Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

1958 április 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 KÉT FIATAL HÍREK Az elmúlt napokban L. J. érett­ségizett fiatallal hozott össze a véletlen. L. J. ahogy a rövid be­szélgetésből kitűnt, állást keres, s ezt az állást valamilyen íróasz­talnál szeretné megtalálni. „Ajánl­jon valami jó helyet, ahol pénzt is lehet keresni. Az emberekkel tudok foglalkozni és elég jó „du­mám” is van, — mondotta. Tessék elgondolni, már majd lejárom a lábam, akárhány helyen megfor­dultam, mindenütt azt mondták, nincs felvétel, betelt a létszám.” És próbálkozott-e más irány­ban elhelyezkedni — mondjuk fi­zikai munkára? — Fizikai munkára? — mondja és hangjából némi megbotránko­zás csendül ki. Hát miért tanul­tam, „güriztem” 12 éven keresz­tül, azért, hogy az eke szarvát megfogjam nem kell érettségi, — mondta hányavetien. * Így gondolkodik a mi fiatalsá­gunk? — tettem fel a ' kérdést, le­becsülik a fizikai és főleg a mező- gazdasági munkát? És az embe­rekkel történő foglalkozás mód­jának, a jó „dumát” tekintik? Úgy ahogy azt az én fiatal bará­tom elsorolta? * Nem, nem ilyenek a mi fiatal­jaink. Sajnos vannak nem kis számmal L. J.-ék, de fiatalságunk többsége okos, tisztafejű, józan gondolkodású. Éppen ezért nemL. J.-ékre tipizáljuk ifjúságunkat. És eszembe jutott Ulbert Ádám, a paksi Vörös Sugár Tsz agronómu- sával folytatott beszélgetésem. Ulbert Ádám ezév márciusában hagyta el 5 évi kemény tanulás után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, zsebében a mezőgaz­dasági mérnöki diplomával. — Nagyon megörültem, amikor megkaptam a paksi Vörös Sugár Tsz vezetőségének válaszát, a tsz- hez benyújtott pályázatomra, hogy felvesznek mezőgazdásznak — mondotta. — Március 10-én el is foglaltam a munkahelyet. Az el­múlt 3—4 hét ugyan kevés volt ahhoz, hogy a tsz-t alaposan meg­ismerjem, éppen ezért nem is tu­dok sokat mondani. Ahhoz, hogy az ember véleményt mondhasson, meg kell ismerni a termelőszövet­kezet életét, tagságát. Bele kell il­leszkedni a tsz életébe, és úgy lá­tom ez nem is lesz nehéz, mert a tagság részéről lépten-nyomon találkozom a szimpátiával, a segítőkészséggel. Pintér Feri bácsi gyakorlott állattenyésztő, s ez alatt a rövid idő alatt is már sok hasznos gyakorlati dolgot tanul­tam tőle. Együtt dolgoztuk ki a takarmányszabványokat, az állat neme, fajtája és súlya szerint. A tejelő teheneknél például 7 liter­re állapítottuk meg az alaptakar­mányt. Ezenkívül póttakarmányt is adunk, literenként 40 dekát. Ez azt jelenti, hogy egy 17 literes tehén 4 kilogramm takarmánypót­lékot kap. Teli János bácsival, a növénytermesztési brigád vezető­jével a tavasziak vetéstervét dol­goztuk ki. Javaslatom alapján úgy döntöttünk, hogy répa után nem vetünk zabot — ahogy azelőtt tet­ték. A két növénynek ugyanis egyformán ellensége a fonálféreg. Ezért a répa után tavászi árpát vetünk. A jövőre vonatkozó terveimről? — Helyesnek és jónak találom a tsz tagsága által kidolgozott és elfogadott távlati tervet. Csak he­lyeselni lehet a tsz tagságának belterjesség felé való törekvését. Jó munkával igen jövedelmezővé lehet tenni a szőlészetet és a gyü­mölcsöst, de jó jövedelmet hoz az öntözéses kertészet is. Ez mind­egyik trágyaigényes, s a trágyát pedig csak úgy tudjuk biztosítani, ha megfelelő állatállománnyal rendelkezünk és a trágyát szaka­szosan kezeljük. A trágya biztosí­tásához pedig megfelelő állatállo­mányt kell kialakítani, amelynek a feltétele szintén megvan. * Két fiatal, mind a kettő paraszt­szülők gyermeke. Az egyik érett­ségi bizonyítvánnyal a zsebében, csalódottan, céltalanul keres, ku­tat egy íróasztal után. A másik mezőgazdasági mérnöki diplomá­val megtalálta helyét a tsz-ben. Megtalálta helyét és érzi a felelős­ségét annak, hogy a tsz 114 tagja tőle várja a szakirányítást és a tsz tagság jövedelmének növeke­dését. P.-né fl HIT Tolna megyei szervezete holnap, április 13-án délelőtt 9 órai kezdettel tartja közgyűlését Szekszár don, a Városi Tanács nagytermében. A közgyűlés a- végzett munka érté­kelése mellett megszabja a követ­kező év feladatait, ezért valamennyi tag megjelenésére és aktív részvéte­lére számít a megyei vezetőség. — A bölcskei gépállomáson a na­pokban 5000 forint jutalmat osztot­tak ki az elmúlt évben legjob ered­ményt elért dolgozók között. A jutal­mazásnál figyelembevették a jutal- mazottak éves tervteljesítését. Az üzemanyag és alkatrész megtakarí­tást, valamint azt, hogy mióta dolgo- zik az illető a gépállomáson. ' — Széles Ferenc mázai erdészt őri­zetbe vették, mert mintegy 8 köb­méter épület- és tűzifát sikkasztott el a mázai erdőből, melyet részben sa­ját céljaira használt fel, s ezzel közel 20 000 forint kárt okozott a népgazda ságnak. Ügyében tovább folyik a nyomozás. — Az ősszel megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyen a Sárközi Állami Gazdáság bátaszéki szőlészete olasz rizling, rizlingszilványi és vörös borával vesz részt. — Dunaföldváron a Kék Duna vendéglő irodahelyiségébe ismeret- j len tettesek betörtek és elloptak 2400 forintot és egy írógépet. — Tolna megyében jelenleg mint­egy 230 művészi csoport működik: színjátszó, tánccsoport és énekkar. A csoportoknak közel 4000 tagja van. / / ■— Bonyhádvarasdon 20 000 forin- j tos költséggel járdát építenek a köz- [ ségfejlesztési alapból, ugyancsak a községfejlesztési alapból 5 lámpával bővítik a közvilágítási hálózatot is. — Ma este tanácsülést tart a naki községi tanács. A tanácsülésen a tár­sadalmi tulajdon védelméről tárgyal­nak a tanácstagok és a meghívott gazdák. — A kurdi gazdák a község hatá­rában mintegy 5 kilométer hosszú­ságban kitisztították az árkokat s ez­zel jelentős területet víztelenítettek. A visszalévő egy kilométeres ároksza­kasz tisztítása is folyamatban van. — A Tamási Falusi Sportkör szín­játszó csoportja április 5-én, 6-án 7-én este a járási kultúrházban elő­adta Molnár—Zerkovitz: Doktor úr című vígjátékát. — Simontomyán az elmúlt 10 év alatt 300 új lakóház épült. A házak nagy részét a Bőrgyár dolgozói épít­tették. — A hőgyészi Petőfi Sándor Ne­velőotthon tanulói április 13-án, va­sárnap egész estét betöltő kultúrmű­sort adnak a községi kultúrházban. A vasárnapi előadásra való felkészü­léssel párhuzamosan folynak a ne­velőotthonban a Hófehérke című mesejáték próbái is, amit később mutatnak majd be. — Sárpilisen 12 dolgozó paraszt végezte el a dolgozók általános isko­láját. Az iskola résztvevői sikeresen le is vizsgáztak. — Három amerikai klinika 7500 nőn végzett kutatás alapján megálla­pította, hogy a koraszülés és a ni- kotinélvezet között szoros összefüg­gés van Azok közül az asszonyok közül, akik terhességük alatt naponta 6—10 cigarettát szívnak, 11.2 száza­lék korábban szül, ez a százalék a növekvő cigarettafogyasztással mér­tani arányban nő. A koraszülések száma a naponta 30-nál több cigaret­tát fogyasztó nőknél több mint 33 százalékra emelkedik. A takarékos gazdálkodásért A gyönki FJK a járás területén működő földművesszövetkezetek igazgatósági elnökeivel, főkönyvelőivel és üzemágvezetőivel közös érte­kezletet tartott. Az 1957. évi munkák elemzése mellett megvitatták a ta­karékosabb gazdálkodás és a fokozottabb vagyonvédelem biztosításával kapcsolatos kormányfelhívást és a paksi fmsz. versenyfelhívását a taka­rékos gazdálkodásra. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy mind a kormányfelhívást, mind a versenyfelhívást a járás fmsz-i kibővített vezetőségi ülésen megvitatják és kidolgozzák az ezzel kapcsolatos intéz­kedéseket. A kölesdi fmsz. ezt már megtette és versenyvállalásához 0,5 százalékkal kívánja csökkenteni az összköltségeket, ami 50—60 ezer Ft- os megtakarítást eredményez a szövetkezetnek. Ha a járás minden föld­művesszövetkezete hasonlóan csökkenti a költségeket, ez több mint fél­millió Ft megtakarítást jelent. Ekkora összegből két korszerű boltot le­hetne építeni. A földművesszövetkezetek vezetőségein, dolgozóin múlik, hogy ez megvalósuljon. A fenti megtakarítást úgy tudjuk elérni, ha minden fmsz-i dolgozó, a szövetkezetek minden tagja magáévá teszi kormányunk takarékossággal kapcsolatos felhívását és minden erejével küzd a pazar­lók és szövetkezeti tulajdon herdálóival szemben. Jankó Imre FJK előadó Egy község — két szövetkezet... — Györkönyi tapasztalatok — Élénken lüktet az élet a Szabadság Termelőszövetkezet portáján. A ta­gok munkájukat végzik, válogatják a vetőburgonyát. Az irodában Batya- lik István elvtárs, a tsz elnöke beszél örömmel arról, hogy az őszről visz- szamaradt szántást elvégezte a gép­állomás, földbe tették a borsó és mák magját. Azt tervezgetik, hogy murokrépa magot vásárolnak, felül­vetik és így jó silót tudnak készí­teni az állatállomány részére. A haszon kettős, mert két növényt ta­karítanak be egy területről és mivel korán kiszedhetik a répát, jó előve- temény a következő növény számára. Elégedett a tagság a jövedelemmel, a közel 44 forintos átszámított egymunkaegyaég értékí­kel. amelyből a készpénz több mint 24 forint. * Nem mondható él mindez az alig 10 házzal arréb tanyázó Petőfi Ter­melőszövetkezetről. Nem, nem ellen­ségük ők sem a saját jobblétüknek. A hiba abban keresendő, hogy an­nak idején szakszerűtlenül készítet- íék el a tervet és kissé lazára en­gedték a munkafegyelem gyeplőjét. A 3004-es rendelet minden kétséget kizáróan hatalmas kedvezményeket biztosít a szövetke­zeti parasztságnak. Csak egy-kettőt említsünk. A termelőszövetkezet be­nyújthatja igényét jobb tejelő képes­ségű tehénállomány vásárlására, amelyek értékét évek múlva kell csak törleszteni. Nagy kedvezmény et, hiszen a tejpénz sok szövetkezet­ben a havi munkaegység előleget biz­tosítja. A másik az adókedvezmény. Ha a termelőszövetkezet a tagságnak kiadott részesedés többségét kész­pénzben fizeti ki, akkor a jövedelmi adó 5 százalék, ellenkező esetben 10 százalék. Hogyan néz ki ez a györkönyi Petőfi Termelőszövetkezet ben, A múlt év tavaszán újjáalakult termelőszövetkezet tagságának 5 lova és növendékkel együtt 13 szarvas- marhája van. Ennek ellenére a terv- készítés során két ló vásárlását ter­vezték és a tervezetten kívül még további három lovat vettek, így a ló­állományuk 10 darabra gyarapo­dott. Szántóterületük legnagyobb ré­szén ■' olyan , .'növényeket 'lemuCnek, amely a közös állatállomány ellátá­sát biztosítja, a termelt búzából, ár­pából pedig a tagság részesedik. Miért mondottuk el mind­ezt? Felesleges volt a tsz-ben a lóvásárlás különösen akkor, amikor szerződést kötöttek a gépállomással az összes talajmunka elvégzésére. De ha már megvannak a lovak, miért nem dol­goznak velük? Van még szántani- való, de a talaj állapota miatt trak­torral nem lehet rámenni. Fogattal esetleg lehetne szántani. Az öt pár ló egy traktor napi normáját el tudja végezni. Tervük alapján 22 forint a termény és csak 20 forint a kész­pénz részesedés, ami 10 százalékos jövedelmi adót von maga után. A munkafegyelem lazasága, a szö­vetkezet alapszabályának a be nem tartása, a nagyobb háztáji területek­ben mutatkozik. A termelőszövetke­zetben 26 család dolgozik, a háztáji terület mégis 35 hold, ebből 29 hold szántó és 6 hold szőlő. Az alapsza­bály értelmében minden családnak szőlőt, szántót és kertet beleszámítva csak egy hold háztáji területe lehet. Ha ennél több, alapszabályellenes és később a közös munka rovására megy. Kisebb részben a tagság, nagyobb részben azok hibásak, akik a ter­melőszövetkezet tervét készítették! és figyelmen kívül hagyták, hogy a jó terv félsiker, hogy a cél a minél gazdaságosabb termelés, nem pe­dig lazaságok megengedése. Pálkovács Róza Sinioníornvai változások (Nem árt néha az emberek em­lékezetébe idézni a múltat, meg­ismertetni velük a jelent, és megmutatni a jövőt.) Nagyon sokan dolgoznak még ma is a bőrgyárban olyanok, akik 20— 30 évvel ezelőtt itt kezdték az éle­tet, akik a gyárba jöttek kenyeret keresni, akik a gyári életben vélték megtalálni boldogulásukat, jövőjü­ket. S a régi munkások közül sokan emlékeznek még ma is azokra az időkre, amikor naponta 10—12 órát, meg amikor hetenként csak egy-két napot dolgoztak. Emlékeznek a mun­kások még azokra az „akkord nor­mákra”, amelyek kiszívták a mun­kás erejét, hogy munkaidő után jár- tányi ereje is alig maradt a nehéz gyári munkától. Emlékeznek még sokan Neiszer úrra a meszes teljha­talmú urára, aki nemcsak szidta és hajtotta a munkásokat, hanem a legcsekélyebb hibáért felmondást ígért és adott, és nem restellt vere­kedni sem az üzemben. És sokan em­lékeznek arra, midőn Neiszer úr sző­lőjét kellett munkaidő után meg­művelniük. Mindez régen volt. S a múltból ködösen rémlik vissza az, amikor a munkás az élelemmel telt táskáját a szegre akasztotta a tőke mellett, amikor a spriccelő volt az „öltöző”, amikor nem volt mosdó, étkező és amikor egész nap szinte kézzel ké­szítették ki a bőröket. Az emberek könnyen felejtik a rosszat, jól is van ez így, de néha nem árt emlékeztetni őket erre, akkor különösen, amikor nagyon sokan szinte természetesnek tart­ják a mostani munka és életviszo­nyokat. Nem sokat beszéltek a gyár­ban a múltról, még kevesebbet a jelenről és a jövőről. Pedig, ha a té­nyeket összehasonlítjuk, akkor ért­jük csak meg igazán, mit is fejlő­dött a gyár, mit kaptak a munkások a népi demokráciától. Néhány hete múlt még csak az ál­lamosítások tíz éves évfordulója Ekkor, az ünnepségen emlékeztek meg a munkások előtt arról, mi volt itt a gyárban, mi van és mi lesz a jövőben. Az államosítás idején a gyárban a mostani létszámnak kevesebb, mint a fele dolgozott. A termelés az ak­korinak két és félszeresére emelke­dett. A munkások átlagkeresete 1949-től a kétszeresére emelkedett. Tíz év alatt sokat fejlődött a gyár. Űj gépekkel, új üzemrészekkel bő­vítették a gyárat, a legnehezebb fi­zikai munkát gépesítették. A növé­nyi cseres műhelyt például 3,5 mil­lió forinttal bővítették új gépekkel, az alagútszárítót mintegy hatszáz­ezer forintos költséggel építették, a cserfőző és kilúgozóra egymillió fo­rintot, az üveglapos szárítóberende­zésre 1,5 millió forintot, új gépek beszerzésére mintegy kétmillió fo­rintot költöttek. Mindez csak egy kis töredéke annak a hatalmas ösz- szegnek, melyet a gyár fejlesztésé­re, a munka megkönnyítésére fordí­tottak. Nemcsak a gyárat, hanem a gyá­ri szociális létesítményeket is bőví­tették, újakat építettek. Háromszáz- ezer forintot a fürdők, öltözők, csak­nem egy millió forintot a lakások felújítására és átalakítására, 350 000 forintot kulturális célokra költöttek az elmúlt tíz év alatt. A gyár bőví­tésére, a munkások élet- és munkakörülményeinek megváltozta­tására több mint 11 millió forintot fordítottak. Mindez a közelmúlt, ezeket a gyár dolgozóinak szeme előtt valósítot­ták meg, saját magukon tapasztal­ták a beruházások hasznát. A jövő­ben még többet költenek a korszerű­sítésre, szociális létesítmények fenn­tartására, építésére. 1955-ben kezd­tek meg mintegy 50 millió forintos rekonstrukciós munkát. Ebből a ha­talmas összegből a bőrgyárat Európa egyik legkorszerűbb gyárává építik át. Mintegy 35 millió forintot fordí­tanak a meszesműhely, az erőtelep, a kazán- és gépház, a talp és vixos gyárrészlegek és a krómos- műhely átszervezésére, új gépekkel való felszerelésére. A közeljövőben több mint tízmil­lió forintot költenek szociális léte­sítményekre. Ebből az összegből fel­építik a meszes fürdőt és öltözőt, bölcsődét, napközi otthont, központi fürdőt, lakóépületeket, üzemi kony­hát. Közel egymillió forintot fordí­tanak a kultúrház korszerűsítésére, hárommillió forintot a szennyvízcsa­torna, derítőrendszer és a csapadék­víz elvezetésére, ezenkívül egymil­lió forint összeggel irodaépületet, gyárkerítést, kaput, portát építenek. Millió forintokról beszélnek a gyárban, a gyár vezetői nem győzik sorolni, mi mindent fognak építeni, újjávarázsolni a három év alatt. • Több mint övén éves a Simon- tornyai Bőrgyár, ötven év hosszú idő, egy generáció nőtt fel és halt el, s a gyár dolgozik, a munkások néha emlékeznek a múltra és a ter­vekből, a gyár átalakulásából látják a jövőt, és kétkezük nyomán rövide­sen megvalósul minden tervük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom