Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-12 / 86. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április 12. Megnyílt a német-lengyel—csehszlovák külügyminiszteri értekezlet Prága (CTK). Mint már jelentettük, csütörtökön Prágában megnyílt a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia külügyminisztereinek értekezlete. A résztvevő miniszterek kifejtették kormányuk nézeteit azokban a kérdésekben, amelyek a nemzetközi helyzet fejlődésének szempontjából Csehszlovákiát, Lengyelországot és a Német Demokratikus Köztársaságot érintik. Az értekezlet résztvevői táviratot küldtek Adam Rapacki lengyel külügyminiszternek és mielőbbi gyógyulást kívántak neki. Csütörtökön este Viliam Siroky miniszterelnök fogadta a külügyminiszteri értekezlet résztvevőit. Joszip Oroz Tito köztársasági elnök válasza N. Sz. Hruscsov levelére Belgrad (Tanjug). Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök válaszolt N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése tárgyában hozzá intézett levelére. Levelében megállapítja: A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének Hruscsov levelében felvetett kérdése óriási jelentőségű az emberiségre, a világ minden népének haladására és békés fejlődésére nézve. Rámutat arra, hogy ezek a kísérletek nemcsak a nemzetközi légkört mérgezik és fokozzák a fegyverkezési hajszát, hanem közvetlenül veszélyez tetik milliók egészségét és életét, valamint a jövő nemzedékek egészségét is. A jugoszláv köztársasági elnök a továbbiakban kijelenti: A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság kormánya mélységesen tuda Genf (TASZSZ). Az ENSZ európai gazdasági bizottsága (EGB) április 10-i ülésén beszédet mondott A. V. Zaharov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője. Beszédében áttekintést adott az EGB munkájának eddigi eredményeiről, majd újabb szovjet javaslatokat terjesztett elő. Zaharov új javaslatai előirányozzák az EGB tagállamainak tapasztalatcseréjét a közszükségleti cikkek gyártása vonalán, valamint az EGB tagállamai miniszteri szintű értekezletének összehívását kereskedelemfejlesztési kérdések megvitatására. Ez az értekezlet — mint Zaharov megjegyezte — 1958 végén összeülhetne, s az EGB titkársága, valamint külkereskedelmi bizottsága már most tában van annak a veszélynek, amelyet a nukleáris robbantások folytatása jelent az emberiség jövőjére. Ezért eddig is határozottan azt a nézetet képviselte, hogy haladéktalan nul meg kell szüntetni a nukleáris fegyverekkel folytatott mindenfajta kísérletet s ebben az irányban lépéseket is tett. Ez különösen a jugoszláv kormánynak 1957 április 10-én kelt és az ENSZ leszerelési albizottságához intézett emlékiratában, valamint a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés 1957 június 18-i nyilatkozatában jutott kifejezésre. Jugoszlávia népei és kormánya a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatát és a szovjet kormány döntését arról, hogy egyoldalúlag megszünteti a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérleteit, úgy értékeli, mint rendkívüli hozzájárulást a béke és a nemzetközi megegyezés ügyéhez. A hozzáláthatna az előkészítési munkákhoz. A csütörtöki ülésen megvitatták a Német Demokratikus Köztársaság EGB-tagságának kérdését is. Az NDK felvételéről szóló csehszlovák javaslat mellett szólalt fel a Szovjetunió, Lengyelország és Jugoszlávia képviselője, ellene a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország képviselője. Elhatározták, hogy a vita tényét jegyzőkönyvbe veszik és belefoglalják az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa elé terjesztendő jelentésbe. Ugyancsak a csütörtöki ülésen O. Lange lengyel professzort választották meg az ENSZ európai gazdasági bizottsága jelen ülésszakának elnö- I kévé. Szovjetunió kormánya ezzel a döntésével a nukleáris kísérletek megszüntetésére vonatkozó általános megegyezés hiányában fontos lépést tett az általános megegyezés és e probléma megoldása felé vezető úton. Reméljük, hogy a világ többi felelős kormánya is megérti azt a veszélyt, amelyet a nukleáris fegyver- kísérletek folytatása jelent az emberiségre és lépéseket tesz e veszély végleges kiküszöbölésjére. Ellenkező esetben e kormányok mérhetetlen felelősséget vállalnának magukra. A jugoszláv kormány tovább folytatja erőfeszítéseit és támogat minden pozitív és konstruktív kezdeményezést, mint ahogy támogatja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és kormányának a nukleáris fegyverkísérletek egyoldalú megszüntetésére vonatkozó határozatát is — írja levelében Tito elnök. Román lap a szovjet küldöttség magyarországi útjáról Bukarest: (MTI) A romániai napilapok számukban részletesen beszámolnak a csepeli fémipari kombinát munkásainak nagygyűléséről, amelyen Kádár János és N. Sz. Hruscsov mondott beszédet. „A magyar nép mindvégig hű marad a szovjet—magyar barátsághoz” címmel Kádár János beszédéből, „A népi hatalom Magyarországon örök időre megszilárdult” címmel pedig N. Sz. Hruscsov beszédéből közölnek részleteket. Valamennyi lap ismerteti a két küldöttség megbeszéléseiről kiadott közös közleményt. Az Előre című bukaresti lap megállapítja, hogy „a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása a magyar—szovjet barátság diadalútja volt.” A Szovjetunió képviselőjének beszéde az ENSZ európai gazdasági bizottságának ülésén Bevan cikke a Tribune-ban a Szovjetuniónak az atomkísérletek megszüntetésével kapcsolatos döntéséről Pineau külügyminiszter a francia—tuniszi válságról Párizs: (MTI) A francia nemzet- gyűlés külügyi bizottságában Pineau külügyminiszter nyilatkozott a francia—tuniszi válságról. A jobboldali bizottsági tagok azon aggodalmára, hogy az algériai kérdés nemzetközivé válik, kijelentette: a francia kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogát is igénybe venné ennek megakadályozására. A kommunista bizottsági tagok kérdésére, Pineau nyilatkozott a Seov jet unió Legfelső Tanácsának a nukleáris kísérletekről hozott döntése után előállott nemzetközi helyzetről is. Az amerikai álláspontot tette magáévá, amely katonai célokra történő gyártásának ellenőrzött megszüntetéséhez köti. A francia kormánynak szándéka — mondotta Pineau — javasolni a kísérleti robbantások ellenőrzésének megszervezését. Ez szerinte kettős előnnyel járna: egyrészt korlátozná a kísérletek számát és így csökkentené a rádió- aktív hatás veszélyét, másrészt elősegítené ellenőrző testület alakítását. London (MTI). Bevan, a Tribune- ban írt cikkében alaptalannak minősíti a Nyugatnak azt az állítását, hogy „puszta propaganda” a Szovjetuniónak az a döntése, hogy megszünteti az atomfegyver-kísérleteket. A Szovjetunió — írja Bevan — már tavaly májusban kérte Amerika és Anglia együttműködését a kísérletek megszüntetésére és a Legfelső Tanács 1957 december 21-i határozatában javasolta: Amerika, Anglia és a Szovjetunió szüntesse meg a kísérleteket 1958 január elsején. Ha elfogadták volna ezeket a javaslatokat, a Szovjetunió sohasem hajtotta volna végre legutóbbi kísérleteit, amelyeket a Nyugat most annyira felpanaszol. A világ közvéleményének megnyeréséért folyó harcot határozottan a Szovjetunió nyerte meg és a Nyugat aligha szerezheti vissza a diplomáciai kezdeményezést. Felmerül az a kérdés is, milyen joguk van a nemzeteknek az egész emberiséget fenyegető rádióaktivitást növelni békeidőben folytatott atomfegyverkfsérletekkel — írja többek között Bevan, ezután így fejezi be cikkét. — Igen jelentős az a probléma, amit a Szovjetunió különösen sürgősnek tart, hogy véget kell vetni az atomfegyverek továbbfejlesztésének, mielőtt még e fegyverek több nemzet birtokába juthatnak. Minél több nem zetnek vannak ilyen irtózatos fegyverei, annál nagyobb a veszély, hogy használni fogják s annál nehezebb lesz a megegyezés korlátozásukban és idővel, eltiltásukban. Ehhez még hozzájárul az a körülmény, hogy a tudomány haladása mind olcsóbbá teszi e fegyverek termelését. A helyzetben a legszomorúbb az, hogy Macmillan azzal mentegette a szovjet javaslat visszautasítását, hogy az atomkísérleteket titokban is lehet folytatni. De ha ez igaz, miért nem fogadta el a Szovjetunió javaslatát azonnal és miért nem ajánlotta az ellenőrzési és megfigyelési rendszer nyílt megvitatását? Ha a nyugati vezérek üdvözölték volna a Szovjetunió kezdeményezését, most hinni lehetne szavainak. De vonakodásuk indokolja, hogy kétségbevonják őszinteségüket — fejezi be cikkét Bevan. Hruscsov elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Hruscsov elvtára azután azokról a tapasztalatokról beszélt, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységéről, valamint a párt és a tömegek kapcsolatáról szerzett. — A párt és a kormány vezetőivel történt találkozásaink és beszélgetésünk a lehető legszivélyesebbek voltak. A dolgozókkal való találkozások pedig meggyőztek bennünket arról. hogy a magyar nép szilárdan áll a szocialista táborban, egységesen tömörül pártja ép annak Kádár elvtárs vezette Központi Bizottsága köré. A párt tekintélye állandóan növekszik. Ezután a régi pártvezetés hibáiról szólt. Utalt arra, hogy nagy hiba volt, hogy a pártban számos vezető pártmunkást érdemtelenül mellőztek, sőt be is börtönöztek. A pártban nem volt meg az egység, dezorgani- zálták a pártot és az országot is. — Magyarországi tartózkodásunk alatt meggyőződtünk arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar kormány vezetői igazi forradalmárok, hűséges kommunisták, akik a végsőkig kitartanak a munkásosztály ügye mellett — mondotta Hruscsov elvtárs. — Igazi barátaink ők, harcolnak az opportunizmus ellen, azt teszik, amit a munkásosztály érdekei kívánnak és nem engedik meg, hogy országukat elszakítsák a Szovjetuniótól. Elvtársak! Véleményünk szerint a Magyar Népköztársaság helyzete most nagyon kielégítő. A Szovjetunió tekintélye a magyar munkások és parasztok között igen nagy. Ebben nagy szerepe van annak a harcnak, amelyet a béke megőrzéséért vívunk. Sokat tettünk már a békéért, de még nem szabad megelégednünk azzal, amit tettünk. Hruscsov ezután utalt azokra a nagyjelentőségű lépésekre,, amelyeket a Szovjetunió az atomfegyverkísérletek megszüntetése végett tett és megállapította, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja a kísérletek megszüntetését. A nyugati politikusok mindenféle kifogásokkal és kikötésekkel igyekeznek halogatni a kérdés megnyugtató megoldását. A legnagyobb huzavona tapasztalható például az ellenőrzés körül. Amikor a Szovjetunió kijelentette, hogy kész elfogadni az ellenőrzés megfelelő formáját, a nyugati hatalmak visszatáncoltak, pedig az ellenőrzést ők Javasolták. — Meg kell mondanunk azoknak az uraknak, akik ellenzik a hidegháború megszüntetését, hogy mi türelmesek vagyunk, de nem vagyunk hajlandóig túlmenni bizonyos határokon. Mi nem kezdünk háborút, de a harcra mindig készek vagyunk. A világ népei békét akarnak, s ezt a békét nekünk minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítanunk kell. Az amerikaiak azt mondják, hogy az oroszok azért követelik a leszerelést, mert már nem tudnak tovább fegyverkezni. Hát nem, galambocs- káim! Ezt 40 éve hiába várjátok. Ilyen nincs és nem is lesz! A hidegháború híveinek egyre nehezebb a dolguk. Azelőtt ugyanis még sokan elhitték nekik, hogy az oroszok háborút akarnak. De ma már, például Angliában nemcsak a munkáspártok, hanem a konzervatívok sem hisznek ebben a mesében. Mi nem háborúzni akarunk, hanem a termelékenységet kívánjuk növelni, az egy főre jutó termékmennyiséget ak|arjuk növelni. Mi készségesen tárgyalunk velük, de a tárgyalások alatt a gazdasági és az erkölcsi vívmányainkra támaszkodunk. Mi szükség van a háborúra? A háborúban emberek pusztulnak el, anyagi értékek semmisülnek meg. Mi gazdaságilag akarunk fejlődni, s meg akarjuk előzni a legfejlettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat. Hát tessék, versenyezzünk — akkor megmutatjuk önöknek, uraim, mire vagyunk képesek, hol lakik az orosz úristen! Befejezésül Hruscsov ezt mondotta : — Engedjék meg, hogy küldöttségünk s az egész szovjet nép nevében hálásan megköszönjem a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának s első titkárának, Kádár János elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és elnökének, Dobi István elvtáranak, a népi Magyarország kormányának és elnökének, Münnich Ferenc elvtárs- nak, s minden magyar dolgozónak azt a rendkívül szívélyes fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek). További sikereket kívánunk a magyar népnek a szocializmus építésében. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Éljen a szocialista tábor népeinek egysége és együttműködése! Éljen a világ- béke! Ötös találat híján.». Tegnap délután három óra tájban futótűzként terjedt el a hír Szek- szárdon, hogy a városi totózóban jelentkezett a lottó-sorsolás főnyereményének tulajdonosa, a szekszárdi kórház egyik dolgozója személyében. A város utcáin és különösen a totózó környékén izgatottan tárgyalták az emberek a szerencsés ■nyerő esetét, sokan már azt is ki- szá.mították, hogy a nagy nyereményt, ha takarékpénztárban helyezi el, akkor is kamatjából urasan megél, hiszen nem kevesebb, mint 60 000 Ft évi kamatot kap utána, ami testvérek között is 5000 Ft havi jövedelemnek felel meg. Az eset és a hír úgy született, hogy pénteken délután néhány perccel három óra előtt jelentkezett a totózóban Simon Ferenc kórházi dolgozó és a 2 314 782 számú lottószelvényét felmutatta: ötös találata van. Nem kis dolog ez, hisz az előzetes jelentések szerint 1 255 282 Ft-ot fizet a lottó az ötös találatra. A nagy nyeremény biztosnak látszott, hisz a tulajdonos úgy adta elő, hogy hétfőn dobta a gyűjtőládába a kitöltött szelvényeket. A gyűjtőládákat felbontó bizottság viszont szerda délután 3 órakor szedte ki a bedobott szelvényeket, amit a hiteles jegyzőkönyv igazol, s ezt követően szokás szerint leragasztották a ládákat. Az utcasarki ládákba csak csütörtöktől kezdve lehetett újra lottó, vagy totószelvényt dobni. I Alig pár perccel három óra után már a pécsi Totó Irodánál érdeklődtünk a nyeremény után, ahonnan nemleges választ kaptunk. Szek- szárdon az OTP vezetője gyanút sejtve, azonnal egy bizottságot állított össze és felbontatta az utcasarki gyűjtőládát és a bizottság kezébe hullott a Simon Ferenc által bizalmas megőrzésre átadott két szelvény nagyobbik része is. Csak ez volt a ládában semmi több. A szelvények tehát nem hétfőn, hanem valószínű pénteken kerültek a gyűj- loladaoa. Ennyit jegyeztem meg én is Simon Ferenc esetéből ötös találat híján. NAGY FERENC A lottó e heti nyerőszámai: 16, 28, 42, 44, 68
