Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

iHôS maraius 36. TOLNA mtm NÉPÚJSÁG 3 H nagy Eines Kovács György a MÉSZÖV elnökének élményeiből TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A légkör „csodái” ii. Kínában a népi erők kerültek ha­talomra, együtt dobog a sokszáz milliós nép szíve, a párt szava, iránymutatása „szentírás” a nép számára. Ez így van s csak ezzel lehet megmagyarázni azt a felmér­hetetlen előrehaladást, amit Kíná­ban tapasztalni lehet, és csak így lehetett megváltoztatni a kínai nép életét. Kínában azelőtt nem a tuberkuló­zis, vagy valamilyen járvány volt az úgynevezett „népbetegség”, ha­nem az éhhalál. A küldöttség tagjai amerre jártak, mindenütt találkoz­tak ennek az emlékeivel, ha más­hogyan nem, hát az emberek em­legették. Kicsit furcsán hangzik, hogy ebben a végtelennek tűnő, nagy kiterjedésű és gazdag termé­szeti adottságokkal rendelkező or­szágban az emberek‘éhenhaltak, de így van: évről évre tizedelt az éh­halál. Hiába épültek — a gyarma­tosítók által — húszemeletes bér­paloták, az éhhalál nem szűnt meg. Nem is szűnhetett meg, hiszen ami épült, az a tökésvilág kínai-roman­tika keresőinek lukszusigényeit szolgálta és a gyarmatosítók bázi­sait erősítette, hogy minél többet rabolhassanak el ettől a mesés ke­leti országtól, ettől a hangyaszor­galmú néptől. Az éhhalál okait a túlnépesedésre akarták hárítani. Aki akkor nem értette meg, most feltétlenül meg­értheti, hogy nem az volt az ok. Az új társadalomban ugyanis megs űnt az éhhajál, annak ellenére, hogy a népesedés fokozódott. Ma minden kínai embernek megvan a szüksé­ges élelme, tehát megszűnt a régi „népbetegség”. Igaz, hogy a leg­fontosabb élelmiszereket, a rizst, a zsiradékféléket, jegyre adják és vi­szonylag kis mennyiség jut egy em­berre. Nálunk pl. alig hinnék az em­berek, hogy olyan kevés hússal is meg lehet élni, mint amennyit a kí­nai ember fogyaszt el évente. Mind­ez azonban mégis óriási előrehala­dás a múlthoz képest, mert ha kor­látoltan is, de jut mindenkinek éle­lem és nem kell az éhhaláltól fél­niük. Az éhhalál megszüntetése mellett a másik nagy eredmény az, hogy az új Kína felöltöztette a sokszázmil­liós népét. Ezt szószerint kell értel­mezni. Az embereknek a szó teljes értelmében véve alig volt annyi öl­tözékük, ami a pucérsáffukat el­takarta volna. „Európai” értelem­ben ott nem is lehetett ruházkodás­ról, öltözetről beszélni. A nép ál­1957. májusában új vb. titkárt választott magának Gyulaj község lakossága, Virágos Gábor személyében. Azóta jelentős változások történtek a faluban. Az állami épületek kiemelkedtek a töb­biek közül, de nem ütött-kopottsá- gukkal, hanem az újravakolt, me­szelt falaikkal és fehérszegélyű fede­lükkel. Rendbehozták a tanácsházát, a pedagógusok házát, a felső iskola, egészségház, mérlegház s a műve­lődési çtthon épületét. Közel 50 000 forintot költött a tanács ezekre az épületekre. Hidak, kutak újultak meg, vízlevezető árok készült, majd 3 kilométeres hosszúságban. A nép­könyvtár állományát 2500 forint ér­tékű saját vásárlású könyvvel gyara­pítottuk. Az idén AZ ÓVODA és a bölcsödé felújítása van soron Gazdagyűlés keretében határoztuk el közel 5 kilométer hosszú téglajárda újjáépítését. Amikor Virágos elv­társ beszélt a gazdagyűlésen a köz­ségfejlesztési hozzájárulás több évre való megállapításáról, a dolgozó pa­rasztság bizalma egyöntetűen feléje fordult, s megszavaztuk 2 évre a 10 százalékos hozzájárulást. Tudja Gyu- iaj község lakossága, hogy jó kezek­ben van a vezetés. A megerősödött MSZMP vezetőség és tagság, a ta­nács, valamint a fejlődő tsz-ek bizto­síték arra, hogy a hegyek és erdők közé ékelt falunk is a haladás út­jára lépjen, s ne legyen csákiszalmá- ]a a közvagyon. ÖNKÉNTES TŰZOLTÓSÁGUNKAT is közel 4000 forinttal támogatja a tanács felszereléseik kiegészítésében. Öt hold kendert szerződtettek le, me­lyet közösen munkálnak meg, s en­nek a bevétele is az előbbi cél mi­lama megszervezte a ruhaanyag el­osztást és minden évben bizonyos mennyiségű ruhaanyagot juttat az embereknek. Ezzel nem lehetett va­lamiféle divat-öltözködést meg­honosítani és jóidéig arra nem is lesz lehetőség, de annyi bizonyos, hogy a küldöttség tagjai a több­hetes ottartózkodásuk alatt sem fa­lun, sem városban nem láttak ron­gyos ruhájú, vagy mezítlábas em­bert. Pedig nyári idő volt Kínában a látogatás idején. Az öltözékek anyaga, szabása, szinte teljesen egyöntetű, az idegen például egy futballmeccsen azt hinné, hogy mindenki egyenruhában van. A lé­nyeg azonban nem az, hanem az, hogy mindenkinek' van megfelelő ruhája, míg azelőtt nem volt. Mindez látszatra nem nagy dolog, de az ottani körülmények között felbecsülhetetlen előrehaladás, és minden további lépésért nagy erő­feszítéseket kell tenni. Az egyik alapvető probléma az, hogy vi­szonylag túl kevés a termőföld. Sokkal kevesebb, mint például az európai országokban. Ezen régeb­ben is teraszos műveléssel és az öntözéses1 gazdálkodással igyekez­tek segíteni A lejtős terület két például elsimították — teraszokat alakítottak ki hogy eredményeseb­ben művelhessék. A teraszok közti részt pedig többnyire kikövezték, hogy ne ömöljék le a feltől4 ött rész. A szántóterület mintegy 40 száza­lékát öntözéses módszerekkel mű­velik. Igen ám, de a nép állama igyekszik minél többet adni az em­bereknek és ezért a me elé vő szántóterületeket kell valamilyen formában „növelni”. A párt például felhívást adott ki arravonatkozóan, hogy műveljék meg a csatornák partjait is, mert a sok csatorna or­szágos viszonylatban .roppant hagy termőterületet foglal el. Igen sok helyet foglalnak el Kínában a te­metők is. Ősi szokás szerint ugyanis mindenki a „saját” földjébe temet­kezett. A sírokat pedig mindig nagy tiszteletben tartották, mű-elés közben kikerülték. Még most is mindenfelé halmokat lehet látni, amelyek szemlátomást is igen nagy területet foglalnak el. Mivel többségük feltűnően régi témet- kezési hely, most igyekeznek mű­velés alá venni e területeket is. Ilyen, látszólag kis dolgokon ke­resztül kell küzdeni Kínában a mezőgazdaság többtermeléséért ak­kor, amikor a sokszázmilliós nép jelenleg is rohamosan szaporod'k (körülbelül 15—20 milliós az évi előbbi megvalósulását szolgálja. Megalakult a színjátszó csoportjuk. Szigligeti: „Nőuralom” című darab­jának előadásával készülnek a köz­ségünkben tartandó tűzoltóversenyre. Kiss István tanító vezeti nálunk a kulturális munkát. ÚTTÖRŐ CSAPATUNK . is lázasan készül hazánk felszaba­dulási évfordulójának a megünnep­lésére, Az MSZMP helyi szervezete vörös zászlóval, az -Űj Barázda Tsz és földművesszövetkezet csapatzász­lóval ajándékozza meg őket ezen a napon. A pajtások saját erejükből szerzik be az őrsi- és rajzászlókat. Az Üj Barázda és Rákóczi Tsz-ek asztalitenisz felszerelést is ajándé­koznak csapatunknak. Ezt a sok sze- retetet, ajándékot, bizalmat jó mun­kánkkal igyekezünk meghálálni. A rajok versengenek azon, hogy melyi­kük adjon a társadalmi szervezetek rendezvényeire műsort. Kitüntetés az. ha valamelyik raj ilyen megbíza­tást kap. Legutóbb a nőtanács „A Gyermekvárosért” rendezett műsoros estet. Úttörőink Petőfi életével is­mertették meg a közönséget, vala­mint verseivel, megzenésített költe­ményeivel, dramatizált vers-jelene­tekkel téve élvezetessé a színvonalas előadást. ISKOLÁNK is kivette részét a „Gyermekváros­ért“ mozgalom eredményesebbé téte­léből. Tanítványaink, s a tantestület 350 forintot adományozott, a pajtá­sok meg sajátkészítésű mag- és nö­vénygyűjteményekkel is szeretnék meglepni fóti pajtásaikat. Jelmezes bálunk tiszta jövedelméből írógépet vásároltunk. Saját erőnkből gyakor­lópályát létesítettünk, az ugrógödör­höz magunk termeltünk ki 3 köbmé­ter homokot. Tavasszal az új iskola udvarát akarjuk rendbehozni, amihez szaporulat). így nem csoda, hogy a pártnak az indokolatlan túlnépese­déssel is foglalkoznia kellett: fel­hívást intézett a néphez a túlnépe­sedés megakadályozása érdekében. Ennek nyomán széleskörű felvilá­gosítást végeznek országszerte a fo­gamzásgátlás érdekében. A mezőgazdaságban ugyan már igen sok traktor dolgozik, de a művelés fő formája mindenütt a kézi erő. Ennek következtében lé­nyegében mindenütt olyan kertész- kedő-gazdálkodásféle folyik, kevés terület jut egy munkásra és 'azt kertszerűen is meg tudja művelni. A nagy traktorok alkalmazása elég sok nehézségbe ütközik, mert hi­szen sok helyen nincsenek nagy összefüggő táblák — főként a te­raszos művelés és a csatornahálózat miatt. Itt elsősorban a kisebb me­zőgazdasági gépeknek van jövőjük A földművelés ennek ellenére kul„ turáltabb, mini nálunk. A talajerőutánpótlást elsősorban iszaptrágyával biztosítják, de ezen kívül — jellemző a kínaiak szor­galmára — esy-esy településen egv helyre gyűjtik össze a ház körül termelődő trágyát, amely egy-egv háznál jelentéktelen lenne, de így összegyűjtve hasznos. Most fára­doznak azon is, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyát tudjanak előállítani. A trágyát bambusz- nádakra kötött kosarakban, vállon szállítják ki a földekre, mivel még az igavonó állatállomány is igen kevés. Mindenütt termelőszövetkezetek vannak. Ezek azonban több tekin­tetben más formában működnek mint a mi szövetkezeteink — bi­zonyos értelemben véve „fejletteb­bek” annál. A kínai szövetkeze­teknek nincs adósságuk az állam­mal szemben. A közös gazdálkodá­sok kialakításakor mindenki rész­jegyekkel lépett be a szövetkezet­be. Igen ám. vagyonos embereknek volt pénzük részvényre, a szegény­nek nem, és nvilván azok sem iír­hatnak rosszabbul, nem kerülhet­nek hátrányosabb helyzetbe a szö­vetkezetben. Ezért úgy oldották meg. hogy a pénzzel nem rendel­kező szegény embereknek hiteU adtak 15 évi részletre, hogy ők is megvásárolhassák a szükséges rész­vényt. így tehát leyfeliebb az esvik-másik tag tartozik az állam­nak. de maea a szövetkezet, mint kollektív gazdaság, nem. (Folytatjuk) Boda Ferenc a Szülői Munkaközösség már fel­ajánlotta segítségét. Május 1-re Be­nedek András: „Csuda karikás” cí­mű három felvonásos mesejátékét tanulja a színjátszó szakkörünk Előtte még egyfelvonásos darabok­ból rendezünk vidám műsort. Az augusztusban megrendezendő Kaposmenti Napokra népviseleti éc néprajz) tárgyakat, s a gyulaji föld méhéből előkerülő régiségeket gyű.i tünk össze. Az iskolamúzeum már eddig is rendelkezik régi római, tö­rök pénzzel, libertással, Kossuth- bankóval. Tervbe vettük egy numiz­matikai gyűjtemény felállítását is. fi község határában állt török templorr nagy lakatja is a múzeum birtokában vah. A SZŐLŐHEGYI KISZ fiatalság röviddel ezelőtt szervező­dött, de lelkes gárdájuk Polgár Fe­renc tanító közreműködésével már előadta Csizmarek: „A borjú“’ című színművét. Hő vágyuk, hogy kedvez­ményes áron labdarúgó felszerelést vásároljanak. Hajlandók saját kere setükből is megvenni, csak ne kell­jen a szervezet pénztárából költeni Ha megyénk valamelyik, anyagiak­ban gazdagabb labdarúgócsapata tudna segíteni használt felszerelés el­adásával, nagyon hálásak lennének fiataljaink. Nem hiábavalók a késő éjszakába nyúló tanácskozások, gyűlések. Ezek eredménye hamarosan még nagyobb sikerrel fog látszani községünkben. Azon igyekezünk, hogy szebbé, ott­honosabbá, felejthetetlenebbé tegyük azt a helyet, amely minden igaz ember számára a legdrágább — a szülőföldet. Somogyi István ált. isk. igazgató, tanácstag, Gyulaj. A biblia megemlékezik az „egyip­tomi sötétségről”, amely hosszú idő­re eltakarta a Napot az emberek elől. A Vatikán múzeumában mind a mai napig őriznek egy üveget, amely állítólag ezzel a „sötétséggel” van megtöltve. Ma természetesen nehéz megállapítani, előfordult-e ez a jelenség vagy sem, de még abban ânes semmi csodálatos, ha rá is bo­rult Egyiptomra a sötétség. Hasonló esetek napjainkban is előfordulnak, s okaikat a tudomány már régen fel­tárta. 1938. szeptember 18-án a Jamal nemzetiségi körzet lakosai azt ta­pasztalták, hogy délelőtt 9 órakor rőtét felhők borították be az eget, a hőmérséklet hirtelen csökkent, s 10 órakor már éjszakai sötétség bo­rult a Földre. A váratlan sötétség lélután 2 óráig tartott. Mi volt a „szibériai sötétség” oka? Kiderült, hogy az erős uráli erdő­tüzek. A szél óriási mennyiségű füs­töt és fekete hamut emelt a magas­ba. A fekete felhő aztán Északkelet- Szibéria felé vonult. A felhő árnyé­kának hossza több mint 500, széles­sége pedig körülbelül 250 kilométer volt. Ezen a területen a Nap telje­sen elsötétedett. Hasonló jelenség fordult elő 1957. nyarán, amikor a szél a Donyec- medencében nagymennyiségű szén­port kavart fel és sodort az Ukrán SzSzK nyugati területeire, ahol szintén erős elsötétedést figyeltek meg. Vannak a szélnek más „csínytevé­sei” is. 1608-ban Provence francia helység felett hirtelen tűzvörös fel­hők jelentek meg. Rövidesen friss vérre emlékeztető eső hullott belő­lük. A lakosság rendkívül megré­mült. Úgyszólván senki sem kétel­kedett abban, hogy az égből valódi vér ömlik. A lelkészek „a sátán mű­vét” vélték felfedezni. Az- eső azon­ban csakhamar elállt, a „vércsep- pek” lassan elpárologtak és semmi sem történt. 1117-ben a lombardiai háború ide­jén szintén „véreső” hullott. Ezzel kapcsolatban Milánóban még püspö­ki zsinatot is összehívtak. Nyugat- Európában 25-ször fordultak elő hasonló jelenségek a múlt század­ban. A XX. században Franciaor­szág, Olaszország, Görögország, Tö­rökország, Magyarország és sok más állam területén hullott „véres eső”. Előfordulnak másfajta „színes esők” is. 1847-ben Franciaországban, 1956 júniusában pedig Kiev környé­kén „tejeső“ hullott. A babonás em­Ä leningrádi elektrotechnikai in­tézetben a közelmúltban televíziós mikroszkópot szerkesztettek. A tele­víziós vevőt, amelynek katódsugár- csövén a mikroszkóp által felfogott képek megjelennek, a mikrc^zkőptól 0 méterig terjedő távolságra lehet elhelyezni. Ezzel lehetővé válik, hogy előadótermekben nagyobb nézőközön­ség is figyelemmel követhesse a labo­Mrs. Annie Holden hónapok óta tudja, hogy rákos beteg. Mivel nem “apott biztatást az angol orvosoktól, a londoni szovjet nagykövetséghez fordult azzal a kéréssel, hogy vegyék fel valamelyik moszkvai állami kór­házba. Kérését azzal indokolta, hogy az oroszok annyi jelentős felfedezést A szovjet tudósok megállapították, hogy a különböző növények kis mennyiségben képesek a földben lévő fémeket magukba venni. A brüsszeli világkiállítás szovjet pavi­berek különféle véleményével szem­ben az az igazság, hogy a szél a messzi pusztákról gyakran vörös miniumport, kréta, vagy fehér agyag port emel a magasba, ez adja meg az eső vérvörös, illetve tejfehér szí­nét. Észak- és Nyugat-Európában, kü­lönösen az Alpokban gyakran hull vörös hó, de előfordul zöld, sőt sárga hó is. Ezek a színes havak „növényi eredetűek”, mivel a szélvörös és zöld vízinövényeket, egysejtű vizinövény- csírákat is felvisz a magasabb leve­gőrétegekbe. Másfajta „tréfái” is vannak a szél­nek, A XIX. század elején az egyik iráni tartományban „húseső” hul­lott. A néhány centiméteres „húsda- rabokról” amelyek vastag rétegben borították a földet, kiderült, hogy zuzmók, amelyeket a szél távoli or­szágokból sodort ide. A zuzmót az ál- ■ átok, különösen a juhok, mohón fel­falták. Dániában egyszer 20 percen át ele­ven rákok hulltak a felhőkből. Kü­lönböző időben és különböző helye­ken megfigyelték, hogy pókok, bo­garak, békák és más élőlények zápo­roztak az égből. Spanyolország, Por­tugália, Norvégia, Dánia és más ten- germelléki országok nem egyszer he- ringek formájában kapták az égi mannát. Megtörténik, hogy a szél más tár­gyakat is szállít. így például Ma­rokkóban nagy búzaraktárakat dön­tött romba, majd a búzát magával ragadta és Spanyolország partvidé­kén szórta le. Egy másik esetben Nápoly környékén a forgószél na­ranccsal teli kosarakat emelt a ma­gasba, s néhány perc múlva jóval odébb narancseső alakjában leszór­ta. Már elég pontosan megállapítot­ták, hogy a szél igen súlyos tárgya­kat is képes felemelni és elsodorni. A forgószél-viharok alkalmával a levegő másodpercenként 50—100 mé­teres sebességgel emelkedik csavar­mentesen felfelé. A tenger felett az ilyen légörvény víztömegeket, a szá­razföldön pedig port, építőanyagot, gerendákat, háztetőket, olykor álla­tokat, sőt embereket emel a magas­ba. így például 1956. augusztus 17-én Bjelorussziában az orkán egy lovat emelt a magasba és 2 kilométerre dobta le ismét a földre. Az ilyen or­kán horizontális sebessége is rop­pant nagy és elérheti a másodper­cenkénti 100 métert, ami lehetővé teszi, hogy aránylag súlyos tárgyakat sodorjon jelentős távolságra. rateriumi kísérleteket. A készülék a következőkből áll: egy normális erősségű mikroszkópból, egy készü­lékből, amely az optika által felfo­gott fényt villamos impulzusokra változtatja és felerősíti, egy speciális készülékből, amely ezeket az impul­zusokat a katódsugárcsőre továbbít­ja, valamint egy komplett áramfor­rásból. tettek az utóbbi időben, hogy talán az ő baján is tudnak segíteni. A nagy- követség rövidesen válaszolt Mrs. Holden kérésére, mondván, hogy to­vábbította azt az egyik moszkvai ál­lami kórháznak. A szovjet orvosok teljes kórtörténetet kértek tőle és Mrs. Holden valószínűleg rövidesen útnak indul Moszkvába. Ionjában a többi között kiállítják a kukoricából szerzett aranyat. A ku­koricát olyan területen ültették el, ahol előzetesen már megállapították az aranyér lelőhelyét. Gyulaj község életéből Televíziós mikroszkóp Arany — kukoricából Szovjet orvosokhoz fordult segítségért egy angol asszony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom