Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 május 23. Pfiimlin egyezkedni próbál De Gaulle tábornokkal A francia helyzet a sajtó tükrében Humphrey szenátor konkrét leszerelési lépésekre szólítja fel az amerikai kormányt Párizs (MTI). A Paris-Journal je­lentése szerint Pfiimlin miniszterel­nök hajlandó megbízottat küldeni De Gaulle tábornokhoz, hogy megkezd­je vele az egyezkedést. Szerdán este Antoine Pinaynek, a jobboldali füg­getlenek elnökének Pflimlinnel foly­tatott tárgyalásán hozott volna — a lap szerint — a miniszterelnök ilyen döntést. Pinay a megbeszélésüket követő nyilatkozatában hangoztatta: .,A hadsereg és Algéria európai és muzulmán lakossága bizalommal van De Gaulle iránt. A közvélemény egy széles rétege az anyaországban is abban reménykedik, hogy ennek nyo­mán rövidesen létrejöhet a béke Al­gériában. Ezt az esélyt nem szabad elszalasztani, mert egyébként az al­gériai helyzet visszatérne a korábbi fejlődéshez, ami pedig a probléma nemzetközivé tételéhez vezetne.” A Paris-Journal hozzáfűzte, hogy e „csábító elgondolás*’ előtt két aka­dály merül fel: 1. A nemzetgyűlés nagy részének ellenséges magatartása és mélységes bizalmatlansága. 2. De Gaulle tábornok elutasító ál­láspontja. A tábornok a „rendszer” keretén belül nem hajlandó feladatot vállalni, A De Gaulle-ista Parisien Libéré ugyancsak arról értesült, hogy Pfiim­lin egyezkedni próbál De Gaulle tá­bornokkal. London (MTI). A londoni rendőr­bíróság bűnvádi' eljárási indított két oxfordi egyetemi hallgató ellen azon a címen, hogy olyan titkokat hoztak nyilvánosságra az Isis című diáklap február 26-i számában, ame­lyek állítólag haditengerészeti szol­gálatuk idején jutottak tudomásuk­ra. A vád képviselője felolvasta a tárgyaláson a cikket, amely a kö­vetkezőket tartalmazza: — A nyugat „őszinteségét” az „orosz gonoszság” ellen vívott harc­ban többféle módon táplálják, töb­bek között hamisított hírek közlésé­vel. Ennek néhány példáját akarjuk leleplezni. A határmcidenseket majdnem mindig orosz vadászgépek indokolatlan támadásának állítják be, amelyeket saját határaikon be­lül békésen repülő „ártatlan” nyu­gati repülőgépek ellen intéztek. Né­ha beismernek annyit, hogy az áldo­zat eltévesztette az útirányt. Ez a valóságnak csak halvány árnyéka. A Kelet és Nyugat közötti ha­tár mentén Iraktól a Balti-ten­gerig, vagy még tovább, minde­nütt lehallgató állomások van­nak, amelyek buzgón jegyzik a szovjet leadóállomások, hajók, harckocsik, repülőgépek, csapa­tok, irányítóállomások legcseké­lyebb zörejét is. Azt hiszik, hogy a genfi egyezmény e flagráns megsértése pontos felbe­csülést adhat az orosz fegyverek és csapatok típusáról, nagyságáról és taktikai módszereiről. Az angol nagykövetségeken rendszerint lehall­gató kémek vannak. Midőn angol ha­dihajók 1955-ben jóindulatú látoga­tásra Danzigba mentek, ezeken a hajókon is voltak ilyen kémek. Mi­vel az oroszok nem mindig adják le a kívánt üzeneteket, néha provokál­ják őket. Egy repülőgép eltéved. A határ mögött a lehallgatók lázasan olvassák az orosz pilóták ingerült üzenetváltásait. Ha az oroszok le­Kairó: (AP) Szaid Afra, az Egye­sült Arab Köztársaság Tájékozta­tási Hivatalának igazgatója szerdán kijelentette, hogy Dulles amerikai külügyminiszter keddi sajtóértekez­letén alaptalan vádakkal illette az Egyesült Arab Köztársaságot. Dulles I a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a libanoni zavargá­sokat „komoly bizonyítékok” tanú­sága szerint az Egyesült Arab Köz­társaság szítja. A Combat a helyzetet úgy jellem­zi, hogy a kormány borotvaélen tán­col és ez az állapot néhány napnál tovább nem tarthat. A szocialista Populaire a szüksé­ges egységről beszélve és óvatos for­mában ugyan, de nem zárja ki a kompromisszum lehetőségét a „szó nemes értelmében.’* A szocialista párt hivatalos lapja továbbra is De Gaulle ellen foglal állást. A tábor­nok „súlyos felelősséget vett ma­gára — írja —, amely összeférhetet­len azzal, hogy magát olyan ember­nek hirdeti, aki egy táborba tömö­ríti a franciákat. Úgy látszik, szá­mára a legrosszabbnak a politikája az egyetlen kivezető út, hogy hata­lomra kerülhessen.” A Liberation sürgeti, hogy a kormány oszlassa el a jelenlegi kétértelműséget. Tudnunk kell, vajon az illegális bi­zottságok, amelyek erőszakkal lép­tek a törvényes hatalmat gyakorló hatóságok helyébe, továbbra is mű­ködni fognak-e? Az Humanité ugyancsak alá­húzza, hogy a lázadó táborno­kokat mindeddig nem váltot­ták le parancsnoki tisztjükből. Waldeck-Rochet vezércikke rámu­tat arra, hogy „nyugtalanítóak egyes folyamatban levő alkudozá­szállásra kényszerítik a repülőgépet, a dolgot nemzetközi incidenssé fúj­ják fél s az ismert módon jelentik. A legválságosabb időben a híres „Lancaster” bombavető Berlin mel­letti incidensét is így provokálták ki Az ilyen felelőtlen eljárás köny- nyen háborúhoz vezethet. Ha orosz repülőgépek repülnének Amerika fölött, az amerikaiak kétségkívül gyors választ adnának. A háború után féltucat Merce­des-Benz típusú, rendkívül gyors motoros torpedónaszádot építet­tek, személyzetét Hitler alatt szolgált német haditengerészek­ből állították össze. Angol kapitányok vezetése alatt küldték ki őket, hogy provokálják az oroszokat és hallgassák le őket. Egyenesen a gyakorlatozó szovjet tengeri haderő felé tartottak, a csa­tahajók körül cirkáltak, fényképfel­vételeket készítettek, s miután ma­gukra vonták az összes ágyukat és elég üzenetet vettek fel, elmenekül­tek. Midőn svéd vizeken jártak, a nemzetközi egyezmények megsérté- tésével svéd lobogót vontak fel. Egyik hajó befutott Leningrád kikö­tőjébe, más alkalommal pedig kis csapatot szállított partra szovjet te­rületen. Hihetetlen, hogy ilyesmit megengednek, de a hivatalos titok- tartási törvény által védett felelősség ellenőrizhetetlen. 1956-ban a német haditengeré­szet vette át a teljes rendelkezést ezek felett a naszádok felett, s bizonnyára vígan folytatja a mi politikánkat. A vád képviselője kijelentette, a két vádlott kiképzése és későbbi külföldi szolgálata során olyan tevé­kenységekről szerzett tudomást, amelyeket a cikk említ és amelyek megfelelnek a valóságnak. A bíróság zárt tárgyalást rendelt el. — Világos — mondta Szaid Afra —, hogy Dulles csak a Malik libano­ni külügyminiszter által korábban hangoztatott vádakat ismételte. En­nek célja az, hogy Libanon belső viszályát nemzetközi üggyé tegyék. Az Egyesült Államok és Anglia összeesküvésének eszközei, hogy le­hetővé tegyék az Egyesült Államok számára a beavatkozást,, az Eisen- hower-doktrinára hivatkozva. sok.” Nem szabad elfelejteni — írja —, hogy a pártütők Algériában támaszpontot teremtettek meg arra, hogy nyomást gyakoroljanak Fran­ciaországra a köztársasági intézmé­nyek lerombolása és De Gaulle sze­mélyi hatalmának megteremtése cél­jából. De Gaulle és bűntársai Pá­rizsban megkettőzik nyomásukat a kormányra és a parlamentre. Ha igaz is az, hogy a kormány kötelezettséget vállal a köztársa­sági törvényesség megvédésére, nem kevésbé igaz, hogy habozik meghozni a szükséges intézkedé­seket a pártütők ellen1’ — szögezi le Waldeck-Rochet, az Humanité vezércikkében. „Végeredményben a néptől függ a pártütők ellen és a köztársaság ér­dekében megindult ütközet. A nép az egész országban nagyszerűen vá­laszolt. Ezer és ezer bizottság alakult már a szabadságjogok és a köz­társaság védelmére. Ennek az egységmozgalomnak min­denütt az üzemekben a munkahelye­ken, a városokban és a falvakban meg kell szerveződnie, ki kell széle­sülnie: így menthetjük meg a szabad­ságjogokat és a köztársaságot” — hangoztatja Waldeck-Rochet. Kemény harcok Libanon északi részében Beirut: (TASZSZ) Libanon déli részén mintegy ezer főnyi felkelő csoport több lakott helyet elfog­lalt. Mardzsujun városában a fel­kelők megrohamozták a városi elöl­járóság és a csendőrfőnökség épü­letét. Tyrusban, Szaidában, Bint-Dzse- belben és más libanoni városokban folytatódik az általános sztrájk és a tiltakozó tüntetés a jelenlegi li­banoni kormány nyugatbarát poli­tikája ellen. Az ország északi részén, a Sufi hegyvidéken továbbra is a felkelő druz törzsek a helyzet urai. E tér­ségben kemény harcok folynak a „biztonsági erők” és a felkelő csa­patok között. A napfényes nyár egyik legszebb ünnepe a Nemzetközi Gyermek­nap. 1950 óta minden évben má­jus végén vagy június elején a gyermekeket, vagy ahogy a Szov­jetunióban nevezik, az „élet virá­gait” ünnepeljük. Kilenc évvel ez­előtt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, tanácsülésén hatá­rozták el a világ haladó asszo­nyai, hogy minden évben Nem­zetközi Gyermeknapot tartanak. Ez az ünnep — hangzik a ha­tározat — emlékeztessen minden szülőt, minden anyát, minden be­csületes embert, — bármilyen nemzethez tartozik is, bármilyen világnézetet vall —, hogy mind­annyian felelősséggel tartozunk az emberiség drága kincséért, a jövő nemzedékért. 1950-ben a világ 51 országában, 1953-ban már 60 országban, ta­valy pedig még több helyen em­lékeztek meg a Nemzetközi Gyer­meknapról. Az ünnepi előkészületek idején eszembe jutott egy kis történet... ... A fiúcska már alig várta a reggelit, mert tudta, hogy utána legkedvesebb időtöltése, a játék következik. A reggeli napfényben fürdő utcán vígan futott a játszó­tér felé, ahol már lapátokkal, ásókkal és babákkal „felszerelt” pajtásai várták. Az anya alig bír­ta követni fiát, de féltő tekin­tete mindenütt a nyomában járt. Néhány óra múlva a friss levegő­től és az áradó napfénytől kipi­rult arcú fiúcska fáradtan, de bol­dogan fogta édesanyja kezét, hogy New York: (TASZSZ) Humphrey szenátor, az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága leszerelési albizott­ságának elnöke, a Nation című fo­lyóirat hasábjain felhívta az Egye­sült Államok kormányát, tegye meg az első jelentős lépéseket a lesze­relés irányában. A cikkíró szerint az Egyesült Államok számára „a leg­nagyobb kockázat az lenne, ha meg­engedné a fegyverkezési hajsza foly­tatását mindenféle ellenőrzés nél­kül.” Bírálja az amerikai kormány Djakarta: (AP) Harsono őrnagy, az indonéz hadsereg szóvivője szer­dán este közölte, hogy a dj akartai kormány csapatai szerdán befejez­ték Morotai-sziget megszállását. A kormánycsapatok kedden szálltak partra a szigeten és elsőnek a re­pülőteret kerítették hatalmukba. A 48 kilométer hosszú és 20 kilo­méter széles szigetet az Észak-celebe- szi felkelők áprilisban foglalták e1. A második világháborúban egy idő­ben ezen a szigeten volt MacArthur tábornok főhadiszállása. * Az El-Kifah című lap közlése sze­rint az iraki kormány fegyverszál­lítmányt indított útnak Libanon számára, hogy segítséget nyújtson a libanoni kormánynak a népi fel­kelés elfojtásához. * Bukarest: (MTI) Bukarestben és Románia más nagyobb városaiban is bemutatják „A magyar nép a szo­cializmus útján” című dokumentá­ciós kiállítás anyagát. A román fő­városban június elején nyílik meg a kiállítás. A bukaresti Opera és Balettszín­ház színpadán is bemutatják majd New York: (TASZSZ) Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma be­jelentette az úgynevezett „stratégiai hadtest” megalakulását. A hadtest „kis1 háborúk” megvívására szol­gál. A közlemény rámutat arra, hogy a hadtesthez tartozó száraz­földi és légiúton szállítható egysé­ebéd után kipihenje a játék „fá­radalmait”. Egyik reggel azonban a játszó­térre siető gyerek megtorpant és az égre bámult. A kék égbolton fehér csíkot húzó léglökéses re­pülőgépek száguldottak. A kisfiú, aki már hallott a háború pusztítá­sairól (hiszen az ő családjából is áldozatot követelt), eldobta játék­szereit, s ahogy csak lába bírta, visszafutott édesanyjához. Csak az anyai ölelés nyugtatta meg a reszkető gyermeket, aki így szólt: ... — Édesanyám! Vigyél en­gem olyan helyre, ahol nem ilyen az ég ... ... Nemrégiben egy nemzetközi tanácskozáson azt hallottam, hogy mindez az Egyesült Államokban történt. Valamelyik külföldi új­ság úgy írt az esetről, mintha Chi­lében játszódott volna le. Sokan azt állítják, hogy a történet szín­helye Nyugat-Németország. De egyben valamennyien megegye­zünk: minden becsületes embert megrázkódtat, hogy korunkban, a XX. század közepén megszület­hetett az égbolttól remegő gyer­mek legendája. Mily szörnyű, hogy ifjú nemze­dékünk háborús félelmek köze­pette nő fel. Milyen nyomasztó gondolat, hogy gyermekeink a há­ború rémétől félnek, ahelyett, hogy mindig csak az élet napos ol­dalát látnák. Sajnos azonban a világon még léteznek azok az erők, amelyek sajnálkozva veszik tudomásul, hogy a szomszédunkban lakó asz­politikáját, amely „tömeges erővel” és „a rettegés egyensúlyával” akar­ja alátámasztani a biztonságot. Nem kell megfontolatlanul, vagy türel­metlenül elvetni a Szovjetunió ja­vaslatait, — írja Humphrey. A szenátor a javaslatában kölcsö­nös felügyelet mellett javasolja be­szüntetni a magfegyver kísérlete­ket. A kísérletek beszüntetése ha­tékony ellenőrzési rendszabály lenne a fegyverkezés fölött, — hangsú­lyozza cikkében. Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. A daljátékot most for­dítják le román nyelvre. * Djakarta: (Reuter) Az indonéziai központi kormány elutasította az in­donéziai keleti szigetek felkelőinek tárgyalási ajánlatát. * Beirut: (Reuter) A libanoni kül­ügyminisztérium szerdán azt állí­totta, hogy az elmúlt 24 órában je­lentősen javult az ország általános helyzete. Tripoliban és az ország középső részein, ahol eddig a leg­súlyosabb zavargások voltak, szer­dán nyugalom uralkodott. Szarni Szolh miniszterelnök hír szerint kö­zölte, hogy hajlandó lemondani, ha biztosra veszik, hogy utódja siker­rel lesz képes megoldani a válságot. * London: (Reuter) Az angol kül­ügyminisztérium szóvivője szerdai sajtóértekezletén kijelentette, Nagy- Britannia számít arra, hogy részt- vesz a nukleáris kísérletek meg­szüntetésének ellenőrzése eszközei­ről folytatandó szakértői megbeszé­léseken, amelyekben a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemrégen megállapodott. geket „rendkívüli helyzet esetén” igen gyorsan lehet eljuttatni a vi­lág bármely részébe. Más szóval, az amerikai gyarmatosítók ezeket az egységeket a világ legkülönbözőbb részein a nemzeti felszabadító moz­galmak ellen szándékoznak felhasz­nálni. talos lánya egyetemre jár, hogy idősebb fiam nemsokára befejezi az iskolát és nagy terveket sző, hogy öccse minden nyáron úttörő­táborban tölti a szünidőt. Nem szeretik azt sem, hogy kínai ifjak és leányok vidám dalától vissz- haifgzottak május elsején Peking utcái, hogy a csehszlovák pioní­rok nemzetközi tábort szerveznek festői szépségű hegyeik között, s félve gondolnak arra, hogy szerte a világon olyan nemzedék növek­szik fel, amely jól tudja, hol ke­resse a boldog jövőt, az élet igaz­ságát. Azt mondhatnánk, hogy a „sza­bad világ” néhány hívének nem tetszik a mi életformánk, tartsák meg maguknak a véleményüket, s majd a történelem ítélőszéke előtt bebizonyosodik, melyikünk járt a helyes úton. Minden ország arra törekszik, hogy elhárítsa a gyermeknevelés előtt álló akadályokat. Az egyik helyen új iskolákat építenek, máshol nemes tulajdonságokra nevelő könyveket adnak a gyer­mekek kezébe. De van a világon egy olyan kérdés, amely egyfor­mán érint mindenkit. Hiszen a vi­lág minden becsületes emberének, valamennyi édesapának és édes­anyának elsőrendű kötelessége, hogy az ifjú nemzedéket meg­védje az új háború pusztításától. A Nemzetközi Gyermeknapon is e szellemben ünnepelünk. S mi­nél egységesebben és messzebbre hangzik szavunk, annál hamarabb felejti el a világ az égbolttól ret­tegő gyermek legendáját. Két oxfordi egyetemi hallgató leleplezése az imperialista provokációs módszerekről Az arab szóvivő Dulles sajtóértekezletéről A% „élet virágainak“ ünnepe Irta: BORISZ PISCSIK, a Szovjetszkaja Zsenscsina folyóirat szerkesztőségi titkára Az Egyesült Államokban megalakították a „stratégiai hadtestet44 ESEMÉNYEK SOROKBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom