Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

TOLNa VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■T '2 Ili. évfolyam, 84. szám. ARA: 50 FILLÉR. Csütörtök. 1958 április 10, P$CS A magyar—szovjet barátság a közös harcban kovácsolódott ki Nagygyűlés Tatabányán — Fogadás a szovjet nagykövetségen — A szovjet küldöttség az Akadémián és Csepelen A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség kedden Tatabányára látogatott el, ahol ha­talmas lelkesedéssel fogadták Hrus­csov elvtársat és a kíséretében érke­zett Kádár János, Biszku Béla és Fock Jenő elvtársat. A tatabányai sportpályán megren­dezett nagygyűlésen Molnár László, ' a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a vendégeket, majd Kádár János elvtárs mondott beszédet. kádár János elvtárs beszéde Kedves elvtársak! A napokban ün­nepeltük hazánk nemzeti független­ségének, szabadságának születésnap­ját, április 4-ét. Engedjék m°g, hogy ebből az alkalomból forró szívből kö­szöntsem a medence bányászait, munkásait, dolgozó parasztjait, a néppel tartó értelmiségét — mon­dotta. Kádár elvtárs megmelékezett ar”ól, milyen kimagasló eredményeket értek el bányászaink, s szívből gratulált termelési sikereikhez. Találkoztunk mi már jó és rossz idő­ben is — folytatta Kádár elvtárs. — Most olyan időben találkozunk, ami­kor ismét teljes fénnyel sugárzik ha­zánk egén a szocializmus napja. Is­merjük lehetőségeinket, s nem aka­runk világraszóló dolgokat cseleked­ni. Beérjük azzal, hogy szilárdan megálljuk helyünket a szocializmust építő népek sorában. Minden szüksé­ges feltételünk megvan ehhez. Dol­gozó népünk ismét egységes és erős. Hogy jól megálljuk helyünket és né­pünk a jövőben boldog legyen, hogy I szocializmusban és békében élhes­sünk, az kell, hogy mint a szemünk I fénvét, úgy őrizzük a nép hatalmát, a Magvar Népköztársaságot. Az kell, hogy állhatatosan kitartsunk a prole­tár internacionalizmus zászlaja alatt, hogy együtt haladjunk a világ mun­kásaival. a szocializmust építő népok- kel. különösképpen legjobb bará­tunkkal, szövetségesünkkel, a nagy szovjet néppel. A nagy eszméinkhez való hűség­hez azonban az is hozzátartozik, hogy fogjuk meg a munkát, ahogy kell. Szerte a világon úgy ismerik a ma­gyart, ha van kedve, tud jó’ dolgozni, jól mulatni, ha kell, jól verekedni. Határozzuk el, hogy a munkában és j a szocializmus ügyéért folyó harcban is megálljuk helyünket. Kádár elvtárs beszédét gyakran szakította rr-u- a taps, az egyetértő közbekiáltások. Beszéde után szűnni nem akaró éljenzés fogadta a beje­lentést, hogy Hruscsov elvtárs kíván szólni a megjelentekhez. ]\. Sz. Hruscsov Kedves elvtársak! Mi, a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége a forradalmi mun­kás-paraszt kormány meghívására érkeztünk önökhöz. Hálásak vagyunk Kádár János, Münnich Ferenc elvtár­saknak, hogy meghívásukkal lehe­tővé tették, hogy megismerhessük az önök pártjának, az önök dicső nép- köztársasága dolgozóinak életét. Különösen kellemes számomra, hogy ma önök között, a magyar bá­nyászok között lehetek. Gyermek­koromat, ifjúságomat szovjet bányá­szok között töltöttem. Örülök, hogy a magyar bánvászokat megismerhet­tem, megállapíthatom, olyanok ők is, mint a mi embereink. A magyar és a szovjet nép barát­ságának nagy története van. Fm’ék- szem. amikor az októberi forradalom győzelme után az intervenciótok, az amerikaiak, angolok, a japánok, a franciák és más államok meg akar­ták foitani fiatal szovjet államunkat. A vöröshadsereg soraiban ott voltak elvtárs beszéde la magyar munkásosztály, a magvar I parasztság hős fiai is. Kéz a kézben testvéreikkel, a Szovjetunió népeivel harcoltak ők az első szocialista világ- hatalomért. A vöröshadsereg r’icső harcaiban a mi kedves barátunk, : Münnich Ferenc elvtárs is részt vett. I Most, amikor megérkeztem Tata­bányára, idejött hozzám egy öreg I bányász, s elmondta, ő is ott harcolt a /öröshadsereg soraiban az ellen- forradalmi hordák ellen. Bizonyára nem ő az egyetlen, s a magyar bá- I nvászok között sok olyan veterán van, aki elmondhatja ezt magáról. Ma már messze mögöttünk vannak az októberi forradalom napjai. Szov­jet államunk ma már 40 éves. Már ! elmúltak azok az idők, amikor az ; imperialisták a Szovjetunió terüle- Itére küldhették csapataikat. Az im­perialistáknak tudniok Kell: V>ckéb~n akarunk élni a világ minden népével. Nehéz, de eredményes volt az út, amit 40 év alatt megtettünk. Ez szemléletesen bizonyítja a munkás­osztály ügyének igazságát. Bizonyít­ja, hogy ha a munkásosztálynak van a marxizmushoz hű pártja, a mun­kásosztály győz. A Szovjetunió népei Lenin pártját. Lenin tanításait követve küzdöttek az osztályellenség ellen és győzelmei arattak. Jelenleg a Szovjetunió iparának színvonalát tekintve, a világ második legfejlettebb országa. Az első helyer áll a mérnökök, technikusok szám? tekintetében. Hát nem azt bizo­nyítja-e ez, elvtársak, hogy a mi esz méink igazak és legyőzhetetlenek? Amikor hozzáláttunk a szocializ mus építéséhez, a háború és a több éves polgárháború sebei borították országunkat. Hatalmas erőfeszítése két kellett tennünk, hogy ellenáll­junk az imperialisták nyomásinak, hogy létrehozzuk országunkban a ne­hézipart. s hogy olyan hatalmas fegy­veres erőt teremtsünk, amelynek se­gítségével nem kell félnünk többé az imperialisták fenyegetésétől. A Szovjetunió népe, munkásosz­tálya, parasztsága hatalmas poli­tikai érettségéről tett P»n -bi­zonyságot a szocialista építés év­tizedeiben. A kapitalizmusban a dolgozó népet az éhség, az urak korbácsa serkenti jobb munkára. A mi népeink a jobb jövő felé vetették szemüket, leküz­dötték a nehézségeket. Munkájuk nem volt hiábavaló. Létrehoztuk ha­talmas szocialista iparunkat. Csak a Szovjetunió népeinek kitartó, áldoza­tos munkája tette lehetővé, hogy szétverjük Hitler hordáit, felszabadít­suk a Szovjetunió ideiglenesen meg­szállt területeit és hogy a szovjet hadsereg e történelmi feladat telje­sítése közben felszabadít'a más or­szágok népeit is a kapitalista rabság alól, lehetővé téve számukra, hogy új. szocialista életet építsenek. Ma már a Szovjetunió nem egyetlen szocia­lista ország. Ma már a Szovjetuniót nem kapitalista környezet veszi kö­rül. 13 szocialista or-zúg építi egysé­ges akarattal az új világot. A mi tá­borunkban jelenleg egy milliárd em­ber él. Nincs mitől félnünk! Az imperialisták, a monopolisták azonban — tudjuk — nem mondtak le az ellenünk folytatott harcról. Ezért ébereknek kell lennünk. Ügyel­ni kell az ellenség minden próbálko­zására. Nem akarunk háborút, de az osz­tályharcról nem mondunk le, amíg csak élünk és amíg kapi­talisták lesznek a földön. (Folytatás a 2. oldalon.) fi revizori munka megjavítása, személyi kérdések a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsági vitáján A Megyei Tanács végrehajtóbizott­sági ülése elé terjesztették többek kö­zött a gépállomások múlt évi mér­legbeszámolóját. Ennek az egyik leg­jelentősebb megállapítása, az volt, hogy a múlt évben a gépállomások a tervezett nyereséget túlteljesítet­ték, a másik pedig az, hogy meg­szűnt az a rossz gyakorlat, ami az el­lenforradalom után kialakult, amikor a gépállomások elsősorban csak üzlet feleknek tekintették a termelőszö­vetkezeteket és emiatt átmenetileg nem is tudták kellően segíteni a szö­vetkezeti mozgalom megvédését és fejlődését. Jelenleg már ismét megfe lelő a viszony a gépállomások és a termelőszövetkezetek között. Veszteséges gépállomás a múlt évben már nem volt megyénk­ben. A legjobb gazdálkodást a teveli gépállomás folytatta. Sok jelentős probléma került fel­színre a Pénzügyminisztérium revi­zori. kirendeltsége jelentésének meg­vitatása során. Javasolták, hogy a jövőben a vállalat dolgozói előtt is fel kell tárni azokat a hiányosságo­kat. amelyeket egy-egy revízió során megállapítottak. így a dolgozók ér­deklődése is növekszik majd az egész vállalat ügyei iránt és jobban be tudnak kapcsolódni az ellenőrzésbe, maguk is fel tudnak figyelni már időben az észlelt hiányosságokra. Példákkal igazolták, hogy meny­nyire szükséges az úgynevezett ..apró’- hiányosságokra is fel­figyelni és konkrét intézkedést tenni azok kijavítására. Megtörtént ugyanis. hogy ilyen ,.apró‘’ hiányosságot elintéztek egy­szerűen szóbeli felvetéssel, természe­tesen nem lett foganatja és bizonyos idő múlva a .,kicsiből nagy’1 lett és fegyelmi eljárást kellett indítani. A tapasztalatok alapján az sem enged­hető meg, mint ami előfordult, hogy egy-egy súlyosabb hiányosságot el­intéztek egyszerűen elbocsájtással, ugyanakkor büntetlenül maradt a jelentős kártétel. Minden esetben olyan felelősségrevonást kell alkal­mazni, amely mindenkit visszatart a hasonló cselekedetektől. Némelyik helyen nem megfelelő a leltárxendszer, a nyilvántartás és így egyszerűen nem lehet ellenőrizni hogy milyen értékekről kell számot adni a vállalat, vagy részleg vezető­ségének. Az ilyen, állapot valósággal csábítja a tolvajokat. Helyenkint az ilyen nyilvántartásokat, valamiféle bürokráciának tekintik. Ez ellen a legszélesebb körben kell küzdeni, mert a pontos nyilvántartásoknál nem bürokráciáról van szó, hanem a közvagyon megvédéséről. A felszó­lalók közül többen hangsúlyozták az utóvizsgálatok jelentőségét is. Nem elég csak feltárni a hiá­nyosságot. utasítást adni azok ki­javítására, hanem ellenőrizni is kell, hogy az illetékesek megtet- ték-e a szükséges lépéseket. Javaslatok hangzottak el az ellen­őrzések szakszerűbbététele érdeké­ben. Nem elég ugyanis csak a szám­szaki vizsgálat egy-egy revízió során, hanem éppen a valóságos állapot megállapítása érdekében a számok mögött a különféle száktevékenysé­get is látni kell. Ezért szükséges, hogy a számszaki vizsgálatok szak- vizsgálattal párosuljanak. A javaslatok, tapasztalatok hasz­nosítása érdekében megtette a végrehajtó bizottság a szükséges intézkedéseket is. A végrehajtóbizottsági ülésen tár­gyaltak a jelenleg üresen lévő két megyei tanácselnökhelyettesi funk­ció betöltéséről is. Az irányító munka megjavítása érdekében feltét­lenül szükséges e funkciók mielőbbi betöltése, éppen ezért javaslatokat tettek a végrehajtóbizottság tagjai a !:ét elnökhelyettes személyére vonat­kozóan. Valentyin Ovecskin a Köséphidvígi Kísérteti Gazdaságban és a szekszárdi Béke Tsz-hen Március 8-án a délelőtti órák­ban érkezett Szekszárdra Valen­tyin Ovecskin, neves szovjet író. a Falusi hétköznapok és Tavaszi szél című magyar nyelven is meg­jelent könyvek írója. Először a Megyei Pártbizottság vezetőivel folytatott rövid beszélgetés után a Középhidvégi Kísérleti Gazdaság­ba látogatott. Nem vagyok mezőgazdasági szakember, így nem is tudnám visszaadni a beszélgetésnek a ter­melésre és állattenyésztési módok­ra vonatkozó részét, ezért inkább azt az Ovecskint kívánom bemu­tatni, aki mindig, minden esetben az író szemével nézi a dolgokat és minden mögött az embert, az em­ber szerepét kutatja. A gazdaság vezetője, Czapáry László először ismertette a gazda­ság munkáját, eredményeit és el­mondta, hogy nyolcesztendős mű­ködése alatt nyereség címén tízmil­lió forintot fizetett ez a gazdaság az államnak, ebből az elmúlt év­ben kétmilliót. —! Minek köszönhető ez? —kér­dezte Ovecskin. S amikor a gazdálkodás mód­jairól beszélt a gazdaságvezető, a fejlett technika bevezetésének je­lentőségéről, Ovecskin rögtön azt kérdezte: az emberek munkája, az emberek megnövekedett öntudata, mennyiben volt részese az egyéb gazdasági és technikai adottságok (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet vendégeink az Alföldön Szolnokon az úttörők virágcsokorral köszöntik Hrus­csov elvtársat. Hruscsov elvtárs barátságos kalaplengetéssel köszöni meg a ceglédi nagy gyűlés résztvevőinek ünneplését. Karcag város vezetői és lakossága meleg ünnepléssel fogadja szovjet vendégeinket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom