Tolna Megyei Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

T ’’VA MEGYF* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IIL évfolyam, 33. szám. ÄRA: 50 FILLER. Szombat, 1953 február 8. ß lottó e heti nyerőszámai 51, 64, 67, 73,67. Harcban a társadalom vámszedői ellen Megyeszerte mind nagyobb felhá­borodással követelik a becsületes dolgozók százai és ezrei, hogy ál­lami szerveink erélyes kézzel ves­senek véget az ingyenélők, speku­lánsok és kupecek virágzásának. A megye legtávolabbi községétől a megye székhelyéig egyre több be­csületes dolgozó fog tollat és írja meg, hogy ez nem mehet tovább, üssenek szét a naplopók, spekulán­sok között. Talán a Bonyhádi Ci­pőgyár egyik dolgozójának levele fe­jezi ki legtömörebben azt a han­got, ami minden levélből kicsen­dül: „ ... meddig tűrik, hogy Bonyhá- don néhány kupec dőzsöljön, szór­ja a pénzt és munka nélkül a hi­székeny emberek becsapásából él­jen.” Rendkívül sok példát lehetne fel­sorolni annak bizonyítására, hogy közéletünkben a spekuláció és kor­rupciós jelenségek kezdenek veszé­lyes méreteket ölteni. Míg megyénk területén a rendőri szervek 1956- ban 35, addig 1957-ben 128 speku­lációs ügyben jártak el. A kár okozásra nézve nézzünk néhány példát: a dunaföldvári föld­művesszövetkezetnek a helyi és gé- derlaki paprikahamisítók és speku­lánsok 700 000 Ft, a most nyomozás alatt lévő és u Bánya- és Építőipari ES neve alatt tömörült trágya-üzé­rek az eddigi adatok szerint több mint 500 000 Ft kárt okoztak. Vagy említsük meg azokat, akik állatállo­mányunk esztelen pusztítása útján nyerészkednek. Mátics János volt hentes és mészáros, valamint két társa 30 sertést és borjút, Potyondi István és Bognár József sióagárö: lakosok kb. 80 db borjút és szarvas- marhát vágtak le és szállítottak el Budapestre, ahol nagy haszonnal ér­tékesítették. Vagy említsük Varga László és Oláh Márton bátaszéki la­kosokat, akik tüzelővel való üzér­kedésen több mint 60 000 Ft-t nye­részkedtek. És sorolhatnám: töme­gével azokat, akik tojással, barom­fival, gyümölccsel vagy éppen lug- kővel nyerészkednek és súlyos ezre­ket vágnak zsebre dolgozó társaik becsapása útján. Sokan nem látják világosan a spe­kuláció és korrupció társadalmi gyö­kereit. Ezek a jelenségek abból adód nak, hogy országunk lakosságának egy része deklasszált rétegekből te­vődik össze. Emellett a mezőgazda­ság, a kisipar, és a kiskereskedelem területén meglehetősen nagyszámú az a kispolgárság, amely igyekszik magát kivonni minden állami ellen­őrzés alól és egy részük ezáltal spe­kulációra vetemedik. A spekulációs jelenségeknek gaz­dasági okai is vannak. Sok esetben szinte csábítanak a visszaélésre, a spekulációra gazdasági életünkben mutatkozó aránytalanságok. A keres kedelemben számos cikknél nagyobb a kereslet a kínálatnál. Ezért pl. mo­sógépekből, gáztűzhelyekből, egyes motorkerékpár fajtákból, bútorfaj­tákból, de sok egyéb cikkből is sok­szor csak az ismerősök, rokonok, ba­rátok tudják kielégíteni szükségletei két. Vagy ha idegen, akkor „áldoz­ni” kell valamivel és honorálni kell az eladó jószívűségét. Mint pl. Szán­tó tolnai és Selestyei dunaföldvári boltos, akik néhány százast vagy ép­pen 2 q búzát kértek a motorkerék­pár vagy mezőgazdasági kisgép leen dő gazdájától — fáradságukért. Ugyancsak üzérkedési lehetőséget teremt népgazdaságunkban egyes nyersanyagok hiánya. Szűkös anyagi helyzetünkhöz képest túlzott a kiadott iparengedélyek száma egyes szak­mákban. Ezért a kisiparosok anyag- ellátása központilag teljes mérték­ben nincs biztosítva és az esetek többségében törvénytelen úton szer­zik meg a szükséges nyersanyago­kat. Emiatt folyik széleskörű speku­láció a bőr, fűrészárú és építőanya­gok tekintetében. Ezért van az, hogy megyénkben is több magánlakás épült, mint amennyire anyagfedezet biztosítva volt, mert az építkezők — sok esetben csodálatos módon arány lag kis fizetésből — állami és egyéb szervektől „fekete úton’1 szereztek anyagot. A spekulációs és korrupciós jelen­ségeknek tehát társadalmi és gazda­sági okai vannak. Ez azonban nem lehet indok arra, hogy közéletünk tisztasága érdekében ne folytassunk fokozott, kíméletlen harcot a bűnö­zők legaljasabb típusa, a társadalom söpredéke, embertársainak létfenn­tartásából tőkét kovácsoló üzérek, spekulánsok ellen. Rémhíreket ter­jeszt, izgat, gyalázkodik, háborút jósol vagy világégést és mindezt azért, hogy a karmaiba kaparintott gyógyszert, szappant vagy gyufát, cukrot vagy sót, ruhát vagy cipőt, mozijegyet vagy borotvapengét, nylonkendőt vagy harisnyát elad­hassa, nyerészkedhessen, munka nélkül élhessen. Gazdasági célkitűzéseink, felvásár­lási rendszerünk, jobb és olcsóbb el­látásunk érdekében harcba hívunk mindenkit, aki megveti, aki elítéli a társadalom parazitáit, az ingyen­élőket, a naplopókat, a kupecsket és spekulánsokat. Elsősorban a kommunistáknak kell élére állni ennek a harcnak, és felvilágosító, meggyőző munká­jukkal, minél több becsületes dol­gozó szemét felnyitva, az egész dolgozó társadalmat kell mozgósíta­ni és szembeállítani gazdasági éle­tünk parazitáival és olyan közvéle­ményt kell kialakítani, hogy a dol­gozók ezrei és tízezrei maguk aka­dályozzanak meg minden ilyen szán­dékú bűnös tevékenységet. P. G. Közel 160 épífési engedélyt adtak ki tavaly Dunaföldváron Dunaföldváron — mint a községi tanácson megtudtuk — az elmúlt év­ben közel 100 engedélyt adtak ki kislakás építésre. Az utóbbi években a község a Fekete hegyi részen, a betonúttal párhuzamosan terjeszke­dett. A fent említett építési enge­délyek nagy részét azonban már a Lőrinc hegyi újtelepülésre adták ki. Az új lakásépítőknek körülbelül a fele fiatal családalapító. Megtudtuk még azt is, hogy az épít­kezők többsége bérből és fizetésből élő. f A kiadott építkezési engedélyek alapján többen már az elmúlt évben befejezték, vagy megkezd­ték az építkezést, de vannak, akik ebben az évben lát­nak még csak hozzá a családi fé­szek elkészítéséhez. Megtartotta első ülését a Juhé-pusztai Állami Gazdaság üzemi tanácsa Az állami gazdaságok közül első­nek a Juhé pusztai Állami Gazdaság­ban alakult meg az üzemi tanács, amelynek 35 tagja van. Az üzemi ta­nács szerdán tartotta első ülését, ahol több fontos kérdésben foglaltak állást. Megbeszélték a többi között az 1957-es gazdasági év eredményeit, ebből kiindulva megszabták az 1958-as év legfőbb feladatait. Döntött az üzemi tanács arról, hogy a vállalatfejlesztési alapot mire kell felhasználni ebben az évben. Az üzemi tanács tagjai úgy foglaltak ál­lást, hogy a vállalatfejlesztési alapból eb­ben az évben rendbehozzák a dol­gozók lakásait, és több épületet alakítanak át lakás­nak. így például az egyik tanyán a korábban istállónak épült, de hasz­nálatlanul álló épületből két csa­ládnak biztosítanak megfelelő lakást. A Juhé pusztai Állami Gazdaság üzemi tanácsának első ülésén szóba- került a munkaverseny is. A múlt évben ugyanis nem volt munkaver­seny, de most van. A helyzet ugyan­is az, hogy az üzemi tanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy a SZOT XIII. Kongresszusa tiszteletére egész éves munkaver­seny lesz a gazdaságban. Ez a tehenészetben már be is indult. Az üzemi tanács kidolgozta a ver­seny szempontjait, amit ismertetnek egv-egy üzemegységben, egy-egy munkahelyen, s miután a munkaver­seny beindult, az üzemi tanács min­den havi ülésén foglalkozik a munka­verseny értékelésével s népszerűsí­tik a legjobb eredményt elért dolgo­zókat Yillanyhálózatliövílés Pincehelyen A múlt év utolsó napján fejező­dött be Pincehelyen a villanyhálózat bővítése. Ezzel a Vas Gereben és a Szentgyörgyi utcák lakóinak régi problémáját orvosolták — ugyanis eddig itt még nem volt villany, ösz- szesen 1400 méterrel bővítették a villanyhálózatot. A költségeket, a szükséges 56 000 forintot a község- fejlesztési alapból fedezték. Az idén tovább bővítik a villanyhálózatot. Úgy tervezik, hogy a Zrínyi, Vörös Hadsereg és Vörösmarty utcákban mintegy 3500 méter új vezetéket építenek. Ez a munka mintegy 120 000 forintba kerül. Újjáválasztották a Hazafias Hépfront vezetőségét Simontornyán BŰNÜGYI HÍREK Lakáspanama a lakáshivatal­vezető irányításával. Őrizetbe vették Megyeri Józsefet, a dcmbóvári községi tanács lakás­hivatal vezetőjét azzal az alapos gyanúval, hogy pénzt fogadott el egyes lakásigénylőktől és ezáltal jog­talan előnyökhöz juttatta őket. Né­melyiktől még 1000 forintot is felvett és ezért intézte el a lakáskiutalási ügyét. Megyeri a múlt év februárja óta dolgozott a lakáshivatalban. A hatóságok tovább folytatják ügyé­ben a nyomozást. Tizenegy év után került elő az anyagyilkos 1957 december 2-án őrizetbe vették Csider Miklós bölcskei lakost, tár­sadalmi tulajdon sérelmére elköve- vetett sikkasztás bűntette miatt. A nyomozás során alapos gyanú merült fel azzal kapcsolatban is, hogy ő gyil­kolta meg 1947 novemberében a vele egy házban lakó édesanyját. Az elmúlt héten Simontornya la­kóinak egy része, közel száz mun­kás, paraszt és értelmiségi dolgozó jött össze, hogy a Hazafias Népfront helyi szervezetének vezetőségét új­jáválassza. A megjelentek javaslatai alapján a szervezet elnökévé Ersics Feren­cet, a Simontornyai Bőrgyár mun­kását választották. A vezetőségbe számos egyénileg dolgozó parasztot, szövetkezeti tagot, értelmiségi dolgo­zót választottak. A Hazafias Népfront vezetőségé­nek újjáválasztó gyűlésén a követ­kező hetek, hónapok feladatát is meghatározták. Célul tűzték, a ta­nács munkájának segítését, vala­mint a községben a társadalmi mun kák megszervezését a különböző, a la­kosságot érintő létesítmények épí­téséhez, létrehozásához. Szövő- és himzőszakkör alakult a decsi általános iskolában „Tanítsuk munkaszeretetre a gyermekeket”. Röviden és tömören így lehetne megfogalmazni annak a félórás beszélgetésnek a lényegét, amelyet az elmúlt napokban a de­csi általános iskola igazgatójával, Erdős Emillel folytattam. Es a beszélgetés során kitűnik, hogy a decsi általános iskolában a szovjet politechnikai oktatás min­tájára már hozzáfogtak e jelszó gya­korlati megvalósításához. Szövő szakkört szerveztek a hetedik—nyol­cadik osztályos lányok részére. Az iskola igazgatója már be is szerezte a szövőszéket, melyet más alkalmas helyiség hiányában a felső tagozat egyik tantermében helyeznek el. A decsi népművészeti szövetke­zet tagjai pedig minden segítséget megadnak, a hasznos kezdeményezés sikeres végrehajtása érdekében. Vál­lalták, hogy patronálják a szak­kört és megtanítják az iskolás lá­nyokat a híres sárközi szőttes és a fekete-fehér hímzések művészetére.' Szép és követendő a decsi általá­nos iskola pedagógusainak kezdemé­nyezése, mely véleményünk szerint igen alkalmas arra, hogy a fiatalokat már gyermekkorukban a munka sze retetére neveljék. De hasznos azért is, mert a szövő- és hímzőszakkö- rön belül az iskolások szabadidejük­ben hasznot hajtó munkát végez­nek, ugyanis az a tervük, hogy a tantermeket, folyosókat a szövő és hímzőszakkör tagjai által készített szőttesekkel, függönyökkel, hímzé­sekkel díszítsék fel. POZSONYINE KETEZER SZÜLÉS „Rövidesen kétezer szülés lesz mö­göttem”, meséli özv. Takácsné, a si- montornyaiak „Marcsa nénije”, mert főleg így ismerik az idős szülésznőt. Ügy hozzátartozik már Marcsa néni Simontornya színfoltjához, mint a régi vár, vagy az egyre modernebb formákat öltő bőrgyár. Már „tekin­télyes” művezető egyik-másik vé­dence, akit ő segített annak idején a világra. Gyakran látni Marcsa né­nit a csecsemőrendelésen, a faluban, a cukrászdában is időnként, mert az édességet majdnem annyira szereti, mint legutóbbi kis védencei. A mi­nap meglátogattam, meséljen kicsit a „múltjáról”, hiszen gazdag és érté­kes évek emlékeit jegyezte fel naplóiba. Minden egyes bejegyzés mögött kínos sóhajokat és boldog könnyeket érzek az anyák neveinek olvasásakor, és sok elindulni készülő, reménykedő életet a gyermek neve után. Ezekről az új kis életekről a naplóba Marcsa néni keze húzta az első emléket. Meséljen Marcsa néni... — Ezerkilencszáztizennégy .. • A háború megindulásának ideje. Ekkor lettem szülésznő, vagy ahogy mond­ják, „bába”. Nincstelen idők. renge­teg szegényember. A b bának nem küldtek akkor kocsit, télben-fagyban gyalogoltam sokszor öt kilométert a a vajúdó anyához. Nem egyszer élel­met is vittem magammal, ismer em a szegények körülményeit. Legtöbb család férfi nélkül volt, nem volt se­gítség a házban. Én főztem ebédet az anyának és a kicsi gyermekek­nek ... Közben csöpp kis lány tipeg el kint az ablak alatt. Marcsa néni emléke­zik: Látja, ennek még a nagymamá­ját is én segítettem a világra, ké óbb a mamát, pár éve a kislányt, a Pén­zes Józsi kislányát... Már nem éppen fürgén jár Marcsa néni, de ma is kijár Újtelepre, für­deti a legutolsó „szülöttjét” a kis Pi­ros Lajoskát, aki jó egészségnek ör­vend. Büszkén meséli Marcsa néni, hogy nemrég, ötvenötben volt ismétlő tan­folyamon, ahol ötösre vizsgázott. FeL veszi a versenyt a most képzettek­kel is. — Négy éve volt a negyvenéves ju­bileumom, Balatonlellén üdühem államunk jóvoltából két hétig, örök­ké emlékezetes marad számomra. A község asszonyai teaestet rendeztek, a tiszta jövedelmet felajánlott k ... Az egyszobás kis házban birsalma és a tiszta, vasalt fehérneműk illata keveredik. Vagy tizenkét könyv nyugszik a „sublót” tetején, m lyek- ben a fél falu neve megtalálható Marcsa néni szeretettel simogatja végig tekintetével emlékeit. Még nem kapott semmiféle kitün­tetést. Nincs aranyérme, nincs hiva­talos jelző a neve mellett: „érdemes" szülésznő. Ez csak forma kérdése, mi úgy emlegetjük őt mégis. Ha a sok hála és köszönet kincset érne amit feléje küldtek, talán leggazdagabb lenne mindenki között... Vétek Istvánná

Next

/
Oldalképek
Tartalom