Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

ï TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 március 8. fl magyar—román barátság mélyen gyökerezik népeinkben Beszámoló a magyar párt- és kormányküldöttség romániai útjáról Budapest dolgozói előtt nagyaktiva értekezleten számolt be Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, államminiszter a magyar párt- és kormányküldöttség romániai útjáról. A nagyaktiván meg jelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnök.e, dr. Münnich Ferenc a forra­dalmi munkás paraszt kormány el­nöke, valamint a Politikai Bizottság számos más tagja. Kállai Gyula beszéde elején át­adta a romániai dolgozók forró test­véri üdvözletét a magyar népnek, majd elmondotta, hogy a látogatás célja a román párt- és kormánykül­döttség 1956 novemberi látogatásának viszonzása volt. — Romániai utunk a szó szoros ér­telmében a magyar—román barátság dia­dalmenete volt — hangoztatta, majd elmondotta, hogy Magyarországon ma a munká­sok és parasztok hatalma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt, és ha továbbra is hűek maradunk a marxizmus—leninízmus eszméihez, nincsen olyan erő, amely ezt a hatal­mat valaha is megrendíthetné. A továbbiakban arról beszélt, hogy a romániai látogatás hasznos tapasz­talatokat . és tanulságokat jelentett. A küldöttség tagjai meggyőződhettek arról, hogy a Román Népköztársaság jelentős sikereket ért el a gazdasági építésben Ezután részletesen beszélt a Román Népköztársaság nemzetiségi politika- iáról, s hangoztatta, hogy a Román Népköztársaság 17 nem­zetisége testvéri egyetértésben él és dolgozik a Román Munkás­párt veaetésével a szocializmus felépítésén. Ezután rámutatott arra, hogy a román néppel szemben mi nem az imperialista területi követelés, ha­nem a testvéri barátság politikáját köv^tiük. Kállai Gyula elvtárs részletesen ismertette a látogatás eredményeit, hangoztatva, hogy csak azok a kér­dések kerültek napirendre, amelyek a közös nyilatkozatban benne van­nak. ï —• Mi egy nagy család, a szocialista tábor tagjai vagyunk — mondotta beszéde befejező részében. Barátsá­gunk népeink mélyén gyökerezik s épnen ezért eltéphetetlen, örök, test­véri barátság. Ha hűek maradunk a román—magyar barátsághoz, az im­perialista háborús uszítóknak nincs mit keresniük a Kárpát-medencéb°n. — Az internacionalista összefogás a mi legnagyobb erőnk — mondot­ta — és ez az az áthághatatlan akadály ellenségeink számára. Beszédét a magyar—román barát­ság éltetésével fejezte be. Áz angol szakszervezetek szövetsége és a munkáspárt közös nyilatkozata a leszerelésről és az atomfegyverekről London (MTI). Az angol szakszer- uezetek szövetsége és a munkáspárt közös nyilatkozatot adott ki a lesze­relésről és az atomfegyverekről. A nyilatkozat hét fő pontja a követ­kező: 1. Az angol kormány a közeljövő­ben fejtsen ki komoly erőfeszítést a csúcstalálkozó létrehozására. 2. A kormány adjon haladéktalanul más nemzeteknek példát az angol termonukleáris kísérletek felfüggesz­tésével. 3. Sürgesse a kormány az atom- és hidrogénbomba kísérleteket meg­szüntető általános egyezmény meg­kötését, ha szükséges, tágabbkörű le­szereléstől függetlenül. 4. A kísérletek felfüggesztése nem elegendő, a kísérleteket felfüggesztő egyezménynek észszerű idő alatt igazi haladáshoz kell veze nie az ál­talános leszerelés alapvető problémáit illetően. 5. Az általános leszerelési egyez­ménynek minden atomfegyver hasz­nálatát eltiltó nyilatkozatot kell ma­gában foglalnia. I 6. Szüntessék meg azonnal az Ang­liában állomásozó repülőgépek repü- j lését hidrogénbombákkal. 7. Ne tegyenek semmiféle fizikai lépést angliai rakétatámaszpontok lé­tesítésére, mielőtt nem tettek újabb kísérleteket a Szovjetunióval való tárgyalásra. A nyilatkozat a többi között han­goztatja: első lépésként csúcstalál­kozót k^ll létrehozni a közeljövőben. Meg lehetne egyezni az atomkísérle­tek felfüggesztésében és ez kedvező légkört teremtene a szélesebbkörű megegyezés számára. A szovjet kor­mány már hajlandónak nyilatkozott a kísérletek felfüggesztéséről tár­gyalni, a leszereléstől függetlenül. ESEMÉNYEK SOHÓKBAN Párizs (MTI). A l’Humanité közli, hogy a francia, a holland, a belga és a luxemburgi kommunista párt kül­döttei március 4-én és 5-én tárgya­lásokat folytattak Luxemburgban. A négy párt küldöttsége állástíogl dt azon amerikai katonai tervek ellen, amelyek szerint az Ardennesekben és Hollandiában kilövőpályákat és atom támaszpontokat létesítenek. Fel­hívást intéztek országaik munkás- osztályához és békeszerető erőihez, hogy fokozzák a közös harcot az ame­rikai katonai tervek ellen. Szarajevó (MTI). A szarajevói Osz- lobogyene című napilap hírt ad arról, hogy a dalmáciai Grabovác község­ben él Sárice Anna 121 éves asszony, aki 80 éves leányát tartja el. Dalmá­cia legidősebb lakosának 16 gyer­meke volt, közülük hét még életben van. Tizenhét unokával és száz ük­unokával dicsekedhet. Idős kora el­lenére még mindig dolgozik. Pozsony (CZK). Hattagú magyar nőküldöttség érkezett Pozsonyba, hogy résztvegyen a Nemzetközi Nő­nap ünnepségein. Bukarest (MTI). Osváth Júlia és Faragó András, a Magyar Állami Operaház magánénekese csütörtökön fellépett a bukaresti Operában Mo­zart: Figaro házassága című vígope­rájában. A magyar művészek tom­boló sikert arattak. New York (TASZSZ). Kubában az utóbbi napokban erősen kiéleződött a helyzet. Oriente tartományban és az ország más területein több össze­ütközés volt Ciutro felkelői és a kor­mánycsapatok között. Március 5-én a főiskolai hallgatók és a középiskolai tanulók országos sztrájkot hirdettek tiltakozásul több fiatal meggyilkolásá ellen. Egész Kubában bezárták az iskolákat. I A sajtóközleményekből kitűnt, hogy Batista helyzete távolról sem szilárd. Ilyen körülmények között a katolikus egyház magasrangú képviselői „meg­békélési’ tervvel léptek fel. Ennek lé­nyege, hogy szűnjék meg a polgár- háború és alakuljon „nemzeti egy- ség”-kormány, amelyben résztvenné- nek mind Batista hívei, mind az ellenzék képviselői. Batista meg­ragadta a katolikus egyház javaslatát abban a reményben, hogy formális kabinetváltozással „az engedmény” látszatát keltheti, enyhítheti a rend­szerrel szembenállók elégedetlensé­gét és megerősítheti helyzetét. A kormányfői értekezlet kérdése az angol alsóház előtt Macmillan ellenzi a népi Kína részvételét a csúcsértekezleten Mint a Reuter jelenti, az angol alsóház csütörtöki ülésén a kormány fői értekezlet kérdésével foglalko­zott. A miniszterelnök az ellenzék részéről a kérdéseknek valóságos pergőtüzébe került. Egy munkáspárti képviselő azt indítványozta, a kormány igyekez­zék elérni, hogy a Kínai' Népköztár­saság képviselőit is hívják meg a csúcsértekezletre. Macmillan az in­dítványt ellenezte. Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezére felszólalásában hangoztatta, hogy meglehetős zűrzavar uralkodik a csúcsértekezletről folytatott diplo­máciai eszmecserében. Macmillan így válaszolt: „Állás­pontunk nagyjából ez: akár külügy­miniszteri találkozó, akár diplomá­ciai tárgyalások, vagy esetleg mind a kettő révén olyan értekezlet nyél­beütésére igyekszünk, amely felte­hetőleg legalábbis részleges ered­ményre vezethet.” A munkáspárti ellenzék külpoliti­kai vezérszónoka: Bevan ugyanak­kor rámutatott: a Szovjetunió kije­lentette, hogy hajlandó külügymi­niszteri találkozón megvitatni a csúcsértekezlet időpontjának és napirendjének kérdését. „Az ameri­kaiak viszont azt állítják — folytat­ta Bevan —, hogy a külügyminisz­teri találkozónak foglalkoznia kell olyan kérdésekkel is, amelyekben jelentős mérvű az egyetértés. Az oroszok szerint ezt magára a csúcs- értekezletre kell bízni.” Bevan egyben feltette a kérdést a miniszterelnöknek: „Nem lenne-e kí­vánatos hajlandóságunkat kinyilat­koztatni a hidrogénbomba-kísérletek megszüntetésére és ezzel csatlakozni a Szovjetunió nézeteihez abban a reményben, hogy ha ez megtörtént, akkor kedvezőbb légkör alakul ki?” Macmillan miniszterelnök vála­szában megtagadta a felvilágosítást, hangoztatva, hogy tudomása szerint közvetlen diplomáciai tárgyalások folynak Moszkva és Washington kö­zött, bár — fűzte hozzá — az ame­rikaiak természetesen tanácskozni fognak Angliával és a NATO többi tagállamával, mielőtt válaszolnának a Szovjetuniónak. A földművesszövetkezetek felkészültek a tavaszi vetőmagellátásra A tavaszi vetőmag ellátásból az idén naev részt vállaltak a földmű­vesszövetkezetek. A vetőmag rende­léseket már több hónapja eljuttatták Öt literrel emelkedett a fejési átlag egy hónap alatt a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. A ja­nuár havi mérések alapján 12 liter volt a tehenenkénti napi fejési át­lag, s február végére ez a szám 17 literre emelkedett. A kierrelkedő eredmény következtében megyei vi­szonylatban a fácánkerti Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet tehenésze é- ben a legmagasabb a naponkénti fe­jési átlag. A feltűnően gyors eredményt a megfelelő takarmányozásnak és egvéb szakszerűen p lka1 mázott '~,ri r technikai eljárásoknak köszönheti a termelőszövetkezet kollektíváj a. Nagy kár, hogy a termelőszöve ‘ ke­zet nem nevezett be a tavaly no em­berben megindult tejtermelési ver­senybe, s ezért a kiváló eredményt nem értékelhetik a verseny keretén belül. az állami szervekhez, s március el­sejére valamennyi földművesszövet­kezeti bolt megkapta igénylésének megfelelően a rendelt vetőmagot. A boltok a zöldségmagvakon kívül bő­ven kínálnak mézelő-, gyógy- és ipari növénymagvakat, gazdasági magvakat, stb. Ebben az évben több újfajta virágmagot is forgalomba hoznak. Az egynyári virágmagok mellett bő lesz a kínálat díszfüvek, felfutó növények, kétnyári és évelő növények, cserepes növények mag- vaiból is. Hiány előreláthatóan csak dughagymából és takarmányrépából lesz. Országszerte mintegy 1500 föld­művesszövetkezeti bolt árusít tavaszi magvakat. PUSZTÁI CSENDÉLET XII. Érdekli őket már az ország, világ sorsa, túlnéznek — és látnak — a puszta határán, sok okos, bölcs gon­dolat fogamzik meg bennük, s ezer­nyi olyan apró-cseprőnek tűnő jó­tulajdonsággal találkozhatunk, ame­lyek egyenes következményei az új életüknek. A szellemi fejlődés azon­ban nincs arányban az anyagi gaz­dagodásukkal, kicsit mintha lema­radt volna attól. Balogh tanítóval való be"zél<zetés során önkéntelenül is kikívánkozott a kérdés: — Körülbelül hányán tanulnak most a pusztai gyermekek közül fel­sőbb iskolában? — Nem körülbelül, hanem ponto­san tudom: egy sem. Felsőrácegres megismeréséhez ezt is tudni kell. Ugyanis ez sok mindent megmond az emberek gondolkodásából. Néz­zünk csak néhány példát... Ezután neveket sorol fel, akiknek a gyermekei ugyan elindultak a vá­rosba tanulni és el is jutottak az első vizsgákig. Végül kimaradtak az isko­lából. — Az egyiknek a szülei jól keres­nek, jól élnek gyermekük is elég jól tanult, legalább is ahhoz viszo­nyítva, hogy itt a pusz én nevelke­dett fel. A következő évben azonban már kellett volna valamit fizetni is a gyermek taníttatása után, ha jól tudom száznéhány forintot. A szü­lők azonban azt mondják, h^cty „nem, inkább jöjjön haza” és félKe is hagv'ák gyermekük taníttatását. A másik volt köz'piskolás ani va' személyesen is sikerült beszélni. Rácegres, 1958 Örömmel küldték a gyermeket középiskolába, hogy tanuljon, azután vágyódnak, hogy „valaki” legyen gyermekükből, de utána jelentkeztek az ellátási gondok, a lakás, koszt, egy kis anyagi megerőltetést jelente t volna, de inkább ők is azt vála ztot- ták hogy egy év után menjen haza a gyermek. Egyébként nekik is új házuk, gazdag berendezésük seb. van. Nagyon leegyszerűsítenénk a vá­laszt, ha csak azt mondanánk, hogy még a régi szellemi elmaradott­ság nyomai ezek. Ez is, de ennél még több. Anyagiakban sokat kapott a puszta, többet, mint sok falu, de szellemiekben már kevesebbe A fal­vakba még eljutottak az ismeretter­jesztők, a népszerű felvilágosí’ó elő­adások, a falvakban filmet színielő­adásokat láthatnak, de a pusztaiak előtt ezek szinte teljesen ismeretle­nek. P’dig mennvire elkelne itt is néha-néha a felnőttek köré' en a mű­veltség terjesztése a te1 epos ás emiatt viszonylag keveset h^lgaBB rációk újságok és pár bmat ren­delkezése álló könvvön kívül De nem csak az anvqgi „Bfe^éte- i°kk°l iáró tanulásnál, hanem még az általános iskolai okta'ásnái H- z.onvos tartózkodás, visszahúzódás mutatkozik meg. A pusztai mazánv. az elz^risäz, az otthoni gyermekkori pev~i az óvoda hiánva mind°n°keiőt+ ekkor mutatkozik m°g. am’kor a ovpn-p. kak mác iskolába lérrtol<- A"* pvermnk°ket egv alkalommal tamO- rryánvi kmándulósva vitt Ak S'ek- szá’-ara közeliik életében akkor ült először vonaton. — Az egyik tanítványunknak — már jónéhány évet az iskola padjai­ban töltött, földrajzot tanult, — fo­galma sem volt arról, hogy mi az a Duna. Az ilyen „fogalmakat” pedig a gyermekek már az iskolán kívül megtanulják — a szülői háznál, kör­nyezetükben, természetesen csak ott, ahol törődnek is a gyermek szellemi fejlődésével. — Miért nem próbálnak beszélni a szüiőv’--’ erről a kérdésről? Talán az segítene. — Beszéltünk és beszélünk... Lassú eredmény tapasztalható is, de legtöbb szülő abból indul ki: azért van az iskola, hogy ott megtanítsák a gyereket, amire kell. Azt nem ér ik meg, hogy az iskola keveset ér, ha a szülők nem törődnek a tanulással. Baloghné veszi át a szót, aki szin­tén tanító. — Elképzelhető hogy mennvire tu­dunk foglalkozni, amikor mindegyi­künk négy-négy osztályt tanít. Rá­adásul itt is ugyanaz az anya-’, mint másutt például a városokban Már­pedig tudott dolog, hogy a jelen1egi tananyag még a magasabb alapkép­zett séaű gyerekeknek, mint a váro­siak is, elég nagy megerőltetést je­lent. Szerintünk többet érne ha ki­sebb anvagot adnának a pusztai is- kotérp Ar nat p,„plább alaposabban meg tudnánk tanítani. Tízperc szünet kezdődik. A gyere­jroV n tar<'--~"nhől /i ne gvobbal< közül secrft pAhánv a tanító bácsiéknak a házkörüli munkákban. Balogh András néhány évvel ezelőtt ugyanis megrokkant: egy robbanás letépte a két kezefejét. Még be sem gyógyultak a sebek, betegállomány­ba kellett volna lennie, de nem volt, aki helyettesítette volna — betegen, fájdalmas sebekkel bem n az osz­tályba és tanított. A puszta gyerme­kei most mintha ezt akarnák viszo­nozni és a tanítóék többi álno -rt •— fát vágnak, kukoricát morzsolnak, hogy könnyítsék a tanító bácsiék életét. Három nagyobbacska gyermek W* fűrészel. Úgy mozog kezükben » szerszám, mintha már felnőtt mun­kásak lennének. Balogh Andrással kicsit távolabb állunk tőlük és ma­gyaráz; — Arra minden apa gondol, hogy fia lehetőleg minél hamarabb tanulja meg a szerszámok használatát, hogy segíteni tudjon otthon. Csak sajnos, a tanulást nem kívánják meg olyan szigorúan. À gyerekekhez fordul: — Melyikőtök bukju meg kör - letek’ — Én ... Egyszer. -. — Én .. Kétszer... — Melyiket szeretitek jobban: a tanulást, vagy a fűrészelést’ — Ezt már én kérdezem tőlük abban a re­ményben, hogy azért nyilván nem tetszik nekik ez a kicsit sem könnyű fizika' munka. A «verekek azonban kórusban ezt felelik: — A fűrész°lés ... Bárcsak egész dél“lő*t p’1 kciiope rsmâini. A lánvok között, akik most éoren morzsolnak, eev egészen más típusú is van. Neve: Tóth Ju’i ka. A^ ao a juhász Ez a kirle'ny ki°sit bátorta­lanul é„ spíoirpnlfpsvp azt mo-d a: — Én fenébb akarok tanulni. Óvó­nő szeretnék lenni. pavév-vént ő a legjobb tanuló a lá­nyok között. (Folytatjuk) Boda Ferenc Az észségügyi K* nő dolgozóknak a Tolna megyei kórház vezetősége jó munkát és jó egészségei híián a Nőnap alkalmából jOPOOOCOOOOOOOOC Orösi Pál Zoltán, a „Méhek között* című könyv írója

Next

/
Oldalképek
Tartalom