Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 28. A ciprusi helyzetről, a libanoni válságról, a Nagy Irare-perről s egyéb bel- és külpolitikai kérdésről nyilatkozott a kormány szóvivője Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Tájé­koztatási Hivatal elnöke és a kor mány szóvivője pénteken sajtóérte­kezletet tartott, amelyen válaszolt a bel- és külföldi tudósítók kérdéseire. A ciprusi helyzet legújabb fejlemé-, nyeiről feltett kérdésre kijelentette: — A sziget lakossága részére biz­tosítani kell az önrendelkezési jogot Az angol gyarmatosítók terrormód­szerei nem hozták meg a nekik meg-i felelő eredményt, ezért most a terror mellett az „Osszd meg és uralkodj !” hírhedt elvére alapozott tervet ter­jesztettek elő. A terv lényege, hogy Nagy-Britannia hét éven át továbbra is fenntartaná magának a szuverén jogok gyakorlását a sziget felett. A libanoni válság súlyosbodásáról szóló hírekkel kapcsolatban rámuta­tott : — A libanoni eseményeket a libanoni nép belügyének kell tekinteni. A több hete tartó felkelés azt mu­tatja, hogy a libanoni társadalom széles rétegei szemben állnak a kor­mány politikájával. A válság megöl-] dása a libanoni népre tartozik. Min­den olyan kísérlet, amely a libanoni eseményekkel kapcsolatban a „kom­munizmust” vagy az Egyesült Arab Köztársaságot vádolja, a közvéle­mény tudatos félrevezetését szolgálja azzal a céllal, hogy a libanoni nép belügyéből nemzetközi kérdést csinál­jon. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Japán a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását tervezi Magyarország­gal, Romániával és Bulgáriával, a szóvivő rámutatott: a magyar kormány arra törek­szik, hogy jó kapcsolatai legyenek a különböző országokkal, azok társadalmi és politikai berende­zésére való tekintet nélkül. Vo­natkozik ez természetesen Ja­pánra is. Arról, hogy a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés hatálytalanította Hitler nemzetiszocialista pártjának betiltá­sát, a szóvivő kifejtette: a nyugatné­met kormány a nyugati hatalmak jóváhagyásával és támogatásával mind több és több háborús bűnöst fasisztát rehabilitál, magas állami és katonai pozíciókba helyezi őket. Európa népeivel együtt a magyar nép is egyre nyugtalanabbul figyeli, hogy a világháborúban vereséget szenvedett fasiszták ma borzalmas hatású tömegpusztító fegyverek bír- tokában nyíltan készülnek revansista j törekvéseik megvalósítására. Ezért az egész magyar közvélemény el­ítéli a nyugatnémet szövetségi gyűlés legutóbbi határozatát, amely a fasizmus legalizálásával tovább fokozza a feszültséget Európában. Ezután Gyáros László a következő­ket mondotta: — A Nagy Imre perre vonatkozóan több kérdést kaptam, az AFP (fran­cia), a Reuter (angol) és az AP (ame­rikai) hírügynökségek tudósítóitól. A három nyugati hírügynökség tu­dósítója „újságírói kíváncsiság’’ ürü­gyén olyan kérdéseket tett fel, ame- j lyeket hivatalos hely nem intézhet a ' magyar kormányhoz, mert ezzel be- j avatkoznának belügyeinkbe, s jól ! tudják, hogy a Magyar Népköztársa- j ság kormánya és népe ezt senkitől j sem tűri el. A leghelyesebb és a legmegfelelőbb j válasz e kérdésekre tulajdonképpen J az lenne, hogy semmi közük hozzá, j törődjenek a saját ügyeikkel. Ha ] mégis foglalkozom ezekkel a kérdé­sekkel, csak azért teszem, hogy egy- szersmindenkorra lezárjam az ilyen ügyekben a kérdés-felelet játékot. A Nagy Imre és társai bűnperéről, a perben kiszabott ítéletről és az íté- ! let végrehajtásáról kiadott igazság-; ügyminisztériumi közleménynek a külföldi sajtóban nagy visszhangja volt. A magyar közvélemény ugyan­úgy, mint a külföldi kommunista sajtó és a haladó szellemű köz­vélemény megnyugvással fogad­ta az ítéletet, mert igazságérzetük megkövetelte, hogy az ellenforradalom szervezői és az ellenforradalom idején elkövetett gyilkosságok és egyéb bűncselekmé­nyek értelmi szerzői és főbűnösei is megkapják megérdemelt büntetésü­ket. Ezzel a reakciós kapitalista sajtó, rádió és egyéb propaganda szervek a Nagy Imre és társai bűnperéről szóló igazságügyminisztériumi közleményt arra használták fel, hogy újabb rágalomhadjáratot indítsanak a ma-, gyár Népköztársaság ellen. Megpró­bálnak belekapaszkodni a közlemény minden sorába, vitába szállnak vele s közben természetesen egymásnak alaposan ellentmondóan érvelnek. A kapitalista világ sajtója, az im­perialisták zsoldjába szegődött sajtó, rádió és egyéb propaganda szervek felhasználják ezt az alkalmat is, hogy rágalmazzák a Magyar Népköz- társaságot, hogy uszítsanak a Szov­jetunió és a többi szocialista állam ellen. Nyugaton azt állítják, hogy Nagy Imre és társai elleni per a jelenlegi világpolitikával van összefüggésben. Ez a nyugati állítás a valóság ten­denciózus meghamisítása, az ok és az okozati összefüggés fejtetőre állítása. Az igazság az, hogy az ilyen állítá­sok hirdetői hozzák összefüggésbe a belügyeinkbe tartozó bírósági ítéletet a nemzetközi kérdésekkel. Ezzel még nem lett és nem is lesz nemzetközi kérdés. De az már nemzetközi kér­dés, hogy egy per kapcsán szuverén állam belügyeibe akarjanak beavat­kozni — mondotta többek között Gyáros László, majd így folytatta: — Az ENSZ rosszemlékű öttagú különbizottsága ismét a színre lé­pett. Az Egyesült Államok imperia­lista köreinek nyomására összeült és sajtóközleményt adott ki Nagy Imre és bűntársai elítélésével kapcsolat­ban. Ismeretes, hogy amikor a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjének felforgatására irányuló támadás meghiúsult, a támadást elő­készítő és szervező imperialista ha­talmak követelésére az ENSZ alap­okmányának durva megsértésével hozták létre az öttagú különbizottsá­got. A szóvivő ezután ismertette a Magyar Népköztársaság kormányá-, nak ezzel kapcsolatos álláspontját, majd hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elemi jogával élt, amidőn az alkotmányos rendje ellen támadókkal szem­ben fellépett. Ezzel eleget tett a nemzetközi szer­ződésekben vállalt kötelezettségeinek is: az ENSZ alapokmányán kívül a békeszerződés 4. cikkelye is köte­lességévé teszi, hogy fellépjen a bé­két veszélyeztető cselekmények, va­lamint a fasizmus feltámasztására irányuló kísérletek ellen. A szóvivő a továbbiakban a kül­földi szabadalmak átvételére vona- kozó kérdésekre válaszolt, majd az idei terméskilátásokról szólva elmon-, dotta, hogy a lakosság kenyérgabo­nával való ellátása nem okoz problé­mát, a kiadós eső pedig megjavította a kapásnövények és a szálastakar­mányok terméskilátásait is. Elmon­dotta, hogy az idén lényegesen ol­csóbb áron volna módunkban ga­bonát vásárolni külföldön, de nem valószínű, hogy élünk ezzel a lehető­séggel, mert mint Apró Antal elvtárs az országgyűlésen is mondotta, igen jelentős tartalékkészletekkel rendel-; kezünk, melyek lehetővé teszik a ke­nyérgabona ellátásban az igények megfelelő kielégítését. A szóvivő végezetül a Szolnok me­gyei tanács végrehajtó bizottságának a községfejlesztési munkájáról nyi­latkozott. ESEMÉNYEK Róma: (MTI) Fanfani kijelölt olasz miniszterelnök befejezte tár­gyalásait a szociáldemokrata párt képviselőivel. Eszerint a szociálde­mokraták négy miniszteri és öt ál­lamtitkári tárcát kapnak. * Washington: (Reuter) Az ameri­kai atomenergia bizottság közölte, hogy a csendes-óceáni Johnston sziget körüli területet veszélyes öve­zetnek nyilvánította, mert ott nuk­leáris töltettel ellátott rövidhatósu­garú rakétákkal fognak kísérletez­ni. * Ankara: (AFP) A török határ mentén Görögországtól Szíriáig „biz­tonsági övezetet” létesítettek. Az intézkedés célja a csempészés meg­akadályozása. SOROKBAN Genf: (Reuter) Több mint 50 gen­fi személyiség, papok, egyetemi ta­nárok és üzletemberek, nyilatkoza­tot adtak ki, tiltakozva az ellen, hogy a svájci haderőket nukleáris fegyverekkel szereljék fel. * Moszkva: (TASZSZ) Izlandi par­lamenti küldöttség érkezett Moszk­vába. A küldöttséget Pavel Leba- nov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke fo­gadta. * Párizs: (MTI) A CGT közleményt adott ki július 14-e, a francia köz­társaság nagy napjának megünnep­lésére. Felhívja a dolgozókat, tö­megesen vegyenek részt a köztár­saság melletti megmozdulásokban. Naponta 12 haíáioskimen@?@lű munka-baleset Olaszországban Olaszországban az utóbbi évek­ben rohamosan növekedett a halá­los kimenetelű munkabalesetek száma. 1956-ban ölsszesen : 1 059 687 munkabaleset történt. Napi átlag­ban 12 dolgozó vesztette életét és naponta több mint 3900 dolgozó szenvedett kisebb-nagyobb sérülé­seket munkabalesetek következté­ben. 1955-ben a munkabalesetek száma 1 129 342-re, 1956-ban pedig 1 178 630-ra emelkedett. Az 1957-es még korántsem teljes adatok azt bizonyítják, hogy az 1956-os tragi­kusan magas szám tovább emelke­dett. Növeli a helyzet súlyosságát az a körülmény, hogy a munkabal­eset következtében munkaképtelen­né váló dolgozók jelentős része sem táppénzt, sem segélyt nem kap. 1956-ban például a munkabalesetet szenvedett dolgozók egyötöde sem­minemű segélyben vagy kártalaní­tásban nem részesült, az 5006 ha­lálos kimenetelű munkabaleset kö­zül pedig 1470 esetben semmi se­gélyt nem folyósítottak az elhalálo­zott dolgozó eltartott családtagjai­nak. A lottó e heti nyerőszámai : 12, 21, 55, 70, 83 FolySstédnak a magyar és bolgár párt- és kormáoykilltlömégek tárgyalásai Szófia: (MTI) Pénteken reggel fcü- lönvonaton Szófiába érkezett a ma­gyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséggel együtt érkezett Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a nemzetgyűlés elnökségé­nek tagja, Dimiter Ganev, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Milko Tarabanov kül­ügyminiszterhelyettes. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség foga­dására megjelent a szófiai pálya­udvaron Anton Jugov, a Miniszter- tanács elnöke, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottságának tagja, Rajkó Damjanov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Georgi Trajkov, a Minisztertanács elnökhelyettese. A kölcsönös üdvözlések után a magyar párt- és kormányküldött­ség szállására hajtatott. Péntek délelőtt tovább folyta­tódtak a magyar és a bolgár párt- és kormányküldöttség közötti tár­gyalások. A magyar párt- és kormánykül­döttség péntek délután résztvett Szófiában azon a nagygyűlésen, amelyet a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Hazafias Arcvonal szó­fiai szervezete rendezett. Péntek este fogadás volt a ma­gyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Közlemény a Román Munkáspárt Központi Bizottságának június 9 és 13 között megtartott plenáris üléséről Bukarest: (MTI) A Scinteia pén­teki számában terjedelmes közle­mény jelent meg a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának június 9. és 13. között megtartott üléséről. A közlemény első részében meg­említi: A plenáris ülés meghallgatta a Politikai Bizottság jelentését ar­ról, hogyan teljesítették a második pártkongresszusnak a párt sorainak nevelésére, a káderek fejlesztésének politikájára és a párt társadalmi összetételére vonatkozó határoza­tait. Az utóbbi években 1953. óta felvett tagjelöltek és az új párt­tagok száma csaknem kétszázezer. A párttagok és a tagjelöltek szá­ma ezidőszerint 720 000. A munká­sok arányszáma 53 százalék. A 145 ezer tagjelölt 72,5 százalékának fog­lalkozása munkás. A közlemény második részében le­szögezi, hogy a legnagyobb figyel­met kell fordítani a pártépítés kér­déseire, a párt szervezeti megerősí­tésére, a pártegység, valamint a párton belüli vasfegyelem biztosí­tására. A Központi Bizottság plenáris ülése egyhangúlag elítélte egyes párttagok pártellenes tevékenységét és megfelelő intézkedéseket hozott ellenük. Constantin Doncea megsér­tette a pártélet normáit, vétett a pártfegyelem és az állami fegye­lem ellen, amiért már sok bírálatot kapott, de soha nem szívlelte meg a kritikát. A plenáris ülés Constan­tin Donceát törölte a Központi Bi­zottság póttagjainak sorából és ki­zárta a pártból. Hasonlóképpen tö­rölték a Központi Bizottság póttag­jainak sorából és kizárták a párt­ból Jacob Cotoveanut. Mindketten jogosnak találták ezt a határozatot. Megalkuvó magatartást tanúsított Ileanu Raceanu és Vasile Cristache és ezért őket is kizárták a Közpon­ti Bizottság póttagjainak sorából. Frakciós magatartása miatt ezen­kívül' több más párttagot is kizár­tak, akiknek káros tevékenységét a plenáris ülés most leleplezte. A plenáris ülés megállapította^ hogy a II. kongresszus óta jelentős sikereket értek el a pártépítésben s a feladatokról szólva hangsúlyoz­za a közlemény, hogy a jövőben is a legnagyobb figyelmet kell fordí­tani a párt szervezeti megerősíté­sére, a revizionizmus és minden burzsoá befolyás leküzdésére. PHENJA N a romjaiból újjáéledő város Phenjan, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság fővárosa, a leg­utóbbi öt év során csodálatos válto­zásokon ment keresztül. Az egykori ro mok és pusztaságok helyén díszes, sokemeletes épületek emelkednek a magasba. S ott, ahol még néhány év­vel ezelőtt kukoricát vetettek, ma nyílegyenes, aszfaltozott utcák fut­nak a távolba. Phenjan valóban fővá­rossá vált. I.akossága meghaladja a 600 000 főt. Ez 100 000-rel több, mint a háború előtt és csaknem négysze­rese annak a számnak, amennyire a békekötés napján becsülték. Gyors iramban folyik a lakásépít­kezés. A háború befejezése óta mint­egy hárommillió négyzetméternyi la^ kóterületet építettek fel. Különösen nagyarányú építkezés folyik Phenjan keleti, ipari kerületeiben. Ha a múltban valaki ellátogatott Phcnjanba, szűk kis utcákon, omla­dozó viskók között bolyonghatott. Az őslakosok még élénken emlékeznek azokra az időkre, amikor a nyári ára­dások idején a Pot-Hongan folyó eP árasztotta a keskeny sikátorokat és szétrombolta az agyagépületeket. Ha az illető napjainkban újból elmenne az egykori „árterület” környékére, akkor 2—3 emeletes házak tövében sétálhatna a 2.5 kilométer hosszú aszfaltozott Ponthonnun utcán. Az új monumentális állomásépülettől 3 kilométeres sugárút vezet a phenja- niak kedvenc pihenőhelyéig, a „Mo- ranbon” parkig. Phenjan keleti területében épült fel a textilkombinát, amely évente 65 millió méter pamutszövetet állít elő. E kombináton kívül a város környé­kén húskombinátot, vasbetoneleme-] két készítő gyárat, mozdonyjavító kocsiszínt, elektromos lámpagyárat és sok más iparvállalatot is találha­tunk. Phenjan a köztársaság legfon­tosabb ipari központjává vált, terü­letén összesen több mint 80 állami és 100 szövetkezeti vállalat működik. Csaknem valamennyit a háború után építették. A fővárosi ipar főbb gyárt­mányai: a szövet, a villamosmotor, a mezőgazdasági gép, a dohányáru, a húskonzerv és a kőszén. Phenjan a fentieken túlmenően a köztársaság kulturális központja is. Hét főiskoláján kiváló szakembere­ket képeznek ki. Ezenkívül számos technikummal és több mint 120 álta­lános iskolával rendelkezik. Phenjan ősi város, amely csaknem másfélévezredes történelemmel büsz­kélkedhet. A város most újjáéled romjaiból, s egyre szebbé, nagyobbá válik. Szovjet—japán Szovjet tudósok, írók, termelési újítók, kulturális dolgozók és köz­életi személyiségek javaslatára Moszkvában megalakult a Szovjet— Japán Társaság. Az alakuló gyűlé­sen jelen volt Szuemicu Kadovaki, Japán rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete a Szovjetunióban, a nagykövetség munkatársai és sok neves szovjet közéleti személyiség. A Társaság megalakulását mél­társaság alakúit tató beszédek után a gyűlés rész­vevői megválasztották a Társaság 68 tagú vezetőségét és üdvözlő táv­iratot küldtek a tokiói Japán—Szov­jet Társaság vezetőségének. A Szovjet—Japán Társaság veze­tőségének elnökévé M. V. Nyesztye- rovot, az Összszövetségi Kereske­delmi Kamara Elnökségének elnö­két választották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom