Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19S8 március üti. J4.ő<zépiékoláéok ________________________ * ________________________ S zerkesztették a Gyönki Állami Alpári Gyula Általános Gimnázium tanulói. Az iskolai Szerkesztőbizottság vezetője: Tóth Miklós Március 15-e és 21-e gimnáziumunkban Mindkét nemzeti ünnepünket,^ az adott lehetőségeken belül, bensősé­gesen, a KISZ hatékony közreműkö­désével ülte meg a gimnázium ifjú­sága. Március 15-e emlékére rendezett 'skolai ünnepélyünket március 14-én ‘ártottuk meg a kultúrotthonban. Előző nap a KISZ-szervezet tagjai közel 30 meghívót vittek el a külön­böző helyi szerveknek. Legnagyobb örömünkre a meghívottak közül mindenki jelen volt, a járási párt- bizottság, a községi pártszervezet és minden szervezet képviseltette ma­gát. Az ünnepély a meghirdetett idő­ponttól —-12 óra — eltérően 15 per­Nekünk, gyönki diáklányoknak, ál­landó problémánk az, hogyan tölt­sük el a nyári kéthónapos vakációt úgy, hogy az hasznos és pihenteteőn kellemes legyen. A mi falunkban ugyanis — amely egyébként is a leg­kisebb járási székhely és gimnáziu- mos község, talán az egész ország­ban — nincs semmiféle ipari üzem, vagy foglalkozási ág, ahol a nyári időben könnyebb idénymunkát le­hetne vállalni, de nincs víz sem, vagy más sportolási lehetőség, ahol egy kicsit szórakozni lehetne. A fiúk sokkal előnyösebb helyzet­ben vannak e téren. Ök elmennek kőművesek mellé, vagy valamelyik szomszédos állami gazdaságba dol­gozni, ahová szívesebben veszik fel a fiúkat, mint a lányokat, de a szülői engedélyt is könnyebben kapják meg, mint egy diáklány. Emellett a fiúk tavaly nyáron is összeálltak egy kisebb csapatba és kerékpárkirándu­lást szerveztek a Balaton körül. A szükséges felszerelés előteremtésében teljes erővel támogatta őket a gyön­ki járási KISZ-szervezet, amelynek révén sátrat kaptak Szekszárdról, a többi eszközt és szükséges pénzt munkával keresték meg. Így sikerült nekik egy kellemes és nagyon tanul­ságos kirándulást tenni és olyan vi­déket láttak, amelyekről tartott el­beszélésük hallatára az irigység emésztett mindnyájunkat. Az idén már, mi lányok sem fog­juk tétlenül tölteni a nyarat. Többen elhatároztuk, hogy munkát vállalunk valahol, ahol a mi számunkra mun­kát és megfelelő elhelyezési körül­ményeket találunk. Ehhez a tervünk­höz igen kapóra jött az a hír, hogy a Paksi Konzervgyár a nyáron Kö'es- den fióküzemet akar felállítani, ahol zöldségfélék tartósításával akar fog­ces késéssel kezdődött, ami szépség­hiba volt, de tanultunk belőle és a jövőben ilyen szervezési hiba nem fog előfordulni. A Himnusz eléneklése után a gim­názium igazgatójának ünnepi be­széde elevenítette fel 1848 március 15-ének jelentőségét. Ismertette a tanuló ifjúság és a megjelent hallga­tóság előtt, hogy az 1956-os októberi ellenforradalom demagóg módon mennyire el akarta ferdíteni 1848 igazi értelmét. Az ünnepi beszéd után a KISZ- szervezet nyolctagú küldöttsége el­helyezte a koszorút a gimnázium falán levő emléktáblán. Még folyt a műsor, amikor Ziegenheim András lalkózni. A munkát szívesen végez­nénk és kölesdi osztálytársnőink ré­vén a szállást is biztosítani tudnánk, vagy az autóbuszjárattal közleked­nénk. A keresetből társaskirándulást szerveznénk hazánk egyik szép tá­jára, pl. a Balatonra, vagy ruházko­dásra költenénk. Bár a nyári szünidőig még néhány hónapot az iskolában töltünk, ezen az úton is jelentkezünk munkára és felkérjük a Paksi Konzervgyár igaz­gatóságát, hogy a kölesdi üzemrész­leg megnyitásakor gondoljon a vizs­gák után dolgozni kívánó gyönki diáklányokra is. Tüske Márta II. o. t. KISZ-titkár jelentette, hogy a ko­szorúzás megtörtént. Á műsor a nap eseményeit idézte emlékezetünkbe. A Pilvax kávéházi jelenet, a 12 pont, a Nemzeti dal, Feltámadott a tenger, mind csak öregbítették bennünk 1848 hőseinek emlékét és buzdított követésükre. Vörösmarty Szózatának szék szélén, szárnyait próbálgatja, de Március 21-ét az egyes osztályok külön-külön ünnepelték az osztály- főnöki órákon. Minden osztályban rövid műsor is volt, amely szervesen egészítette ki az osztályfőnök beve­zetőjét. A mi osztályunkban az osz­tályfőnök ismertette, hogy mit jelen tett népünk történelmében, hogy ténylegesen 1919 márciusában vette a kezébe a hatalmat a munkásosz­tály. A 133 dicsőséges nap eredmé­nyeinek vázolása után Gellért Osz­kár: Három hegycsúcs c. versét sza­valta Rompf Nándor, Tóth Miklós pedig Ék Sándor Kossuth- és Mun- kácsy-díjas festőművészünk emléke­zését olvasta fel 1919 március 2Lről. Tolnai Ágnes Juhász Gyulának Gor­kij üzenete című cikkét ismertette. Rauch Illés Balázs Béla: Tábortűz mellett vörös őrségen című versét mondotta el, s ezzel véget ért már­cius 21-ének iskolai megünneplése. Az említett két verset a községi ün­nepélyen is elszavalták. így ünnepeltük március 15. és 21. nemzeti ünnepeinket a gyönki gim­náziumban. Kurucz András IV. o. t. Megalakítottuk KISZ-szervezetünk „Tolnai Lajos"' Önképzőkörét A kitollasodott madár ül a fészek szélén, szárnyát próbálgatja, de repülni nem mer. .Valahogy így vagyunk mi is. Kevés az olyan fiatal, aki ne lett volna szerelmes, és ki látott olyan szerelmest, aki nem írt verseket kedveséhez? Az ifjúi hév el­ragad, felemel és alkotásra ösztönöz. A legtöbb fiatal nem meri müvét nyilvánosság elé bocsátani — an­nak ellenére, hogy meg van győződve műve tökéletességéről. KISZ-szervezetünk önképzőkörének egyik célja éppen az, hogy ön­bizalmat adjon azoknak, akik szépirodalmi vagy más téren szeretnék és próbálják kibontakoztatni tehetségüket. Az önképzőkör legutóbbi gyűlé én Laurencsits Gábor néhány szép versét ismertük meg. Lebilincselt Zi 'genheim András fizikai témájú dol­gozata. A felolvasott versek, dolgozatok a tagság részéről bírálatban ré­szesülnek. Igen élénkek a viták, amelyek egy-egy mű elhangzása után kialakulnak. önképzőkörünk havi tájékoztatót szándékozik indítani. Ennek a tájékoztatónak célja a diákélet ábrázolása mellett megmozgatni, érdeklő­dést és tevékenységet kiváltani diáktársainkból. Azt reméljük, hogy a „Diáktarisznya” — ez lesz tájékoztatónk címe — előbbre lendíti iskolánk pLIpf/Sf Tóth Miklós IV. o. t. Nyári munkalehetőség és szórakozás a gyönki diákok számára Híres uralkodók VÍZSZINTES: 1. A legnagyobb ma­gyar király. 10. Sír. 11. Görög betű. 12. Negyvenkilenc római számokkal. 13. És latinul. 14. Itt a kezemben. 16. Nitrogén vegyjele. 17. A szocia­lizmus eszméinek győzelemre vivő­je. 20. Helyhatározó rag. 21. Irány. 23. Rag. 24. Labdajáték része! 25. Villanykörte. 26. Híres magyar ipar­márka — fordítva. 27. Kicsinyítő képző. 28. Ugyanaz rövidítve. 30. Csont latinul. 31. Kettős betű. 32. Beszéd része — névelővel. 33. Kén vegyjele. 34. Evés. 36. Fonalfürt — összecsomózva. 37. Erőd. 38. Ital. 39. Vizet ad — fordítva. 41. Levegő idegen kifejezéssel. 42. Azonos más­salhangzók. 44. Sanyit. 47. Módhatá­rozórag. 48. Lekvár. 50. Közlekedési eszköz. 51. Ereinkben folyik. 52. A poroszok nagy uralkodója. 55. Já­runk rajta. 56. MegSIllent. 57. Húz. 58. Gyilkol. FÜGGŐLEGES: 2. A legszebb pes­ti mozik egyike. 3. Semmi latinul. 4. Szegény németül. 5. Szolmizáló hang. 6. Személyes névmás. 7. Tal­pon van. 8. Japán pénz. 9. Hivatalos irat. 14. A franciák legnagyobb ural­kodója. 15. Híres római császár. 16. Az ókor legnagyobb haavezér ural­kodója. 18. Anglia híres királynője volt. 19. Híres orosz cár volt. 21. Kiejtett betű. 22. Elsüti a puskáját. 29. Névelő. 30. Orosz folyó. 32. Ö-val a végén: bejárat. 32/a. Védelmez. 34. Ö németül. 35. Görög törzs volt. 40. Sáros gödör. 41. Madár-névelővel. 43. Hangszer. 45. N. R. F. G. 46. Olaj­zöld. 47. Szerszám. 49. E nap. 51. U. a. mint a vízsz. 47. alatti, 53. Régi cím rövidítve. 54. Kettős betű for­dítva. Miért járassuk gyermekünket gimnáziumba ? Afég csak a II. félév elején tar­tunk, az oktatás- és művelő­désügyi vezetői, de a lapok és folyó­iratok is egyre többet foglalkoznak a jövő évi beiskolázás kérdéseivel. Az teszi ezt elsősorban szükségessé, hogy a szülők jelentős része idegen­kedik az általános gimnáziumtól, nem szívesen adja gyerekét oda, mert úgy látja, nem kap szakmát a kezébe. Sokat beszélnek ma az ál­talános gimnázium válságáról. A kérdés annyira nagy horderejű, és annyira általános, hogy érde­mes vele részletesen foglalkozni. Minden ellenkező véleménnyel szemben tételként kimondhatjuk: a tehetséges gyerekek okvetlenül jár­janak gimnáziumba. A gimnáziumi tanterv úgy van megszerkesztve, hogy harmonikus fejlődést biztosítson mind a testnek, mind a léleknek. Négy év alatt ren­geteg ismeretet szed össze a tanuló. Sokszor éri vád az iskolát, hogy a tanult dolgok 'egyik, vagy másik csoportjának nem veszi hasznát az ember. A mérnök nem találkozik ké­sőbb a latinnal, a jogász a trigono­metriával — hát akkor minek tanul­ja a középiskolában? A gimnázium az alapvető műveltség megadására hivatott. Az általános műveltség alapjaihoz éppúgy hozzátartozik a helyes magyar beszéd és írás, leg­alább egy idegen nyelv elemeinek ismerete, az állat- és növényvilág, a természet titkaiba való betekintés, mint a történelem és a matematika Ezekre épülhet a későbbi tudomá­nyos képzés — de ez a műveltség magában is nagy kincs. Az általáno­san művelt ember élete gazdagabb, tartalmasabb, mint a műveletlené. Mást lát a művelt ember a mozi­ban, a színházban, mást olvas ki a könyvekből — vesz egyáltalán köny­vet a kezébe — más szemmel nézi a természetet, el tud abban gyö­nyörködni, és — ha arra kerül á sor — meg is tud vigasztalódni ben­ne. Más a művelt ember fellépése, megjelenése, magatartása. ^ lelkiismeretes szülő nem ta­gadhatja meg a műveltséget gyermekétől és nem vállalhatja gyermekének későbbi szemrehányá­sait. A tudományos továbbképzésre — éppen az általános műveltség alap­jainak megadásával — az általános gimnázium teszi alkalmassá a tanu­lót. Egyetemi felvételre csaknem ki­zárólag az általános gimnáziumot végzettek számíthatnak. Sok szülő szívesebben íratja gyermekét, kü­lönösen fiát technikumba, nem gon­dolva arra, hogy technikumból na­gyon ritkán jut be a gyerek az egye­temre. A technikum a középkáder- szükséglet kielégítésére hivatott is­kolatípus. Annyit vesznek fel oda, INNEN— Bauseblan, a híres holland or­vos praxisát Londonba helyezte át. Egy alkalommal találkozott az egyik ismert angol kuruzslóval, aki — az informátorok szerint — praxisával hatalmas vagyont szer­zett. Bauseblan megkérdezte ho­gyan lehetséges, hogy minden szaktanulmány nélkül ennyi pa­cienst és ennyi pénzt tudott ösz- szegyűjteni. A kuruzsló ellenkér­déssel válaszolt: „Körülbelül hány ember megy el naponta az ön háza előtt?’’ Bauseblan tízezerre becsül­te számukat. „És ezek közül vé­leménye szerint hány normális?’' — kérdezte tovább a kuruzsló, „TJgy gondolom, néhány száz”. Mire a kuruzsló: „Nos, azt hiszem, ez a néhány száz, ha beteg, önt keresi fel, — a többi meg hozzám jön.” * A vareli (Olldenburg) „nadrág­csata” befejezést nyert. Az egyik leányintézet igazgatónője ugyanis megtiltotta a növendékeknek, hogy halásznadrágban jöjjenek az iskolába. Mivel a községi hatósá­gok, mint illetéktelenek nem vol­tak hajlandók közbelépni, a szü­lök a közoktatásügyi miniszterhez fordultak, aki a nadrágdivat mel­lett döntött. amennyi technikusra az államnak éppen szüksége van. — Az általános gimnáziumokban is kaphat a ta­nuló technikus alapképzést, mert egyre nagyobb gondot fordítanak és egyre nagyobb áldozatokat hoznak az iskolák a politechnikai képzésre. A szakkörökben, a praktikumok óráin mind több és több elemét ta­nulják meg a gimnázisták is az alap­vető munkafolyamatoknak. A legtöbben azért nem taníttat­ják tovább különben jófejű gyere­küket, illetve azért adják az általá­nos iskola elvégzése után ipari ta­nulónak, hogy minél hamarabb ke­ressen. Hát az igaz, hogy a gyerek így hamarabb jut pénzhez, de ne feledkezzünk meg a következőkről: Egész sereg olyan ipari pálya, il­letve foglalkozási ág van, ahova már most sem lehet bejutni érettségi nélkül, sőt még azzal is csak ver­senyszerű felvételi vizsga után. Miniszteri rendelet van arra, hogy a nagyüzemek ipari tanulónak csak érettségizett ifjút vehetnek fel. De helyben sem mehet senki rádió-, televízió-, írógépműszerésznek, autó­villanyszerelőnek,' fényképésznek, kozmetikusnak, kirakatrendezőnek, fotó-optikai cikk eladónak az álta­lános gimnázium elvégzése nélkül. Az ipari tanulóképzés ideje érettsé­gi után sokkal rövidebb, az ipari tanuló iskolába sokkal kevesebbet kell járni. Hamarabb szabadul fel tehát a gyerek, mint különben. — A szakma elsajátítása hamarabb megy tanult fővel. Az érettségizett tanuló nemcsak mesterétől tanulhat, hanem elő van készítve arra is, hogy a szakiroda- lem forgatásával képezze magát. A szakma önálló tanulmányozása, az elmélyült búvárkodás, nemcsak ala­posabb szakismeretekhez Vezethet, hanem a mesterség eleven tovább­fejlesztőjévé, újítóvá is könnyebben válhat így a későbbi szakember. ok minden történt a felszaba­dulás óta, sokkal több ember tanul — öreg és fiatal egyaránt — mint valaha képzelni is lehetett vol­na, de ez még mindig nem elég. A technika — legyen az agro-, vagy zootechnika is — szédítő ütemű fej­lődése egyenesen előírja, hogy ma mindenkinek sokat és egyre többet kell tanulnia. Igazán jó iparos, ke­reskedő, gyári munkás, földművelő, állattenyésztő a mai viszonyok kö­zött el sem képzelhető magasabb műveltség nélkül. Ennyi és ilyen komoly érv szól tehát amellett a tétel mellett, hogy a tehetséges gyereket okvetlenül ta­níttassuk tovább, adjuk gimnázium­ba. LÊTAY MENYHÉRT gimn. igazgató, Tolna ONNAN Amikor Schvaeningert, Bis­marck későbbi háziorvosát elő­ször hivatták a herceghez, külön­böző kérdéseket intézett a páciens­hez. Bismarck bosszús lett, végül megkérdezte az orvost, mikor hagyja abba az örökös kérdezést. Schweninger fogta a kalapját és így szólt: „Ha úgy akarja magát kezeltetni, hogy ne tegyenek fel Önnek kérdéseket, legjobb, ha egy állatorvoshoz fordul.” * Egy husumi asszony nem min­dennapi módon fogta meg az ege­ret, amely konyhájában napokon át garázdálkodott. Miután az állat a legfinomabb inyencfálatoktól sem hagyta magát elcsábíttatni, a ház asszonya egyik este cukros vízbe áztatott szevenált tett a konyha- asztalra. Másnap reggel ott feküdt a békésen alvó egér az ajtó küszö­bén. Igaz, hogy kirágott egy részt a küszöb fájából, de „utolsó mű­ve után” elnyomta az álom. * Luigi Montalfi önéletrajzában a többi között elmondja, hogy egy alkalommal megkérdezte Giachino Rossinit, miért nem szerez több operát, mire a mester így felelt: „Az olasz bumbumot meguntam, franciát komponálni nincs ked­vem, németül meg nem tudok?’.

Next

/
Oldalképek
Tartalom