Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

1958 április 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 fl szövetkezetek szerződéses termeltető és szabadlelvásárló tevékenysége messzemenően igazolja a párt gazdaságpolitikája helyességét Az MSZMP és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány a dolgozó pa­rasztság igényem túlmenően intézke­dett a gazdaságpolitika új, megfon­toltabb és egészségesebben járható útjának kijelölésére az ellenforrada­lom fegyveres megsemmisítése után. A begyűjtési rendszert nemcsak mó­dosította, hanem teljes egészében el­törölte és az állami tartalékok, a bel- és külkereskedelem szükségletei­nek fedezését a szerződéses termelte, tés és szabadpiaci értékesítés politi­kájának alapjaira helyezte, főszere­pet szánva ebben a munkában a szövetkezeteknek. Alig másfél év telt még csak el az ellenforradalmat követően, s egy év­re tehető a szövetkezetek ilyenirányú tevékenysége az MSZMP és a mun­kás-paraszt kormány politikájának valóraváltása érdekében, de az már kimutatható és értékelhető, hogy a szövetkezetek szerződéses termeltető és szabadfelvásárló munkája messze­menően igazolja a párt gazdaságpo­litikájának helyességét. A SZÖVOSZ székházában tartott kétnapos országos értekezleten hang­zott el, hogy a múltévi felvásárló és értékesítő munka során országosan nézve a legjobban a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Köz­pontja dolgozott és az országos elsőségével méltán érdemelte ki az illetékes szervek képviselői­nek az elismerését. Pedig az új, nagyobb munka sike­res megoldása nem volt könnyű a Tolna megyei Értékesítő Központ dolgozói és a megye szövetkezeti hálózata számára sem. Egy begyűjtési törvénnyel bizto­sított felvásárló munkát és felülről irányított; kötelező vetésterv alapján működtetett mezőgazdasági termelést kellett egyik napról a másikra ön­kéntes, a parasztság és az állam ér­dekeinek gondos összeegyeztetése alapján végzett fáradhatatlan mun­kával pótolni. A szövetkezetek azon­ban helytálltak: nem volt fennakadás és most sincs probléma a liszt- és kenyér­ellátásban, bár a gabonának még csak kisebb részét vásárolják a szövetkezetek s általában jól si­került a tojás, a tej, a baromfi felvásárlás, sőt, ami a leglényege­sebb, a párt- és a kormány politi­kájának alapvető célkitűzéseit jelentő szerződéses termeltetés és szabadfelvásárlás igen nagy politikai, erkölcsi és gazdasági sikert hozott népidemokratikus államunk számára. Az ipari munkások százezreinek Érdekében A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítési Központjában tartott osztályvezetői értekezleten igen jó benyomást keltett az emberben azt hallani, hogy a szövetkezeti kezelés­ben levő állami terményraktárak takarítását nem tudják a múlt évi szokásokhoz hasonlóan május elején megkezdeni, mert azok nagyobbrészét szállítási lehetőség híjján, nem tud­ják akkorra kiüríteni. Nyolc raktá­runk tatarozását tudjuk csak meg­kezdeni, mert a többiben tárolt ke­nyérgabona mennyiségét nem fo­gadják még a malmok — mondotta az egyik osztályvezető és ez a tény igen kedvező a lakosság ellátottsága szempontjából. Az állami termény- raktárak közül Tolna megyében 36 van a földművesszövetkezetek keze­lésében. Jellemző a Tolna megyei Értékesítő Központ munkájára, hogy a múlt egészévi felvásárló és értékesítő te­vékenysége messzemenően kielégí­tette a lakosság és az egész népgaz­daság érdekeit is. Zöldségből csaknem 2000 méter­mázsával, gyümölcsből pedig 15 000 mázsával, tojásból jóval több mint egymillióval vásárol­tak fel többet, főleg az egyéni pa­rasztgazdaságok szabadpiaci ér­tékesítéséből, mint amennyit a a tervük előírt számukra. Igen nagy mennyiségű olyan árut is felvásároltak, amelyek a mezőgaz­daságban feleslegként jelentkeztek, de az ipari munkáskerületek és vá­rosi lakosság számára nélkülözhe­tetlen. így például több mint tízezer mázsa babot, borsót és lencsét, 168 mázsa zsírt, közel ezer mázsa füstölt árut, 427 mázsa rizst, több mint 13 000 hektoliter bort és közel félmillió liter tejet küldött a Szövetkezetek Tolna megyei Ér­tékesítő Központja a kereskedel­mi csatornákon át főleg Buda­pest és a dunántúli ipari közpon­tok közellátási igényeinek kielé­gítésére az ipari munkások százezreinek ér­dekében. Egészévi tevékenységét vizsgálva a mérlegelemzésből (megállapítható, hegy a Szövetkezetek Megyei Érté­kesítő Központja a múlt évben 20 millió forinttal bonyolított le nagyobb forgalmat az előző évinél és a terve­zett forgalmát is tízmillióval teljesí­tette túl. A túlteljesítés elsősorban az áruféleségek felvásárlási terveinek túlteljesítéséből adódott, de hozzájá­rultak ehhez a szövetkezeti vagyon­védelem érvényességéből fakadó tá rclási, szállítási és értékesítési mun­kák gondos és becsületes ellátása is A szerteágazó felvásárló és értéke­sítő munka során azonban akad még tennivaló is a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja szak­emberei számára. Igaz, hogy a mér­legbeszámoló megokolja, de más kér­dés, hogy szó nélkül elfogadható-e egy-két áruféleséget terhelő összes költség kitevőinek emelkedése az előző 1956-os esztendőhöz képest. Túl magas például a baromfi és tojás 100 kg-ankénti szállítási költsége. A múlt évben a felvá­sárlási tervtől való elmaradás nem indokolhatja teljes egészé­ben, hogy a IV. negyedévben ICO kg baromfi és tojás szállítási költsége 24 54 forinttal magasabb volt, mint mondjuk az 1956-os esztendő hasonló időszakábani. A rendszeres túrajáratok jobb szer­vezésével ezt a többlet költséget lé­nyegesen lehetett volna csökken­teni. Kiváló eredmény viszont, hogy a zöldség és gyümölcs szállítási költ­ségei 1957-ben a felét sem tették ki 100 kilogrammos tételeket alapul véve az előző 1956-os évi költségek­nek. Ez annál is jelentősebb, mivel a szállítások jelentős részét — mintegy 100 000 métermázsát — éppen ezek az áruk alkotják. Az 1958-as esztendőt tevékenységi körének újabb bővülésével kezdte a Szövetkezetek Tolna megyei Értéke­sítő Központja. Április elejétől kezd­ve nem a rideg felvásárló az úgyne­vezett idegen piac kutató, hanem tag szövetkezetenként mint a parasztság szövetkezeti szerve és képviselete a saját szövetkezeti igazgatóságával az élén végezi termelésszervező, felvá­sárló és értékesítő tevékenységét. S az első négy hónap munkáját te­kintve a tavalyinál is biztatóbb ered­ményeket értek el az Értékesítő Központ dolgozói. A szerződéses termeltetés és szabadfelvásárlás volumene tovább nőtt ebben az évben A már előbb is említett osztályve­zetői értekezleten elhangzott tájékoz­tatásokból az első negyedév nagysze­rű sikerei bontakoztak ki. A borsó szerződéses vetésterü­lete például a múlt évi 1180 hold­dal szemben az idén 1471 hold. Nem kevesebb, mint száz vagon zöldborsó export szállítására kö­töttek szerződést és a Paksi Kon­zervgyár részére is több mint ezer hold borsót szerződtettek a földművesszövetkezetek. Tojásból már az első 3 és félhónap­ban félmillióval többet vásároltak fel a tervüknél és hárommillióval töb­bet, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. 1956 I. negyedében, amikor a beadási kötelezettség sar­kalta a parasztságot, Tolnában 6 250 000 darab tojást gyűjtöttek be és vásároltak fel a földművesszövet­kezetek, az idén a szabadpiaci érté­kesítés útján 2 millióval többet, ösz- szesen 8.5 milliót vásároltak a szö­vetkezetek az első negyedévben. Az utóbbi két hétben mintegy 260 000 tojást vásárolnak fel naponta a me­gyében a szövetkezetek telepein. Baromfiból is mintegy 230 mázsával teljesítették túl felvásárlási tervüket s csupán az ipar felé közel 5.5 vagon baromfit szállítottak el. Jel halad a baromfinevelési és hizlalási szerződéskötés is. A megye parasztasszonyai mintegy 26 000 csibe nevelésére kötöttek szer­ződést a földművesszövetkeze ték­áéi, a kacsa és a liba hizlalási szer­ződés iránt pedig meglepően nagy a2 érdeklődés. Csupán Németkéren mintegy 2000 kacsa és liba hizlalására kö­töttek szerződést, ami az egész megyei tervnek csaknem egyne­gyedét teszi ki De hasonlóan más szerződéses terme­lési lehetőségek iránt is nőtt az ér­deklődés a- parasztság részéről, s természetesen a szerződéses termel­tetés és szabadfelvásárlás volumene s tovább nőtt ebben az évben. A felsoroltak azt igazolják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány gazdaságpolitikai intézkedései helye­sek voltak, ezek az intézkedések a parasztság egyéni érdekeit is kielégí­tik. A szerződéses termeltetés és sza­badfelvásárlás intézménye ki­állta az első próbákat, a paraszt­ság megelégedésére. Ezekután joggal tehetik fel a szek- zárdiak a kérdést; hol van például Szekszárd piacáról a szövetkezet út- án árusítható zöldség, gyümölcs és főleg a baromfi? Noha a zöldség hiányát most már 'sak az új fogja pótolni, a gyümölcs, főleg az alma, még mindig keresett nkk lesz hosszú heteken át. Minden- léi érdekesebb azonban a baromfi Piaci értékesítésének a problémája, hisz a néha jelentkező sertéshús hány még inkább növeli a baromfi itáni érdeklődést, ami jó húsellátás setén sem mondható éppenséggel kicsinynek. Sajnos, a baromfi piaci árusítása nehezen oldható meg, nert a szekszárdi földművesszövet­kezet nem hajlandó az árusításra fel­ajánlott baromfit átvenni. Szekszár- don ugyanis egyesek még mindig olyan ábrándokban ringatják magú­dat, mintha legalább is a földműves- '.zövetkezeti tagság lenne a szövetke­zeti vezetőkért és általában a szövet­kezetekért, nem pedig fordítva. Nem is beszélve arról, hogy a földműves- szövetkezetnek egyik alapvető fel­adata a lakosság igényeinek kielégí­tése, különösen, ha az a restség akadályába ütközik csupán. Az Érté­kesítési Központ vezetői abban re­ménykednek, hogy a város népboltjai majd nem tanúsítanak ilyen elzárkó- zottságot a baromfi árusítása iránt. Egyébként jövőhéttől kezdve megjelenik! Szekszárd piacain is a zöldpap­rika, uborka, a nagyobb meny- nyiségű és olcsóbb saláta, és az igazi primőr, a piros paradi­csom is. A paradicsom sajnos még 70 Ft, az uborka 30 Ft kilónkénti árral köl­tözik be az üzletekbe, a zöldpaprika darabonkénti ára körülbelül 3 forint lesz. Nagy Ferenc TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VEZETŐ NÉLKÜLI AUTÓBUSZ A leningrádi elektrotechnikai in­tézetben olyan autóbuszmodellt ké­szítettek, amelyet elektronikus ve­zető irányít. Az autóbusz világító elemei reagálnak a közlekedési jel­zésekre, az úttesten áthaladó járó­kelőkre, stb. NÖVÉNYHULLADÉKBÓL FENOL KÉSZÜL Az iparban általában szénkát­rányból állítják elő a fenolt, de egy­re inkább tért hódít dr. Hock német kutató eljárása is, aki szintetikus úton az úgynevezett cumol-eljárás alapján állítja elő a fenolt. Az ipar­ban alkalmazott harmadik eljárás alapanyaga a benzol. A Szovjetunióban most új eljárást dolgoztak ki a fenol előállítására. Ukrajnában két nagy fenolgyárat építenek, amelyekben mezőgazdasági hulladékot használnak fel a fenol előállítására. A szovjet tudósok ál­tal kidolgozott eljárás annyira gaz­daságos, hogy a két fenolüzem épí­tési költsége két éven belül megté­rül. TIZENÖTEZER ZSEMLYE EGY ÓRA ALATT Halléban, a Német Demokratikus Köztársaságban, olyan új típusú au- tematagépet szerkesztettek, melynek segítségével meggyorsul a tészta ke­lése és gyorsabbá válik elosztása is Az új típusú ötsoros gép 1 óra alatt 15 000 zsemlyét készít. FŐZÉS — NAPENERGIÁVAL Egy japán optikus harminchat tü­kör segítségével melegítő berende­zést szerkesztett, amely a napsuga­rak segítségével 1,5 liter vizet 40 perc alatt felforral és 1,5 kilogramm rizst egy óra alatt megfőz. Amellett feltalált egy hordozható melegítőt, amelynek alumíniumernyő formája van. Ez állítólag igen praktikus a tá- borozóknak. BELGA REPÜLŐGÉP VOLKSWAGEN MOTORRAL Az Avions Fairey belga repülő- gépgyár ultra-könnyű repülőgépet készített a 30 lóerős „Volkswagen” motorral. Az új gépet összeállítva ezer fontsterlingért árusítják, de meg lehet vásárolni alkatrészenként is. Ez esetben a vezetőfülke 375 fontba kerül, a motor 275 fontba, a légcsa­var és a többi berendezés 50 fontba A „Nipper” óránként 105 kilométert tesz meg; hatósugara 300 kilométer. HELIKOPTER AUTOCAR HELYETT A francia repülésügyi hatóságok megállapodtak a megyei szállítási vállalattal, hogy a Caen-Le Havre vonalon helikoptereket állítanak be az autocarok helyébe. Egy helikop­ter 15 utast képes szállítani. A heli­kopter felszáló helye Caenban, a vá­ros központjában lesz. LÉGI MOTORBICIKLIT MUTAT­TAK BE FRANCIAORSZÁGBAN Issy-les-Moulineaux-ban bemutat­ták a „Rotorcycle” elnevezésű, ösz- szecsukható helikoptert. Targoncán a próbahelyre toltak egy háromlábú állványt és erre ráhelyezték a mo­tort. Az egésznek a tetejére motort szereltek: három perc alatt készen volt az egész. A pilóta beült a „nye­regbe”, megragadta a kis gépet irá­nyító két kart, s a „légi motorbi­cikli” rendkívüli könnyedséggel fel­libbent a levegőbe. A svájciak ezzel a géppel akarják helyettesíteni... a lovat. A norvé­gek ilyenekre szeretnék bízni fjor- dok ellenőrzését. FÉM KONFETTIVEL MÉRIK A SZÉL SEBESSÉGÉT Az Egyesült Államokban a na­gyobb magasságok szélsebességének mérésére újabban a fémkonfetti egy fajtáját használják. Egészen apró alumíniumszilánkokat rakétába töl­tenek, s e rakétákat, amikor bizo­nyos magasságot elértek, felrobbant­ják. Az így keletkező konfettifelhőt a szél magával sodorja; a felhő út­ját radar-berendezések pontosan kö­vethetik. Az amerikai katonai meg­figyelő-állomások ilyen módon 3 ki­lométertől terjedően — 85 kilomé­ter magasságig rendszeres szélsebes­ség méréseket eszközöltek. Megfi­gyelték, hogy az utóbbi magasság­ban a szél gyakran a 300 kilométer sebességet is eléri. E mérések igen nagyjelentőségűek a távirányítású rakéták pályájának megállapításá­nál. Remélik, hogy e megfigyelések pontosabb időjóslásra is lehetősége­ket nyújtanak. ÜJ AMERIKAI RAKÉTA REPÜLŐGÉPET TERVEZNEK Időről-időre újabb értesülések „szivárognak ki” az „X-15” ameri­kai rakéta-repülőgépről, amelynek kísérleteit a jövő év elejére irányoz­ták elő. Ez a gép a „North American Aviation” társaság közlése szerint állítólag eléri az óránkénti 5800 kilo­méteres sebességet. A repülőgép belsejét hőszabályozó berendezéssel látták el, hogy meg­védjék a pilótát, amikor leszállás közben a légkör sűrűbb rétegeibe jut. A különleges acélfajták „belevörö- södnek” a súrlódásba, de a számítá­sok szerint nem esnek szét. A pilótafülke szükség esetén levá­lik a gépről; a vezető buvárruhasze- rű öltözékben lesz a nyomás- és hő­mérsékletkülönbségek ellensúlyozá­sára. A „X—15” folyékony oxigént használ üzemanyagként. VÍZHATLAN PERLONKÖPENYEK A Német Szövetségi Köztársaság­ban vízhatlan köpenyeket készítettek perionból, amelyeket plasztikanyag­gal és gumival vontak be. Az így ké­szített köpenyek nagyon tartósak, nem gyúródnék és könnyebbek, mint az eddigi vízhatlan köpenyek. LAVSZAN — AZ ÜJ SZOVJET MÜROST Lavszannak hívják azt az új mű­rostot, amelyet a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia egyik laboratóriumá­ban állítottak elő. Az új műrost öt­szörié erősebb, mint a gyapjú. Gyár­tási anyagalapját a kőszén és az olaj feldolgozása során keletkező mellék- termékekből kapják. Az új műrost ellenáll a savak hatásának, s nem tesz benne kárt sem a meleg, sem pedig a napfény. A Szovjetunió tex­tilipari üzemeiben már hozzáláttak a textilanyagok gyártásához a lav- szan nevű műrostból. Építik a Budapesti Ipari Vásár kiállítási csarnokait Munkások százai nyüzsögnek a Városliget tágas térségén. Építő­anyagok, betonkeverők, téglahal­mok, acélsínek, gömbvaskötegek, amerre csak a szem ellát, épül az idei vásár, csaknem még egyszer oly nagyságú területen, mint tavaly. Az építkezés vezetősége láthatóan arra törekszik, hogy az ideiglenes jelle­gű sátrakat, bódékat, a kirakodó vá­sárokra emlékeztető fülkesorokat hovatovább állandó rendeltetésű, fedett és zárt csarnokokkal és pavi­lonokkal cserélje ki. Miként értesül­tünk, az idén mintegy 10 000 négy­zetméternyi alapterületen létesülnek új csarnokok és pavilonok s ezzel mintegy a kétszeresére növekedik a már régebbi ily létesítményeknek alapterülete, beleértve a Petőfi és Kossuth-csamokok, valamint a ta­valyról visszamaradt félkész, illetve könnyen összeállítható létesítmények alapterületét. Az új épületek között helyet foglal egy 2000 négyzetméteres alapterületű új, nyitott, vasvázas csarnok, ahol az Építésügyi Minisz­térium állít ki, az OKISZ 1800 négy­zetméter alapterületű s a vasas kis­ipari szövetkezetek^1400 négyzetmé­ter alapterületű kiállítási csarnoka. Mintegy 5000 négyzetméternyi alap­területen ponyvával kombinált kiál­lítási helyiségek is létesülnek. Nagyszabású műszaki előkészüle­tek folynak a vásár esti megvilágítá­sára is. Az idén tudvalevőleg első ízben esti 10 óráig maradnak nyitva a vásárváros kapui, hogy a délutáni órákban szabaduló dolgozóknak bő­ven maradjon idejük a vásár alapos megtekintésére s a szokásos vasár­napi túlzsúfoltság elkerülhető le­gyen. Több mint öt kilométer hosz- szúságú kábelt helyeznek el a vásár területén, amelynek segítségével a fővárosi főbb útvonalak világítási fo­kát is meghaladják majd az üzem­behozott világítási effektusok, sőt he­lyenként gyönyörű hatásvilágítást is lehet alkalmazni. Különös gondot fordítanak a szé­les, kényelmes közlekedési utakra, valamint a pihenő- és vendégforgal­mi lehetőségek szaporítására. A cél az, hogy a látogató minél kevesebb fáradtsággal és megerőltetés nélkül a rendkívül értékes és tanulságos benyomások lehető legtöbbjéhez jus­son.

Next

/
Oldalképek
Tartalom