Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-06 / 105. szám
1954 május 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Egymillió forintot lehet megtakarítani egy év alatt a takarékossági intézkedések végrehajtásával három Tolna megyei üzemben A minőség javítása és a hulladék csökkentése a legfontosabb takarékossági teendő a Tolnai Selyemfonógyárban A selyemfonógyárban a műszaki •Vezetők, dogozók és tömegszervezeti vezetők értekezletén beszéltek a gyári takarékossági lehetőségekről. Ab értekezleten megállapították, hogy a takarékossági lehetőségek nagyok a gyárban és megfelelő irányítással, tervek kidolgozásával, a tervek végrehajtásával évente többszázezer forintot lehet megtakarítani. Üzemrészenkint árammérőket állítanak be, hogy ellenőrizni tudják az energia fogyasztást és a túlfogyasztó üzemrészben a csökkentési intézkedést megtudják tenni. A Tanácsi Építőipari Vállalat központjában elkészítették a takarékos- sági tervezetet. A tervezetet kiküldték a vállalat munkahelyeire, ahol a dolgozókkal megvitatják, milyen lehetőségek vannak a takarékosságra. A javaslat szerint felülvizsgálják a tervdokumentációkat és a költségvetéseket és a helynek és időnek legjobban megfelelő tervet fogják kivitelezni. Az építési. költségek csökkentését úgy kívánják megoldani, hogy a beruházókkal szorosabb kapcsolatot teremtenek, és a felvonulási épületeket: víz, villany, kerítés, ideiglenes út stb. építését már az építkezés megkezdése előtt úgy tervezik, hogy azok véglegesek lehessenek. Amikor a kormány felhívása megjelent a fokozott mértékű takarékoskodásra, a konzervgyár vezetői, a munkásokhoz fordultak, hogy segítsék megvalósítani a takarékosságot. Csökkenteni kívánják a hulladékot azzal, hogy a gubót a két legveszedelmesebb kártevőtől, a kamolá- tól és az egértől megóvják, az előírásoknak megfelelően tárolják. Tovább szélesítik a mmnkamód- szerátadást. hogy a fonodában a selejtet csökkenteni tudják, növeljék a fonónők az anyagkihasználást. Azt tervezik a selyemfonógyárban, hogy újból bevezetik a cémázó üzemrészben a minőségi bérezést, így ösztönzik a dolgozót a figyelmesebb munkára, a hulladék csökkentésére. Nagy összegű megtakarításra számítanak akkor is, ha az első ütemben kivitelezésre kerülő ideiglenes építésvezetői irodákat, szállásokat, öltözőket, raktárakat majd úgy építik, hogy azokat az épület elkészülte után véglegesíteni tudják. A regie csökkentése érdekében reális kivitelezési határidőket állapítanak meg, a munkahelyi és központi improduktív munkaerőt arányosítják a produktív munkaerővel. 1 Külön tervet dolgoznak ki a vállalatnál, hogy a szállítás, rakodás, tárolás, beépítésnél felmerülő veszteséget a norma alá tudják szorítani. A gyár munkásai, a párt és szakszervezet tagjai javaslatokat tettek, hol milyen formában lehet takarékoskodni. A munkások javaslatainak birtokában, a gyár vezetősége a műszaki dolgozók és a tömegszervezetek vezetői összeültek, hogy megtárgyalják milyen intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a pazarlást, csökkentsék az önköltséget, és a munkások figyelmét a takarékosságra fordítsák. Állami segítséggel, 150 vagonos pulp és velőtárolót építenek az idén. Ezideig a velőt és a pulpot szabadban, fahordóban tárolták. A fahordók a szabadbani tárolás folytán tönkrementek, sok értékes gyümölcs velő és pulp elfolyt. A raktár felépítésével évente többtízezer forintot tudnak megtakarítani. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a paksi gyár hetven helyen raktározza a félkész és készárut. Most az idén megkezdik egy százva- gonos raktár építését. A ráktár felépültével anyagmozgatási költséget, szállításkor keletkezett töréseket és a vagyonvédelmet tudják megszilárdítani. De nem csak állami segítséggel takarékoskodnak a gyárban, hanem a helyi lehetőségeket is felhasználják. Megállapították a vállalati ügyrendet az egyes munkafolyamatokra, személyekre. E szerint a munkás tudni fogja, hogy mit kell elvégezni, miért felelős. Felülvizsgálták és megszoritották a munka- és védőruha viselését, a gyártási technológiákat, anyagnor mákat és számos szervezeti változtatást hajtottak végre. A takarékossághoz tartozik az is, hogy a gyárban megszilárdították a fegyelmet. A munkaidő lelkiismeretes ledolgozására mozgósítják a gyár dolgozóit a párt* és szakszervezeti, valamint KISZ tagjait. A gyár vezetői által kidolgozott takarékossági intézkedéseket ismertették a munkásokkal, akik megígérték, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az idén többszázezer forintot tudjanak megtakarítani a népgazdaságnak. A tervdokumentációk felülvizsgálásával, az építési költségek és a regie csökkentésével takarékoskodnak a Tanácsi Építőipari Vállalatnál Állami segítséggel, a helyi lehetőségek felhasználásával takarékoskodnak a Paksi Konzervgyárban Társadalmi munkával rendbehozták kultúrotthonukat a kismányokiak Igen sok panasz hangzik el az utóbbi időben különböző fórumokon a kultúrotthonok fejlesztési nehézségeivel kapcsolatban. Elképzelések mindenütt vannak, tervek minden községben születnek, de azok megvalósítását igen gyakran megakadályozza az eldöntő érv: „Nincs pénz”. Ez bizony igen komoly érv, nemegyszer valóban áthághatatlan akadályt is jelent, de nem minden esetben, sőt az eseteknek csak elenyésző részében. A legtöbb helyen át lehet hidalni a nehézségeket, mint ahogyan Kismányokon is lehetett megoldást találni arra, hogy kultúrotthonukat rendbehozzák, kijavítsák. Erről számol be Weisz János művelődési otthon igazgató levele, amelyet ismertetni nem lesz érdektelen a többi községi kultúrotthon igazgatókkal sem. Egy évvel ezelőtt a kismányoki kultúrotthon nagytermének egyik fala kidőlt és a mennyezet is leszakadt egy darabon. Sürgősen rendbe kellett hozni, a kultúrotthonnak azonban mindössze 1800 forintja volt. Az elmúlt évben 2180 forintot, az idén 500 forintot adott a községi tanács. Ez az összeg a szakmunkát igénylő tatarozásra kellett. Megkérték hát a község lakóit, társadalmi munkában siessenek a művelődési otthon segítségére. A segítség nem is maradt el, felépült a kidőlt fal, rendbehozták a mennyezetet. Ekkor elhatározták, hogy rendbehozzák az öltözőt és új színpadot is építenek. A kultúrotthon igazgatója kért és kapott a községi tanácstól egy nyárfát, a komlói bányatröszt engedélyezte, hogy azt a nagymányoki bányatelepen felfűrészeljék deszkának. A fát a község lakói ugyancsak társadalmi munkában szállították Nagymányokra, majd vissza. Megvolt a faanyag, az építéshez pedig adva volt megint a társadalmi munka. Kijavították az öltözőt és felépítették a színpadot. Amikor ez elkészült, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat kifestette a nagytermet. Ez a rövid írás hiányos lenne, ha nem állna itt azok neve, akik legtöbbet dolgoztak a kultúrotthonért, akik leginkább kivették részüket a munkából. Kristály Gyula tanácselnökkel az élen igen sok mun kát végzett Ferenc Imre járási tanácstag, földművesszövetkezeti üzemvezető, János Ferenc tanácstag, Ferenc Pius, ifj. Über Károly és az 52 éves Ferenc Gáspár. Természetesen a KISZ-szervezet több tagja is komoly segítséget nyújtott. — A gyönki Petőfi Termelőszövetkezetben 30 férőhelyes hizlaldát építettek, mivel az eddigi 20 férőhelyes kicsinek bizonyult. A tsz úgy tervezi, hogy ebben az évben 50 darab hízottsertést értékesít, A napokban 4 darab hízott ökröt adtak el 32 000 forintért, helyettük újabbakat vásároltak, amit szintén hizlalva értékesítenek majd. Szép jövedelmet biztosít majd a tagságnak a szerződött 20 hold hibrid kukorica, a 10 hold étkezési borsó és az egy tételben értékesítésre kerülő 2 vagon búza. — A Népek Barátsága Hónapja alkalmából a megye több községéből szervez a Hazafias Népfront üzemlátogatást, munkás-paraszt találkozót. SZAKCSON HALLOTTUK, Az elmúlt hét végén megalakult Szakcson a takarékszövetkezet. A megalakulás mintegy 105 taggal történt, s ez nemcsak Szakcs községre terjed ki, hanem felöleli a vidéket is. Zömében szakcsiak a kezdeményezők, de többen bekapcsolódtak Nakról, Kocsoláról, Lápafőről, sőt a Baranya megyei Alsóhetényből is a körzeti takarékszövetkezetbe. Szó van arról is, hogy Dalmandról és Várongról is tekintélyes számban csatlakoznak hozzájuk. Már eddig 10 000 forint jött össze a 100 forintos részvények befizetéséből. Betétekre is bőven lesz kilátása a szövetkezetnek mihelyt az engedély megérkezik. Az alakuló ülésen 9 tagú igazgatóságot és 6 tagú felügyelő bizottságot választottak. * Köztudomású, hogy Szakcs község az elmúlt években híres törzsállattenyésztő község volt. Most újabb mérföldkőhöz érkezett a község, hogy az állattenyésztés továbbfejlődhessen és egyúttal az ország is több tejterméket kapjon Szakcsról. Mintegy másfél hete sikerült megoldani a község gazdáinak régi kívánságát, azt tudniillik, hogy az átvevőhelyre beszállított tej után kapjanak vissza bizonyos mennyiségű lefölözött tejet. Ennek hatása az állattenyésztésben, de a beszállított tej hozam emelkedésében is megmutatkozik. Eddig ugyanis több helyen a jó tejet is felhasználták az állat- tenyésztésben. A Tejipari Vállalat a gazdák kérésére helyben biztosítja a tej nagyrészének szeparálását és a fölözött tej nagyrésze visszamarad a gazdáknak. :Az állattenyésztésben e rövid másfél hét még nem mutat különösebb eredményt, de az átvevőhelyre beszállított tejmennyiség azóta mintegy 100 literrel emelkedett naponta. A következő terv egy új kultúr- ház építését irányozza elő. A régi ugyanis, amellett, hogy kicsi, nem is a legjobb állapotban van. Ennek építésében a falu lakosai is bekapcsolódnak társadalmi munkájukkal. Van már példa rá a községben, milyen erőfeszítésekre képes a falu lakossága, hogy helyiségüket minél szebbé tegyék. Ezt mutatja az a közel másfél kilométer hosszú járda is, amelyet egyrészt a községfejlesztési járulékból, másrészt társadalmi munkával építettek a faluban. Képek a felejthetetlen május 1-ről A bátaszéki vasutasok fegyelmezett sorainak élén motoros targoncára szerelt mozdony mcdel haladt. Egyenruhában. munkaeszközökkel vonultak a bátaszéki vasutasok, őket a sportolók felvonulása követte. .r». iujus/uu Állami Gazdaság fiataljainak lovasbandériuma a felvonulás egyik felejthetetlen színfoltja volt. HÍRNEK — A dombóvári járási tanács dolgozói a pártszervezet kezdeményezésére elhatározták, hogy a tanács udvarát társadalmi munkával rendbehozzák. A munkát április 26-án munkaidő után meg is kezdték. Az udvar rendbehozásával körülbelül 1C00—1200 forint társadalmi munkát végeznek a tanács dolgozói. — Az alkoholizmus elleni harc érdekében a megye kereskedelmi szervei az idén többszáz hektoliterre] kevesebb égetett szeszt hoznak forgalomba, mint az elmúlt évben. — fisza-Malajában egy 60 éves özvp"vesszonyt, Aisah Samont, koldulás vádjával bíróság elé állították. Az asszony köztudomásúan igen jómódú. A következőképpen indokolta működését: „Valamikor nagyon szegény voltam és koldulással szereztem meg betevő falatomat. Most már szokásból koldulok, mert el sem tudom hinni, hogy gazdag vagyok.” — Május 18-án a Szekszárdi Általános Fiúiskola növendékei Molnár- Török: „Pál utcai fiúk" című színművét mutatják be. Az előadásra a Városi Művelődési Házban kerül sor. — Az értényi összefogás Tsz tagjai lOhoidnyi gépi munkára alkalmatlan földterületet fásítanak. A területet gyümölcsfákkal telepítik be: dió, szilva és barackfát ültetnek többségében. — Egy 19 éves fiatalember a milwaukeei törvényszék elé került, mert ötkilós követ hajított be szerelmese hálószobájának ablakán. Amikor megkérdezte a bíró, hogy miért tette ezt, különös választ adott: „Nem akartam zavarni a többieket a házban." — A KICSZ Tolna megyei Titkársága 1958 május 8-án délelőtt 10 órakor választmányi értekezletet tart a Városi Művelődési Házban. Az értekezleten megvitatják a szervezet végzett munkáját az elmúlt hat hónap alatt, ismertetik az országos választmányi értekezlet által kitűzött feladatokat. Szó lesz még a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló rendeletről és a kisiparosok feladatairól. — A múlt év szeptembere óta több mint 30 színházi előadás volt Szekszárdon, fővárosi és vidéki együt tesek vendégszereplésével. Az előadásokat mintegy 15 000-en tekintették meg.
