Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
MAGYAR SZOCIÁLIS^ III. évfolyam, 97. szám. ARA: 50 FILLÉR. Pénteik. 1958 április 25. TOLNA M'fiïEI ÖLET ARJAI. EGYESÜLJETEK! Mozit létesítettek Újiregen Megyénknek már minden községében. de nagyon sok állami gazdaságban és pusztán is rendszeresen tartanak mozielőadásokat. Legújabban Ujireg is kapott mozigépet és most már ezt a települést is bekapcsolták a mozihálózatba. A filmszínház előadásai iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy hetenkint kétszer, szombaton és vasárnap kell előadásokat tartani. Az Alsóleperdi Állami Gazdasag üzemi bizottsága és a vezetőség újszerű versenyt hirdetett meg az üzemegységek között. A verseny feltételeit 14 pontban foglalták össze. Ebben szerepel az állattenyésztés és a növénytermesztés hozamának emelése, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás és a költségek csökkentése. A versenyt az üzemegységek dolgozói magukévá tették, és kevés módosítással elfogadták azokat a feltételeket, melyeket az üzemi bizottság javasolt. Eszerint kampányverKétmillió forintos költséggel vízvezeték épül Bonyhódon Bonyhádnak évek óta egyik legnagyobb gondja a vízkérdés megoldása. A közel 10 000 lakosú községben csak húzóskutak vannak s ezeknek a vize is kevés és nem is a legjobb minőségű. A községi tanácsülés már többször foglalkozott a vízkérsenyt a gazdaságban az idén nem szerveznek. Az éves versenyt két alkalommal, augusztus 20-án és december 20-án értékelik. Az első értékléskor legjobb eredményt elért üzemegység vándorzászlót, a második dicsérő levelet, a harmadik elismerő levelet kap. A december 20-i értékeléskor, az első üzemegység 15 ezer forintot, a második 10, a harmadik pedig 5 ezer forintot kap, amelyet az üzemegységek legjobb dolgozói között osztanak szét. dés megoldásával s legutóbb úgy döntöttek, hogy vízvezetéket építenek Bonyhádon. A mintegy 2 millió forintos építkezés költségeinek legnagyobb részét a lakosság vállalja, a községi tanács pedig körülbelül félmillió forinttal járul hozzá a községfejlesztési alapból. Jelentős összeggel segítik az építkezést a bonyhádi üzemek és a különböző vállalatok is. A tanácstagok családlátogatások alkalmával beszélték meg a lakossággal a vízvezeték építését s a lakók szívesen vállalták a rájuk eső költséget. A tíz kilométer hosszú csővezeték a tárolómedence és a szivattyúteler tervei rövidesen elkészülnek, s a községi tanács úgy tervezi, hogy a nyál | folyamán megkezdik az építkezési ! amit a jövő esztendőben fejezne! í be. Hetven forint less egy munkaegység értéke a Zomba Szentgál-pusztai Jóbarátság Tsz-ben A Zomba Szentgál-pusztai Jóbarátság Termelőszövetkezetbe ebben az évben 6 családot vettek fel 14 taggal. Jelenleg 25 család dolgozik 46 fővel a tsz 385 holdat kitevő gazdaságán. Az elmúlt évben még csak 270 hold földje volt a szövetkezetnek, az idén azonban kaptak Kakasdtól is földet és a belépő tagok is hoztak magukkal... Sári elvtárs, a tsz elnöke elmondja, hogy a mezőgazdasági munkákkal időben elkészülnek, s ha az időjárás kedvező lesz, jó terméseredményre számítanak. A szövetkezetben minden hónapban osztanak 10 forint munkaegységelőleget. A munkaegységelőleghez szükséges pénzt a tehenészet biztosítja. A tejhozamból havonta átlagosan 7000 forint a szövetkezet bevétele, s ebből az előlegen kívül futja a telefon és villanyköltségek fedezésére is ... Az állattenyésztés jó jövedelmi for rásnak bizonyul, s úgy tervezik, hogy állatállományukat, ezen belül pedig a tehenészetet még tovább fejlesztik. A jövő évben — — úgy tervezik —, elérik azt a maguk elé tűzött célt, hogy 100 holdra 30 számos állat jut a szövetkezetben. Tavaly a zárszámadáskor 70 fo rint volt egy munkaegység értéke a szövetkezetben, s legalább eny nyit szeretnének osztani az idér j is ... Sertéshizlalásból l30 ezer fo \ rint bevételre számítanak, s jövedelmező lesz a szerződéses termények termelése és a baromfitenyésztés: is. Szerződött a termelő szövetkezet 230 mázsa szabad gabonára is, amiből szintén szép bevételre számítanak. A könnyűipar kiváló dolgozói Hazánk felszabadulásának tizenharmadik évfordulója alkalmából a ..Könnyűipar Kiváló Dolgozója:“ jelvénnyel tüntették ki a Bonyhádi Cipőgyár öt dolgozóját, akik az elmúlt évben a legjobb eredményeket érték el a termelésben. Képeinken két dolgozót mutatunk be a kitüntetettek közül. Sarlós József, a szabászat művezetője a munka, az anyaggal való takarékosság, jó szervezési ért, irányításáért, Vértes Mihá cvikkoló pedig elsősorban jó min ségi munkájáért kapta a kitüntetés Ma kezdi meg tanácskozását a Kisipari Szövetkezetek megyei küldöttgyűlése A kisipari szövetkezetek most összehívott megyei küldöttgyűlése nagy jelentőséggel bír a megye szövetkezeti mozgalmában. Növeli a küldöttgyűlés jelentőségét az, hogy az 1956-os októberi ellenforradalmi események óta első ízben tanácskozik a szövetkezetek legfelsőbb fóruma. Másik jelentőségnövelő tényező, hogy az ország kisipari szövetkezeti mozgalma, a szocialista jellegű demokratikus kisipari szövetkezetek, ez évben ünnepük fenn állásuk 10 éves évfordulóját. Az 1956-os októberi ellenforradalmi események meggátolták, hogy az alapszabály szellemében, a vezető szervek mandátumának lejárásakor, tanácskozzanak és megválasszák a megye szövetkezeti mozgalmának vezető szerveit, továbbá a küldötteket az országos küldöttgyűlésre. így az OKISZ választmánynak határozata értelmében, most nyílt alkalom e mulasztások pótlására. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szövetkezeti küldöttek felkészülten, igen sok tapasztalattal gazdagodva vesznek részt e tanácskozáson, s elmondhatjuk, hogy szégyenkezésre nincs ok, mivel a megye kisipari szövetkezeti mozgalma az 1956. szeptember 7-én megtartott megyei küldöttgyűlés óta újabb sikereket ért el, s a szövetkezeti vezetők és dolgozók döntő többsége az ellenforradalom tobzódása idején is derekasan helytállt. A számadatok híven tükrözik azt a fejlődést, melyet szövetkezeteink az utóbbi időben elértek. Jellemző, hogy míg 1955-ben a megye kisipari szövetkezeteinek össztermelése 62 869 000 forint volt és 1956-ban 65 613 000 forint, addig 1957-ben 80 248 700 forint volt. 1957-ben tehát 1955-höz viszonyítva 27.6 százalékkal, 1956-hoz viszonyítva pedig 22.3 százalékkal termeltek többet szövetkezeteink. Örvendetes a tervteljesítésnél az a körülmény, hogy a teljes termelési értéken belül, nagy mértékben javult a lakosság részére történő termelés, javítás és szolgáltatás aránya. A legutolsó küldöttgyűlés óta szövetkezeteink gazdaságilag is tovább szilárdultak. Míg 1955-ben 3 345 000 forint és 1956-ban 1 247 000 forint volt szövetkezeteink tiszta nyeresége, addig 1957-ben a szövetkezetek eredménye meghaladta az 5 249 000 forintot. Tovább növekedett az említett időszakban a szövetkezetek vagyona is. Míg 1956- ban 6 086 000 forint volt, addig a jelenlegi adatok alapján közel 7 000 000 forint, pontosan 6 856 000 forint a szövetkezeti vagyon. Az 1956. október 23-án kirobbant ellenforradalom, nem múlt el hatástalanul a kisipari, szövetkezetek felett sem. Az ellenforradalmárok, mint ismeretes, támadták a szocializmus alapjait, s ezen belül a kisipari szövetkezetek is. A szövetkezetekbe szórványosan befurakodott deklasszált elemek — a szövetkezeti tagság demagóg részét felhasználva — anarchikus követelésekkel léptek fel. Követelték a KISZÖV és OKISZ megszüntetését, a politikai munka felszámolását és végső soron szabad garázdálkodást akartak. A KISZÖV vezetőség óriási erőfeszítésének és a szövetkezeti vezetők. valamint a dolgozók becsületes helytállásának tudható be, hogy megyénk szövetkezeteiben az ellenforradalmárok nem okoztak lényegesebb károkat. Szövetkezeteinkben, az ellenforradalmárok leverését követő időszakban aránylag rövid idő alatt helyreállt a rend, s i termelés, mely a szövetkezetek többségében egy pillanatra sem állt le, rövid idő alatt túlszárnyalta a megelőző év hasonló időszakának termelési szintjét. így a megrázkódtatások ellenére is szövetkezeteink teljesítették éves terveiket. 1957 I. negyedévében pedig a termelékenység már több mint 15 százalékkal volt magasabb, 1956 hasonló időszakáénál. A megye szövetkezeti mozgalmának elért eredményeiben nagy szerepe van a Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány 1010-es rendeletének. A kormány e határozatában elismerte a kisipari szövetkezetek szükségszerűségét és helyét a szocializmust építő Magyarország életében, s ennek kapcsán meghatározta a szövetkezetek jövőbeni fejlődésének irányelveit. A kormány ezen határozata növelte a szövetkezeti dolgozók és vezetők biztonság- érzetét és segítette termelési kedvük széles kibontakozását. A közelmúltban megtartott szövetkezeti vezetőségválasztó és mérlegzáró közgyűlések híven tükrözték azt a változást, mely az elmúlt küldöttgyűlés óta a szövetkezeti dolgozók gondolkodásmódjában beállt. A szövetkezeti tagság, szövetkezeti vezető szervek megválasztásánál, s a szövetkezetek előtt álló feladatok helyes megoldásánál komoly érettségről tett tanúbizonyságod. A szövetkezeti dolgozók felelősségérzetét, s a szövetkezet iránti szeretetüket bizonyítja az az igyekezet, odaadás és munka, melyet kifejtettek abban az irányban, hogy a szövetkezeti mozgalom 10 éves jubileuma alkalmával rendezett termékbemutató, kultúr- és sportfesztivál beváltsa a hozzá fűzött reményeket, s minden tekintetben bebizonyítsák a kollektív tevékenység magasabbrendűségét. Természetesen a felsorolt és nem említett pozitív eredmények mellett még jónéhány fogyatékosság van a megye szövetkezeti mozgalmában, melynek kiküszöbölésére az irányelvek megszabása a mo6t ülésező küldöttgyűlésre hárul. Az egyik negatív jelenség abban mutatkozik, hogy a szövetkezetek egy jelentős részénél nem megfelelő az alapszabályszerű működés, s komoly kívánnivalót hagy maga- után a kollektív vezetés. Másik komoly hiányosság, hogy a szövetkezetek egy része, nem teljesíti alapvető feladatát, s a közületi termelésre törekszik, ugyanakkor a megye lakosságának megnyilvánuló igényeit nem veszi figyelembe. Hibák merültek fel az utóbbi időben a szövetkezeti termékek minőségével kapcsolatban is, ez pedig nem volt jellemző korábban a megye szövetkezeti mozgalmára. Bajok vannak még szövetkezeteink egy részénél a készletgazdálkodás, az állami és szövetkezeti fegyelem betartásánál. Ugyancsak nem kielégítő a munkaszervezés és nem megfelelő szövetkezeteinknél a műszaki színvonal. Javult szövetkezeteinkben a munkavédelem, balesetelhárítás, azonban még e területen is sok meg oldásra váró feladat áll a megye szövetkezeti mozgalma előtt. Meg vagyunk győződve arról, hogy a küldöttgyűlés újabb határkő és új sikerek forrása lesz a megye kisipari szövetkezeteinek életében. A küldöttek tehát akkor tesznek jó szolgálatot a szövetkezeti mozgalom ügyének, ha bátran, minden gátlás nélkül, építő szándékkal folynak be a tanácskozásba és segítik győzelemre vinni a megoldásra váró feladatokat. Gyerö András KISZÖV elnök. Munkaverseny az Olsóleperdi állami Gazdaságban
