Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

TOLNA Mi GYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam. 91. szám. ARA: 50 FILLÉR. Péntek. 1958 április 18. A költségvetés szilárd egyensúlyban van, megalapozza az idei pénzgazdálkodást és erősíti a forint értékét Az országgyűlés megkezdte az 1958. évi költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes tárgyalását Az országgyűlés csütörtökön meg­kezdte az 1958. évi állami költség- vetés és költségvetési törvényjavas­lat együttes tárgyalását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kál­lai Gyula és Marosán György ál­lamminiszter, dr. Sík Endre külügy­miniszter, Biszku Béla belügyminisz­ter, Révész Géza vezérezredes, hon­védelmi miniszter, Antos István Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kor­mány az idei költségvetés előirány­zatainak összeállításánál a múlt év­ben elért jelentős eredményekre tá­maszkodott és azt az alapvető célt tartotta szem előtt, hogy 1958-ban a gazdasági egyensúly saját erőfor­rásainkra épüljön. — Az 1957. évi állami költségve­tés az előirányzott nyolcszázmillió forinttal szemben 1,3 milliárd forint bevételi felesleggel zárult — folytat­ta — az adóbevételek maradéktala­nul befolytak. A vállalati gazdálko­dás eredménye 3,9 milliárd forint­tal volt kedvezőbb az előirányzat­nál. A minisztériumok alá tartozó ipari vállalatok száz Ft értékű ter­méket 1957. I. negyedévében 107,9 forint, a második negyedévben 100,8 forint, a III. negyedévben 99,1 fo­rint, a IV. negyedévben pedig 97,9 forint termelési költséggel állítottak elő. pénzügyminiszter, Tausz János bel­kereskedelmi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Trautman Rezső építésügyi miniszter, Kossá 1st van közlekedés- és postaügyi minisz­ter, Benke Valéria művelődésügyi mi niszter, dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt á budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Antos István pénzügyminiszter mondta el expozéját. vekedett életszínvonal mellett jött létre. A munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére 1957-ben mintegy 15—17 százalékkal, a pa­rasztság reáljövedelme mintegy tíz százalékkal volt magasabb mint 1956-ban. Ezekben az eredményekben saját munkánk mellett, jelentős szerepe volt a szocialista országok — első­sorban a Szovjetunió — segélyeinek és hosszúlejáratú hiteleinek. A hibákról szólva megállapította: a készletek növekedése egyes terüle- ken túlzott volt és összetételében sem teljesen megfelelő. Voltak hi­bák a beruházásoknál is. A befeje­zetlen beruházások állománya to­vább növekedett. A gazdálkodási fe­gyelem sem érvényesült mindenütt megfelelően. — Az elmúlt év tevékenységét azonban nem a hibák, hanem a nagy eredmények jellemzik — foly­tatta. — Helyesnek bizonyult a Ma- I gyár Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az el­lenforradalom okozta károk elhárí­tására és a gazdasági konszolidáció meggyorsítására irányuló gazdaság- politikája. A dolgozó milliók követ­ték a párt és a kormány útmutatá­sait, mindennapos, áldozatkész mun­kával váltották valóra a termelés emelésére, a termelés költségeinek csökkentésére irányuló terveket. A vezetés helyes gazdaságpolitikája, a dolgozók támogatása, szorgalmas munkája, a baráti szocialista orszá­gok segítsége, ezek voltak azok a döntő tényezők, amelyeknek ered­ményeként az ellenforradalom okoz­ta hatalmas károk ellenére gyorsan úrrá lettünk a nehézségeken és a gazdasági élet szekere is a vártnál jóval rövidebb idő alatt visszazök­kent a normális kerékvágásba. — Az elmúlt év gazdasági ered­ményei alapján ma már bátran meg állapíthatjuk: minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már külföldi kölcsönök nélkül biztosítsuk a nép­gazdaság egyensúlyát és sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján. Ezután az idei költségvetést is­mertette. 1958-ban a belső erőfor­rások messzemenő feltárására, az ön­költségcsökkentésére, a termelékeny­ség emelésére, következetes takaré­kosságra van szükség. A kormány szilárd elhatározása, hogy a takaré­kosságot az egész gazdasági élet­ben a legnagyobb következetesség­gel érvényesíti. Az idei költségvetés Antos István pénzügyminiszter expozéja Az ipari és mezőgazdasági termelés emelkedése — Az ipari termelés 1957. III. ne­gyedévében már elérte, a IV. ne­gyedévben pedig több mint tíz szá­zalékkal meghaladta az ellenforra­dalom előtti termelési szintet és 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1955. IV. negyedében. A termelékenység olyan fontos jelzőszáma, mint az egy munkásra jutó termelés, 1957. IV. negyedében az állami iparban már négy százalékkal nagyobb volt, mint az ellenforradalom előtt és nyolc százalékkal múlta felül az 1955. évi szintet. — Kedvezően alakult a termelés az elmúlt évben a mezőgazdaságban is. Bár a vetésterület tíz százalék­kal csökkent, 1957-ben mégis öt szá­zalékkal több kenyérgabona ter­mett, mint 1956-ban. A kenyérgabo­nán kívül az egy holdra eső termés­átlagok igen kedvezően alakultak a kukoricánál, a burgonyánál és a cu­korrépánál is. Az állattenyésztés is jól fejlődött: a szarvasmarhaállomá­nyon belül a tehenek aránya meg­közelítette az ötven százalékot, ami magasabb az előző évekénél. Ezután hangsúlyozta, hogy a gaz­dasági egyensúly jelentősen megnö­— Az 1958. évi állami költségve­tés 49,8 milliárd forint bevételt és 48,7 milliárd forint kiadást irányoz elő. A bevételek és a kiadások is, mintegy öt százalékkal alacsonyab­bak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem számoltunk külföldi kölcsönökkel, amelyek az elmúlt év­ben jelentősen hozzájárultak a költ­ségvetés egyensúlyának biztosításá­hoz. A kiadások között viszont nem szerepel a rendkívüli vállalati vesz­teségek előirányzata. Emellett az el­múlt évinél 2,9 milliárd forinttal kisebb a vállalati hitelfedezeti alap növelésére előirányzott összeg is, mert a készletek az elmúlt évben feltöltődtek az ellenforradalom előt­ti színvonalra. A bevételek döntő részét 37,3 mil­liárd forintot — az állami vállala­tok fizetik be. Az elmúlt évben hat­vanhat százalék, az idén a bevéte­lek hetvenöt százaléka származik az állami vállalatoktól, forgalmi adó, nyereség és egyéb befizetés címén. Az állami vállalatoktól származó bevétel elsősorban azért több mint tavaly, mert az emelkedő termelés mellett csökken az önköltség. Az idén a dolgozók figyelmét elsősor­ban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére kell irá­nyítani. A dolgozók lelkiismeretes munkája és vigyázó szeme naponta terven felüli milliókkal gyarapíthat­ja népgazdaságunk erőforrásait. — A kormány az idén is fenn­tartja a nyereségrészesedés rend­szerét, mert az jó ösztönző, hozzá­járul ahhoz, hogy a vállalatok irá­nyítói és dolgozói jobban ügyeljenek a jövedelmezőségre, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra. Nö­veli a vezetők felelősségét, a dolgo­zókat pedig arra ösztönzi, hogy min­dennapi munkájukkal csökkentsék a termelési költségeket, fokozzák az üzem rentabilitását. — A tavalyi eredmények alapján a vállalatoknál mintegy egymilliárd forintot fizettek ki nyereségrészese­dés címén. A vállalatok többségénél a kifizetést helyesen használták fel arra, hogy az idei feladatok megol­dására is mozgósítsanak. A szocialista ipar fejlődése Ezután Antos elvtárs foglalkozott a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal, majd em­lékezett arra, hogy a közeli hetek­ben lesz tíz éve a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosításának. — Ez alatt a tíz esztendő alatt — II magyar országgyűlés válasza a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának felhívására A Magyar Népköztársaság országgyűlése üdvözletét küldi a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának abból az alka­lomból, hogy a Szovjetunió — a Legfelsőbb Tanács nagy jelentőségű és példamutató határozatával — új és nagy lehetőségeket nyitott a világ népei számára a háborús erők megfékezésére, és a béke megőrzésére irányuló küzdelmük fokozásához. Országgyűlésünk örömmel válaszol a Legfelsőbb Tanács üzenetére, amelyet egyfelől az Amerikai Egyesült Ál­lamok kongresszusához és Nagy-Britannia parlamentjéhez, másfelől a vi­lág összes országai parlamentjéhez intézett a béke megmentéséért tett új kezdeményezés felkarolása érdekében. Az új szovjet kezdeményezés a népek békés életéért, magas színvonalú erkölcsi és politikai felelősségről tanúskodó válasz arra a meg nem értésre, amellyel egyes nyugati körök a Szovjetunió sorozatos javaslatait fogadták a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a megegyezésekhez szükséges bizalmi légkör megte­remtésére vonatkozóan. Miután ezek a körök a leszerelési tárgyalásokat az Egyesült Nemze­tek Szervezete keretében holtpontra juttatták, miután az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia a nukleáris fegyverekkel való kísérletek felfüg­gesztésére irányuló s közvetlenül hozzájuk intézett többszöri szovjet ja­vaslat elől kitért, most a Szovjetunió új reményt ébresztett a világ békeszerető népeiben azzal a határozattal, hogy egyoldalúan felfüggeszti az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérleteket. Ebben a bátor határozatban a szocializmus és a béke erőinek igazságtudata, erkölcsi, politikai és anyagi fölénye tükröződik. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének minden tagja abban a tudatban van, hogy a világ különböző tájain minden ország parlamentje, a föld egész kereksége békeszerető népei közvéleményének ítélőszéke előtt hozza meg döntését a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának adandó válaszra vonatkozóan. Ez, a békéért éber felelősséget érző közvélemény figyelemmel várja, hogy a Szovjetunió üzenetére milyen feleletet ad az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa és Nagy-Britannia parla­mentje. Ma még csak három állam rendelkezik atom- és hidrogénfegy­verekkel, ezért mindcnekfelett ennek a három nagyhatalomnak a meg­egyezésétől függ az atomháború veszélyének az elhárítása. Számos erre irányuló kezdeményezés után a Szovjetunió most újra példát muta­tott. Tudjuk, hogy ennek a kezdeményezésnek a sikere elé is sok aka- dályt igyekeznek gördíteni a háborús feszültségből hasznot húzó nyugati militarista körök. Alig néhány nappal a Szovjetunió történelmi jelentő­ségű elhatározása előtt, a hitlerizmus örökösei Bonnban a náci tábornokok vezetése alatt álló nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való ellátá­sára hoztak határozatot. A magyar nép, fájdalmasan emlékezve vissza két világháború szenvedéseire, a hitleri fasizmus szörnyűségeire, minden erejével támogatja a hatalmasan bontakozó tiltakozásokat a bonni döntés ellen. Ugyanazok az erők, amelyek a német nép, Európa népei és a nemzetközi béke ellen ezt a veszélyes bonni határozatot sürgették, mindent elkövetnek azért, hogy az Egyesült Államok kongresszusa és a brit parlament ne kövesse a szovjet példát. A Magyar Népköztársaság országgyűlése a — sok megpróbáltatáson átment — magyar néppel együtt mélységesen elítéli azokat az imperia­lista köröket, amelyek hatalmukat a nemzetközi helyzet rontására, a fe­szültségek szításáre s a nagyhatalmak megegyezésének akadályozására használják. Ezeknek a hatalmi köröknek a mesterkedései egyre inkább kihívják maguk ellen a földkerekség népeinek ellenszenvét, s egyre ne­hezebbé válik számukra, hogy a népek békekcveteliáseivel nyíltan szembeszálljanak. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének minden tagja szívből köszönti azokat a mozgalmakat, kiváló közéleti személyi­ségeket és egyszerű embereket, akik a világ minden táján — így a Né­met Szövetségi Köztársaságban. Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban is — síkraszállnak az atom- és hidrogénfegyve­rekkel folyó kísérletek felfüggesztéséért. Tevékenységük sikeréhez a béke nagy reménye fűződik. A Magyar Népköztársaság országgyűlése szívből köszönti tehát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának példamutató s a békéért vívott küzdelemnek új lendületet adó kezdemé­nyezését, amely súlyos csapás az agresszió erőire. Ez a határozat külö­nösen jelentős, közvetlen élménnyé lett a magyar nép számára abba,n a tényben, hogy néhány nappal a határozat meghozatala után meglátogatta hazánkat és a magyar népet Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsánaik elnöke vezetése alatt a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A Szovjetunió népei képviselőinek szavaiban ez a határozat — a hozzáfűzött magyarázatokkal és felhívásokkal — hazánkból is szétáradt a világ népei és a felelős kormányok felé, és a magyar nép életének ebben a vonatkozásban is szerves részévé lett. Amikor a Magyar Népköztársaság országgyűlése üdvözli a Szovjet­unió határozatát, egyben ez alkalommal is kifejezi, hogy szent kötelessé­gének tartja a magyar nép és a népek békéje érdekében a szocialista népek testvéri szövetségének erősítésén, a béke erőinek fokozásán, a né­pek békés egymás mellett élése elvének érvényesítésén teljes erejével munkálkodni. folytatta — hatalmasan fejlődött a szocialista ipar. A munkásosztály, a nép fiaiból ezerszámra nőttek ki az ipar új vezetői, kialakult a szocialis­ta iparvezetés rendszere. Ügy gon­dolom, akkor emlékezünk meg mél­tóan a hazánk szocialista átalakításá­ban mérföldkövet jelentő esemény ti­A költségvetés ki Antos István ezután a költségve­tés kiadási előirányzatait ismertette. A tavalyi költségvetéssel szemben a legjelentősebb változás a vállalati veszteség térítésénél és dotációnál jelentkezik: 1957-ben több mint hét- milliárd forint volt az előirányzat, — végeredményben pedig ötmilliárd forint, tehát az idén csak 2,1 milliárd forint az előirányzat. A népgazdaság fejlesztését szolgáló zedik évfordulójáról, ha azt szocia­lista iparunk újabb sikereivel ün­nepeljük és a termelékenység terven felüli emelésével, az önköltség csök­kentésével, a kormány takarékossági felhívásának valóraváltásával, újabb erőforrásokat tárunk fel a szocialis­ta építés céljaira. adási előirányzata kiadások közül a legjelentősebb a beruházások előirányzata. Az idei beruházási keret csak nyolc száza­lékkal haladja meg a tavalyit, amely igen alacsony volt és lényegében az 1955. évi színvonalnak felel meg. Az előirányzott összeg harmincegy szá­zaléka a nem termő állóalapok bőví­tését szolgálja, a lakásépítés, az ál­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom