Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-03 / 182. szám
1958 augusztus 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG » Ifjúsági találkozó Kölesden A kölesdi KISZ alapszervezet legutóbb nagyszabású ifjúsági találkozót rendezett, melyre a környék, — Hőgyész, Varsád, Gyönk, Ten- gelic, Kajdacs, Kistormás, Felsőná- na, Alsópél, Udvari, Miszla — fiataljait meghívta. Az ifjúsági találkozón egy szovjet katonai alakulat Komszomol tagjai is részt vettek. Szám szerint mintegy 1100 fiatal jelent meg a találkozón. Elsőnek a szovjet vendégek érkeztek meg. A KISZ helyiségben történő rövid megbeszélés és üdvözlés után a vajüzem és a Kossuth Tsz látogatására indultak el. Először a vaj üzemet látogatták meg, ahol a rendes napi munkájukat végezték a dolgozók. Friss tejszállítmány átvétele volt éppen, s a tej kedvelők ittak is a friss tejből. Majd a sajtgyártó helyiségbe és a sajtpincébe látogattak el. A szovjet vendégek érdeklődéssel szemlélték a korszerűen felszerelt sajtgyártó üzemet, a példás rendet és tisztaságot. A tsz látogatás után a vendégek érdeklődéssel figyelték, hogy a Zsámbék utcai részen mennyi új ház épült. Ezt meg is jegyezték. A sok gyalogolás és a meleg miatt is a vendégek kicsit fáradtan érkeztek meg a tanácshoz, ahol már várta őket a jó ebéd. A jól elkészített ebéd és a friss sör hatására, előkerült a szovjet katonáktól a harmonika és vidám nótázás következett. Közben már érkeztek a községekből a KISZ fiatalok gépkocsival, kocsival és egyéb járműveken. A kultúrterem zsúfolásig megtelt fiatalokkal és vendégekkel. Az ünnepélyt Honti István KISZ titkár nyitotta meg, üdvözölte a megjelent szovjet katonákat és a KISZ fiatalokat, majd Siklósi Imre elvtárs, a KISZ Bizottság megyei titkára tartott ünnepi beszédet. Siklósi elvtárs a megjelentek üdvözlése után a fiatalokhoz szólt. Ismertette a feszült nemzetközi helyzetet. „Mi békében akarunk élni, dolgozni, termelni — mondotta többek közt —, hogy ne kelljen az anyáknak félteniük, gyermeküket a háború borzalmaitól. A béketábor erős és megbonthatatlan, hiába akarnak az imperialisták háborút kezdeni.” Hangsúlyozta, hogy a békéért folyó harcban a magyar ifjúság is a Szovjetunió vezette béketábor mellett áll, s elítéli az imperialisták közép-keleti agresszióját. Befejezésül egységes tiltakozásra szólította fel a megjeKOMMENTÁR NÉLKÜL Csak a kérelmezők leszármazottai építették meg a házat Egyre másra kerülnek elő az 1919-es dokumentumok a Tanács- köztársaságot megelőző időszak, valamint a proletárhatalom tetteinek vizsgálata, kutatása során. A dokumentumokat a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója tiszteletére a megyében könyv alakjában meg is jelentetik. Ebben a könyvben szerepel majd az a körrendelet is, amelyet a kereskedelemügyi miniszter 1919 február 19-én továbbított a megyéknek. A rendelet „a városok lakásínségének, valamint az ipari munkátlanságnak megszüntetése, vagy legalább is csökkentése” érdekében új lakások építését tette lehetővé, központi hitelfedezet mellett. 7” A körrendelet nagy visszhangot f váltott kí Tolna megyében is, hisz? nem egy helyen erőszakos házhely- ' foglalás történt közvetlen előtte. Az alispáni hivatalhoz egymás után ér- j keztek be a kérelmek Paksról, Du- nakömlődről, Tolnáról, Gindlcsalád- ról (a mai Tengelic község neve volt). Elküldték kérvényüket 74 alá- ] írással a kistengeliciek is a községi : elöljárósághoz, hogy továbbítsa az, illetékes megyei hatósághoz. Kérelmük a következőképpen hangzik: „A t. Elöljáróság előtt ismeretes ] az az óriási lakásínség, amiben vagyunk. összezsúfolt kislakásokban, tengetjük a magunk és családunk < életét. Erkölcsi és egészségügyi te- ( kintetek kívánják azt, hogy tovább- < ra is ezen emberi voltunkat is megszégyenítő állapotok között ne ma- ] radjunk... ... kijelentjük, hogy a felépíten- j dő házak kisajátítandó telkének vé- | telárát kifizetjük és a község által | viselendő építési költségeket — lakbérünkkel amortizálva — fizetjük < vissza és csak ezután kívánjuk a tu- ; lajdonjognak nevünkre vezetését.” lést & „jólétet” is, amely az 1936— 1940 között konjunkturális állapotot idézett elő, mindössze 79 ház épült fel. Az építtetők között egy sem volt az 1919-es kérelmezők között. A község a felszabadulás után gyors fejlődésnek indult. Ha az 1919-es kérelmezőknek nem is jutott osztályrészül, hogy saját otthonukban lakhassanak családjukkal, megadatott ez utódaiknak, akik rövid idő alatt — 1946-tól — 175 házat építettek a községben. Legtöbbet 1957-ben építettek, összesen 37-et, Ez a csúcs háromszorosa az 1938-asnak, a „régi jóvilág” kimagasló eredményének. Ehhez kommentár sem kell. lenteket, s az utána kirobbanó tapsvihar bizonyította együttérzésüket. Siklósi elvtárs szavai után a katonai egység Komszomol titkára emelkedett szólásra: „Drága barátaim, kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy átadjam szívélyes üdvözletünket a község lakosságának, a község fiataljainak. A mi kis csoportunk azért jött ide, hogy még jobban elmélyítsük a szovjet—magyar barátságot. A mi barátságunk és a magyar nép barátsága már régen megszületett. A mi népünk, a szovjet nép nagy harcot vív az egész világ békéjéért. Ebben a harcban igen nagy jelentősége van a szovjet—magyar barátságnak. Mi, a szovjet katonák sok sikert kívánunk a magyar népnek a szocializmus építésében és a békéért folyó harcban”. Az utolsó szavakat magyarul mondotta, melyet a közönség hosszantartó tapssal üdvözölt. Az elhangzott beszédek után kultúrműsor következett: Az udvari, kistormási és kölesdi KISZ lányok mutatták be népi táncukat, melyeket a közönség lelkes tapssal jutalmazott. A kultúrotthonban ezzel végétért a műsor, majd zárt rendben zászlóval a KISZ fiatalok kivonultak a sportpályára, ahol már nagy tömeg várta a sportműsort. A sportműsoron labdarúgó villámtorna és röplabda mérkőzés szerepelt. A mérkőzések befejezésével a győztes csapatoknak Szentes elvtárs járási KISZ titkár adta át a serleget és okleveleket. A késő estig tartó sportműsor után közös vacsorán vettek részt a meghívott vendégek. Előkerült utána a harmonika és vidám nótaszó mellett a szovjet és a magyar fiatalok együtt énekeltek, majd átmentek a kultúrterembe, ahol a fiatalok reggelig táncoltak. A kultúrterem zsúfolásig megtelt táncoló fiatalokkal. Az ifjúsági találkozó szép emlékekkel, jó szórakozással ért véget. Németh Vilmos levelező Saját erőből egymillió forintos beruházás — Törpevízmű épül Ozorán — Az elmúlt években nem volt Ozorán kisgyűlés, tanácsülés, csoportos tanácskozás, hogy) ne került volna szóba a község rossz vízellátása. A községi tanács anyagi fedezet hiánya ban — mert a tanács által megszavazott községfejlesztési hozzájárulás valamint a község lakóinak nagyarányú társadalmi munkája nem elegendő — hitelt kért, 400 000 forintot, de az igényt elutasították. Az ozoraiak nem nyugodtak meg, hiszen három bővizű mélyfúratú kút- juk van, amelynek vize most veszendőbe megy. s ugyanakkor a község lakóinak többsége rossz vizet fogyaszt. Elhatározták, hogy előteremtik a 400 000 forintot, ha kell a föld alól is, megvalósítják tervüket, amelynek összköltsége közel egy millió forint. A bevételi forrásként a községfejlesztési hozzájárulás mellett felhasználják a községi tanács kezelésében lévő 100 hold szántóterületet is. Az idén somkórót termeltek, s oly jól sikerült, hogy a szakemberek egybehangzó véleménye szerint legjobb a megyében, s így a tervezett 75 000 forint helyett mintegy 350 000 forint bevételt biztosít a községi tanácsnak. A bevételből már az idén egy 100 köbméteres medencét építenek, lefektetik a három kúttól a medencéhez vezető csöveket is. A termelőszövetkezet területén lévő kutat, miután magasabban van, mint a tervezett medence, már az idén bekapcsolják a hálózatba, s ezzel a Sár utca lakóinak vízellátását meg is oldják. A másik két kút bekapcsolása csak a szivattyúk megérkezése után lehetséges. 1959-ben 200 000 forintra számítanak 50 hold bevételéből. Őszi árpát termelnek majd, tavasszal somkóró- val felülvetik azt. Ebből a bevételből kezdik meg a csőhálózat kiépítését. 1960-ban is e földterület biztosít majd jelentős bevételt a terv megvalósításához. A tervek megvalósításával a három éves terv végére Ozora minden főutcáját bekapcsolják a központi vízellátásba. Párt- és ^ fömegszervezeti ^ ^ 1 A Tamási Járási Párt Végrehajtó Bizottság július 28-i ülésén az 1958— 1959-es oktatási évre való felkészülés feladatait tárgyalta meg. A járás pártszervezeteitől beérkezett információk alapján összeállított tervet a jövő oktatási évre a végrehajtó bizottság elfogadta. Ezután az aratás, cséplés és gabonafelvásárlás munkáinak állásáról tájékozódtak. * Az elmúlt héten jólsikerült szovjet—magyar baráti találkozóra Került sor Iregszemcsén a Járási Pártbizottság szervezésében. A találkozón Miért csendes a fácánkerti hajnal? Mi történt a kérelemmel. Eljutott az alispánhoz — és minden maradt a régiben. A Megyei Tanács, amelynek lényegében csak a neve változott meg, de a vezetők továbbra is a tőkésekből, nagybirtokosokból kerültek ki, — nem tudta teljesíteni — de szándékában sem állt megoldani a tömegek problémáit — a kistengeliciek kérését. A Tanácsköztársaság, amely igen sokat tett a dolgozó milliók életkörülményeinek megjavítására, nem futotta a rövid idő alatt mindenre erejéből. így tehát teljesítetlen maradt a kérésiík. A 74 szűkölködő család nem juthatott házhelyhez, még kevésbé otthonhoz. Igaz, volt a községben is hatása a Nagyatádi féle „földreformnak” — de abban itt sem volt köszönet. Az agrárproletárok, cselédek nem juthattak meleg családi otthonhoz. A tőkés rend nem biztosított nekik megfelelő anyagi körülményeket. 1930-tól a felszabadulásig, bele számítva azt a gazdasági fellendüAratás és cséplés idején nincs nyugta a falu népének. Kora reggeltől késő estig a szántóföldeken végzi nehéz munkáját. Ilyenkor fiatal és öreg, férfi és nő szorgosan tesz-vesz, hogy minél gyorsabban betakarítsa a kenyeret és biztosítsa a kapások nagyobb hozamát; Nincs nyugalom ilyen dologidőben. Nem várják meg a reggelt, alig pirkad, amikor kocsira ülnek és végigvágtáznak a községen. A falusi hajnal zajos, a délelőtt csendesebb, mint a kora hajnal. De az általánosan érvényes tételeken túl a megyében van kivétel. Fácánkerten csendesek a hajnalok, legfeljebb a távoli traktordübörgés halk hangja jut el a községig. A reggeli kocsikaravánok ismeretlenek a községben, a csorda és a gulya pedig csak fogalmakban ismert, a valóságban soha sem lehet velük találkozni. Nincs, ami kora hajnalban szennyezné a község levegőjét. Még a legnagyobb munkák idején is alig látni öt óra előtt valakit a határban — kivételt ez alól csak a pillangós széna és a borsó gyűjtése, valamint búzakötél készítése képez. Ez a néhány eset a község életében nem jelentkezik egyszerre, s így nem zavarja a község csendjét, a dolgozók pihenését; Valamikor nem volt ilyen csendes a fácánkerti hajnal. Az egész község, amely kilenc településből áll, valamikor nagybirtokon terült el — mondja Ujj Gyula, aki egykori napszámosból lett a község tanácselnöke. — Nem lehetett fél hatra kimenni dolgozni egyik birtokoshoz sem, mert »-viszontlátás-«- sal köszöntötték az embert, ha egyáltalán szóra érdemesnek tartották. A községben sokan megmondhatói annak, hány embert küldtek haza, mert 5—10 percet késett. Aznap már nem dolgozhatott sehol. Ha kenyeret akart venni valaki, kénytelen volt korán kelni. Hajnali három óra körül már megindult a falu népe Illés Imre, Kiss János, Kiss István, Ranga Antal, Kunify és más földbirtokosok, kulákok földjeire. Hangosak voltak azok a hajnalok errefelé. Nem sokan vannak, akik ezeket a hajnalokat visszakívánják ... A cselédek természetesen még a napszámosoknál és hónaposoknál is előbb keltek és ők voltak, akik a legkésőbb tértek nyugovóra. MILYEN TEHAT MA A FÄCÄNKERTI HAJNAL? öt óra előtt úgyszólván nincs mozgás a faluban. Az első fogat — egy ökrös szekér — öt óra után néhány perccel kocog végig az ófalun. Utána sokáig semmi, csak a reggeli etetéssel járó vödörzörgés hallatszik ki az udvarokból. Fél hatkor lófogat megy végig az újfalun. Ettől kezdve itt-ott megjelenik egy-egy gyerek, egy-két tehenet hajt maga előtt, s az útszélén legeltet egy-két órán át. Hat óra után 10 perccel egy ünneplőbe öltözött kislány, aki ugyancsali csinosan öltözött anyjával az egyik újtelepi új ház kapuján lépett az utcára, azt kérdezi: — Mit vesz nekem Szekszárdon? — Hajasbabát — felelt az édesanya, de mindjárt hozzátette azt is, hogy a babakocsit csak akkor veszik meg, ha majd egy más alkalommal utaznak ismét Szek- szárdra, amikor édesapja nagykabátjáért mennek. Fél hétkor az újtelep egyik háza előtt kifordul az utcára egy ökrös fogat, néhány perccel később per- metlevet visz egy lófogat a közeli szőlőbe. Hét órakor nyit a bolt, negyed nyolckor száll végig a falun az üllő és a kalapács hangja. Fél nyolckor sietős léptekkel, világoskék ruhába öltözve, nylonköténnyel, a vállán kapával fiatal lány igyekszik a határba. Ugyanekkor érkezik a községbe a TEFU pótkocsis teherkocsija, költözködőket hozott. Alig fordul be az épülethez, máris kiáltanak: — Anna, Anna, vedd el az órát! S az asszony siet elvenni a feléje nyújtott órát, s ezzel megkezdődik a rakodás. Nyolc órakor a községi tanácsnál megkezdődik a hivatalos idő. Vége a hajnalnak és a kora reggelnek» megkezdődött a község mindennapi élete. * Mi az elmondottakban a küíö- nös? A kérdésre Ujj Gyula így válaszol: — Ebben ma már nincsen semmi különös. A falu lakossága megszokta már a csendes hajnalokat, nem kel fel túl korán, hiszen nem gyalogol többé a földbirtokosok földjére. A földosztás óta mindenki a maga gazdája. Megszűnt a napszámosréteg a falu társadalmában — csak két-három betelepült jár napszámba. A községben — miután legelő nincs — istállózó állattenyésztés folyik. Tehát reggel nem hajthat a kanász és a gulyás. Ez az egyik magyarázat. A csendes hajnal másik oka pedig az, hogy a határ jelentős részeben — amely a jó gazda gondosságával van művelve — gépek dolgoznak. A gépek — kombájnok, kévekötő aratók, zetorok, traktorok — kímélik az embert, lehetővé teszik a hosszabb pihenést. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a gazdaságok állattenyésztői és még né- hányan az átlagnál korábban kelnek, de számuk a felszabadulás előtti korárikelőkéhez és a község összlakosságához képest elenyésző. * Csak ezért csendes a fácánkerti hajnal, de ebben a »csak«ban egy megváltozott társadalmi rend van. K. Balog János mintegy 120 szovjet vendég jelent meg, akik nagy érdeklődéssel tekintették meg az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságot és az ott folyó munkálatokat. A tiszteletükre rendezett közös ebéd után gazdag sportműsor szórakoztatta a vendégeket, s az egybegyűlt., közel 400 főnyi résztvevőt. » A pártszervezetek tagjainak kezdeményezéséire Iregszemcsén az elmúlt napokban termelőszövetkezet alakult. Az alakuló 'termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy meglátogatják a volt termelőszövetkezeti ^tagokat, s felvilágosító munkát végeznek közöttük az új termelöszavet- ; kezet továbbfejlesztése érdekében. * Dombóváron a legutóbbi -árásí I pártbizottsági ülésen resztvettek a (járás pártszervezeteinek titkárai is. (Megtárgyalták a 3004-es rendelet 'végrehajtásának állásával kapcsolatos tapasztalatokat és további tenni- ) valókat. Határozatot hoztak, amely ie rendelettel kapcsolatban a külön- iböző szervekben, különösen a tanácsiban dolgozó kommunisták feladatát [határozza meg. Utána Prantner Jó- Jzsef elvtárs, a megyei pártbizottság [első titkára tartott tájékoztatót az [időszerű nemzetközi és belpolitikai (kérdésekről a megjelent párttikárok- (nak* A naki és a dalmandi pártszer veszetek taggyűlésein a kommunisták ; határozatot hoztak, hogy agitációs [csoportokat hoznak létre a politikai [felvilágosító, nevelő munka eredmé- (nyesebbé tétele érdekében. Nakon [azt is elhatározták, hogy a közel jö- ' vőben kisgyűléseket tartanak, ame- ilyeken ismertetik! a legfontosabb ^nemzetközi eseményeket. * A Dombóvári Járási Vöröskereszt [legutóbbi aktíva ülésén megalakították a járási Vöröskereszt szervezetten belül az MSZMP csoportot. Ezzel ^ egy időben megbeszélték eddigi mun- ikájuk tapasztalatait és a további fel- r adatokat. * Titkári értekezleten beszélték meg [az elmúlt héten Dombóváron az [1958—59-es pártoktatási év előkészítésének feladatait. A titkári értekezleten részt vett és [felszólalt Prantner József elvtárs, a [Megyei Pártbizottság első titkára. A sióagárdi pártszervezet taggyűlésén a tanács számolt be féléves mun- [ kajáról és ismertették a kommu- [nistákkal a következő félév tervét. Ezenkívül megtárgyalták az adófizetés és az adógabona beadás eddigi (tapasztalatait és a további teendőket.
