Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-08 / 57. szám

TOLNy* "BEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄlÄGXAR szocialista munkáspárt TANÁCSOK LAPJA HL évfolyam, 57. szám. ARA: 50 FILLER. Szombat, 1958 március 8. A Népfront-mozgalom megyei helyzetét tárgyalta az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Pénteken ülést tartott az MSZMP Tolna megyei végrehajtó bizottsága amelyen részt vettek a járási párt- bizottságok első titkárai és a Hazafias Népfront járási elnökségeinek a tit­kárai is. A végrehajtóbizottság ülése a Népfront-mozgalom megyei hely­zetét tárgyalta. Az ülésen Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront Tolna megyei Elnökségének titkára terjesz­tette elő a mozgalom eddigi munká­járól és eredményeiről szóló jelenté­sét. Elmondotta, hogy a párt politikai bizottságának a népfront munka meg javításáról hozott határozata után a megyében is szélesebb alapokra terjesztette ki munkáját ' a megyei elnökség és azt követően sorra ala­kultak meg a járási és a községi nép. frontbizottságok. A megyei elnökség kezdeménye­zésére megalakult a megyei békebizottság, munkához látott a jogügyi és a mezőgazdasági bi­zottság is, bár ezekkel a szakbizottságokkal, il­letve a munkájukkal kapcsolatban még sok a kívánnivaló. A bizottsá­goknak ugyanis, csak egynéhány tagja dolgozik tevékenyen a köz- és társadalmi életben, a jelentősebb, na­gyobb részét nem mozgósította eddig maga a megyei elnökség sem a tevé­keny munkára. A társadalmi tulajdon védelméről szólva elmondotta, hogy már eddig is számos helyen tartottak ankétokat a rendőrség és az ügyészség illeté­kes szerveivel közösen, a jövőben a megye több helysé­gében rendeznek vitákat, ankéto- kat, amelyeken a társadalmi tu­lajdon védelmének és a népi el­lenőrzés rendszerének a tevé­kenységébe való fokozottabb részvételre mozgósítják a megye dolgozóit. Foglalkozott a népfrontbizottságok- nak a társadalmi munkára való moz­gósításának az eredményeivel, majd felvetette, hogy egy-két helyen még most is — nem ritkán a pártszerve­zetek részéről is megnyilvánuló bi­zalmatlansággal találkoznak munká­juk során a népfront községi vezetői. Szólt arról is, hogy különösen a megye nagyszámú németajkú lakos­ságának a kulturális és politikai életbe való bevonása érdekében ke-a veset tettek a népfront bizottságok. A munka további megjavítása érde­kében határozati javaslatot terjesz tett Hunyadi elvtárs, a megyei végre, hajtóbizottság ülése elé. Az előterjesztett jelentés és a hatá rozati javaslat feletti vitában Szi­geti János, a Megyei Pártbizottsár párt- és tömegszervezetek osztály? vezetője a népfront bizottságokor belül a pártcsoportok létrehozása fontosságával foglalkozott és azok működésének lehetőségeiről beszélt [ Szabópál Antal, a Szekszárdi Város* Pártbizottság titkára arról beszélt hogy a Hazafias Népfront bizottságai­ban dolgozók részére az eddigi­eknél nagyobb segítséget és támo­gatást kell, hogy biztosítsanak a pártszervezetek. Hiányolta, hogy a népfront bizottsá­gokban dolgozóknak csak egy szűk köbét foglalkoztatják, nagyobb ré­szüket nem vonják be a társadalmi munkába. Siklósi elvtárs. a KIS7 megyei titkárai, a népfront és az ifjúság közötti jó eredményekkel , biztató kancsolatokról. szólt. Rév] András elvtárs, a paksi járási párt- ( bizottság titkára, többi között a fa-< lusi értelmiségnek a népfront mun-i' kájábavaló bevonása fontosságára hívta fel a végrehajtó bizottság ülé­se részvevőinek figyelmét. Felszólalt Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályveze­tője is. — Az ellenforradalom óta eltelt ti­zenhat hónap alatt a párt és a kor­mány — mondotta — olyan helyes intézkedéseket hozott, amelyek ked­vező alkalmat teremtettek arra, hogy a tömegek közötti munka ered­ményesen bontakozhassék ki. Sok helyütt sajnos a szószátyárkedó és torzsalkodó magatartás akadályozza a teljes kibontakozást. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a községi pártszervezetek mind megtárgyalják a népfrontmun­kával kapcsolatos párthatároza­tokat és hogy a pártszervezetek annak szellemében is dolgozza­nak. — Téves lenne azonban az is — folytatta —, ha a népfrontbizottsá­gok megerősítését egyszerűen a nagyszámú elnökségekkel akamók megoldani. A munka javítása során nem feledkezhetünk meg a nem párttag, de különben a faluban te­kintélynek örvendő emberek mun- kábaállításáról, akik a fő kérdések­ben egyetértenek a p*árt és a kor­mány politikájával. A továbbiakban a dolgozó nép és a béke érdekében fáradozó egyházi embereknek, a népköztársasághoz hű papságnak a népfronton belüli munkábaállításának a \ lehetőségei­ről, majd befejezésül a nemzetiségi lakott területeken végzendő munf- kára hívta fel a népfront titkárok figyelmét. Felszólalt még a dombó­vári és a tamási járási népfront el­nökségének a titkára, majd Hunya­di elvtárs válaszolt az egyes felszó­lalásokra. A vitát Rapai Gyula elv­iére, az MSZMP Tolna megyei bi­zottságának első titkára zárta le. — A Politikai Bizottság határoza­ta — mondotta — igen felelős mun­kát rótt a pártszervezetekre és nép- frontbizottságokra egyaránt, de el­mondhatjuk, hogy annak végrehaj­tása jó mederben folyik a megyében. Van még probléma, de ezek a prob­lémák már nem gátolhatják meg a népfront mozgalom munkáját. A párttagok részéről elsősorban arra van szükség, hogy sürgő­sen számolják fel a mozgalom irányába való passzivitást. Figyelmeztette a népfront titkáro­kat, hogy ne álljanak élére a túl­zott követeléseknek, mint amilye­nek egy falu villamosítására irá­nyulnak, mert 'a lehetőségeket meg­haladó anyagi és pénzügyi igénye­ket a kormány ma még nem tudja kielégíteni. Beszélt arról is, hogy a népfront bizottságok fokozzák tevé­kenységüket a dolgozó parasztságnak a termelési kedv növelése, valamint a korszerű termelési módszerek al­kalmazása érdekében. Végül a nép­frontmunka megjavításáról szóló ha­tározati javaslatot egyhangúlag el­fogadta az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága. Nagy Ferenc n Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Végiehajtá Bizotisígársk levele a Tolna megyei töklJz Kedves Tolna megyei asszonyok, lányok! Március 8-a, a Nemzetközi Nőnap alkalmából fogadják a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának szívből jövő szeretetteljes üdvözletét. A békét veszélyeztető, az ország anyagi javait, a lelkek nyugalmát, a családok békéjét pusztító ellenforradalom óta, közel másfél esztendő múlt el. Az elmúlt idők fényesen bironyítják azt, hogy mit akarnak a magyar asszonyok és leányok Magyarországon. Háborús tűzfészket-e, vagy szocializmust építő bekét, tőkések, bankárok, földesurak országát, vagy a nép országát, ahol a munka ok, parasztok, a néphez hű értelmi­ségiek szorgos munkája nyomán építjük a boldogabb jövőnket. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes bizalommal van a nők iránt. Tudjuk, hogy nem fordítottak hátat a szocializmusnak, magukénak éraik a nép ügyét és jövőjét szolgáló rendszerünket. Tudjuk, hogy az alapvető kérdésben minden nő egyetért pártunkkal. Akarják a békét, hogy nyugodtan éljenek családjukkal. Akarják a maguk és gyermekeik biztos jövőjét. Akarják a népek békés együttélését. Nein akarják, hogy a letűnt Horthy-Magyarerszág urai, az imperialista erők még egyszer ellenforradalmat robbanthassanak ki, hogy még egyszer meg­kísérelhessék visszahozni a nagytőkéseket és rendszerüket Bízunk a dolgozó nőkben, hogy szembeszállnak a nép ellenségeinek alattomos bujtogatásával. a rémhírtcrjesztőkkel, hogy helytállnak a mun kában, segítik a termelés növekedését az iparban és a mezőgazdaság­ban, szembeszállnak a hibákkal, segítenek azok kijavításában. Számi- tünk arra. hogy gyermekeik szívébe a szülők és az idősebbek iránti tiszte­letet, kötelességérzetet, a szocialista haza iránti forró szeretetet plántál­ják. Pártunk továbbra is küzd azért, hogy a nók egyenjogúsága minden­kor és mindenhol maradéktalanul érvényesüljön. Támogatja a Nőtaná­csot munkájában, hogy ezzel is elősegítse a dolgozó nők érdekeinek érvé­nyesülését. A Nemzetközi Nőnap alkalmából a dolgozó nők nemzetközi ünnepén szívből köszöntjük a nőket és család jukat. Kívánunk sok boldogságot, eredményekben gazdag, sikeres munkát és jó egészséget. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Kösxöntjük asszonyainkat, lányainkat így készültek a Nemzetközi Nőnapra az értényi asszonyok Êrtényben a nőtanács megalakulása után a szülői munkaközösség­gel együtt indított gyűjtést a fóti Gyermekváros javára. Ezenkívül jól sikerült farsangi bált is rendeztek, amelynek során két szép diótortát sorsoltak ki. A torta elkészítéséhez szükséges dolgokat az asszonyok ad- tá.k össze, és úgy készítették el Béri Jánosné, a falu közismert tortaké­szítője segítségével, s így azok nem kerültek pénzbe. A bál bevételét ugyancsak a Gyermekváros javára fordította a nőtanács. A nőtanács és a szülői munkaközösség most ugyancsak közösen ren­dezi meg a Nemzetközi Nőnapot. Ez alkalommal kultúrműsorral egybe­kötött teaestet rendeznek, ennek bevételét ugyancsak a Gyermekváros céljaira ajánlják fel. A nőnap élőké szüleiéiben, de a nőtanács egyéb munkájában is Horváth Jánosné, Hamar Ernőné, Szalai József né, Papp Istvánná és rajtuk kívül még jónéhány asszony veszi ki leginkább a részét. ezen a nagymúltú, felemelő, harcos ünnepen: március 8-án. Negyven- nyolc évvel ezelőtt, 1910-ben, Clara Zetkinnek, a német munkásmozga­lom nagy nőalakjának javaslatira fogadták el, legyen az évnek egy napja, amelyen mindenütt figyelmez­tetik a világ dolgozóit a nőkérdés fontosságára. Március 8-a kiemelkedően figyel­meztet azóta bennünket, hogy a nő helyzete nem választható el a család és a társadalom helyzetétől. Nem vá­lasztható el egyik legégetőbb problé­mánk, a béke megőrzésének nagy fel­feladatától sem. A mi megyénk asz- szonyal előtt is szinte lángbetűkkel állnak Clara Zetkin szavai: „Ha az asszonyok nagy sokasága, mélységes meggyőződésből magáévá teszi a jel­szót: Harcot a háború ellen, akkor a népek békéjét meg lehet menteni, mert a nőknek nagy sokasága azon a napon, amelyen ezzel a jelszóval felsorakozik, legyőzhetetlen lesz”. A Szovjetunió hadseregének győzel­mes harcai tették lehetővé, hogy. a mi asszonyaink, lányaink is a kapi­talizmus jármától felszabadulva, tel­jes erejükkel vehessenek részt a po­litikai, gazdasági és kulturális éle­tünk minden területén, egyenjogúak a férfiakkal. És azóta büszkén né­zünk rájuk, mert a miniszteri széktől a tanácstagságig, a különböző munka- területektől a háziasszonyi elfoglalt­ságig dicséretre méltó szorgalommal látják el feladatukat. Édesanyák, háziasszonyok, munkatársak, ai új élet nevelői és kovácsolói egysze­mélyiben. Amikor megyénkben is a nőtarjá- csokon keresztül szervezik, nevelik az asszonyok, lányok széles tömegeit, segítenek a gyermeknevelés, az isko­láztatás, a többtermelés érdekében, példaképük, a szovjet nők harcos út­ját járják. A Gyermekváros felépíté­séért indított mozgalmuk, a külön­böző tanfolyamok sikerei mutatnék fényesen, hogy jó úton járnak, s tisz­telettel, szeretettel, egyre fokozódó megbecsüléssel vesszük körül őket. Felszabadult asszonyaink, a szocia­lista tábor asszonyainak sikerei lát­tán, ma már a tőkés országokban sem néma szemlélői a nők a béke­harcnak, a kizsákmányolás elleni küzdelemnek. Ott vannak mindenüti a férfiakkal egy sorban, ahol mind­ezekért a nagy emberi célokért tenni kell. ! Ma, amikor a második világháború és az 1956 októberi ellenforr'dalom megpróbáltatásain győzedelmeskedve biztosabban haladunk kitűzött cé­lunk, a szocializmus felépítésének út­ján, mély hálával, soha el nem múló szeretetünkkel gondolunk az édes­anyákra, feleségekre, leányainkra. I Kívánjuk, hogy az eddigiekhez méltóan új és úi sikereket ériének el, népünk, és a nők világmozgalmá­nak céljai elérésében. ASSZONYSORS... Józsika, a legifjabb ígért „trón­örökös” kiságyában alussza ebéd utáni pihenő álmát. Cseresznyepiros szájacskája mosolyra húzódik, mint­ha azt mondaná — nekem is kell fehérszőrű, pirosszemű nyuszika, olyan mint a többi gyerekeknek. Az édesanya gondosan betakarja a nyug talanul hánykolódó kisfiát. Józsika három éves, Marika, a nagyobbik 10 évvel idősebb. A gyerekek is, ép- penúgy mint az édesanya, sőt a nagymama is, ebben a házban szü­lettek, nevelődtek, nőttek fel és men­tek férjhez, ahogy ez az életben len­ni szokott. Míg a gyerek jóízű álmát alussza, Wí mi beszélgetünk a falusi életről, a ||||P munkáról, az asszonysorsról. A falusi asszonyoknak nem kell bemutatni, hogyan élnek, mit csinál­nak. Természetesnek és rendjén való­nak találják, hogy télen, nyáron, egész év folyamán a házi teendők, apró jószágok ellátása, a gyerek ne­velése az ő vállukon nyugszik. A kapálás, aratás, betakarítása idején pedig a ház férfiaival együtt han­gya módjára szorgoskodnak. Sokol­dalú és nehéz a paraszti munka, a parasztasszonyok sorsa, mert évről- évre, születéstől a halálig mindig tenni kell. ígért Józsefné nagykónyi gazda- asszony, mint a többiek, hajnalban kel, megeteti a baromfiakat, sertése­ket, mert ez az asszony dolga, télen varr, fon, köt, a háztartással törő­dik, s ilyenkor tavasz közeledtekor készíti az aprómagvakat, a mag­ágyat. Később a munkák dandárjá­ban csak reggel és este találni ott­hon. Sok munkát ad a 14 hold, és csak ők maguk dolgozzák meg. Ilyenkor a nagymama főz és látja el a háztartást. Bizony nem egyszer későre jár, amikor elcsendesedik a ház és az édesanya is pihenni tér­het. Beszélgettünk a munkákról és meglepődve hallottuk, hogy az asz- szonyok mennyire ismerik a gazdál­kodást, mennyire törődnek azzal, hogyan lehet a földből többet kihoz­ni. Elmondták azt is, hogy 800 négy­szögölön szerződéses cukorrépát, ugyanekkora területen pedig anya­rozst termelnek. Ezzel most próbál­koznak először, a hallottak alapján érdemes, 80 forint kilója. Nem ki­sebb büszkeséggel mutatják az ál­latállományt, a hét darab szarvas­jószágot, amelyek törzskönyvezettek és értékesítésükre, továbbtenyészté- sükre szerződést kötöttek. Egy újságcikk keretében nem is fér el, nem lehet méltatni a falusi asszonyok életét, munkáját, évek hosszú során keresztül. Ma március 8-át írunk, amelyet vastag betűkkel vésnek a világ asz- szonÿai emlékezetükbe, szívükbe, Nemzetközi Nőnap ez, amelynek ha­talmas ereje van. Az ünnepeltek, a sokszáz millió asszony között Ígért Józsefné is ott van, ő is a világ bé­két szerető asszonyai közé tartozik, őt is kedves szavakkal fogia köszön­ten! e napon kislánya, Marika. Búcsúzóul mi is köszöntjük ... Pálkovács Róza /

Next

/
Oldalképek
Tartalom