Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

i TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 február 13. Jemen csatlakozik az Egyesült Arab Köztársasághoz Kairó (AFP). A kairói rádió ked- ményt Jemen csatlakozásáról az val foglalkozó albizottság munkájá- den este jelentette, hogy a február Egyesült Arab Köztársasághoz. nak végeztével a bizottság ajánlásai­. . . nak jóváhagyására összehívják Je­12-i népszavazás eredményeinek ki- \ rádió hírül adja, hogy a csatla- men és az Egyesült Arab Köztársa- hirdetése után aláírják az egyez- kozás módozatainak tanulmányozásé- ság illetékes küldöttségeit. Tunézia a Biztonsági Tanács elé terjeszti a Szakiet-Szidi-Jusszef-i bombázás ügyét Megholt Marcel Cochin Párizs (MTI). Az AFP jelentése Francia Kommunista Párt politikai szerint Marcel Cachin francia kom- bizottságának tagja, szerdán .reggel, munista képviselő, a nemzetgyűlés 88 éves korában meghalt. Temetése doyenje, a l’Humanité igazgatója, a szombaton délután lesz. Mao Ce-tung megerősítette az Országos Népi Gyűlés határozatait teheti magáévá sem Franciaország, sem Tunisz álláspontját. A baloldali sajtó erősen megkérdő­jelezetten ír arról, hogy az algériai jobboldali lapok azt állítják, Szakiét mellett egy elhagyott bányában a bombázás során több mint száz al­gériai felkelő vesztette életét. A tu­niszi hatóságok a halottakat gyorsan eltemettették, hogy a külföldi szemta­núk ne vehessenek róla tudomást. , Az algériai hatóságok megcáfolták hogy a bombázás után a katonai pa­rancsnokok közül bárkit is büntetés­sel sújtottak volna. Megcáfolták azt is, hegy egy re- pülőezredest felfüggesztettek volna parancsnoki tisztétől. A Pravda Szakiet-Szidi-Jnsszef bombázásáról Peking (Üj Kína). Mao Ce-tung el­nök kedden az Országos Népi Gyű­lés határozata értelmében Csen Jo miniszterelnökhelyettest kinevezte a Kínai Népköztársaság külügyminisz­terévé. Ugyanakkor Csou En-laj mi­niszterelnököt felmentette a külügy­miniszteri tisztség betöltése alól. Az elnök megerősítette az Országos Népi Gyűlés többi miniszteri kinevezését és felmentését is. űz explorer és a szpufnyik Tunisz (AFP). A tunéziai külügyi államtitkárság kedden esjte Madott hivatalos közleménye hangoztatja: ..Tekintettel a francia hadsereg is­mételt támadó cselekményeire, ne­vezetesen a Szakiet-Szidl-Jusszef-i bombázásra, a tunéziai kormány el­határozta, hegy a Biztonsági Tanács elé terjeszti az ügyet, amely veszé­lyezteti a nemzetközi békét és biz­tonságot.*’ A közlemény hozzáfűzi, hogy a „szükséges! eljárás megindítására utasításokat adtak Tunézia ENSZ küldöttének1.“ ÜJABB INCIDENS Tunisz (AFP). A tunéziai tájékoz­tatásügyi államtitkárság 1 hivatalos közleménye arról ad hírt, hogy feb­ruár 9-én, vasárnap is történt inci­dens a tunéziai—algériai határon. Algériából jövő franciák öt kilomé­teres mélységben behatoltak Tuné­zia területére, s átkutattak lakásokat és üzlethelyiségeket. Két tunéziait meggyilkoltak, eggyel pedig kegyet- lenkedtek. A franciák ezt követően visszatértek Algériába, magukkal vittek egy negyven éves tunéziai ál­lampolgárt, s mintegy 50 birkát. A Nemzetközi Együttműködési Hi­vatal amerikai missziója 80 ezer dol­lárt bocsátott a tunéziai kormány rendelkezésére, a Szakiet-Szidi-Jusz- szef-i bombázás áldozatainak gyors segélyezésére. A SzaMet-Szidi-Jusz- szef-i bombakárosultak számát ezer­ötszáz főre becsülik. A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS VITÁJA Párizs (MTI). A francia nemzet- gyűlés szerdára virradó éjszaka fél kettőkor szavazással tett pontot a •Szakie't-Szidíi-víusBzef bombázásával kapcsolatos (interpellációk! nyomán kialakult vitára. A nemzetgyűlés többsége bizalmát fejezte ki a kormány iránt. 339 sza­vazattal 179 ellenében elvetette a Francia Kommunista Párt képviselő­csoportjának javaslatát, amely azt tartalmazta, hogy a nemzetgyűlés el­ítéli a kormánynak azt a politiká­ját, amelynek folytatása előbb, vagy utóbb egy Afrikában általánossá váló háborúhoz vezethet. A kommu­nista képviselőcsoport javaslata alá­húzta, hogy az algériai háborúnak tárgyalások útján véget kell vetni, mert csak ez képes visszaadni Fran­ciaországnak a helyét a világban. A javaslattal szemben a radikális rész­ről benyújtott javaslatot a nemzet­gyűlés csak akkor fogadta el, amikor ahhoz pótlásként hozzáfűzték: a nemzetgyűlés sajnálkozását fejezi ki a történtek felett. A vitában Pierre Cott haladó kép­viselő „az új Szuezről” beszélt és fel­vetette a felelősség kérdését. Deixonne szocialista képviselő sze­rint a kormány tagjait nem tájékoz­tatták a tervezett légitámadásról. Deixonne drámai tévedésnek minő­sítette SzaMet bombázását, amit jóvá kell tenni. Gaillard miniszterelnök kormány- nyilatkozatot tett az interpellációk vitájában. Nyilatkozatában Tuniszra igyekezett hárítani a felelősséget a történtekért. A nyilatkozatot a radi­kálisok egy része és a szocialisák fa­gyos csendben hallgatták végig. A jobboldali Parisén Libéré úgy véli, a szavazás semmit sam oldott meg, csak a legrosszábbat kerülték el vele. A Combat szerint a katonai ható­ságok a szakieti hadművelet meg­kezdéséről egyetlen minisztert sem tájékoztattak. A lap a helyzetet így összegezi: Általános a zavar. Fran­ciaország nem dezavuálhatja hadse­regét, Tunisz nem fogadhatja el a befejezett tényt. Amerika pedig nem Moszkva: (TASZSZ) A Pravda szerdai száma Szakiét Szidi Jusszef tuniszi falu barbár bombázását kom mentáivá a következőket írja: E szándékos agresszív cselekmény szer vesen illeszkedik azoknak a provo­kációknak a sorába, amelyeket a francia gyarmattartók követtek el Tunéziával szemben, hogy annak a területére is átvigyék az algériai há­ború tüzét. A lap rámutat arra, hogy a mai gyarmati rendszerek ve zető erejét továbbra is az Egyesült Államok uralkodó körei jelentik. Szakiét Szidi Jusszefre amerikai re­pülőgépek amerikai bombákat dob­tak. Az Egyesült Államokban — foly­tatja a Pravda — egyesek már most megpróbálják azt a benyomást kel­teni, mintha az amerikai fegyvere­ket nem agresszív célokra, hanem „önvédelemre” használták volna Tunéziában. A Lengyel-Szovjet Társaság mun­kájának alapvető formája elsősor­ban a kulturális propagandatevékeny ség lesz. Ennek formánt azonban sokrétűbbé akarják tenni. Fontos szerep vár a társaság „Barátság” cí­mű hetilapjára. Fontos feladatnak tekintik azt is, hogy a társaság ész­Egyidejűleg az amerikai sajtóban olyan jelentések láttak napvilágot, hogy az Egyesült Államok „szilárd határellenőrzési” rendszert akar te­remteni a tunéziai—algériai hatá­ron. Egyszerűbben szólva, Washing ton vezető körei úgy találják, hogy a most előállott helyzetet fel lehet használni arra is, hogy az amerikai monopóliumok érdekében beavatkoz zanak Algéria és Tunézia belügyei- be. De ezek a próbálkozások — ál­lapítja meg végül a Pravda — nem segítenek az amerikai gyarmatosító­kon. A tunéziai imperialista gaz­tettben az arab országok és a világ minden országának közvéleménye újabb bizonyítékát látja az ameri­kai katonai tömbök igazi célkitűzé­seinek. E tömbök a gyarmati rend­szer fenntartásának eszközei, az ag­resszió véres ollói Kelet térképének átszabására. szerű anyagi gazdálkodás révén ön­állóan fedezhesse kiadásait. Ebből a célból megjavítják a társaság klubjainak és mozijainak munkáját, a kiadói munkát és a rendezvények szervezését. 1958. szeptemberében lesz a Lengyel-Szovjet Társaság or­szágos kongresszusa. Walter Lippmann írja a New York Herald Tribuneban: — Az amerikai mesterséges hold, az explorer megkönnyebbülést ho­zott számunkra. Tehát hatásos ellenszere annak a pánikhangulatnak, hogy halálos ve­szély fenyeget bennünket. De nem szünteti meg a szputnyikok legfőbb jelentőségét — ami nem az, hogy az oroszok bocsátották fel elsőnek a mesterséges holdat s hogy mestersé­ges holdjuk sokkal nagyobb és sú­lyosabb, mint az explorer. A leg­főbb jelentősége az, hogy az oro­szok — miután a második világhá­ború végén országukat elpusztítot­ták és technológiájuk sokkal kez­detlegesebb volt a mienknél — a tu­dományos és technológiai fejlődés­nek gyorsabb ütemét valósították meg, mint mi. A szputnyikkal vég­zett teljesítményük nem csupán azt mutatja, hogy urai lettek egy kü­lönleges szakterületnek, hanem azt is, hogy a fizikai tudományok és al­kalmazásuk területén szédületes fej­lődést valósítottak meg. Bár az explorer már fenn repül az égen, nincs ok azt hinni, hogy a fejlődés viszonylagos ütemét ille­tően helyreállt az egyensúly. Nekünk tehát még sokat kell ten­nünk, s véleményem szerint egyszer­re három széles úton kell előbbre jutnunk. Az első teendő, hogy rá kell jönnünk, hogyan tehetnők kor­mányunkat a jelenleginél nagyobb mértékben képessé hosszú távlatú döntések meghozatalára és végrehaj tására. Nem kétséges ugyanis, hogy a rakéták területén való amerikai haladást bürokratikus huzavona hát ráitatta olyanok vezetése alatt, aki­ket politikai szempontokból nevez­tek ki, s akik nem értettek azokhoz a kérdésekhez, amelyekről dönteniök kellett volna. New York (AFP). Dzsavat Mufti, Szíria ENSZ-képviselője, levelet jut­tatott el a Biztonsági Tanács elnöké­hez. A levélben tájékoztat arról, hogy február 10-én 50 főből álló iz­raeli különítmény és két páncélautó két ponton behatolt az északi demili- tarizált övezetbe. Az izraeli légierő támogatta a szárazföldi csapatok had­mozdulatait. Az izraeli csapatok a Szíriái—izraeli vegyesbizottság elnö­kének és a fegyverszüneti ellenőrző- szerv vezérkari főnökének utasításai ellenére sem hajlandók kiüríteni a demilitarizált övezetet. I Bukarest (MTI). Romániában már­cius 2-án választják meg az új nép­tanácsi képviselőket. Bukarestben eddig 1422 képviselőjelölt tartott megbeszélést a választókkal. Peron, volt argentin elnököt ked­den felszólították, hogy „haladékta­lanul” hagyja el a Dominicai Köz­társaságot, mert megsértette a mene­dékjogot. A bajt csupán a Pentagonban nem lehet meggyógyítani, legalább is ugyanakkora felelősség terheli a Fehér Házat és a kongresszus illeté­kes bizottságait. A második út, amelyre rá kell lép nünk, még szélesebb ennél. Az ame­rikai közoktatásügy átalakításának útja ez. Az amerikai közoktatás mi­nősége ugyanis — nagy átlagban — csökken. Az amerikai oktatás terén olyan baljóslatú irányzat mutatko­zik, hogy minél több diákot tanítsa­nak egyre kevesebbre azokból a fon tos tudományokból, amelyek művelt­té teszik az embert. Aggódnunk kell az oktatás csökkenő szintje, a kulturális színvonal vulgarizálása miatt, ami azzal fenyeget, hogy egy nagy lélekszámú, de másodrangú néppé válunk, elhízunk és elkényel- meskedünk. A harmadik út, amelyen el kell indulnunk, annak útja, hogy megta­nuljunk az élet rideg tényeihez al­kalmazkodni — különösen ahhoz a tényhez, hogy nyugati társadalmunk, amelynek mi vagyunk a legerő­sebb tagja, immár nem á legelső hanem csak egyenlő tagja földünk nagy társadalmainak. Hozzá kell szoktatnunk gondol­kodásunkat ahhoz a nagy valóság­hoz, hogy nem vagyunk vezető ha­talom, hanem csak egyenlő erejű hatalom. Ez az a valóság, amellyel Dulles még nem békült meg. Emiatt van az, hogy az amerikai és nyuga­ti politika — bár kifelé kemény ban got üt meg — belülről nem reális. Az idő azonban múlik és a világ hatalmi struktúrájának realitásai ar ra kényszerítik Dullest, hogy elmen jen, ahova nem akar elmenni, nlyan találkozókra, amelyeket nem kíván s olyan kérdésekről tárgyaljon, ame lyekre elavult politikánk nem nyújt biztos és kielégítő választ, — írja Walter Lippmann. Moszkva (TASZSZ). Február 11-én Moszkvában megkezdődött a Szovjet Írók Szövetségének vezetőségi ülése. Az ülés tárgysorozatán több fontos kérdés szerepel. Eisenhower elnök szerdán délután nyilatkozatot tett az amerikai gazda­sági helyzetről, a munkanélküliség megnövekedésének és a New York-i tőzsdén a múlt héten tapasztalt ál­landó árfolyameséseknek fényében. Az Egyesült Államokban januárban a munkanélküliek száma, közel négy és félmillió volt, egymillió százhúsz­ezerrel több, mint decemberben. A második világháború vége óta ez volt a legnagyobb emelkedés. Capecanaveral (AFP). Kedden este a capecanaverali telepen sikeresen kilőtték a Redstone-rakétát, a Jupi- ter-c rakéta első lépcsőjét. Egyre időszerűbb a Duna-Odera csatorna építése Egyre több szó esik az érdekelt országokban a Duna—Odera csator­na építéséről, amely összekötné a Balti-tengert és a Fekete-tengert, s az Odera és a Duna menti városo­kat, így Budapestet, Belgrádot, Po­zsonyt, Wroclawot és Szczecint két tenger kikötőjévé tenné. Évi forgal­ma legalább 50 millió tonna áru vi­ziúton való szállítása lenne. Még nem döntötték el, hogy a Vág vagy a Morawa folyón keresztül kössék össze az Oderát a Dunával. Az utób bi megoldás kevésbé költségesnek látszik. Az elgondolások szerint a csatornán ezer tonna ürtartalmú ha­jók is közlekednének. A Magyar Yöröskereszt részvéltávirala A Magyar Vöröskereszt szerdán len intézett véres és kegyetlen fran­részvéttáviratot küldött a tuniszi cia légitámadás alkalmából. Vörös Félhold Társaságnak, amely­ben mély részvétét fejezte ki és őszinte együttérzéséről biztosította a A Magyar Vöröskereszt egyoen felajánlotta segítségét a tuniszi 3zakiet-Szidi-Jusszef tuniszi falu el- Vörös Félhold Társaságnak Gyors ütemben épül a világ legnagyobb vizier o műve Moszkva (MTI). Szibéria észak­keleti részében, az Angara folyó mentén, három évvel ezelőtt kezdték meg a világ legnagyobb vízierőmű­vének, a bratszki vízierőmünek épí­tését. Az erőmű teljes üzembehelye­zése után hárommillió kilowatt telje­sítőképességű lesz és évente körül­belül 28 000 milliárd kilowattóra elektromos áramot termel. Az itt ter­melt áram önköltsége rendkívül ol­csó lesz: kilowattonként 0,75 kopek. Az erőmű építkezése rendkívül ne­héz feltételek között folyik. Bratszk vidékén a hőmérséklet az év 268 nap­ján nullafok alatt van, s a rövid nya­rat nagy esőzések nehezítik. Ennek ellenére az építők máris jelentős eredményeket értek el. Az építkezés helyét mintegy 240 kilométeres autó­úttal és körülbelül százkilométeres vasútvonallal kötötték össze Szibéria legfontosabb pontjaival. Három év alatt több mint 36 000 vagon építő­anyagot használtak már fel. Legelső­nek a vízierőmű építői számára ké­szülő város építését kezdték meg. Itt is már mintegy 200 000 négyzet- méternyi lakóterület és 100 000 négy­zetméternyi kulturális és szociális in­tézmény — iskola, kórház, étterem, áruház, óvoda — készült el. A rendkívüli időjárási nehézségek ellenére gyors ütemben halad magá­nak az erőműnek építése is. Az Anga­ra folyót áthidaló betongát nagy része már elkészült. Három év alatt több mint nyolcmillió köbméter földet mozgattak meg, körülbelül 175 000 köbméter betont és vasbetont építet­tek be a gátakba. Az erőmű építke­zését magasfeszültségű távvezetékkel kötötték össze az Angara folyó vízi- erőmű-rendszerének már működő első tagjával, az irkutszki erőművel. Az építkezés 24 000 dolgozója jelen­leg is gyors ütemben folytatja a szek­rényművek építését. A folyót borító mintegy három és félméteres jégpán­célt különleges berendezések segítsé­gével több helyen megbontották, hogy a folyó medrében elvégezhessék a szükséges munkálatokat. Az építők tervei szerint a világ legnagyobb vízi­erőművének első gépegysége már 1961-ben megkezdi az elektromos energia termelését. A Lengyel—Szovjet Társaság tervei 1958-ra NATO szakvélemény a nyugat-európai rakéta-támaszpontokról Bonn (DPA). Mint keden Bonnban ismeretessé vált, a NATO egy szak­véleményező csoportja nem javasolja, hogy a Szövetségi Köztársaságban középhatósugarú rakétatámaszponto­kat létesítsenek. Ezt a véleményt ed­dig még nem juttatták el hivatalosan a külügyminisztériumhoz. A szak- vélemény állítólag megállapítja, hogy a Szövetségi Köztársaság viszony­lag sík területén a rakétatámasz­pontok védtelenek ellenséges tá­madással szemben. A NATO szak­vélemény állítólag kiegészítésül azt javasolja, hogy a francia—olasz ha­tár mentén, az Alpokban és Török­országban építsenek kilövő állásokat. A szakvéleményről valószínűleg tárgyalni fog a NATO tagállamok hadügyminisztériumának értekezlete, ami előreláthatóan márciusban Lu­xemburgban ül össze. Az értekezlet a rakétatámaszpontok kérdésén kívül megvitatja a NATO-hadseregek tak­tikai — atomfegyverekkel való fel­szerelését is. ESEMÉNYEK SOROKBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom