves mező- gazdasági fejlesztési tervében többek között szerepel, hogy 1960-ra a község összszántóterületéhez viszonyítva 18.6 százalékra növelik a pillangós- növények vetésterületét.

— Vezetőségi és küldöttválasztó

taggyűlést tartottak az elmúlt vasárnap Tamásiban a járás kisiparosai. A taggyűlés végén este a megjelentek közös vacsorán vettek részt, amelyre meghívták a községi MSZMP-szervezet tagjait is.

Sütő-fcző szakkör indult be az elmúlt napokban Dombóváron a helyi nőtanács szervezésében. Ugyancsak beindulás előtt áll a szabó-varró szakkör is.

— Közerkölcsökbe ütköző bűntett elkövetésének kísérlete miatt 6 hónapi börtönre ítélte a szekszárdi járásbíróság K. M. 23 éves tolnai lakost.

s— Műsoros estet rendezett szombaton este a mözsi pártszervezet és nőtanács. Erre az alkalomra zsúfolásig megtelt a kultúrterem. A tiszta bevételt, mintegy 2000 forintot a falu

első televíziós készülékének megvásárlására fordítják.

— Az utóbbi hónapokban megnőtt

a borfogyasztás Szekszárdon. Igen bőnek ígérkezik az idei szüret, a termés elhelyezése viszont gondot okoz a szőlősgazdáknak, mert kevésnek bizonyulnak a hordók. A gazdák ezért a legegyszerűbb megoldást választják: igyekeznek az óborból minél többet eladni a szüretig.

— A szakályi iskolásgyerekeket

újjávarázsolt, újonnan tatarozott tantermek várják az új iskolaévre. A tantermek falait világoszöld színűre festették, amely sokkal kellemesebb, mint a rideg fehér fal.

— Bostonban egy agglegény tekintélyes vagyonát három idős hölgyre hagyta, akik hajdanában kikosarazták. Indokolás: nekik köszönhette nyugalmas, kiegyensúlyozott életét.

— A dombóvári cementipari üzemben tavaly nyáron 70 taggal alakult Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár. Egy év alatt 40 000 forintnyi betét gyűlt össze a KST pénztárában, mintegy harmincán vettek igénybe kölcsönt. A KST tagjai a közeli napokban tartják meg az évi elszámolást.

— A Kaposvári Egészségügyi Szakiskolában novemberben kétéves betegápolónői tanfolyam indul, amelyre 17. évüket betöltött, gimnáziumot, esetleg általános iskola nyolc osztályát jeles, vagy jó eredménnyel elvégzett nők jelentkezhetnek. A kérvények beküldési határideje október 1. Az iskola teljesen ingyenes, elvégzése után az Egészségügyi Minisztérium minden hallgatót elhelyez.

Á csehszlovák televízió fejlődése

öt évvel ezelőtt kezdte meg működését az első csehszlovák televíziós adóállomás. A kísérleti műsort az első évben 3000-en nézték. Ma közel 300 000 vevőkészülék van az országban. A televíziós antenna a falvakon is épp olyan megszokottá vált, mint a rádióantenna. Jelenleg Prágán kívül Ostiava és Bratislava is rendszeres műsort sugároz. A negyedik adó, a »Morava« most épül Brno közelében, 20 méterrel lesz magasabb, mint az Eiffel-torony. 1960-ig nyolc adóállomás működik majd Csehszlovákiában. Ezek segítségével a lakosság az ország területének háromnegyed részén tisztán foghatja majd a televíziós műsort. 1961-ben és 1962-ben Kassán és Észak-Cseh- országban épülnek újabb adóállomások.

Az új prágai és bratislavai stúdió tervein most dolgoznak. Mindkettő

teljesen önálló műsort sugároz, a többi állomásnak egyelőre kisebb önálló műsor mellett főleg közvetítő szerepe lesz. A műsorellátást megkönnyíti a »telerecording« csehszlovák találmány, amely lehetővé teszi a felvételek rögzítését és későbbi műsorbaiktatását.

Az 1961-ig szóló távlati terv szerint a csehszlovák televíziós előfizetők száma 1 400 000-re emelkedik; Ez azt jelenti, hogy minden harmadik családban lesz televízió. Csehszlovákia ebben az évben 100 000 készüléket gyárt. Ez azonban nem elégíti ki a szükségletet. Igen elterjedtek a szovjet televíziós berendezések is. A csehszlovák áruházakban rövidesen megkezdik a magyar Orion gyár három különböző típusú televíziós vevőkészülékének árusítását.

Kortesvilág Tolna megyében

1919-1945

XIX.

Kiírják a választásokat. A legnagyobb párt az Egységes Párt, vagyis a kormánypárt, mert e név alatt egyesült több irányzat és hát a kormány »egyéb« eszközökkel is gondoskodott arról, hogy lehetőleg ne legyenek konkurrensei. De ugyanakkor erőteljesen tevékenykedik az ellenzék is, amely ugyan nem sok jelentős eredményt érhetett el, alapjában nem veszélyeztethette a kormánypárt uralmát, de helyenkint azért nagy zavarokat okozott.

A dombóvári körzetben ismét próbálkozott őrgróf Pallavicini, akit az előző választásnál kibuktatott a népbarát színben tündöklő Éry. Őt támogatták a környékbeli bérlők és földbirtokosok. Kopcsányi úr is kiadta cselédjeinek — akiknek volt szavazati joguk —, hogy Pallavici- nire kell szavazni. Azt gondolta, hogy el is intéződött a dolog, mert a cselédek régi szokás szerint nem mernek másra szavazni, mint akit a »gazda« megjelöl. Csakhogy a cselédek eljártak a környékbeli falvakba is, ahol sok emberrel beszélgettek. Döbröközön igen sokat jártak a cselédek — az uradalom megbízásából — Gilich Ferenc szíjgyártónál, mert az uradalom nála dolgoztatott. A cselédember, ha faluba ment, az volt az első dolga, hogy kíváncsiskodott az eseményekről — ha választás volt, akkor arról. így aztán Gilich Ferenctől is megkérdezték:

— Mi a hangulat?

— Hát az, hogy nemsokára választás lesz.

— Mit hallani, kire köll szavazni, ki lesz az, aki megérdemli?

— Hát csakis az, aki az ellenzék) lesz. Mert ebből a kormányból elegünk van.

Ez a hangulat aztán elterjedt a cselédek között és mikor szavazásra került a sor, valamennyien az ellenzékre szavaztak. Kopcsányi toporzé- kolt mérgében és vallatóra fogta cselédeit, hogy megtudja: ki terjesztette közöttük az ellenzéki eszméket. Természetesen megtudta, hogy a döbröközi szíjgyártó. Ettől kezdve nem dolgoztatott Gilich Ferenccel.

Beszéltem egy régi, volt nyomdatulajdonossal. Az ezt mondta:

— Sosem szerettem szavazni, míg nyomdám volt. Tudja, nyílt volt a szavazás, mindjárt megtudták, hogy az ember kire szavazott és az mindjárt megmutatkozott a megrendeléseknél: amelyikre nem szavaztam, az biztos nem dolgoztatott velem. Ha tehettem, nem is mentem sosem szavazni.

Végeredményben ezen a választáson is azok »győztek«, akik a kormány hű kiszolgálói voltak: dr.

Őrffy Imre, dr. Pesthy Pál, dr. Klein

Antal, dr. Dencz Ákos, dr. Téglássy Béla és őrgróf Pallavicini György.

Őrffy átveszi nagy ünnepség keretében a mandátumát és búcsút mond Szekszárdnak. Pár nap múlva az újságon keresztül közli választóival, hogy több mint két hónapig ne keressék ügyes-bajos dolgaikban, mert távol lesz Budapesttől.. .

Nem sokkal a választások után gróf Bethlen István kormánya lemond — a súlyos gazdasági válságra, a nehéz pénzügyi helyz'etre való tekintettel...

Uj kormány következik: gróf Károlyi Gyula kormánya. És marad minden a régiben. A termelők tovább siránkoznak nehéz helyzetük miatt, a képviselők ismét »magukévá« teszik panaszaikat és ismét nem történik semmi.

1932 január elsején ismét elhangzanak a szokásos szózatok. Honatyáink felteszik a kérdést:

— Vajon mit hoz az új esztendő?

Természetesen próbálnak rá válaszolni is:

— Azt csak a jóságos isten tudja. Annyi bizonyos, hogy népünk e sokat szenvedett csonka ország sorsának jobbrafordulását várja és reméli.

Alig érnek véget az újévi szózatok, bejelentik, hogy a vármegyei Horthy Miklós közkórházban 200 ágyat megszüntetnek, mert a népjóléti minisztérium az ellátmányt any- nyira csökkentette, hogy az eddigi kórházi keret nem volt fenntartható. A kórház nagy forgalmat bonyolított le, mindig telt volt, de hiába, fenntartására nincs pénz. A csökkentés elsősorban a tüdő- és elmeosztályokat érintette. Az ágyak létszámának csökkentésével fel kellett mondani egy csomó kórházi alkalmazottnak is.

»Megnyugtatásul« azonban egy dolgot ez esetben is bejelentettek:

Elsősorban nem Tolna megyei betegek kerülnek elbocsátásra a kórházból.

A másik oldalon pedig folyik a szervezkedés, erősödik a kommunisták illegális mozgalma. A legnagyobb titokban történik minden, mert hiszen kommunista eszmék hirdetéséért jár a legnagyobb büntetés. Ezzel akarják elejét venni annak, hogy megismétlődjék a 19-es Tanácsköztársaság és hatalomra kerüljön a munkásság. A szervezkedésről nem sok hír kerül napvilágra, legfeljebb csak akkor, ha valamelyik

elvtársat sikerül elfogniuk a rendőröknek, vagy a csendőröknek.

Dombóváron Haracsi Mihály szabósegédet tartóztatta le a csendőrség, aki Budapestről érkezett — mintegy 5000 röpcédulával, ezenkívül vörös segélybélyegekkel. Haracsi azt vallotta, hogy a budapesti munkanélküli szabók segélyegyletétől kapta a segélybélyegeket...

Dunaföldváron négy kommunista került tőrbe: két kovács, egy cipész és egy nyomdászsegéd. Vad hajsza indul meg az egész szervezkedés felderítésére, mert az tudott dolog, hogy ezek nemcsak Dunaföldváron, hanem a környékbeli községekben is szervezkedtek. Dunaföldváron és környékén mindenki gyanúsítottá válik: rövid idő alatt 80 személyt hallgatnak ki a csendőrök, akiket kommunista szervezkedéssel gyanúsítottak.

Időközben napvilágra kerül az előző képviselőválasztások egyik-másik kulisszatitka. Szekszárdon kiderül, hogy F. J., aki mint ellenzéki indult, azért lépett vissza a választások alatt és adta át támogatóit Őrffynek, mert a városházán egy állást ígértek neki. Az állást meg is kapta és elkövetkezendő években igen szép karriert csinált magának. Ez az F. J. még ma is él és az ellen- forradalom idején az elsők között kezdte meg a »közéleti tevékenységét«.

Boda Ferenc

(Folytatjuk.)