Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április 9. gítséget nyújtanak egymásnak és megbeszélik testvéreik munkáját. Még szorosabbra kell zárnunk sorainkat, valamennyi szocialista ország munkásainak, parasztjai­nak és értelmiségi dolgozóinak sorait — állhatatosan harcolnunk kell a világ békéjéért. (Hosszantartó taps.) Éljen a Magyar Népköztársaság munkásosztálya ! Éljen Magyarország dolgozó pa­rasztsága! Éljen a magyar értelmiség, amely a munkásosztállyal együtthalad, a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével! (Hosszantartó taps.) Éljen a magyar forradalmi mun­F. R. Kozlov beszéde Bevezetőben forró testvéri üd­vözletüket és jókívánságaikat tolmá­csolta, majd így folytatta: itt-tartóz- kodásunk, találkozásaink és beszél­getéseink az önök vezetőivel, a ma­gyar dolgozókkal, számunkra igen hasznosak és hozzájárulnak a né­peink, országaink, pártjaink közöt­ti barátság erősítéséhez. Ezekből a találkozásokból és beszélgetésekből azt a szilárd meggyőződést merít­jük, hogy a magyar nép őszinte, igaz barátja a szovjet nép­nek. A szovjet kormány a magyar kormány kérésére és a testvéri barátság alapján nyújtott segítséget a magyar népnek az el­lenforradalom leveréséhez. Nem is tehettünk mást, amikor a magyar nép ellenségei, akik a mi ellensé­geink is, a nép legjobb fiait gyil­kolták. A szovjet népben a legtestvéribb érzések élnek a magyar nép iránt. Barátságunk, amely népeink közös, forradalmi hagyományain épül, ki­állta e nehéz idők megpróbáltatá­sait. Barátságunk nemcsak a szov­jet népnek és a magyar népnek hasznos, hanem erősíti az egész szocialista tábort, erősíti a népek bé­kéjét és biztonságát az egész vilá­gon. A szocializmust építő országok a népek békéjéért, barátságáért harcolnak. Ez nem is lehet más­képp, mivel a szocializmus és a bé­ke elválaszthatatlan egymástól. Ezért a Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista ország, követ­kezetes harcot folytat a népek bé­kéjéért, a népek közötti barátság P. J. Seleszt beszéde — Kedves elvtársak, barátaink! Engedjék meg. hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség nevében forró szívvel üdvözöljem önöket és átad­jam a szovjet nép testvéri üdvözle­tét. Mint az Ukrán Szocialista Szov­jet Köztársaság képviselője tolmácso­lom a magyar népnek az ukrán nép szívből jövő test­véri üdvözletét is. A múlt évben a Szovjetunióban járt magyar párt- és kormányküldöttség köztársaságunkban, Ukrajnában is megfordult, meglátogatta a kijevi te­rületet is. A magyar elvtársak, élü­kön Kádár János elvtárssal, érezhet­ték a szovjet embereknek a magyar nép iránti meleg barátságát. Most, amikor magyar földön tar­tózkodunk, meggyőződhetünk a magyar népnek a szovjet nép iránt táplált őszinte, baráti érzéseiről. A mai találkozó, ez a szíves fogadtatás még inkább meggyőzött erről ben­nünket. Nagy örömmel fogadtuk el meghívásukat városukba, amely or­száguk egyik legfontosabb mezőgaz­dasági területén van. Jól ismerjük azokat a kimagasló eredményeket, amelyeket a magyar parasztság elért a búza, a kukorica, a zöldségfélék és más növények termelésében. Nepal királya a Szovjetunióba, Vorosilov Lengyelországba látogat Szovjet vendégek Szegeden Nagy Józsefné könnyűipari minisz­(Folytatás az 1. oldalról.) tározottan és magabiztosan halad a szocialista gazdaság fejlesztésének útján. Mindamellett Önöknél is, ná­lunk is a Szovjetunióban és a többi szocialista országban is vannak ne­hézségek, amelyeket le kell gyűr­nünk. Nem számíthatunk senki se­gítségére, saját magunkban kell bíz­nunk, saját munkánkra és tudomá­nyunkra kell támaszkodnunk. Szakadatlanul növelnünk kell a munka termelékenységét, erősí­tenünk a munkafegyelmet és mi­nél kevesebb ráfordított munká­val minél több terméket kell elő­állítanunk. Csak a munka ter­melékenységének növelésével ha­ladhatunk még gyorsabban, s vív­hatunk ki újabb és újabb győzel­meket. Elvtársak! A Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a szovjet kormány min­dent megtesz, hogy fejlessze az or­szág gazdasági életét, emelje népünk életszínvonalát, s biztosítsa a világ békéjét. Mi nem akarunk háborút, nekünk nincs szükségünk háborúra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondunk az osztályharcról. Az osztályharc addig nem szűnhet meg, amíg vannak kizsákmányolok és ki­zsákmányoltak. A gazdasági versenyben miénk lesz a győzelem Mi azt mondtuk és ma is azt mond­juk: a népek belügye, hogy milyen államrendszer legyen az egyes orszá­gokban. Mi nem avatkozunk be más országok belügyeibe és nincs ilyen szándékunk. Mi azt mondtuk és mondjuk ma is: a szocialista országokban a kö­rülmények olyanok, hogy a tőkés rendszerrel való békés gazdasági versenyben miénk lesz a győze­lem. Önök tudják, hogyan gúnyolódtak rajtunk ellenségeink, amikor a nagy Lenin felszólította Oroszország mun­kásosztályát, vegye kezébe a hatal­mat és a dolgozó parasztsággal együtt harcoljon a szocializmus győzelméért. Osztályellenségeink és a nemzetközi munkásmozgalom soraiban megbúvó revizionisták, opportunisták és egyéb ügynökök azt hajtogatták: ez hiú áb­ránd, mert a műveletlen orosz mun­kások és parasztok bajosan győzhetik le a kapitalizmust. Lenin és a bolse­vikok merészelik felszólítani a mun­kásokat, hogy vegyék kezükbe a ha­ltaimat egy ilyen elmaradott ország­ban? S íme eltelt negyven év. Hol volt Oroszország azokban az időkben? Ab­ban az időben az egyik legutolsó he­lyen állt. Hol van a Szovjetunió ma? Milyen magaslatokra jutott fel? A gazdasági fejlődés színvonalát tekint­ve: a világon a második helyre ke­rült és messze maga mögött hagyott olyan országokat, mint Anglia, Fran­ciaország, Németország és egyéb or­szágok. (Taps.) Melyik ország neveli a legtöbb középiskolai és egyetemi végzettségű szakembert? A Szovjet­unió. (Taps.) Kinek a mesterséges holdjai röppentek fel legelőször a világűrbe? A szocialista ország, a Szovjetunió mesterséges holdjai! (Vi­haros taps.) S ki akarja most utolérni a Szovjetuniót a tudomány fejlődé­sében? Az Amerikai Egyesült Álla­mok tűzi maga elé a feladatot, hogy utolérje a Szovjetuniót. (Taps.) Gondolom, nem értenek félre. Nem dicsekszünk, s nem óhajtjuk megbán­tani az amerikai népet. Az ameri­kaiak derék emberek. De elérkezett az idő, amikor a kapitalizmus kény­telen utat engedni az új, a haladó rendnek, a szocialista rendnek. Ez elvtársak nem jelenti azt, hogy a szo­cialista országok beavatkoznak a ka­pitalista országok ügyeibe. Ott is van munkásosztály, ott is vannak dol­gozó tömegek, s ők megteszik a ma­gukét, csak türelem kell hozzá. Is­métlem : minden ország népének belügye, hogy milyen rendszer van az il­lető országban. Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy ismételten kifejezzem az önök iránt érzett szeretetünket, őszinte el­ismerésünket és mély tiszteletünket. Párt- és kormányküldöttségünk a szovjet nép testvéri üdvözlejét hozta el önöknek, s biztosítja önöket arról, hogy sehol sem találhatnak jobb ba­rátokra a szocialista országok népei­nél. (Hosszantartó taps.) A szocialista országokban olyan rendszer született, amelyben nincs kizsákmányolás, nin­csenek kizsákmányolok, örökre meg­semmisült a kapitalista rend, meg­szűnt a nemzetiségi elnyomás. A szo­cialista országok népei önzetlen se­Moszkva (TASZSZ). K. J. Vorosi­lov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a közelmúltban a Legfelső Tanács Elnökségének ne­vében, valamint a saját nevében is, meghívást küldött Mahondra Bikram sah deva őfelségének, Nepal királyá­nak, hogy a királynéval együtt te­gyen hivatalos látogatást a Szovjet­unióban. Nepal királya a saját nevében s a királyné nevében is hálás köszönet­kás-paraszt kormány, élén Münnich Ferenc elvtárssal! (Hosszantartó taps.) Éljen a magyar nép kiváló fia, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, kedves elvtársunk, Dobi István! (Hosszantartó taps.) Éljen a Magyar Szocialista Mun­káspárt, élén Kádár János elvtárssal! (Viharos, hosszantartó taps.) A ceglédi ünnepség után Szolno­kon folytatódott a szovjet küldött­ség és a magyar nép találkozása, ahol F. R. Kozlov elvtárs, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese tartót! beszédet. tel fogadta Vorosilov meghívását, s közölte, hogy a meghívást elfogadja. Moszkva (TASZSZ). A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa meg­hívta K. J. Vorosilovot, a Szovjet unió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, hogy tegyen baráti látoga­tást á Lengyel Népköztársaságban. Vorosilov elfogadta a meghívást, s előreláthatólag április második felé­ben ellátogat a Lengyel Népköztár­saságba A szovjet párt- és kormánykül­döttség három tagja, — F. R. Koz­lov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhelyettese, V. V. Grisin, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke és A. P. Bojkova a Szovjetunió Kom­munista Pártja Leningrádi Városi Bizottságának másodtitkára — hét­főn Szegedre látogatott el. A szovjet vendégek Kállai Gyulának és Kiss Károlynak az MSZMP Központi Bi­zottsága titkárainak, a Politikai Bi­zottság tagjainak kíséretében érkez­tek a városba, amelynek határában Csongrád megye és Szeged párt és tanács vezetői fogadták őket. Az üdvözlések után a tiszteletük­re rendezett nagygyűlés színhelyére, a Szegedi Textilművekbe látogattak el. A gyár főbejáratánál virágcsok­rokkal fogadták őket a dolgozók és az üzem vezetői. Az üdvözlésnél Továbbra is nagyterjedelmű fény­képes tudósításokban az első oldalon számolnak be a szovjet központi la­pok a Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség magyar- országi látogatásáról. A sajtó kedden ismertette a kül­döttség Szolnok megyei útját, be­számolt a ceglédi, a szolnoki és a karcagi találkozókról, közölte az elhangzott beszédeket. A Pravda külön tudósító ja megál­lapítja: Magyarország ezekben a na­pokban a szovjet nép küldötteivel A Külkereskedelmi Minisztérium illetékesei hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából tájékoz­tatták a Magyar Távirati Iroda mun­katársát a szovjet—magyar kereske­delmi kapcsolatok alakulásáról és a további együttműködés terveiről. — Hazánk külkereskedelme a Szov jetunióval — hangzott a tájékoztató — a második világháború előtt jelen­téktelen volt. ! — A magyar—szovjet külkereske­delmi kapcsolatok ténylegesen a fel- szabadulás után, az 1945. augusztus 17-én létrejött, 22 hónap időtartamra szóló kereskedelmi egyezménnyel in­dultak meg. A szerződés értelmében ez időszak alatt 18 millió dollár ér­tékű árut exportáltunk és importál­tunk. A második egyezmény 1947 jú­liusában jött létre és 14 hónapi idő­tartamra szólt. Importként 25 millió, exportként 23 millió rubel értékű áru cserélt gazdát. Ez a szerződés igen jelentős volt számunkra, mert először került a szállítandó export­áruk listájára a nehézipari’termék. Az 1948. októberében megkötött har­madik magyar—szovjet áruforgalmi egyezmény az importoldalon már 300.9 millió, míg az exportoldalon 270 millió rubel értékű áru cseréjé­ről szólt. Az 1952 januárjában aláírt hosszúlejáratú egyezmény igen kedvező volt számunkra, főként azért, mert az áruforgalomban mutatkozó aktív egyenleg különféle fizetési kö­telezettségeink fedezetéül szolgálha­tott. — A két ország közötti árucsere­forgalom szerkezete magyar szem­pontból igen kedvezően alakult. Nagyobbrészt az ipari termelésünk­höz szükséges alapanyagokat hoztuk be. Cserébe gép és finommechani­kai cikkeket, élelmiszeripari és köny nyűipari árukat szállítottunk. A magyar ipar fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen volt a szovjet meg­rendelés, mert lehetővé tette, hogy egyes iparágaink a nemzetközi szín­vonalat elérjék. Ugyanakkor a szállL ter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja is jelen volt. Paróczi Pálnénak az üzemi MSZMP szervezet titkárának kö­szöntő szavaira F. R. Kozlov vála­szolt s tolmácsolta a gyár dolgozói­nak a szovjet textilmunkások szívé­lyes baráti üdvözletét. A küldöttség tagjai ezután Moczán Lajos gyárigaz­gató vezetésével megtekintették az üzemet, majd a gyár udvarán elhe­lyezett díszemelvényhez vonultak, amely előtt mintegy tizenötezer em­ber, a textilművek és a többi szegedi gyár munkássága hosszantartó taps­sal és viharos éljenzéssel köszöntötte a testvéri szovjet nép küldötteit. A nagygyűlést a magyar és a szovjet himnusz hangjai után ifj. Komócsin Mihály, a szegedi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Forró szeretet­tel köszöntötte a kedves vendégeket, majd F. R. Kozlov szólott a megje­lentekhez. . végbement szívélyes testvéri talál­kozó hatása alatt él. Ezt mutatják meg a szovjet vendégek hétfői láto­gatásai. A TASZSZ különtudósítója „Meg­bonthatatlan szovjet—magyar ba­rátság” címmel számol be arról a lelkes hangulatú fogadtatásról, amelyben a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl lakosai a szovjet nép kül­dötteit részesítették. A lapok továbbra is több cikk­ben, tudósításban foglalkoznak a mindjobban szélesedő, fejlődő szov­jet—magyar kapcsolatokkal. tott javaink ellenértékeként igen sok nyersanyagot kaptunk. — Jelentős volt a magyarországi ellenforradalmi események után nyújtott gazdasági segítség is. A Szov jetunió vállalta, hogy 1957-ben 1019 millió rubel értékű árut szállít, amelyből 635 millió értékű árut hi­telbe kaptunk. Ezenkívül 240 millió rubel értékben szabad devizát bocsá­tottak rendelkezésünkre. A hiteleket az egyezmények szerint 1961-től kez­dődő áruszállításainkkal tíz év alatt 2 százalékos kamattal egyenlő rész­letekben törlesztjük. — Kereskedelmi kapcsolataink 1958-ban tovább bővülnek. Az idén az importkoksz 50 százaléka, a nyersolaj száz százaléka, a henge­relt áru hatvan százaléka, a fenyő- fűrészáru hetven százaléka és a vas­ércszükségletünk 90 százaléka a szovjet—magyar kereskedelmi együtt működés keretében jut hazánkba. Kedvező a behozandó áruk szerke­zeti összetétele, mert az egész volu­men 88,1 százalékát nyersanyagok és félkésztermékek alkotják. A szov­jet import ellenértékeként elsősor­ban gépeket, vasúti gördülőanyagot, mérőműszereket, iparcikkeket és ki­sebb részben mezőgazdasági termé­keket szállítunk. — A fentieken kívül külkereske­delmünknek egészséges és új vonása a létrejött megállapodások, egyez­mények és szerződések nyilvános­ságra hozatala — és itt az elmúlt évek mulasztásait is pótoljuk — az or szág közvéleménye elé tárása. Noha távlati terveink részleteikben még nem kidolgozottak, szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 1958— 1963-as évek között Népköztársasá­gunk háromszázmillió rubel hitelt vehet fel a Szovjetuniótól évi két százalékos kamatra. Az ezt leszöge­ző moszkvai egyezmény segítséget nyújt az üzemek rekonstrukciójához is, a szükséges tervezési munkák elvégzése és a gépi berendezések szállítása útján. erősítéséért, a háborús veszély elhá­rításáért. Bár bizonyos nyugati kö­rök a béke ellen dolgoznak — a Szovjetunió, a szocialista tábor bé­keszerető politikája a világ népeinek újabb és újabb millióit állítja a maga oldalára. Ezzel kénytelenek számolni a hidegháború legvadabb képviselői is. Elevenen tanúskodik erről az a hatás, amelyet a szovjet kormánynak az atom- és hidrogén- fegyver-kísérletek egyoldalú meg­szüntetéséről hozott legutóbbi hatá­rozata Nyugaton kiváltott. A béke­szerető emberek világszerte üdvözlik a Szovjetuniónak ezt a lépését. Ugyanakkor a béke ellenségeinek táborában zavar mutatkozik. A szov­jet kormány mostani külpolitikai kezdeményezése újból világosan bi­zonyítja a szocialista tábor orszá­gainak helyes — lenini — külpoliti­káját. Ezért — mondotta — tegyünk újabb és újabb erőfeszítéseket a béke és a szocializmus ügyének győzelméért. Kozlov elvtárs beszédét a béke, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság éltetésével fejezte be. A gyűlésen felszólalt Hruscsov is. Beszédét nagy tetszéssel fogadták, szavait sűrűn szakította meg a lelkes éljenzés és taps. Szolnokról Karcagra folytatta útját a szovjet-'páirt_ és kormánykül­döttség, ahol hatalmas tömeg előtt P. J. Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja Kiev területi 'bizottságinak első titkára lépett először a mikro­fonhoz. A magyar parasztok gazdag tu­dással, termelési tapasztalattal rendelkeznek, amelyet megoszt­hatnak, kicserélhetnek a többi szocialista ország dolgozó paraszt­jaival. A Szovjetunió parasztságának is van mivel büszkélkednie. Az a célunk, hogy az egy főre eső hús-, tej- és vajtermelésben a legrövidebb időn belül utolérjük, sőt túlszárnyaljuk az Amerikai Egyesült Államokat. Rajta hát, drága barátaim, szélesítsük or­szágaink között a tapasztalatcserét, versenyezzünk a nagyobb mezőgazda- sági terméseredményekért. Ez segíti közös elhatározásunkat — mondotta, rnajd a szovjet és a magyar dolgozó parasztok alkotó együttműködésének a népeink barátságának és a világ­békének éltetésével fejezte be sza­vait. Seleszt elvtárs után közvetlen han_ gon Hruscsov elvtárs szólt a gyűlés résztvevőihez, akik nagy tapssal, tet­széssel fogadták beszédét, majd a szovjet párt- és kormányküldöttség a magyar párt és állami vezetők tár­saságában megtekintette a karcagi Béke Termelőszövetkezetet. A kül­döttség csak az esti órákban tért vissza a fővárosba. A szovjet sajtó a szovjet párt- és kornánykOldSttség magyarországi látogatásáról Mit jelent as országnak a háromszázmillió rubeles szovjet hitel ? A Külkereskedelmi Minisztérium tájékoztatója a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom