Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-12 / 86. szám
1958 április 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 KÉT FIATAL HÍREK Az elmúlt napokban L. J. érettségizett fiatallal hozott össze a véletlen. L. J. ahogy a rövid beszélgetésből kitűnt, állást keres, s ezt az állást valamilyen íróasztalnál szeretné megtalálni. „Ajánljon valami jó helyet, ahol pénzt is lehet keresni. Az emberekkel tudok foglalkozni és elég jó „dumám” is van, — mondotta. Tessék elgondolni, már majd lejárom a lábam, akárhány helyen megfordultam, mindenütt azt mondták, nincs felvétel, betelt a létszám.” És próbálkozott-e más irányban elhelyezkedni — mondjuk fizikai munkára? — Fizikai munkára? — mondja és hangjából némi megbotránkozás csendül ki. Hát miért tanultam, „güriztem” 12 éven keresztül, azért, hogy az eke szarvát megfogjam nem kell érettségi, — mondta hányavetien. * Így gondolkodik a mi fiatalságunk? — tettem fel a ' kérdést, lebecsülik a fizikai és főleg a mező- gazdasági munkát? És az emberekkel történő foglalkozás módjának, a jó „dumát” tekintik? Úgy ahogy azt az én fiatal barátom elsorolta? * Nem, nem ilyenek a mi fiataljaink. Sajnos vannak nem kis számmal L. J.-ék, de fiatalságunk többsége okos, tisztafejű, józan gondolkodású. Éppen ezért nemL. J.-ékre tipizáljuk ifjúságunkat. És eszembe jutott Ulbert Ádám, a paksi Vörös Sugár Tsz agronómu- sával folytatott beszélgetésem. Ulbert Ádám ezév márciusában hagyta el 5 évi kemény tanulás után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, zsebében a mezőgazdasági mérnöki diplomával. — Nagyon megörültem, amikor megkaptam a paksi Vörös Sugár Tsz vezetőségének válaszát, a tsz- hez benyújtott pályázatomra, hogy felvesznek mezőgazdásznak — mondotta. — Március 10-én el is foglaltam a munkahelyet. Az elmúlt 3—4 hét ugyan kevés volt ahhoz, hogy a tsz-t alaposan megismerjem, éppen ezért nem is tudok sokat mondani. Ahhoz, hogy az ember véleményt mondhasson, meg kell ismerni a termelőszövetkezet életét, tagságát. Bele kell illeszkedni a tsz életébe, és úgy látom ez nem is lesz nehéz, mert a tagság részéről lépten-nyomon találkozom a szimpátiával, a segítőkészséggel. Pintér Feri bácsi gyakorlott állattenyésztő, s ez alatt a rövid idő alatt is már sok hasznos gyakorlati dolgot tanultam tőle. Együtt dolgoztuk ki a takarmányszabványokat, az állat neme, fajtája és súlya szerint. A tejelő teheneknél például 7 literre állapítottuk meg az alaptakarmányt. Ezenkívül póttakarmányt is adunk, literenként 40 dekát. Ez azt jelenti, hogy egy 17 literes tehén 4 kilogramm takarmánypótlékot kap. Teli János bácsival, a növénytermesztési brigád vezetőjével a tavasziak vetéstervét dolgoztuk ki. Javaslatom alapján úgy döntöttünk, hogy répa után nem vetünk zabot — ahogy azelőtt tették. A két növénynek ugyanis egyformán ellensége a fonálféreg. Ezért a répa után tavászi árpát vetünk. A jövőre vonatkozó terveimről? — Helyesnek és jónak találom a tsz tagsága által kidolgozott és elfogadott távlati tervet. Csak helyeselni lehet a tsz tagságának belterjesség felé való törekvését. Jó munkával igen jövedelmezővé lehet tenni a szőlészetet és a gyümölcsöst, de jó jövedelmet hoz az öntözéses kertészet is. Ez mindegyik trágyaigényes, s a trágyát pedig csak úgy tudjuk biztosítani, ha megfelelő állatállománnyal rendelkezünk és a trágyát szakaszosan kezeljük. A trágya biztosításához pedig megfelelő állatállományt kell kialakítani, amelynek a feltétele szintén megvan. * Két fiatal, mind a kettő parasztszülők gyermeke. Az egyik érettségi bizonyítvánnyal a zsebében, csalódottan, céltalanul keres, kutat egy íróasztal után. A másik mezőgazdasági mérnöki diplomával megtalálta helyét a tsz-ben. Megtalálta helyét és érzi a felelősségét annak, hogy a tsz 114 tagja tőle várja a szakirányítást és a tsz tagság jövedelmének növekedését. P.-né fl HIT Tolna megyei szervezete holnap, április 13-án délelőtt 9 órai kezdettel tartja közgyűlését Szekszár don, a Városi Tanács nagytermében. A közgyűlés a- végzett munka értékelése mellett megszabja a következő év feladatait, ezért valamennyi tag megjelenésére és aktív részvételére számít a megyei vezetőség. — A bölcskei gépállomáson a napokban 5000 forint jutalmat osztottak ki az elmúlt évben legjob eredményt elért dolgozók között. A jutalmazásnál figyelembevették a jutal- mazottak éves tervteljesítését. Az üzemanyag és alkatrész megtakarítást, valamint azt, hogy mióta dolgo- zik az illető a gépállomáson. ' — Széles Ferenc mázai erdészt őrizetbe vették, mert mintegy 8 köbméter épület- és tűzifát sikkasztott el a mázai erdőből, melyet részben saját céljaira használt fel, s ezzel közel 20 000 forint kárt okozott a népgazda ságnak. Ügyében tovább folyik a nyomozás. — Az ősszel megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyen a Sárközi Állami Gazdáság bátaszéki szőlészete olasz rizling, rizlingszilványi és vörös borával vesz részt. — Dunaföldváron a Kék Duna vendéglő irodahelyiségébe ismeret- j len tettesek betörtek és elloptak 2400 forintot és egy írógépet. — Tolna megyében jelenleg mintegy 230 művészi csoport működik: színjátszó, tánccsoport és énekkar. A csoportoknak közel 4000 tagja van. / / ■— Bonyhádvarasdon 20 000 forin- j tos költséggel járdát építenek a köz- [ ségfejlesztési alapból, ugyancsak a községfejlesztési alapból 5 lámpával bővítik a közvilágítási hálózatot is. — Ma este tanácsülést tart a naki községi tanács. A tanácsülésen a társadalmi tulajdon védelméről tárgyalnak a tanácstagok és a meghívott gazdák. — A kurdi gazdák a község határában mintegy 5 kilométer hosszúságban kitisztították az árkokat s ezzel jelentős területet víztelenítettek. A visszalévő egy kilométeres árokszakasz tisztítása is folyamatban van. — A Tamási Falusi Sportkör színjátszó csoportja április 5-én, 6-án 7-én este a járási kultúrházban előadta Molnár—Zerkovitz: Doktor úr című vígjátékát. — Simontomyán az elmúlt 10 év alatt 300 új lakóház épült. A házak nagy részét a Bőrgyár dolgozói építtették. — A hőgyészi Petőfi Sándor Nevelőotthon tanulói április 13-án, vasárnap egész estét betöltő kultúrműsort adnak a községi kultúrházban. A vasárnapi előadásra való felkészüléssel párhuzamosan folynak a nevelőotthonban a Hófehérke című mesejáték próbái is, amit később mutatnak majd be. — Sárpilisen 12 dolgozó paraszt végezte el a dolgozók általános iskoláját. Az iskola résztvevői sikeresen le is vizsgáztak. — Három amerikai klinika 7500 nőn végzett kutatás alapján megállapította, hogy a koraszülés és a ni- kotinélvezet között szoros összefüggés van Azok közül az asszonyok közül, akik terhességük alatt naponta 6—10 cigarettát szívnak, 11.2 százalék korábban szül, ez a százalék a növekvő cigarettafogyasztással mértani arányban nő. A koraszülések száma a naponta 30-nál több cigarettát fogyasztó nőknél több mint 33 százalékra emelkedik. A takarékos gazdálkodásért A gyönki FJK a járás területén működő földművesszövetkezetek igazgatósági elnökeivel, főkönyvelőivel és üzemágvezetőivel közös értekezletet tartott. Az 1957. évi munkák elemzése mellett megvitatták a takarékosabb gazdálkodás és a fokozottabb vagyonvédelem biztosításával kapcsolatos kormányfelhívást és a paksi fmsz. versenyfelhívását a takarékos gazdálkodásra. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy mind a kormányfelhívást, mind a versenyfelhívást a járás fmsz-i kibővített vezetőségi ülésen megvitatják és kidolgozzák az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. A kölesdi fmsz. ezt már megtette és versenyvállalásához 0,5 százalékkal kívánja csökkenteni az összköltségeket, ami 50—60 ezer Ft- os megtakarítást eredményez a szövetkezetnek. Ha a járás minden földművesszövetkezete hasonlóan csökkenti a költségeket, ez több mint félmillió Ft megtakarítást jelent. Ekkora összegből két korszerű boltot lehetne építeni. A földművesszövetkezetek vezetőségein, dolgozóin múlik, hogy ez megvalósuljon. A fenti megtakarítást úgy tudjuk elérni, ha minden fmsz-i dolgozó, a szövetkezetek minden tagja magáévá teszi kormányunk takarékossággal kapcsolatos felhívását és minden erejével küzd a pazarlók és szövetkezeti tulajdon herdálóival szemben. Jankó Imre FJK előadó Egy község — két szövetkezet... — Györkönyi tapasztalatok — Élénken lüktet az élet a Szabadság Termelőszövetkezet portáján. A tagok munkájukat végzik, válogatják a vetőburgonyát. Az irodában Batya- lik István elvtárs, a tsz elnöke beszél örömmel arról, hogy az őszről visz- szamaradt szántást elvégezte a gépállomás, földbe tették a borsó és mák magját. Azt tervezgetik, hogy murokrépa magot vásárolnak, felülvetik és így jó silót tudnak készíteni az állatállomány részére. A haszon kettős, mert két növényt takarítanak be egy területről és mivel korán kiszedhetik a répát, jó előve- temény a következő növény számára. Elégedett a tagság a jövedelemmel, a közel 44 forintos átszámított egymunkaegyaég értékíkel. amelyből a készpénz több mint 24 forint. * Nem mondható él mindez az alig 10 házzal arréb tanyázó Petőfi Termelőszövetkezetről. Nem, nem ellenségük ők sem a saját jobblétüknek. A hiba abban keresendő, hogy annak idején szakszerűtlenül készítet- íék el a tervet és kissé lazára engedték a munkafegyelem gyeplőjét. A 3004-es rendelet minden kétséget kizáróan hatalmas kedvezményeket biztosít a szövetkezeti parasztságnak. Csak egy-kettőt említsünk. A termelőszövetkezet benyújthatja igényét jobb tejelő képességű tehénállomány vásárlására, amelyek értékét évek múlva kell csak törleszteni. Nagy kedvezmény et, hiszen a tejpénz sok szövetkezetben a havi munkaegység előleget biztosítja. A másik az adókedvezmény. Ha a termelőszövetkezet a tagságnak kiadott részesedés többségét készpénzben fizeti ki, akkor a jövedelmi adó 5 százalék, ellenkező esetben 10 százalék. Hogyan néz ki ez a györkönyi Petőfi Termelőszövetkezet ben, A múlt év tavaszán újjáalakult termelőszövetkezet tagságának 5 lova és növendékkel együtt 13 szarvas- marhája van. Ennek ellenére a terv- készítés során két ló vásárlását tervezték és a tervezetten kívül még további három lovat vettek, így a lóállományuk 10 darabra gyarapodott. Szántóterületük legnagyobb részén ■' olyan , .'növényeket 'lemuCnek, amely a közös állatállomány ellátását biztosítja, a termelt búzából, árpából pedig a tagság részesedik. Miért mondottuk el mindezt? Felesleges volt a tsz-ben a lóvásárlás különösen akkor, amikor szerződést kötöttek a gépállomással az összes talajmunka elvégzésére. De ha már megvannak a lovak, miért nem dolgoznak velük? Van még szántani- való, de a talaj állapota miatt traktorral nem lehet rámenni. Fogattal esetleg lehetne szántani. Az öt pár ló egy traktor napi normáját el tudja végezni. Tervük alapján 22 forint a termény és csak 20 forint a készpénz részesedés, ami 10 százalékos jövedelmi adót von maga után. A munkafegyelem lazasága, a szövetkezet alapszabályának a be nem tartása, a nagyobb háztáji területekben mutatkozik. A termelőszövetkezetben 26 család dolgozik, a háztáji terület mégis 35 hold, ebből 29 hold szántó és 6 hold szőlő. Az alapszabály értelmében minden családnak szőlőt, szántót és kertet beleszámítva csak egy hold háztáji területe lehet. Ha ennél több, alapszabályellenes és később a közös munka rovására megy. Kisebb részben a tagság, nagyobb részben azok hibásak, akik a termelőszövetkezet tervét készítették! és figyelmen kívül hagyták, hogy a jó terv félsiker, hogy a cél a minél gazdaságosabb termelés, nem pedig lazaságok megengedése. Pálkovács Róza Sinioníornvai változások (Nem árt néha az emberek emlékezetébe idézni a múltat, megismertetni velük a jelent, és megmutatni a jövőt.) Nagyon sokan dolgoznak még ma is a bőrgyárban olyanok, akik 20— 30 évvel ezelőtt itt kezdték az életet, akik a gyárba jöttek kenyeret keresni, akik a gyári életben vélték megtalálni boldogulásukat, jövőjüket. S a régi munkások közül sokan emlékeznek még ma is azokra az időkre, amikor naponta 10—12 órát, meg amikor hetenként csak egy-két napot dolgoztak. Emlékeznek a munkások még azokra az „akkord normákra”, amelyek kiszívták a munkás erejét, hogy munkaidő után jár- tányi ereje is alig maradt a nehéz gyári munkától. Emlékeznek még sokan Neiszer úrra a meszes teljhatalmú urára, aki nemcsak szidta és hajtotta a munkásokat, hanem a legcsekélyebb hibáért felmondást ígért és adott, és nem restellt verekedni sem az üzemben. És sokan emlékeznek arra, midőn Neiszer úr szőlőjét kellett munkaidő után megművelniük. Mindez régen volt. S a múltból ködösen rémlik vissza az, amikor a munkás az élelemmel telt táskáját a szegre akasztotta a tőke mellett, amikor a spriccelő volt az „öltöző”, amikor nem volt mosdó, étkező és amikor egész nap szinte kézzel készítették ki a bőröket. Az emberek könnyen felejtik a rosszat, jól is van ez így, de néha nem árt emlékeztetni őket erre, akkor különösen, amikor nagyon sokan szinte természetesnek tartják a mostani munka és életviszonyokat. Nem sokat beszéltek a gyárban a múltról, még kevesebbet a jelenről és a jövőről. Pedig, ha a tényeket összehasonlítjuk, akkor értjük csak meg igazán, mit is fejlődött a gyár, mit kaptak a munkások a népi demokráciától. Néhány hete múlt még csak az államosítások tíz éves évfordulója Ekkor, az ünnepségen emlékeztek meg a munkások előtt arról, mi volt itt a gyárban, mi van és mi lesz a jövőben. Az államosítás idején a gyárban a mostani létszámnak kevesebb, mint a fele dolgozott. A termelés az akkorinak két és félszeresére emelkedett. A munkások átlagkeresete 1949-től a kétszeresére emelkedett. Tíz év alatt sokat fejlődött a gyár. Űj gépekkel, új üzemrészekkel bővítették a gyárat, a legnehezebb fizikai munkát gépesítették. A növényi cseres műhelyt például 3,5 millió forinttal bővítették új gépekkel, az alagútszárítót mintegy hatszázezer forintos költséggel építették, a cserfőző és kilúgozóra egymillió forintot, az üveglapos szárítóberendezésre 1,5 millió forintot, új gépek beszerzésére mintegy kétmillió forintot költöttek. Mindez csak egy kis töredéke annak a hatalmas ösz- szegnek, melyet a gyár fejlesztésére, a munka megkönnyítésére fordítottak. Nemcsak a gyárat, hanem a gyári szociális létesítményeket is bővítették, újakat építettek. Háromszáz- ezer forintot a fürdők, öltözők, csaknem egy millió forintot a lakások felújítására és átalakítására, 350 000 forintot kulturális célokra költöttek az elmúlt tíz év alatt. A gyár bővítésére, a munkások élet- és munkakörülményeinek megváltoztatására több mint 11 millió forintot fordítottak. Mindez a közelmúlt, ezeket a gyár dolgozóinak szeme előtt valósították meg, saját magukon tapasztalták a beruházások hasznát. A jövőben még többet költenek a korszerűsítésre, szociális létesítmények fenntartására, építésére. 1955-ben kezdtek meg mintegy 50 millió forintos rekonstrukciós munkát. Ebből a hatalmas összegből a bőrgyárat Európa egyik legkorszerűbb gyárává építik át. Mintegy 35 millió forintot fordítanak a meszesműhely, az erőtelep, a kazán- és gépház, a talp és vixos gyárrészlegek és a krómos- műhely átszervezésére, új gépekkel való felszerelésére. A közeljövőben több mint tízmillió forintot költenek szociális létesítményekre. Ebből az összegből felépítik a meszes fürdőt és öltözőt, bölcsődét, napközi otthont, központi fürdőt, lakóépületeket, üzemi konyhát. Közel egymillió forintot fordítanak a kultúrház korszerűsítésére, hárommillió forintot a szennyvízcsatorna, derítőrendszer és a csapadékvíz elvezetésére, ezenkívül egymillió forint összeggel irodaépületet, gyárkerítést, kaput, portát építenek. Millió forintokról beszélnek a gyárban, a gyár vezetői nem győzik sorolni, mi mindent fognak építeni, újjávarázsolni a három év alatt. • Több mint övén éves a Simon- tornyai Bőrgyár, ötven év hosszú idő, egy generáció nőtt fel és halt el, s a gyár dolgozik, a munkások néha emlékeznek a múltra és a tervekből, a gyár átalakulásából látják a jövőt, és kétkezük nyomán rövidesen megvalósul minden tervük.
