Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

Több bizalmat vár a gyönki nöbizottság Vágják a kendert a nagydorogi határban A gyönki fmsz. nőbizottsága, igen helyesen, arra törekszik, hogy mun­káját kiszélesítse és javítsa kapcso­latát a községi nőtanáccsal. Július 26-án a községi nőtanácsok közösen bált rendeztek. A tiszta be­vételt a fóti Gyermekváros' meg­segítésére fordították. Ijjász Hen- rikné, a nöbizottság elnöke, beszél­getésünk során elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalata alapján szé­lesebb körben kíván a nőbizottság az fmsz. vagyonvédelmi munkáiba bekapcsolódni és ezévben is tervbe vették, hogy ősz folyamán szabó­varró tanfolyamot indítanak be. Ezenkívül egy fokhagyma-termelő szakcsoportot kívánnak létrehozni a nőbizottság tagjaiból. Sichter Jenő elvtárs, a közsi v. b. elnöke már meg Megyénk takarékszövetkezeti moz galma ezévben tovább fejlődőit. A korábban alakult takarékszövetke­zeteink (Bátaszék, Dunaföldvár) megerősödtek. Növekedett taglétszá­muk és a szövetkezetnél elhelyezett betétállomány, amely alapul szol­gált a takarékszövetkezet, a tagok felé történő kölcsönfolyósításaihoz. Emellett ezévben újabb takarék- szövetkezetek alakultak megyénk­ben. így takarékszövetkezeteink száma kilencre emelkedett. Több községben jelenleg is újabb taka­rékszövetkezetek vannak alakuló­ban. Az ezévben alakult takarék- szövetkezetek többsége megkapta a működési engedélyt. A takarékszövetkezeti mozgalom elért eredményeinek megszilárdítá­sa, valamint kiszélesítése érdeké­ben három megye MESZÖV-einek (Baranya, Veszprém, Tolna) közös szervezésében a takarékszövetkezeti ügyvezető-könyvelők részére egy­hetes tanfolyam volt Siklóson. A tanfolyamon a legjobb takarékszö­vetkezeti előadók, legjobban műkö­dő takarékszövetkezeti ügyvezetők tartottak előadásokat, megbeszélése­Ólmos, nehéz lábakkal poroszkál- nak a gabonával magasra rakott szekerek előtt a lovak, szomjasam lógó fejjel igyekeznek a szekér tete­jén ülő gazdáikkal együtt hazafelé a poros, szürke úton: Lassan leszáll az alkony Tengelic- re. A felkavart út pora toronnyi köddel fátyolozza be a falut, az utca­lámpák fényudvarában szilaj táncot járnak az apró éjjeli lepkék. Szem­ben a kis liget kerítésénél maszatos képű kis cigánygyerekek az orrukat a dróthoz nyomva, bámulnak befelé, ahol a fehérterítős asztalokon lecsor- gó habbal állnak a korsó sörök a vendégek előtt. A földművesszövetkezet még má­jusban, amikor a rügyfakadás és a madárdal a szabadba csábította az embereket, ügyesen, a falu közepén nyújtózkodó kis ligetben kerthelyi­séget létesített. A dohányfüsttől ne­héz levegőjű falusi kocsma falai kö­zül kiszabadult a táncraperdítő zene* az öregek és fiatalok szinte újjászü­letve szórakoznak a fárasztó nyári munka szüneteiben az árnyas fák alatt. Régen jártam Tengelicen és meg­lepetten vettem tudomást a földmű­vesszövetkezet fejlődéséről. Az egyik asztalnál négyen is beszélgettek. Il­letlenség a hallgatózás, de akaratla­nul is meghallottam, hogy a földmű­vesszövetkezet dolgait vitatják, ter­veit latolgatják. Az igazgatóság elnö­ke arról beszélt, hogy százezer fo­rintos beruházással egy raktárépüle­tet kezdenek építeni, hogy ezzel is megjavíthassák a szövetkezeti felvá­sárlás munkáját. A hallottak után is ígérte, hogy támogatja a nőbizott­ság kezdeményezését. A községhez közel eső tartalékte­rületekből biztosít földet a nőbizott­ság által szervezett fokhagymater­melő szakcsoport részére. A nőbi­zottság, hogy viszonozza a „Nőnap” alkalmával a férfiaktól kapott meg­becsülést, figyelmességet és kedves­séget, még az ősz beállta előtt „Apák napját” fognak rendezni. A nőbizottság, hogy munkáját jól el­végezze, igényt tart a földműves­szövetkezet vezetőségének támoga­tására. Szeretnék, ha az fmsz. veze­tősége konkrét feladatokkal — ami bizony sokszor elmarad — bízná meg a nőbizottságot, és nagyobb bi­zalommal lenne a nőbizottság felé. — J. L. — két, hogy a hallgatók alaposan elsa­játíthassák az „Ügyrend” előírásait, és annak gyakorlati kivitelezésével kapcsolatos teendőket. A tanfolyam hallgatói esténként öntevékenyen is kicserélték egymás tapasztalatait. Különösen a takarék­szövetkezeti számvitel alapos elsajá­títása terén adtak egymásnak nagy segítséget. A hivatalos foglalkozáson kívül módjukban állt Siklós nevezetessé­geinek megtekintése. Voltak pl. olyan elvtársak, akik ottlétük alatt a siklósi várat többször is megláto­gatták, egymás között felelevení­tették a magyar történelem egy adott szakaszát. A vacsorával egybekötött tanfo­lyamzárón mind a tanfolyam veze­tői, mind a tanfolyam hallgatói el­mondták, hogy igen eredményes volt a tanfolyam. A vacsora és a bor hatására a hangulat fokozódott. Szinte a részt­vevők mindegyike elmondott életé­ből egy-két epizódot. A zenekar megjelenésével pedig még táncra is perdültek a tanfolyamon jó munkát végzett vezetők és hallgatók. kétségtelen, hogy nem az egy év előtti állapotok uralkodnak, változás történt a vezetőségben, a bűnös gaz­dálkodás lassan elvész a múlt homá­lyában és helyet foglal a szövetke­zeti tagság aktív hozzáállása, a pa­rasztság lassan a szabad rögökre épülő szövetkezeti mozgalmat a ma­gáénak érzi és ha ez az érzés egy­szer mélyen gyökeret ver, akkor nem fordulhat elő többé az, hogy felelőtlenül, kupec módra osztozkod­janak a nép vagyonán. Nem tartom fontosnak, hogy is­mertessem, milyen állapotok ural­kodtak még nemrégiben a szövetke­zetnél. Sokat gondolkodtam azon* hogy ott, ahol egy milliomos termelő- szövetkezet létre tudott jönni, sőt tovább menve a fejlődésben, a többi termelőszövetkezetek között az élen halad, hogy tudott egy földművesszö­vetkezeti vezetőség, nem utolsó sor­ban a tagság, lezülleszteni egy olyan mozgalmat, amely kizárólag arra hi­vatott, hogy a falu lakosságának mindennemű igényét kielégítse még kulturális téren is* Hátigen! A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikája, kormá­nyunk célkitűzései itt is megmutat­koznak, mint egyéb más területen* hogy nem hiábavaló brossuraként járták végig az országot. Felrázta azokat az elfásult, de józan, becsü­letes gondolkodású parasztembere­Szamos bácsi nyugdíjba vonult Szamos bácsi, a bátaszéki földmű­vesszövetkezet főkönyvelője augusz­tus 1-én nyugdíjba vonult. Szamos bácsi a földművesszövetkezet meg­alakulása óta több mint 10 éven ke­resztül tevékeny harcosa a földmű­vesszövetkezeti mozgalomnak. Mun­káját felelősségteljesen, mindenkor a földművesszövetkezet .felvirágoz­tatása érdekében tette Tudásával, a szövetkezetben végzett munkájával, segítőkészségével megérdemelten vívta ki a szövetkezeti dolgozók bi­zalmát, megbecsülését. Szamos bá­csinak nyugdíjba vonulása alkalmá­val együtt a szövetkezet dolgozóival további jó egészséget és sok-sok verő fényes, nyugodt öreg napokat kívá­nunk. Láttuk — hallottuk .., hogy a szakcsi földműves­szövetkezet vezető könyvelője, a saját és a környező földműves­szövetkezetek adminisztrációs munka utánpótlását biztosítsa, szabad idejében önszorgalomból gépíró tanfolyamot tart 6 fő — köztük négy fiatal — részére. Ugyanezen szövetkezetnél olyan jól tartják a szövetkezet lovait, hogy ez évben két veder vért kel­lett tőlük lecsapolni. Ugyanakkor a takarmány felhasználás költsé­gei csillagászati számokat mutat­nak. * .., hogy a szedrest földműves­szövetkezet főboltjában 130 000 Ft értékű elfekvő árukészlet van. Ezek után nem csoda, hogy a bolt forgási sebessége a csiga lassúsá­gával egyenlő. * .., hogy a nagyszékelyi föld­művesszövetkezet ig. elnöke el­mulasztotta a gépi szántási díjak időbeni beszedését. A mulasz­tásért neki kellett a büntető ka­matot megfizetni. két, akiknél eddig talán a kezdemé­nyezés el volt nyomva és talán ha bírálatot mondtak is, nem hallgatták meg, hiszen akkor a volt vezetőség a saját manővereit törte volna de­rékba. Most azonban másképp alakult a szövetkezeti élet, nem szűkül le a látókörük a tagoknak az apró-cseprő pletykákra, hanem határozataikkal* hozzáállásukkal és munkájukkal egy virágzó földművesszövetkezet alapjait teremtették meg és erre épí­tik fel a jövőt, amely a falu boldo­gulásának, jólétének elengedhetet­len feltétele. A múlt hónap 20-án tanácsülés volt. Hajdanában a tanácstagok, ha a meghívójukon tárgyként a föld­művesszövetkezet beszámolóját lát­ták megjelölve, szinte mérgesen vár­ták, hogy elharangozzák a nyolc órát, hogy tanácsülés helyett bebúj­hassanak a dagadó dunna alá és ott álmodjanak — így kapcsolódva a ta­nácsüléshez — egy jobb, egy nekik való szövetkezetről. Most azonban minden székre jutott egy tanácstag* figyelmesen hallgatták végig az ügy­vezető beszámolóját, szinte nem akart vége lenni a sok hozzászólás­nak, apró részleteiben vitatták meg a jövő feladatait és úgy határoztak* hogy minden segítséget megadnak a földművesszövetkezetnek, mert hát érdemes, most már, látják törődni A Sió-csatorna és a Sárvíz között 30 holdon még a múlt év őszén ala­kult 20 taggal a nagydorogi Kender­termelő Szakcsoport. A szakcsoport­ban minden munkát, kezdve az ószi szántástól az aratásig, a tagok közö­sen végeztek. A közös alapba tiszta jövedelmük 5 százalékát fordítják, a szakcsoport tagjai. A múlt héten munkájuk gyümölcse megérett, hozzá kezdtek a kender levágásához. A mostoha időjárás ellenére is a szak­csoportnak területe nagyrészén si­került első osztályú kendert ter­melni. Érdemes volt a gazdáknak szakcso­portba tömörülni, mert a közös mun­A község Fő-terén földművesszö­vetkezeti boltegységek között ott ta­lálható a szövetkezet szabóműhelye is. Aki a műhelybe belép, rögtön láthatja, hogy itt szorgos munka fo­lyik. Elkészült és félig kész férfi és fiú vászonruhák, sortnadrágok, csiz­manadrágok tucatjai ezt bizonyítja. A műhelyben tízen dolgoznak. Mi­közben a gépek kattognak, Klein Antal, a műhely vezetője elmondja: „Ilyen kisegítő szabóműhely mint a miénk, országosan is csak néhány földművesszövetkezetnél van. Az a célja, hogy elősegítse a lakosság el­látását és főleg olyan ruházati cik­keket gyárt, amiből nagyobb a ke­reslet, mint a kínálat. Egyszóval kur­rens és tájjellegű hiánycikkeket.” Elmondta, hogy negyedévenként 3— 350 000 forintos forgalmat tudnak le­bonyolítani. Az általuk, készített vá­szonruhákból, sortból, csizmanad­vele, hiszen eggyé forrott a szövet­kezésben a dolgozó parasztság. Hogy a fejlődés megindult, azt két szám­mal lehet érzékeltetni legjobban. Hogy ha már a II. negyedév mér­legbeszámolójára fordítottuk a fedő­lapot, nézzük meg a múlt évi és az ezévi azonos időszak eredményeit: ta­valy a szövetkezet a veszteség rovat­ba 16 715 Ft-ot jegyzett piros tintá­val. Az idén üres maradt ez a rovat és nyereségként 40 221 Ft került be* amelyet már a tanácsülésen a tagok elé némi büszkeséggel terjesztett elő a szövetkezet vezetőségének beszá­molóján. Sorra véve a dolgokat, még nem tart ott a szövetkezet, hogy a min­dennapi munkájuk zökkenőmentes és zavartalan lenne. Még mindig akadnak kisebb-nagyobb bajok, ami azonban nem jelenti azt, hogy az eredményességet most már meg is szünteti és nem lehetne megoldást találni ezeknek a bajoknak az orvos­lására. Sok esetben szükség van ar­ra is, hogy a tagok részéről több megértésre találjon a vezetőség, hi­szen azon fáradoznak, hogy minden téren a legmesszebbmenőkig kielé­gítsék a falu igényeit. Ezt azért emeltem így ki, mert hasonló eset bontotta meg Tengelic-Szőlőhegy tagszövetkezetének nyugalmát a kö­zelmúltban. Az egyik szövetkezeti tag — előre bocsátom, jogos panasz­ka előnyei mellett anyagi előnyben is részesülnek. Ugyanis a termelési szerződés kimondja, hogy a termelői szakcsoportok részére abban az eset­ben, ha különleges minőségű és lom- bozott I. o. rostkender kórót legalább 500 q, vagy az ezt meghaladó meny- nyiségben szállítanak a termeltető vállalatnak, a termeltető vállalat e minőségek után q-ként 5 forint nagy üzemi minőségi felárat is fizet. A szakcsoport kendertábláján 20— 25 métermázsa tennés várható és a minőségi becslés szerint a szakcso­port jogosult lesz a minőségi felár átvételére. rágokból, munkaruhákból a környék beli földművesszövetkezeteket is el­látják. Sőt állami gazdaságok részé­re is gyártanak munkaruhát. Ezen kívül a szövetkezet vásározó részlege árusítja a szabóműhelyben elkészült jó minőségű ruházati cikkeket. Különösen vászonruhákból és sort­nadrágokból nagy a kereslet. —■ „Tudnánk többet is készíteni — mondja Klein elvtárs —, azonban a nagykereskedelmi vállalat, ha szüksége van is ilyen árucikkekre, nálunk nem csináltathat, mivel a fel­sőbb szervüktől erre nem kaptak en­gedélyt, bár szerintük is erre szük­ség lenne.’* Nem artana, ha az illeté­kesek ezt a kérdést megvizsgálnák és intézkedésük nyomán e téren is ja­vulna a lakosság áruellátása. szál — a következőket adta tudtom­ra: ;— Mi, szőlőhegyiek, mi vagyunk a mostoha gyerekek, akik a felnőttek levetett ruháit kapjuk örökségbe* Mi aztán, ha még van, továbbadjuk egy még mostohább gyereknek, Fel- ső-Tengelicnek. Ugyanis Tengelic kapott egy új söntéspultot, ami volt régi, azt odaadták nekünk, de a hoz­zájáró sörapparátot már maguknak tartották. Mi a még ócskább csap­székünk pultját Felső-Tengelicre küldtük, amiben a felső-tengeliciek nyulakat akarnak tenyészteni, mert már annyira roskadozó ketrec for­mája van. A bortégely úgy volt ben­ne, mint a drótostót kalapja, amit a zsír tartott össze — a bortégelyt meg a piszok —, mert amikor a kocsmá- ros lemosta és megtöltötte borral, azt tapasztalta, hogy reggelre 11 liter bora elfolyt: Szükséges egy kis megértés. A ten- geliciek szívesen odaadnák a sör­pumpát, hogyha az új pultban nem beépített pumpa volna, amelyet nem tudnak kivinni a kerthelyiségbe. Az intézkedést meg is tették, hogy egy újat szerezzenek, de ez tényleg ed­dig technikailag kivihetetlen volt: Ne folytassuk tovább, múlik az idő, ami egyben orvosság is minden bajra és minden reményünk megvan arra, hogy a jövőben ilyen vagy ha­sonló bajok még a sörözésben se gá­tolják a szövetkezet tagságát, a ve­zetőség körültekintően intézkedik mindenben, amihez szükséges a tag­ság további munkálkodása; — Hát igen! — B. L. Eredményes volt a takarékszövetkezeti ügyvezető könyvelők egyhetes tanfolyama HAT IGEN! Kattognak a gépek a tolnai földművesszövetkezet szabóműhelyében r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom