Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

TOLNA MEGYE' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam1, 37. szám. ÁRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 február 13. Orbán János elvtárs tolnai lakos, a párt régi harcosa elhunyt. A Tanácsköztársaság dicső napjainak idején a Direktó­rium tagja volt. Azóta is hűséges maradt a munkás- mozgalomhoz. Temetése ma délután fél 3 órakor lesz Tolnán. Elvtársunkat, barátunkat gyászoljuk benne. Téli nagyjavítás a Bölcskei Gépállomáson Télen sem pihennek a Bölcskei Gépállomás dolgozói. Nem csak a lakato­sok, szerelők dolgoznak a gépek nagyjavításán, hanem a traktorosok, munkagépkezelők is, hogy mire jön a tavasz, gondosan megjavított gé­pekkel vonulhassanak ki a földekre. Majdnem fél év van még hátra az aratásig, de már a kombájnra is sor került a nagyjavításnál Tibai István és Horváth Imre traktorosok az utolsó ellenőrzéseket vég­zik a megjavított Zetoron Bakos Janos G—35-ös traktora már teljesen kész. Bakos oácsi, aki a gépállomás legidősebb traktorosa, és egyike a legjobb traktorosoknak, újjászületett gépével kijön a szerelőcsarnokból Tudósítás a Megyei Tanács VB üléséről A Megyei Tanács szerdai, végre­hajtóbizottsági ülésén megvitatták a Szekszárdi Járási Tanács VB. irá­nyító és ellenőrző munkáját, , egy másik napirendi pont keretében pe­dig a 25-ös AKÖV munkáját a megye közlekedésével kapcsolatban. Mind­két napirendi pont megtárgyalása során igen érdekes problémák ke­rültek napirendre és javaslatok, ha­tározatok születtek azok megoldá­sára. A szekszárdi járásban nem kielé­gítő az állandóbizottságok munkája, nem tevékenykednek és ez bizony nehezíti a különféle állami felada­tok végrehajtását. Ideiglenes állandó bizottságot egy speciális feladat végrehajtására, a megoldás megszer­vezésére mindössze csak egy helyen, Tolnán hoztak létre. Felvetődött a vita során, hogy egyes helyeken a demokratizá­lási folyamat leple alatt liberá­lis és nem megengedhető jelen­ségek tapasztalhatók. A tanácsapparátus előtt igen komoly feladatok állnak, de azokat nem tudja megfelelően végrehajtani, ha az alsóbb szervek, vagy a hivatali apparátus dolgozói azokat nem hajt­ják végre. Megtörtént, hogy a köz­ségi tanács rossz határozatát a já­rási tanács nem hagyta jóvá, emiatt a községi tanács szaladgál fűhöz-fá- hez, igyekszik „megtorpedózni’“ a' já­rási tanács intézkedését. De előfor­dult az is — Szekszárd városban —, hogy a hivatali apparátus egyik dol­gozója a vb. határozata ellen foglalt állást és fellebbezett. A hasonló dol­gok elkerülése végett maguknak a vjégrehajtóbizottságoknak is követ­kezetesebben kell érvényt szerezniük határozataiknak. Új kultúrház ^építését tervezik Faddon A meglévő kultúrház egyáltalán nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy község, mint Fadd kulturális igényeinek kielégítését biztosítani tudja. Korszerűtlen színpada, kis nézőtere nem teszi lehetővé, hogy hivatásos együttesek, vagy nagyobb műkedvelő csoportok ott előadást tarthassanak. A községi tanács most elhatározta, hogy új művelődési ott­hont épít. A tervek szerint a gyer­mekotthon kertjében szeretnék fel­építeni, mintegy félmillió forintos költséggel, amelyet a községfejlesz­tési alapból és társadalmi munká­val biztosítanak. A szekszárdi járás függetlenített tanácsi vezetői — mint azt a Megyei Tanács vb. megállapította — a sok eredmény ellenére sem segítették kielégítően a községi tanácsokat. Ez megmutatkozott nem utolsósorban abban, Ihogy (igen keveset vettek részt a községi tanács vb. üléseken. Ennek a káros következménye abban mutatkozott meg, hogy sok esetben ott nem is alakult ki olyan hangulat és nem született olyan határozat, amelyik kellően tükrözte volna a központi feladatokat. Az ellenőrzés, segítés nem volt kielégítő, így a községi taná­csok vezetői is sok esetben lazáb­ban kezelték az egyes feladato­kat. Ez különösképpen a községfejlesztési hozzájárulásnál mutatkozott meg. A közlekedéssel kapcsolatos vita során kérdést intéztek a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium jelenlévő illetékes osztályának .képviselőjéhez: — Mit szándékoznak tenni a megye feltűnően rossz útjainak megjaví­tása érdekében? A válasz szerint a siófoki útvona­lon, Kölesdnél a vasútállo­máshoz vezető szakaszon, Báta- szék alatt és egyéb helyeken lesznek kisebb-nagyobb útjavítá­sok. Tavaly augusztus 20-án a Decsen megrendezett Sárközi Napon 50 ta­gú küldöttséggel képviseltette ma­gát a nagytétényi kábelgyár is. A munkásküldöttek sokáig elbeszél­gettek ß község vezetőivel s így tud­ták meg, hogy a mielőbb megvalósí­tandó decsi tervek között szerepel a kültelken egy cigányiskola építése is. A kábelgyáriak ígéretet tettek, hogy a terv megvalósításához segít­séget adnak a decsieknek. Ennek alapján a közelmúltban Decsre uta­zott a kábelgyár műszaki osztályá­nak több dolgozója, akik felmérték a cigányiskola helyét s elkészítették az iskola műszaki rajzát is. Eszerint 46 férőhelyes iskola épül a decsi ci­gánynegyedben, mellette tanítólakás sál. A községi tanácsülés ■ nemcsak örömmel fogadta a kábelgyáriak se­gítségét, hanem azonnal hozzá is lá­tott, hogy a tervből minél előbb va­lóság legyen. A leendő iskola mel­Mindez azonban — véleményünk sze­rint — igen kevés a sok rossz úthoz viszonyítva. Az AKÖV-vita során sok egyéb­ként közismert problémával foglal­koztak. Mindenekelőtt az autóbuszok túlzsúfoltságával. A jelenlegi autó- tíuszállománnyal nem lehet teljes egészében megoldani ezt a gondot, ugyanis a megye mezőgazdasági helyzetéből adódóan télen feltűnően sok az utas, autóbusz pedig nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiség­ben. Az áruszállítási feladatokat le • tudják bonyolítani, ahhoz van elegendő teherkocsi, sőt, jelenleg a tehergépkocsipark egy része kihasználatlan. Ez a tény egyébként egy másik nagy hibára hívja fel a figyelmet: az áruszállítás jelentős részét a gépál­lomások végzik, a gépállomások mos­tanában az országutakon „fuvaroz- gatnjak“,. erre használják gépeiket, amelyek többsége erre nem is alkal­mas, ezzel „elveszik” a munkát az arra hivatott vállalattól és ugyanak­kor nem tudják elvégezni a mező- gazdasági, szántóföldi munkákat, te­hát nem segítik eléggé a mezőgaz­daságot. A vb. ülés több más jellegű ügyet is megvitatott és határozatot hozott azokkal kapcsolatban. lett egy romos épületet lebontanak, a községfejlesztési alapból pedig 40 000 forintot szavaztak meg az épí tési költségekre. Ugyanakkor a ci­gánytelep lakói mintegy 50 000 fo­rint értékű társadalmi munkát vál­laltak, a megyei tanács pedig ugyan csak felajánlotta segítségét, az épít­kezéshez és az új iskola berendezé­séhez is. A kábelgyári dolgozók műszaki küldöttségét a közeli napokban vár­ják Decsre, a cigánytelep lakói azon ban már megkezdték az első mun­kálatokat. A községi tanács által felajánlott romos épület bontásához hozzákezdtek, a közelben pedig fel­tártak egy homokbányát és megkezd ték a homok szállítását is. Amint az időjárás engedi, a de- csiek hozzáfognak az építkezésekhez is és a terv szerint az új iskolai évre az új iskolában tanulhatnak a decsi cigánygyerekek. Cigányiskola épül Decsen Helyszíni tárgyalás Tengelicen Kétnapos helyszíni tárgyalás volt Tengelic községben: a helyi földmű­vesszövetkezettel kapcsolatos vissza­éléseket tárgyalta a szekszárdi járás- bíróság. Az egész falu nagy érdeklő­déssel figyelte a tárgyalást, mivel a vádlottak a helyi földműveszövetke- zet dolgozói voltak: Gyímesi Henrik, volt igazgatósági elnök, Potyondi La- josné és Kovács József volt italbolt­kezelők. Gyímesi Henrik ügyének tárgya­lása során megállapította a bíróság, hogy amikor a múlt év elején egy motorkerékpár érkezett eladásra a szövetkezet üzletébe, Gyímesi azt on­nan elvitte, használta és csak fél év múlva fizette ki, akkor, amikor hitel nincs a földművesszövetkezetnél, és a boltost pedig „kellemetlen” hely­zetbe sodorta ezzel, mert hiszen bár­mikor tarthattak volna nála leltárt amikor is hiányként mutatkozott volna a motorkerékpár ára. Gyímesi Henrik sógora közvetítésével Pakson bort vásárolt. Az eladóknak azonban nem adott vételi jegyet, azt otthon töltötte ki, alá hamisította az eladók ne­vét és egy forinttal többet írt rá literenként, mint amennyiért a valóságban vette a bort. Ezáltal 2300 forintot sikkasztott el. összesen hat dolgozó paraszt nevét hamisította alá. Égy áruszállítás so­rán pedig levett a vontatóról két da­rab ötliteres üveget, amelyek tele voltak pálinkával, vagyis ellopta azo­kat. Erre ugyan azt mondta Gyímesi Henrik, hogy „éberségi próbát” tett. Ez azonban nem felel meg a valóság­nak, mert akkor nyilván megtette volna utána a szükséges intézkedé­seket, eljárt volna az ügyben, ő azonban nem ezt tette, hanem meg­tartotta a pálinkát. Ezenkívül több olyan dolgot is követett eh amelvek- kel megkárosodott a földművesszö- vetkezet. A bíróság dr. Farkas-taná­csa társadalmi tulajdon ellen ismé­telten elkövetett sikkasztás, lopás és okirathamisítás bűntettében mon­dotta ki bűnösnek és egy év és nyolchónapi börtön- büntetésre, háromévi jogvesztésre és az okozott kár megtérítésére kötelezte. Mindkét italboltkezelőnél viszony­lag rövid idő alatt jelentős hiány ke­letkezett részben azáltal, hogy hitele­ket adtak ki, részben pedig, főként Kovács Józsefnél, egyéb dolgok miatt. Potyondinét négyhónapi bör­tönbüntetésre, az okozott kár megtérítésére, Kovácsot pedig 10 hónapi felfüggesztett börtönbün­tetésre és kártérítésre ítélte a bíróság. A két italboltkezelő tárgyalása min­denek előtt azzal a nagy tanulság­gal járt, hogy hibás volt az akkori földművesszövetkezet vezetősége is, mert mindkettőjüknek igen előre­haladott a kora és ráadásul semmi­féle szakértelemmel nem rendelkez­tek, mégis rájuk bízta a szövetkezeti vagyon kezelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom