Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

TOLNA 1*> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁCS 33 K 132S9 III. évfolyam, 120. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Péntek, 1958 május 23. Hegyei békekonferencia Szekszárdon A Hazafias Népfront Tolna me­gyei Bizottsága május 22-én, csü­törtökön délelőtt fél 10 órai kezdet­tel a rendőrségi klub helyiségében megyei békekonferenciát tartott a megye területén megtartott béke­gyűlés küldötteinek részvételével A konferencia küldötteit népvi­seletbe öltözött lányok fogadták, s az ünnepi beszédet rövid kultúrmű­sor előzte meg. A kultúrműsorban Szalai Tibor gimnáziumi tanár sza­valt és két gimnáziumi tanuló Be­senyő Hedvig és Szakály Ilona éne­kelt. A konferencia szónoka Kaszás Imre tanár volt, aki a háború borzalmai­ról, s az emberek békevágyáról be­szélt. — A béke szava erő, amely az emberek tíz és százmillióit tömöríti egy sorba. A béke indulójára kü­lönböző földrészek emberei mene­telnek együtt, mert élni, alkotni csak békében lehet, — mondotta többek között. — A történelem legsötétebb idői­ben is akadtak olyan emberek, akik felemelték szavukat az emberiséget fenyegető pusztulás ellen. A máso­dik világháború előtt Thomas Mann figyelmeztette Európát „Európa vi­gyázz!” felkiáltással. Most a béke­harcosok millióinak a feladata az, hogy lefogják a háborús uszítok ke­zét. A béke hatalom, amely győ­zedelmeskedni képes a háborúról álmodok felett, hatalom, amely mil­liókat egyesít és összekapcsol világ­nézetre és pártállásra való tekintet nélkül. — Él még Amerikában Tibec ez­redes, aki Hirosimára ledobta az el­ső atombombát, s aki azóta meg­őrült és saját szemét akarja kiváj­ni, hogy ne lássa lelki szemei előtt azt a borzalmat, amit tettével oko­zott ... Az emberek ismerik Lidice lakosságának sorsát, akiket a temp­lomba kényszerítve végeztek ki a fasiszták s ezek a tettek intő jel­ként állnak az emberiség előtt — fejezte be beszédét Kaszás Imre. Az ünnepi beszéd után ismét sza­valat következett, majd a gimná­zium tanulóinak üdvözletét tolmá­csolta Bakos Mária gimnáziumi ta­nuló és virágcsokrot nyújtott át a konferencia elnökségének. A szünet után a küldöttek szólal­tak fel és mondták el hozzászólásu­kat. Az egyházak képviselői ki­hangsúlyozták, hogy az emberiség­nek nem az atomhalál felé kell tán­torognia, hanem a békéért kell har­colni. Az egyház nem támogathatja a háborút, nem lehet vele szemben közömbös, hanem minden erejét latbavetve az ellen kell harcolnia. A gyárak, üzemek és a községek küldöttei elmondták, hogy munka­Kielégítő a kapások ápolása a dombóvári járásban A dombóvári Járási Tanács Me­zőgazdasági Osztályán Schmidt Já­nos főagronómus, a járáaf mező- gazdasági munkáinak jelenlegi hely­zetéről nyilatkozott: — Ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen kedvezőtlen a tavaszi időjárás, akkor kielégítő képet mu­tat a növényápolás. A járás 11 ter­melőszövetkezete, 10 termelőszövet­kezeti csoportja és a szakcsoportok tagjai fáradtságot nem ismerve szorgoskodnak a földeken. A dom­bóvári termelőszövetkezetek pél­dául befejezték a cukorrépa egye- lését. A járás 11 termelőszövatkeze- tében a kukorica terület mintegy 60 százalékán befejezték a kukorica első kapálását. E munkát befejezték Gyermeknapi előkészületek A bonyhádi járás nőtanácsai és a szülői munkaközösségek készül­nek a gyermeknapra. Az üzemek­ben, falvakban változatos kultúr­műsorral szórakoztatják majd a gyermekeket. Bonyhádon az általános iskola ud­varán vasárnap nagy gyermekkar­nevált rendeznek. A cipőgyár és a zománcgyár dolgozóinak gyermekei közösen nézik meg a bábszínház elő­adását, szombaton délután pedig mindkét gyár uzsonnával vendégeli meg a gyermekeket. Grábócon az asszonyok kürtös­kalácsot sütnek a gyermekek szá­mára. A bátaapáti nőtanács tejes­kávéval vendégeli meg a gyerme­keket, amelyhez 500 darab kiflit vásárolnak. Az egész járásban nagy a készülődés az asszonyok, az édes­anyák körében, egyik helyen a fel­nőttek kultúrműsort adnak, másutt karnevált rendeznek, hogy az idei gyermeknapot minél szebbé és fe­lejthetetlenebbé tegyék. már a dalmandi Béke, a kurdi Üj Élet Termelőszövetkezetben is. Nagy munkát jelent valamennyi tsz-ben a burgonyabogár elleni vé­dekezés. Községekben szervezetten végzik e munkát. Valamennyi ta­nácstag körzetének lakóit ellenőrzi, hogy burgcrnyaföldjén végezze a ko- lorádóbogár irtását. A szövetkeze­tek nagy tábláin a tagság mellett az iskolások, úttörők segítenek. Pilla­natnyilag nem nagy a veszély, a kártevők összeszedésével sikerült a nagyobbmérvű kárt megállítani. helyükön mit tesznek a béke ügyéért. A felszólalások után kitüntetése­ket nyújtottak át a béke kiváló har­cosainak, majd 14 tagú küldöttséget választottak a konferencia részt­vevői, akik Tolna megyét képvise­lik majd az V. Magyar Békekong­resszuson. A magyar—szovjet barátság elmélyítéséért A Népek Barátsági Hónapja alkalmából a dombóvári járási Haza­fias Népfront és a nőtanács asszony találkozót szervezett. A Vörös Su­gár Tsz asszonyai és a szovjet katona feleségek közösen látogatták meg a dombóvári vajüzemet. Mind a tsz, mind a szovjet asszonyok nagy ér­deklődéssel ismerkedtek a tej feldolgozó üzemmel, az ott dolgozó asz- szonyokkal, különösen a hatalmas vajköpülő gépekkel, amelyeknek mű­ködésével kapcsolatban sok kérdést tettek fel az üzem dolgozóinak. A Vörös Sugár Tsz asszonyai ezt követően öt szovjet családot lát­tak vendégül Tüske-pusztán. A látogatás napján tartották a puszta is­kolájában az Anyák Napját, s a vendégek ezen az ünnepségen is részt- vettek. Az iskolások nevében Lindekimmer Zsófia iskoláslány hatalmas virágcsokorral köszöntötte a szovjet édesanyákat. A Népek Barátsági Hónapja alkalmából megrendezett baráti talál­kozók során személyes kapcsolatok alakultak ki a Vörös Sugár Ts'. tag­sága és a szovjet vendegek között Világszabadalom lesz a bonyhádi találmány A zománcozóipart forradalmasító találmányt mutattak be a szakembereknek Bonyhádon öt évvel ezelőtt történt. Bekopo­gott a gyár igazgatójához s bejelen­tette: a zománcozás gépesítésére úgy érzi, megtalálta a helyes utat. Kérte, támogassa a gyár vezetősége munká­ját. Megkapta a segítséget. Kísérle­tekkel teltek a hónapok, munkaidő után fúrta, szerelte, esztergálta a jövő gépének alkatrészeit, este meg, amikor lefeküdt, azon törte a fejét, hogyan lehetne géppel utánozni a zománcozó munkás, mártó mozdula­tait. Egy év alatt elkészült az első gép. Rajzot nem mellékeit, csak fejből készítette el az egész gépiét, s az a termelésben, az edények zománcozá­sában, kisebb hibákkal — de bevált. Újabb kísérletekbe kezdett a mecha­nikus rendszert pneumatikusra át­alakította. Ez a második gép két év múlva készült el. Ekkor már felfigyeltek a gyári és rokon szakmák mérnökei, technikusai, az új igépre. A bonyhádi üzemben minden segít­séget megadtak Plesz János eszter­gályosnak. Elküldték egy nagyobb üzembe, ahol több lehetőség volt a gép szerkesztésére, összeállítására. Hónapokig volt idegen környezetben. Csavaronként, szelepenként rakta Mi újság a szekszárdi erdészeméi? Ezer köbméter fát mentettek meg az árvíztől A Duna áradása komoly veszélyt okozott a Gemenc alatti Fekete er­dőben, ahol egy mélyen fekvő te­rületen ezer köbméter kitermelt fa várt elszállításra. Ha a zöldár itt éri ezt az értékes faanyagot, föl­emeli és szétszórja, azt csak nagy költséggel lehet újra összeszedni és jelentős része ekkor is veszendőbe megy. A múlt hét végén — ahogy a ve­szély közeledett — teljes erővel lát­tak hozzá a mentéshez. Zetorok, lánctalpas traktorok, fogatok hord­ták éjjel-nappal, vasárnap is a rön­köket a magasabban fekvő dunai uszály-rakodóhoz és mire megjött a víz, sikerült mind az ezer köbmé­ter fát megmenteni. Az áradás elbo­rította a partra vezető utat, szigetté változtatta az erdőt. így a gépeket már csak komppal tudták onnan ki­hozni. Háromszáz méhcsalád a kese'Yüsi „mézlegelőn“ A Leperdpusztai Állami Gazda­ság száz, hat méhész pedig összesen kétszáz méhcsaláddal telepedett le az erdészet akácosaiban. A méhe- ket elhozták már jóval az akác ki­virágzása előtt, azok először a ko­rábban virágzó füzesekről gyűjtöt­ték össze a mézet, most pedig az akácfákon „dolgoznak” szorgalma­san, kihasználva a kedvező időjá­rást. Vetik a nyármagot Tolnán A tolnai csemetekertben a napok­ban kezdték meg a fehérnyár veté­sét. Gondos előkészületek előzték meg ezt a munkát, hiszen a hatal­mas nagy fehémyámak mákszem- nyi termését nem könnyű összegyűj­teni, mert amint beérik, 24 óra alatt széthordja a szél. Ezért napokon ke­resztül távcsövekkel figyelték a ki­választott fákat és ahogy beérett a mag, hozzáláttak a gyűjtéshez. Hu­szonnégy kiló magot gyűjtöttek ösz- sze és egy-két napon belül már be is fejezik a vetést. A pár nap alatt kikelő csemeték különös gondozást igényelnek, védeni kell őket a nap­sütéstől, esőtől egyaránt, de őszre már 100—150 centiméter magasra is megnőnek. össze az egész gépiét. Az új gép terv­rajza állandóan szeme előtt volt, tud­ta, hogy milyennek kell lenni, tudta, hogy milyen mozdulatokat kell a gépnek elvégezni. S e rajzok nélkül megszületett a gép, amely már zo­máncozott, a szakemberek elismerés­sel nyilatkoztak róla. Bejelentette találmányát. Az elmúlt év januárjában azonban a szakemberek abban állapodtak meg. hogy a gép elméletben jó, de még számos javításra szorul, hogy gyakorlatilag is beváljon. Csatári elvtárs, a bonyhádi gyár igazgatójá­val megállapodást kötött Plesz Já­nos: A gyári szerszámgépieket en­gedje használni munkaidő után és munkabért nem kér, majd ha a gép elkészült és ha a szakemberek, a mi­nisztérium elfogadja, akkor fizessék ki a bért. Háromnegyed évig dolgozott munkaidő után a gépen. Közel 100 darab szelepet, dugattyúkat, hengereket, készített. Amikor már a gyári és miniszté­riumi szakemberek látták. hogy Plesz János gépié jó, a termelésben majd lehet rá számítani, engedé­lyezték, hogy munkaidő alatt csak ezzel foglalkozzon. * A gyári szakemberek előtt két hét­tel ezelőtt mutatták be a gépet. A gép jól működött, kisebb javításo­kat kellett rajta csak elvégezni, s fel­készülni a nagy bemutatóra. * Szerdán ünnepélyes alkalomra gyülekeztek a Bonyhádi Zománcmű­vek zománcozó csarnokában a gyári szakemberek. A kőbányai és buda­foki zománcgyárak igazgatói, főmér­nökei, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium Tömegcikkipari igazgatósá­gának vezetői. A zománcozó gép első nyilvános bemutatására került sor. * A szakemberek körülfogják a gé­pet. A gép alkotója, Plesz János ma­gyaráz a kérdésekre. A szakemberek tüzetesen megnézik a gép munkáját, azokat a mozdulatokat végzi-e, mint a munkát? Bemutatóképpen hasonló méretű edénnyel is zománcoznak. Egy munkás a szomszédságban a zo­máncozó kádba nyomkodja a lába­sokat, forgatja jobbra-balra, le s fel, rázza, kiemeli, a tartóra teszi. Mellettünk a gép ugyanezeket a műveleteket végzi. A csodálko­zás és elismerés hangján beszél­nek a szakemberek az új gépről. Kolozs Richárd, a Kohó- és Gép­ipari miniszter helyettese: — A gép jó, tökéletesen végzj a munkát. Ilyen eljárást a zománcozó ipar a világon még nem ismer. Mentesíti a nehéz fizikai munkát, olcsóbbá, s jobbá teszi a termelést. Minden elismeré­sem a feltalálóé. Babay József, a Tömegcikkipari Igazgatóság igazgatója: — A gép tör­ténetét ismerjük, Plesz János meg­találta azt a módszert, amit már év­tizedek óta keresnek a szakemberek, a gépnek nagy jövőt jósolok. Hidas Ferenc, a Fémtömegcikk- ipari Igazgatóság főmérnöke: — A gép jó, elvileg a legjobb megoldás, sehol nem alkalmaznak még ilyent, zománcozásra. A zománcozó ipar automatizálásának lehetősége nyílik meg ezzel a találmánnyal. Petz János, a Kőbányai Zománc- edénygyár igazgatója: — Mérnökök­nek is becsületére válna az ilyen munka, nagyon örülünk annak, hogy magyar gép forradalmasítja a zo­máncozó ipart. Baricz József, a Budafoki Zománc­müvek igazgatója: — Nagyon sok munkás egészségére tudunk a gép alkalmazásával vigyázni; gyorsabbá, jobbá lehet tenni a géppel az edény­gyártást. Németh Lajos és idős Hahn József bonyhádi munkások: — A munká­sokat a gép megszabadítja a nehéz fizikai munkától. A gép ugyanazokat a mozdulatokat végzi, mint mi, csak gyorsabban és a gép soha nem fá­rad el ; . 5 * A bemutató után a szakemberek megbeszélik a látottakat. Abban ál­lapodnak meg, hogy a gépen még néhány kisebb szerkezeti megoldást kell eszközölni, ezek után néhány mintadarabot még elkészítenek és a tapasztalatok után Plesz János sza­badalmát alkalmazzák a hazai, eset­leg a külföldi zománcozó iparban is, PÁLKOVÁCS JENŐ, Vándorzászlót nyert a pálfai földművessiövetkezet A gyönki FJK. Igazgatósága leg­utóbbi ülésén értékelte a járási föld­művesszövetkezetek I. negyedévi gazdasági és szövetkezetpolitikai munkáját. Az értékelés alapján a pálfai földművesszövetkezet érte el az első helyezést, mivel a forgalmi tervteljesítés mellett jövedelmezősé­gi tervüket is 100 százalékra teljesí­tették. A szövetkezet a gépi munka terén is eredményesen dolgozott, a tavaszi tál ajmunka tervüket túlteljesítették. A szövetkezet választott vezetősége is alapszabály szerint működött, ezért az FJK. a járás legjobb föld­művesszövetkezete c. vándorzászlót a pálfai fmsz-nek juttatta és javasol­ta, hogy Fehér János ügyvezetőt 300 forint pénzjutalomban részesítse a szövetkezet igazgatósága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom