Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-09 / 34. szám
1958 február 9. TOT,NA MEflVFI NEPTT.TSAG 3 A pártmunka tapasztalatai a Bonyhádi Zománoművekben A politikai munka megjavításában, a párttagok nevelésében, segítésében, s a tömegkapcsolatok elmélyítésében nagy szerep jut a pártcsoportoknak. Ez a párt legkisebb szervezeti egysége és sok múlik rajtuk, mjlyen ütőképes egy-egy munkahelyen, terű létén a pártszervezet. Jó munkájuk nyomán elsősorban a párttagok egységes cselekvése erősödik, másrészt —1 s ennek következtében — a párt és a kormányhatározatokat a legszélesebb dolgozó tömegek megismerik, magukévá teszik és sokkal eredményesebben küzdhetnek e célkitűzések megvalósításáért. A Bonyhádi Zománcművek párt- szervezetében is e követelményeknek megfelelően igyekeznek a pártcsoportok dolgozni. Itt már arról van szó, hogy a párt- és a kormányhatározatokból adódó helyi feladatok megvalósításáért kell küzdeni. Hozzájárul jó munkájukhoz, hogy a pártvezetőség felismerte a pártcsoportok jelentőségét s megfelelően foglalkozik velük, segíti, irányítja, ellenőrzi munkájukat. A rendszeres tájékoztatást részükre a pártszervezet titkára, Villányi elv- társ, vagy a szervező titkár tartja. A munkatervben szerepel a párt- csoportbizalmiak beszámoltatása is. Ezeken a beszélgetéseken megtárgyalják az elmúlt napok eseményeit, értékelik a tapasztalatokat, s egyúttal megszabják az elkövetkezendő tennivalókat. A pártvezetőség legfőbb tanulságként arra hívta fel a párt- csoportbizalmiak figyelmét, hogy komolyan vegyék megtisztelő pártmegbízatásukat. Minden tettük legyen példamutató, nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek előtt is. A bizalmiak, Kérő Imre, Bolbach Jakab, Forró Ferenc, Sándor József és Ortmann Péterné ennek szellemében dolgoznak. Igyekeznek mindenütt ottlenni, mindenre figyelnek, lelkesítenek, ahol csüggedést tapasztalnak, s bátorítanak, ahol nincs elég önbizalom. így figyeltek fel például olyan hangokra is, hogy a gyárban nem lesz évvégi részesedés. Amint utánajártak a dolognak, kiderült, hogy valaki a gyógyszertárban járva hallotta ezt a rémhírt. Gazdája természetesen nem akadt a hírharangnak. A rossz hír természetesen szárnyakon, jár mindjárt tele lett a gyár vele. De amint kivizsgálták, azonnal megindult az „offenziva“. Megértették ezután a gyáriak, hogy ez a rémhír sem felel meg a valóságnak. Az igaz, hogy egy kissé elhúzódott a kifizetés és az összeg nagysága sem egész biztos, mert még a felsőbb szerveknek is jóvá kell azt hagyni, de hogy lesz, az biztos. A megnyugtatás után mindjárt jobban is ment a munka az üzemben. Természetesen a tagdíjbélyegek eljuttatását is fontos feladatuknak tart ják a bizalmiak, de nem egyedüli- nek. Eközben is tájékoztatják a párt tagokat, kikérik véleményüket, s ezt továbbadják a párt vezetőségnek. Ők pedig gondoskodnak, hogy a bélyegeket és a tájékoztatást időben meg kapják a bizalmiak. Az elmúlt évben, ennek alapján általában mindig időben és 100 százalékig elszámol tak a bizalmiak, a progresszív fizetés elvének megfelelően. Egyedül két alkalommal történt meg, hogy egy-egy párttag késett egy hónapot a tagdíjfizetéssel. A pártonkívüliekkel való kapcsolat erősítésére az is jó alkalom, hogy rendszeresen terjesztik a párttagok mellett, közöttük is a párt kiadványait. Nagy gondjuk van arra is, hogy mindenki, tehetségéhez mért összegű kiadványt kapjon, s érdeklődési körének megfelelőt. A pártvezetőség a bizalmiak segítését és ellenőrzését is körültekintő gondossággal szervezi meg. Egy példát többek között a munkaterv alapján: február 14-én a vezetőségi ülésre meghívják a pártcsoportbizalmia- kat, s itt az ekkori időnek megfelelően feladatokat adnak számukra. De gondoskodnak róla, hogy e megbízatások ne maradjanak csak papíron. Amellett, hogy közben ellenőrzik a végrehajtást, egy hónapra rá szintén pártvezetőségi ülésen beszámoltatják őket végzett munkájukról. Ha jól dolgoznak a bizalmiak, a vezetőség nem fukarkodik a dicsérettel sem. Most legutóbb, a rendkívüli taggyűlésen, például könyvjutalomban részesültek a párt cső portbizalmiak. Szalai Endre VITATKOZZUNK AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉRŐL! Egy község fiataljainak problémáiról A Kommunista Ifjúsági Szövetség németkéri szervezete húsz taggal indult. Húsz fő — nem sok egy akkora faluban, mint Németkér, de minden remény megvolt arra, hogy ez a kis csoport egy kialakuló szervezeti élet elindítója, élcsapata lesz. A fiatalok lelkesen láttak neki az új szervezet kiépítésének. Munkájuk nem is volt eredménytelen. Az elmúlt év folyamán élő szervezeti élet folyt Németkéren. Olyan eredménynyel is büszkélkedhetnek, mint a moszkvai VIT jegyében szervezett ifjúsági találkozó, ahol az egész kör nyék fiatalsága részt vett. A fiataloknak sikerült kiharcolni egy székházat is, ahol zavartalanul dolgozhattak. Egy idő óta azonban megrekedt a szervezeti élet. A taggyűléseken és egyéb rendezvényeken lámpással kell keresni a fiatalokat, mert a funkcionáriusokon kívül alig-alig van valaki jelen. Egy ilyen községben, mint Németkér — ahova az ország több területéről települtek be a lakosok — nem könnyű dolog az emberek véleményét közös nevezőre hozni. Mindnyájunknak egy a célja, tekintet nélkül arra, hogy valaki telepes, vagy őslakos. A szebb holnapért, boldogabb emberi életért harcolunk. Eredményeket pedig csak úgy érhetünk el mielőbb, ha teljes meggyőződéssel és közösen látunk hozzá a feladatok megoldásához. Az idősebb generációnak nem könnyű dolog egyik napról a másikra feladni megcsontosodott nézeteiket. Ezt mi sem változtatjuk meg egyszerre, az idő majd meghozza a megoldást. A fiatalok, mint a házasságok is mutatják, keveset törődnek már a család előítéleteivel. Hiába próbálják egyesek külön skatulyázni a hely belieket, alföldieket és felvidékieket. Félfüllel hallottam, hogy a község kulturális bizottsága felvetette egy művelődési ház megnyitásának a gondolatát, ahova szabad idejükben egyaránt eljárhatnak öregek és fiatalok. Elbeszélgetnének itt a köznapi élet apró-cseprő dolgairól, újságot olvasnának és rádiót hallgatnának. Függetlenül politikai, vallási állásfoglalásuktól. A fiatalság szempontjából is fontos lenne egy ilyen művelődési ház megnyitása. Mint az elmúlt hónapok pedagógiai vitái is mutatják — ifjúságunk nevelésében is voltak nagy hibák. Nem foglaltuk rendszerbe a szocialista ember jellemző tulajdonságait, erkölcsi magatartását. E tekintetben ma már normalizálódott a helyzet. Iskoláinkban a tanítási órákon erkölcsi jellegű ismereteket is szereznek tanulóink. — De mi történjék azzal a néhány korosztállyal, akik pár éve hagyták el az iskola padjait? — Mit tettünk az ő érdekükben, vagy hagy juk magukra ezt az útkereső nemzedéket? Több olyan fiatallal beszélgettem az utóbbi időben, akik még egyedül és tanácstalanul állnak az élet ki- sebb-nagyobb kérdéseiben. Szüleikhez nem fordulhatnak minden kérdéssel, s különösen nem akkor, ha a fiúnak egészen más a véleménye egyes dolgokról, mint az apának. Különféle okokból még idegenkednek egyesek a KISZ-től, de egy művelődési otthonba szívesen eljárnának. Vitatkozhatnának itt kézenfekvő témákról, vagy meghallgatnának egy-egy előadást nevelők és közéleti személyektől. — Milyen témákra gondolok itt? Feltétlenül olyanokra, amik közel állnak az ifjúság életéhez, ami vonzza és érdekli őket. Például fiú és lány helyes kapcsolata. Az ember belső értéke, A család kultusza, ízléses öltözködés, Hogyan éljek keresetemből? stb. Nem hiszem, hogy lenne fiatal, aki nem szívesen hallgatna meg egy- egy ilyen és hasonló témájú előadást. A fiatalokat is szoktatni kell a közösségi élethez. Hamar Imre * t Úgy gondoljuk igen komoly problémát vet fel a fenti cikk. Természetesen vannak egyes megállapításai a cikknek, amelyekkel nem égé szén értünk egyet, de megjelentetjük, hogy mellette és ellene, — ki- nek-kinek elgondolása szerint — szóljanak hozzá minél többen, s a vitacikkeket is közöljük. Reméljük, hogy e vita segítségével is hozzájárulhatunk a nagy cél, ifjúságunk nevelésének jobbá, eredményesebbé tételének eléréséhez. (A szerkesztőség.) „ A PÁRTOKTATÁS HÍREI Zombán jól folyik az oktatási munka. Elsősorban az az oka a jó eredménynek, hogy a propagandista, Lakatos elvtárs, öntevékenyen intézi a szeminárium ügyeit. A pártvezetőség tagjai is mindenek előtt azok, akik részt vesznek az oktatásban, segítségére vannak. * A Mázai Téglagyárban az oktatási év kezdetén vontatottan haladt a pártoktatás. Ennek oka az volt, hogy sem a pártvezetőség, sem a propagan dista nem fordított megfelelő gondot az oktatási munkára. Ezen az állapoton a tagkönyvki- osztó taggyűlés hozott gyökeres változást. Itt a kommunisták megtárgyalták az elméleti képzés fontosságát. Beszéltek arról, hogy a tanulás milyen elengedhetetlenül szükséges a kommunisták számára amellett, hogy a szervezeti szabályzatban lefektetett kötelességük is. A vitának az lett az eredménye, hogy napjainkban jól működő pártoktatás folyik a Mázai Téglagyárban. * Folyó hó 11-én és 12-én Szekszárd város propagandistái, valamint a kis gyűlés-előadók megvitaitják az MSZMP agrártéziseit. A pártokta tásban résztvevő párttagokon és pártonkívülieken kívül a városi párt végrehajtó bizottság biztosítia. hogy e témát minden párttag előadásokon és vitákon keresztül megismerje. Az agrárpolitikai tézisekből ezenkívül a vb. a termelőszövetkezetekben és a gazdakörökben is előadásokat kíván tartani. A Juhépusztai Állami Gazdaságban a pártoktatás nem a legjobb képet mutatja. Múlik ez a propagandistán, Danka Vilmos elvtárson is. aki maga sem sokat törődik a szeminárium munkájának fellendítésével. A munka megjavításához azonban elsősorban a pártszervezet vezetőségének kellene nagyobb segítséget adnia. Az eddigi segítség azonban úgy néz ki, hogy maga a titkár, Markács György elvtárs sem vesz részt azon. Miért fájnak a szakszervezetek új feladatai a nyugatiaknakY A nyugati rádiók egyáltalán nem mentesek a kampány agitációtol. Ezt már számos tény igazolta, s nem kell ezúttal sem feltalálni a spanyolviaszt, amikor a szakszervezetekről szóló adássorozataikat is ilyen kampányagitációnak nevezzük. Nagy előszeretettel arról csevegnek a mikrofon előtt a nyugati propagandisták, hogy nem értik: miért kell vitára bocsátani a szakszervezetek alapszabálytervezetét, nem értik mi a szerepe a szakszervezeti kongresszusoknak, hiszen ezek — az 8 véleményük szerint — csak a formális demokrácia megnyilvánulásai. Nagyon fájlalják, hogy nálunk „nem függetlenek”, mert a párttól kapják az irányítást. Nem soroljuk tovább, hiszen az ő fájdalmaiknak se vége se hossza, hiszen volt idejük bőségesen az elmúlt 12—13 évben ezeken gondolkodni a teljes felsorolásra nekünk nincs se időnk, se szükségünk. Csupán egyet említünk még meg: azt sérelmezik legjobban, hogy nálunk 1945. után megváltozott a szakszervezetek feladata. Nos, ha sérelmezik, akkor biztosan meg is van ennek az alapos oka, mert ők ugye nem beszélnek minden érdek nélkül. Mi volt tehát a szakszervezetek feladata 1945 előtt? Az, hogy tömörítse az egy-egy szakmában dolgozókat a tőkések ellen a dolgozók érdekeinek védelmére. Sok dicsőséges harc van a magyar szakszervezetek mögött. (Voltak azonban olyan időszakok is, amikor a jobboldali vezetők a munkásosztály harcát elárulták.) 1945-ben azonban az egész ország új utakra tért. Kiebrudalták a tőkéseket, állami tulajdonná tették azok vagyonait, amelyek most a nép érdekeit szolgálják. Ilyen alapvető változások következtében nyilvánvalóan megváltozik a szakszervezetek feladata is. Amint csökken a tőkések szerepe, s amint csökken a kizsákmányolás, olyan mértékben csökken a kizsákmányolás elleni harc is. Csaknem teljesen megszűnt a kizsákmányolás — ebből adódóan elenyésző ma már a kizsákmányolás elleni harc is. Uj nagy feladatok állnak a szakszervezetek előtt. A többi között az, hogy az állami tulajdonba vett üzemekben a termelés olyan színvonalú legyen, hogy a lehető legjobban szolgálja a tulajdonos — most már nem egy vagy egyes személyek —, hanem az egész nép — érdekeit. És ez a feladat alapvetően más mint amikor a tőkések ellen kellett harcolni. Mi szívesen látjuk a szakszervezetek megváltozott szerepét, mert most már nem a tőkésekkel állunk szemben, hanem mi magunk gazdálkodunk az ország javaival. Persze jól tudjuk a tőkések és a nyugati propagandisták krokodilkönnyei valójában nem a szakszervezetek megváltozott szerepéért hullanak, hanem azért a társadalmi rendért, amely csak a tőkéseknek és hű kiszolgálóiknak biztosított jólétet — « kapitalizmusért. Ezt pedig hiába sírják vissza. A főtanácsok a MÖZS 4400 FORINT „Magyar nótaest” címmel előadást rendeztek a mözsi Nőtanács l°lkes asszonyai a Gyermekváros felépítésének megsegítésére. Ezen az esten megmutatkozott, a község asszonyai nem ismernek fáradságot, mert tudják, hogy az ő munkájukkal számos elhagyatott gyermek és más arra rászoruló kap szerető gondoskodással elhelyezést a Gyermekvárosban. A sikeres es! rendezésében a helyi pártszervezet, a községi tanács vb is igen nagy segítséget nyújtott a Nőtanácsnak, összefogva, együttesen dolgoztak. Tanulhatunk tőlük szervezésben, összefogásban, fegyelemben is, mert azok az asszonyok, akik vállaltak, hogy az ő képességükkel a cél érdekében közreműködnek, ott voltak, a legjobbat nvúitották. Meglepő volt számomra, hogy mi- BOGYISZLÓ Gy erm ek vá r ősért lyen tehetséggel rendelkeznek ezek az asszonyok. Magabiztos fellépésükkel, szép hangjukkal igen kellemes estét nyújtottak a hallgatóságnak és nekem is, mert nem gondoltam volna, hogy ennyi lelkesedéssel rendelkeznek. A „Magyar nótaest” rendezéséve* nemcsak anyagi, hanem erkölcsi sikert is értek el, ezt jellemezte a terem zsúfolt hallgatósága is. Az asz- szonytársak igen szépen szerepeltek, valamennyien magyar ruh ba és piros csizmába voltak öltözve. De nemcsak az asszonytársak segítették elő az est sikerét, hanem a férfi szereplők is, akik nótáikkal és székely balladákkal tették színessé az előadást. Mözs község Nőtanácsa a Gyermekváros megsegítésére 4400 forintot juttatott el a Megyei Nőtanácshoz. özv. Szabó Pálné 2400 FORINT A bogyiszlói Nőtanács február 2-án jólsikerült pettyesbált tartott. A bál igen nagy érdeklődést váltott ki, mivel ilyet még nem tartottak a községben. Nyolc pár nyitotta meg a bált, a lányok pettyes ruhában, a fiúk pettyes nyakkendővel és zs bkendővel táncoltak reggelig. A bevételt növelte, hogy tombolát és szívpostát is rendeztek. A tiszta bevételből 2400 forintot a Gyermekváros építésére fordítottak, a többi pénzből a községben levő öregeknek vesznek tüzelőt és meleg ruhákat. Dicséret illeti a bogyiszlói Nőtanács vezetőit és azokat az asszonyokat, akik az előkészítésben tevékenyen részt vettek. Erdősítenek, utat és hidat javítanak, parkosítanak társadalmi munka igénybevételével Győrén A megyében nagykiterjedésű erdők vannak: tölgyesek, akácosok, juharok. Kevesen tudják viszont azt, hogy mégis van olyan községe megyénknek, amelynek az elmúlt évekig egyáltalán nem volt, illetve nincs erdeje. Ez a község Győré. Az erdősítés problémája már évekkel ezelőtt is foglalkoztatta a község lakosságát és a helyi tanácsot. Kisgyűléseken, tanácsüléseken, párttaggyűléseken igen sokszor felvetették az erdősítés problémáját. Három-négy évvel ezelőtt a györeiek a régi tervek megvalósításához láttak. A tanácsülésen határozat született, a lakosság pedig társadalmi munkát ajánlott fel az erdősítés munkáinak megvalósításához. A határozatnak megfelelően már mintegy 30 holdnyi „erdeje” van. — Eddig 50 000 diófát és mindegy 70 000 fenyőfacsemetét is ültettünk — mondja a többi között Kovács elv- Ifetrs, a községi tanács elnöke. — Ezek csupán a kezdeti lépések a tanácsülés határozatainak végrehajtásában- Jelenleg is még mintegy 20 ezer juharfával rendelkezünk és ezeket is, mihelyt az időjárás engedi, elültetjük. A dolgozó parasztok kérésére akác faerdő telepítésére is gondolt a községi tanács. Mintegy 50 ezer akáccsemetét kérnek a községi tanács erdősítési tervének megvalósítás ihoz. Amint arról beszámolt a községi tanács elnöke, az erdősítés munk ában szinte valamennyi tanácstag részt- vesz, társadalmi munkával segítenek, hogy a határozatok mielőbb megvalósuljanak. A községi tanács által javasolt és elfogadott községfejlesztési tervek megvalósításában minden esztendőben kivette részét a község lakossága, így például az elmúlt évbpn a ' ul- túrotthon javítási munkáinál segítettek. Az idei tervek megvalósítása érdekében már eddig is felajónlot'ák a község dolgozói, hogy az is^olahíd javításánál — amit az időj rás javulásával azonnal megkezdenek — társadalmi munkával segítenek. Lesz útjavítás is ebben az esztendőben. A község lakói azt vállalt k, hogy mindenki, aki igával rendelkezik, egy, esetleg két kocsi kavicsot szállít a kijelölt munkahelyre, hogy ezá’tal is olcsóbbá tegyék a község szépítését, csinosítását. Az idei tervben egvébként járdaépítés és javítás, hidak iavít'sa —• az említett iskolahídon kívül a malmi híd megjavítása — is szerepel, ezenkívül a Hősök terét, valamint a Petőfi teret parkosítják.
