Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-13 / 37. szám
TOLNA MEGYE' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam1, 37. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 február 13. Orbán János elvtárs tolnai lakos, a párt régi harcosa elhunyt. A Tanácsköztársaság dicső napjainak idején a Direktórium tagja volt. Azóta is hűséges maradt a munkás- mozgalomhoz. Temetése ma délután fél 3 órakor lesz Tolnán. Elvtársunkat, barátunkat gyászoljuk benne. Téli nagyjavítás a Bölcskei Gépállomáson Télen sem pihennek a Bölcskei Gépállomás dolgozói. Nem csak a lakatosok, szerelők dolgoznak a gépek nagyjavításán, hanem a traktorosok, munkagépkezelők is, hogy mire jön a tavasz, gondosan megjavított gépekkel vonulhassanak ki a földekre. Majdnem fél év van még hátra az aratásig, de már a kombájnra is sor került a nagyjavításnál Tibai István és Horváth Imre traktorosok az utolsó ellenőrzéseket végzik a megjavított Zetoron Bakos Janos G—35-ös traktora már teljesen kész. Bakos oácsi, aki a gépállomás legidősebb traktorosa, és egyike a legjobb traktorosoknak, újjászületett gépével kijön a szerelőcsarnokból Tudósítás a Megyei Tanács VB üléséről A Megyei Tanács szerdai, végrehajtóbizottsági ülésén megvitatták a Szekszárdi Járási Tanács VB. irányító és ellenőrző munkáját, , egy másik napirendi pont keretében pedig a 25-ös AKÖV munkáját a megye közlekedésével kapcsolatban. Mindkét napirendi pont megtárgyalása során igen érdekes problémák kerültek napirendre és javaslatok, határozatok születtek azok megoldására. A szekszárdi járásban nem kielégítő az állandóbizottságok munkája, nem tevékenykednek és ez bizony nehezíti a különféle állami feladatok végrehajtását. Ideiglenes állandó bizottságot egy speciális feladat végrehajtására, a megoldás megszervezésére mindössze csak egy helyen, Tolnán hoztak létre. Felvetődött a vita során, hogy egyes helyeken a demokratizálási folyamat leple alatt liberális és nem megengedhető jelenségek tapasztalhatók. A tanácsapparátus előtt igen komoly feladatok állnak, de azokat nem tudja megfelelően végrehajtani, ha az alsóbb szervek, vagy a hivatali apparátus dolgozói azokat nem hajtják végre. Megtörtént, hogy a községi tanács rossz határozatát a járási tanács nem hagyta jóvá, emiatt a községi tanács szaladgál fűhöz-fá- hez, igyekszik „megtorpedózni’“ a' járási tanács intézkedését. De előfordult az is — Szekszárd városban —, hogy a hivatali apparátus egyik dolgozója a vb. határozata ellen foglalt állást és fellebbezett. A hasonló dolgok elkerülése végett maguknak a vjégrehajtóbizottságoknak is következetesebben kell érvényt szerezniük határozataiknak. Új kultúrház ^építését tervezik Faddon A meglévő kultúrház egyáltalán nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy község, mint Fadd kulturális igényeinek kielégítését biztosítani tudja. Korszerűtlen színpada, kis nézőtere nem teszi lehetővé, hogy hivatásos együttesek, vagy nagyobb műkedvelő csoportok ott előadást tarthassanak. A községi tanács most elhatározta, hogy új művelődési otthont épít. A tervek szerint a gyermekotthon kertjében szeretnék felépíteni, mintegy félmillió forintos költséggel, amelyet a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával biztosítanak. A szekszárdi járás függetlenített tanácsi vezetői — mint azt a Megyei Tanács vb. megállapította — a sok eredmény ellenére sem segítették kielégítően a községi tanácsokat. Ez megmutatkozott nem utolsósorban abban, Ihogy (igen keveset vettek részt a községi tanács vb. üléseken. Ennek a káros következménye abban mutatkozott meg, hogy sok esetben ott nem is alakult ki olyan hangulat és nem született olyan határozat, amelyik kellően tükrözte volna a központi feladatokat. Az ellenőrzés, segítés nem volt kielégítő, így a községi tanácsok vezetői is sok esetben lazábban kezelték az egyes feladatokat. Ez különösképpen a községfejlesztési hozzájárulásnál mutatkozott meg. A közlekedéssel kapcsolatos vita során kérdést intéztek a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium jelenlévő illetékes osztályának .képviselőjéhez: — Mit szándékoznak tenni a megye feltűnően rossz útjainak megjavítása érdekében? A válasz szerint a siófoki útvonalon, Kölesdnél a vasútállomáshoz vezető szakaszon, Báta- szék alatt és egyéb helyeken lesznek kisebb-nagyobb útjavítások. Tavaly augusztus 20-án a Decsen megrendezett Sárközi Napon 50 tagú küldöttséggel képviseltette magát a nagytétényi kábelgyár is. A munkásküldöttek sokáig elbeszélgettek ß község vezetőivel s így tudták meg, hogy a mielőbb megvalósítandó decsi tervek között szerepel a kültelken egy cigányiskola építése is. A kábelgyáriak ígéretet tettek, hogy a terv megvalósításához segítséget adnak a decsieknek. Ennek alapján a közelmúltban Decsre utazott a kábelgyár műszaki osztályának több dolgozója, akik felmérték a cigányiskola helyét s elkészítették az iskola műszaki rajzát is. Eszerint 46 férőhelyes iskola épül a decsi cigánynegyedben, mellette tanítólakás sál. A községi tanácsülés ■ nemcsak örömmel fogadta a kábelgyáriak segítségét, hanem azonnal hozzá is látott, hogy a tervből minél előbb valóság legyen. A leendő iskola melMindez azonban — véleményünk szerint — igen kevés a sok rossz úthoz viszonyítva. Az AKÖV-vita során sok egyébként közismert problémával foglalkoztak. Mindenekelőtt az autóbuszok túlzsúfoltságával. A jelenlegi autó- tíuszállománnyal nem lehet teljes egészében megoldani ezt a gondot, ugyanis a megye mezőgazdasági helyzetéből adódóan télen feltűnően sok az utas, autóbusz pedig nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségben. Az áruszállítási feladatokat le • tudják bonyolítani, ahhoz van elegendő teherkocsi, sőt, jelenleg a tehergépkocsipark egy része kihasználatlan. Ez a tény egyébként egy másik nagy hibára hívja fel a figyelmet: az áruszállítás jelentős részét a gépállomások végzik, a gépállomások mostanában az országutakon „fuvaroz- gatnjak“,. erre használják gépeiket, amelyek többsége erre nem is alkalmas, ezzel „elveszik” a munkát az arra hivatott vállalattól és ugyanakkor nem tudják elvégezni a mező- gazdasági, szántóföldi munkákat, tehát nem segítik eléggé a mezőgazdaságot. A vb. ülés több más jellegű ügyet is megvitatott és határozatot hozott azokkal kapcsolatban. lett egy romos épületet lebontanak, a községfejlesztési alapból pedig 40 000 forintot szavaztak meg az épí tési költségekre. Ugyanakkor a cigánytelep lakói mintegy 50 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak, a megyei tanács pedig ugyan csak felajánlotta segítségét, az építkezéshez és az új iskola berendezéséhez is. A kábelgyári dolgozók műszaki küldöttségét a közeli napokban várják Decsre, a cigánytelep lakói azon ban már megkezdték az első munkálatokat. A községi tanács által felajánlott romos épület bontásához hozzákezdtek, a közelben pedig feltártak egy homokbányát és megkezd ték a homok szállítását is. Amint az időjárás engedi, a de- csiek hozzáfognak az építkezésekhez is és a terv szerint az új iskolai évre az új iskolában tanulhatnak a decsi cigánygyerekek. Cigányiskola épül Decsen Helyszíni tárgyalás Tengelicen Kétnapos helyszíni tárgyalás volt Tengelic községben: a helyi földművesszövetkezettel kapcsolatos visszaéléseket tárgyalta a szekszárdi járás- bíróság. Az egész falu nagy érdeklődéssel figyelte a tárgyalást, mivel a vádlottak a helyi földműveszövetke- zet dolgozói voltak: Gyímesi Henrik, volt igazgatósági elnök, Potyondi La- josné és Kovács József volt italboltkezelők. Gyímesi Henrik ügyének tárgyalása során megállapította a bíróság, hogy amikor a múlt év elején egy motorkerékpár érkezett eladásra a szövetkezet üzletébe, Gyímesi azt onnan elvitte, használta és csak fél év múlva fizette ki, akkor, amikor hitel nincs a földművesszövetkezetnél, és a boltost pedig „kellemetlen” helyzetbe sodorta ezzel, mert hiszen bármikor tarthattak volna nála leltárt amikor is hiányként mutatkozott volna a motorkerékpár ára. Gyímesi Henrik sógora közvetítésével Pakson bort vásárolt. Az eladóknak azonban nem adott vételi jegyet, azt otthon töltötte ki, alá hamisította az eladók nevét és egy forinttal többet írt rá literenként, mint amennyiért a valóságban vette a bort. Ezáltal 2300 forintot sikkasztott el. összesen hat dolgozó paraszt nevét hamisította alá. Égy áruszállítás során pedig levett a vontatóról két darab ötliteres üveget, amelyek tele voltak pálinkával, vagyis ellopta azokat. Erre ugyan azt mondta Gyímesi Henrik, hogy „éberségi próbát” tett. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert akkor nyilván megtette volna utána a szükséges intézkedéseket, eljárt volna az ügyben, ő azonban nem ezt tette, hanem megtartotta a pálinkát. Ezenkívül több olyan dolgot is követett eh amelvek- kel megkárosodott a földművesszö- vetkezet. A bíróság dr. Farkas-tanácsa társadalmi tulajdon ellen ismételten elkövetett sikkasztás, lopás és okirathamisítás bűntettében mondotta ki bűnösnek és egy év és nyolchónapi börtön- büntetésre, háromévi jogvesztésre és az okozott kár megtérítésére kötelezte. Mindkét italboltkezelőnél viszonylag rövid idő alatt jelentős hiány keletkezett részben azáltal, hogy hiteleket adtak ki, részben pedig, főként Kovács Józsefnél, egyéb dolgok miatt. Potyondinét négyhónapi börtönbüntetésre, az okozott kár megtérítésére, Kovácsot pedig 10 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítésre ítélte a bíróság. A két italboltkezelő tárgyalása mindenek előtt azzal a nagy tanulsággal járt, hogy hibás volt az akkori földművesszövetkezet vezetősége is, mert mindkettőjüknek igen előrehaladott a kora és ráadásul semmiféle szakértelemmel nem rendelkeztek, mégis rájuk bízta a szövetkezeti vagyon kezelését.
