Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

1958 április 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I KISZ-brigádok Munkaverseny Szénmegtakarítás Társadalmi munka a Bátaszéki Fűtőházban Takarékoskodjunk Az utas csak ritkán tekinthet a vasút titkaiba. Amikor felszáll a vo­natba, nem is tudja mennyi munka, fáradozás előzi meg azt, hogy tiszta, fűtött kocsiba beülhes­sen és utazzon célja felé. Bátaszéken, megyénk egyik vas­úti gócpontján, nem lehet különb­séget tenni a hétköznap és az ün­nep között. Vasárnap is hangos a fűtőház a gépek szerelésétől, a vo­natok zajától. Most két ünnep között — szom­baton volt az élüzem ünnepség — a további sikerek alapját rakják le. * Mondhatjuk azt hogy a megyé­ben elsőként alakult a bátaszéki fűtő­házban KISZ ifjúsági munkabrigád. Jelenleg hat ifjúsági brigád tagjai dolgoznak a fűtőházban. A párt- szervezet támogatásával, segítésé­vel a fiatalok munkája egyik alap­vető tényező volt az élüzem cím elnyerésében. * — Munkaverseny nélkül nem ünnepelhettük volna az élüzemmé avatást — mondja Szilágyi János mozdonyvezető. S hogy szavait alá­támassza, neveket, számokat sorol fel: Bátai Mihály, Bertók József, Bodoki József és Nagy Ferenc moz­donybrigádok a legjobb eredményt érték el a munkaversenyben. — A verseny, nemcsak a ver­senyért van — mondja a fűtőház- főnök. — Az a tapasztalat, az em­berek sokkal jobban szeretnek úgy „A pedagógus falun nemcsak ne­velő az iskolában, hanem népnevelő is a községben.” Így kezdődik az a levél, amely a mucsi népművelési helyzettel ismertet meg bennünket, beszámol a végzett munkáról, s is­merteti azokat az okokat is, amelyek az eredményeket létrehozni lehetővé tették. A mucsi nevelőtestület szív­ügyének tekinti a kulturális munká­ban való részvételt és ez meg is lát­szik a község társadalmi életén. ,A tél folyamán bemutatott az iskola egy színdarabot, amelynek rendezé­sét Török István nevelő végezte. A szülői munkaközösség, hogy anyagi támogatásban részesíthesse az isko­lát, ugyancsak egy színielőadást tar­tott. A rendező megint pedagógus volt, Mosonyi Erzsébet. A bevételből az iskolás gyerekeket balatoni kirán­dulásra viszik a nyáron. Az iskola magyar szakköre — ve­zetője Keszler Irén nevelő —, már­cius 25-én az Égigérő fa című mese­játékot mutatta be. A pedagógusok a színielőadások A múltkor egyik barátommal sétálgattunk a főúton. Nézegettük a kirakatokban elhelyezett különféle használati tárgyakat. Amikor a bú­torüzlet kirakatát nézegettük, ba­rátom minden különösebb hangsúly nélkül megjegyezte: — Nemsokára én is veszek egy szép kombinált szekrényt. Már van 4000 forintom a takarékban. A többi is összegyűlik lassan. — Honnan van neked 4000 fo­rintod? — kérdeztem meglepetten, hiszen tudtam, hogy ő meg felesége is üzemi dolgozó és fizetésükön kí­vül nincs más jövedelmük. A fize­tésükből pedig még két szép gyer­meket is el kell tartniok. — Elmondja neked a mindent- tudó betétkönyvem — válaszolta, azzal egy takarékbetétkönyvet hú­zott ki zsebéből és szétnyitva a kezembe nyomta. Belenéztem, a könyvecskében sok-sok forint bejegyzés. — Na, ezek ugyan nem monda­nak nekem semmit. versenyezni, ha az már virtusko­dássá változik. Nálunk ilyen ver­seny van. És talán még az a leg­fontosabb, hogy a versenyző mun­kások — ezt ők akarták így — részt vesznek az értékelésben is. — Csak a mozdonyvezetők s az utazószemélyzet között van munka­verseny? — Nem kérem — mondja Szi­lágyi János — a javító brigádnál nehezebben lehetett az értékelés helyes módját megtalálni és ők ké­sőbb kapcsolódtak a versenybe. Náluk főleg a javítási anyaggal való takarékosságot tűzték célul. Gyorsan, jól, olcsón javítani, ez a cél. A siker persze nem marad el. Tudjuk azt, hogy kik azok az esz­tergályosok, lakatosok, akik a leg­jobb munkát végzik. — Bene Ignác esztergályos — kezdi a sorolást a fűtőházfőnök — Halmosi József lakatos, Hange Tibor lakatos, Mészáros Lajos kocsivizsgáló, Darazsac János mű­szaki intéző. H: íratlan törvény a bátaszéki fűtőházban is, hogy minden útról szénmegtakarítással térjenek vissza a mozdonyok. A szénnel való ta­karékos tüzelés a fűtők és a moz­donyvezetők érdeke is. A megtaka­rított szénmennyiség után külön bért kapnak. Nem ritka az olyan mozdonybrigád, amelyik ezer forint „szénpénzt" kap egy hónapban. Az élüzem cím elnyerésének egyik fel­tétele a széntakarékosság. A terve­rendezésén kívül, az ismeretterjesztő munkából is kiveszik részüket. A tantestület már az évnyitó értekez­leten tervet dolgozott kj egy esti előadássorozat tartására. A tél folya­mán péntek esténkint rendszeresen megtartották az előadásokat. Néhány előadás címe: Az atom szerkezete, Az atomenergia a háború és a béke szolgálatában, Mucsi község törté­nete, Nap- és csillagrendszerek, Az élet keletkezése. Az előadások min­dig látogatottak voltak. A kulturális élet fejlődéséhez tar­tozik még, hogy az ősz folyamán a kultúrotthonbán megnyílt egy könyv tárterem, ahol könyvek, napilapok, folyóiratok, sakktábla áll a szóra­kozni és tanulnivágyók rendelkezé­sére. A nevelőtestület fáradozása és lelkiismeretes munkája a község ve­zetői részéről is elismerést vált ki. Ennek egyik legszebb bizonysága a februári tanácsülés, amelyen ismer­tették a VB. tervét, miszerint a köz­ségfejlesztési alapból egy hangszórót — Dehogynem, — felelte ő — csak nézd meg alaposabban. Látod ezeket a 200—250 forintos bejegyzéseket havonta? —- Igen. —• Ezeket én teszem be a fizeté­seméből. Ugyanígy ismétlődnek 100 —150 forintos összegek is. Ezek a feleségem fizetéséből kerülnek a könyvecskébe. Nézd aztán tovább. Itt van egy 500 meg egy 800 fo­rintos bejegyzés. Ezeket újítá­sokért kaptam. — És mi ez a legutolsó 1000 fo­rintos betét? — Látod az a nyereségrészese­désből van. 1500 forintot kaptam kézhez és abból 1000 forint beván­dorolt a könyvecskébe. Add össze őket és így jön ki a 4000 forint. Ezúton ismerem el, hogy bará­tom betétkönyve valóban míndent- tudó, mert azt is megmondta ne­kem, hogy barátom okos, előrelátó, takarékos ember. —i—r zett 10 százalékos megtakarítás he­lyett 11,32 százalékos szénmegtaka­rítást értek el a múlt évben. A takarékossági számla január­ban és februárban 15 571 forintot mutat, az évi 75 ezer forintos meg­takarítási vállalásból már ennyit teljesítettek. * Szemet gyönyörködtető látvány az, amikor az utas az állomások, a fűtőházak kormos falai tövében vi­rágokkal teli kis kerteket lát. Azt tervezik a fűtőház fiataljai, hogy társadalmi munkával segítenek a parkosítás megvalósításában. S ha már a társadalmi munkáról van szó, akkor meg kell jegyezni azt is, hogy szívesen segítenek a fű­tők, mozdonyvezetők, lakatosok a feladatok megvalósításában társa­dalmi munkával. Már használják azt a régi személyvagont, amit oktatóteremmé alakítottak át, az oktatási segédeszközöket is munka­idő után készítették el. * Szombaton közel ötven fűtőházi vasutasnak adtak jutalmat az él­üzem cím elnyerése alkalmából. S amint telnek a hónapok, mind kö­zelebb ér az az idő, amikor ötöd­ször ünnepelhetik az élüzem ava­tást, de addig még négy hónap. Négy hónap alatt sok-sok kilomé­tert kell a fűtőház munkásainak mozdonyaikon megtenni, hogy ezt a céljukat is elérjék. — ács — kívánnak beszerezni a tanács házára. A gyűlés folyamán Velikán Sándor tanácstag javasolta, -hogy amíg az is­kola nem rendelkezik megfelelő számú tanteremmel, addig mondja­nak le a hangoshiradó-berendezés vásárlásáról, ehelyett ezt az összeget iskolaterem bővítésére fordítsák. A tanácsülés a javaslat mellett foglalt állást és egyhangúan megszavazta. A községben április 3-án meg­koszorúzták a Szovjet Hősi Emlék­művet, amelyet egész évben az úttö­rők virágai díszítenek, másnap pe­dig, a felszabadulás napján, egész­napos sport- és kultúrműsort szer­veztek. A Nőtanács ezen az ünnep­napon vendégül látta a községbe lá­togató szovjet katonákat. Már megint egy újabb „kultúr”- termék ellen kell hadakozni. Mennyi erőfeszítés és ártó szán­dék és milyen jó gyomor kelleti ahhoz, hogy a silánynak bizonyult dalszövegek szemétdombjából elöbá nyásszák ezt a témát, s rossz rí­mekkel és rossz sorokkal feltálal­ják, mint legújabb slágert. A szö­veg nem sokat mond, mindössze ennyi a tartalom: Egy nő versben és dalban elmondja, hogy annak­idején édesanyjától aziránt érdek­lődött, lesz-e boldog, lesz-e szép, mire fel az anya így válaszolt: „ahogy lesz, úgy lesz”. Később egy fiú, akibe szerelmes volt, ugyanígy „vigasztalta” és most, ha tőle ugyanazt kérdezi a kislánya (idő­közben szert tett egy leánygyer­mekre) mint annakidején ő az anyjától így válaszol: „Ahogy lesz, úgy lesz”. Szép kis família! De nem is ez a lényeg, mert minden­kinek jogában áll családján belül olyan válaszokat adni gyermeké­nek, amilyent akar, de senkinek nincs jogában az állam pénzén pa­pírra nyomatni ilyen szövegeket, hanglemezekbe vésetni és terjesz­teni széltében-hosszában az ilyes­mit, s kultúra terjesztése címén különböző előadásokban feltálalni a közönségnek. Az elmúlt évben megyénk ipari és mezőgazdasági dolgozói figyelemre­méltó eredményeket értek el a ter­melésben, mind a mennyiségi, mind a gazdaságosság terén. A jó munka eredményeképpen megyénkben mint­egy 8,6 millió forint nyereségrésze­sedést fizet ki államunk a dolgozók­nak. A nyereségrészesedés dolgozóink helytállásáról, munkaszeretetéről ta­núskodik, amelyről elismeréssel kell megemlékeznünk. Eredményeink ellenére a gazdasá­gosság további javítása terén még igen nagyok a lehetőségeink. Vannak még problémáink — mint a társa­dalmi tulajdon elleni vétségek, pa­zarlások, selejtgyártás stb. —, melyek megszüntetésével jelentős mérték­ben lehet és kell fokoznunk a gazda­ságosságot. Ez pedig erősíti a mun­kásosztály hatalmát, szilárd alapot teremt az elért életszínvonalnak és újabb lehetőséget az életszínvonal további lassú, de egyenletes emelésé­nek, többek között a nyereségrésze­sedés növelésének is. E célkitűzést jelentős mértékben tudjuk segíteni a takarékossági mozgalom kiszélesí­tésével. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a takarékosságról szóló felhívásával a legmesszebbme­nőkig egyetértünk és minden szak- szervezeti vezetőnek kötelessége, hogy a határozat végrehajtását kez­deményezéseivel, nevelő munkával maximálisan segítse. A szakszervezet részese az államhatalomnak, felelős is a gazdasági helyzet alakulásáért. A szakszervezetek résztvesznek a megtermelt javak elosztásában, te­hát most az eddig elért életszínvo­nal alapjainak megszilárdítását is elő kell, hogy segítsék a takarékos- sági mozgalom kiszélesítésével. El kell érnünk — jó agitációs és nevelő munkával —, hogy a takarékosság megyénkben is állandó jellegű nép­mozgalommá fejlődjék. Megyénk szakszervezeti vezetői a takarékosságot úgy tudják eredmé­nyesen segíteni, ha megszervezik az anyaggal, pénzzel és idővel való ta­karékossági mozgalmat. Ismeretes, hogy népgazdaságunk ipari nyers­anyagban szegény. Éppen ezért a ta­karékosságon keresztül megyénkben is — annak ellenére, hogy Tolna megye nem ipari jellegű — milliókat takaríthatunk meg. Például, ha csak egy százalékkal csökkentjük a megye ipari üzemeiben az anyaghá­nyadot anélkül, hogy ez a végtermék minőségének rovására menne, egy esztendő alatt négy millió forintot takaríthatunk meg. Ez pedig nem megvalósíthatatlan célkitűzés. Mert mit mond ez a „dal”? Se többet, se kevesebbet, ennyit: Ahogy lesz, úgy lesz! Hallottuk a rádióban, leközölte a szöveget a Film Színház című hetilap is és hogy még többeket tudjon méte- lyezni, hanglemezt is gyártottak belőle, sőt személyesen is volt sze­rencsénk élvini az elmúlt vasár­nap Fazekas Nicolette előadásában. Nem hiszem, hogy akadna anya, aki ilyen választ ad gyermeke kér­déseire, miért kell, hát ezt a nihi­lizmust, ezt a világból kiábrándult szemléletet terjeszteni, miért kell táptalajt teremteni e szellmi pestis számára. Néhány an fújják a dalt, egye­seknek tetszik, már akiknek a gyomra beveszi, mert hogy gyo­mor kell hozzá az egy pillanatig sem kétséges. Annak azonban itt lenne az ideje, hogy különböző ál­lami szervek által elősegített ter­jesztés helyett, megint odakerüljön slágertermésünk eme legújabbika, ahová való: a fércművek szemét­dombjára. Hogyan lesz? Ügy legyen! (—ei) A selejt csökkentésével, a minő­ség javításával, a hulladékok helyes és ésszerű felhasználásával, az el­fekvő készletek felkutatásával, az újító mozgalom fellendítésével, az álló és forgó eszközök fokozot­tabb védelmével szintén milliókat takaríthatunk meg, illetve növelhet­jük vállalataink gazdaságosságát. Csak a társadalmi tulajdon megszi­lárdításával 1957-ben mintegy 10 mil­lió forintot takaríthattunk volna meg. Érdemes-e ezeket a hiányossá­gokat megszüntetni, amikor ezek a fogyatékosságok gátolják, megoldá­suk pedig meggyorsítják előrehala­dásunkat? — A válasz erre csak egyöntetű igen lehet. A költségvetésből dolgozó szervek, de a vállalatok is jelentős összegeket tudnak megtakarítani a rendelkezé­sükre álló anyagi eszközökből, ha azt a takarékosság szem előtt tartá­sával, céltudatosan használják fel. Nagyok a lehetőségek a reprezenta­tív kiadások, vállalatoknál a kötbé­rek, büntetések csökkentésével. Bár igen jelentős az az előrehala­dás, amit a munkafegyelem terén elértünk, még mindig tapasztalni le­het olyan jelenségeket, hogy a dolgo­zók egy része — mint például a Si- montornyai Bőrgyárban — a műszak befejezte előtt 20—30 perccel előbb hagyja abba a termelőmunkát. A munkafegyelem további javításával, ha minden dolgozó a nyolc órán be­lül csak öt perccel növelné a terme­lési tevékenységet, ez a megyében mintegy öt és félmillió forint értékű többtermelést jelentene egy év alatt, vagy ha fokozottabb munkavédelem­mel, csak két százalékkal csökkente­nénk a megbetegedéseket, elsősor­ban kevesebb dolgozót érne kereset- csökkenés, ugyanakkor hatszázezer forinttal csökkenne a termelés-ki­esés. Nagyok a lehetőségek a mezőgaz­daságban is a takarékosságra, illetve jobb munkával a termelés növelésé­re. Állami gazdaságainkban a jobb növényápolással, gondosabb betakart, tással, ha egy százalékkal növeljük a kukorica átlagtermést, ez kétszáz­ezer forintot jelent. A burgonyánál, lucernánál, gyapjúnál ez az érték több mint három millió forint. Sorol­ni lehetne tovább e példákat, akár megyei, akár országos szinten, de a? eddigiekből is láthatjuk, hogy mily nagy mértékben tudjuk jobb és taka­rékosabb munkával segíteni hazánk gazdasági és politikai előrehaladá­sát. Nem volna helyes a takarékosság­nak csak a gazdasági oldalát nézni. A takarékosságnak nagy a jelentő­sége a nevelés szempontjából is. Az a dolgozó, aki takarékoskodik az idő­vel, annak javul fi viszonya a mun­kához, az anyagtakarékossággal ja­vul viszonya a társadalmi tulaj­donhoz. Az eredményeknek pedig az egész magyar nép élvezni fogja gyü­mölcseit. Szakszervezeti vezetők! A pártszer vek és KISZ-szervezetek, valamint a gazdasági vezetőkkel együttesen se­gítsétek a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány takarékossági ha­tározatának következetes végrehajtá­sát! Ezzel is segítsétek gazdasági helyzetünk további javulását és a szocializmus építésében való előreha­ladásunkat. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége — Tolna megyében évekkel ezelőtt kezdték alkalmazni a Melnyikov- módszert, mely a Szovjetunióban a kisebb iskolákban nagyon jól bevált, mert önálló munkára szoktatja a diá­kokat. A Tolna megyei tanyai isko­lákban sok egyéni ötlettel gazdagí­tották a Melnyíkov-módszert s a tavasz folyamán az egyik legkisebb iskolában, a Jegenyés pusztai általá­nos iskolában találkoznak a megye tanyai tanítói, hogy a gyakorlatban nézzék meg a Jegenyés pusztán el­ért eredményeket. A minta tanítás után a tanyai nevelők megbeszélést tartanak. Pedagógusok a népművelésért Mucsi ban A mindenttudó betétkönyv Ahogy lesz, úgy lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom