Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-13 / 293. szám

i TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951 december 13. Bulganyin üzenete Eisenhowerhez Moszkva (TASZSZ). Nyikolaj Bul­ganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, december 10-én üzenetet intézett Dwight D. Eisenho- werhez, az Egyesült Államok elnö­kéhez. Az üzenet szövegét a csütör­töki moszkvai lapok is közük. Bulganyin azt javasolja az Egye­sült Államok elnökének: a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kötelezze magát, hogy nem használ nukleáris fegyvereket, s vál­lalja, hogy 1958 január 1-től legalább 2—3 évre ideiglenesen felfüggeszti az összes ilyenfajtájú fegyverekkel kapcsolatos kísérleti robbantásokat. Javasolja még az Egyesült Álla­mok elnökének és Nagy-Britannia kormányának, egyezzenek meg mind. hártnani hogy semmiféle nukleáris fegyvert nem helyeznek el sem Nyu- gat-Németcrszágban, sem pedig Kelet-Németország területén. Bul­ganyin hangsúlyozza: ha ezt az egyez ményt kiegészítené a Német Szövet­ségi Köztársaságnak olyan megálla­podása, amely a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetéséről és ar. ról intézkednék, hogy ilyen fegyve­reket. nem helyeznek el Németország­ban, akkor Lengyelország és Cseh­szlovákia kormánya részéről elhang­zott hivatalos kijelentésnek megfe­lelően, ezek az államok szintén nem gyártanak és nem helyeznek el terü­letükön nukleáris fegyvereket, ny­modon, javasolja Bulganyin, Közép- Európában több mint százmillió la­kosú tágas övezet jöhet létre, amely kívülállna az atomfegyverkezési körzeten és ahol a minimumra le­hetne csökkenteni az atomháború kockázatát. Bulganyin azt javasolja Eisenho- wernek, dolgozzanak ki közös javas­latot és terjesszék ezt az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés tag­államai elé. A közös javaslat tárgya: ilyen vagy olyan formában kössenek megnemtámadási egyezményt a két államcsoport között. A szovjet kormányfő a közel- és középkeleti helyzet rendezése céljá­ból javasolja, hogy ne tegyenek sem­mi olyan lépést, amely sértené e tér­ség országainak függetlenségét, s mondjanak le a Közel- és Közép- Kelettel kapcsolatos kérdések erősza­kos megoldásáról. Javasolja az Egyesült Államok el­nökének, kössenek szerződést, amely kihirdetné mindkét állam szilárd tö­rekvését, hogy fejlesztik egymás között a barátságot és békésen fognak élni egymás mellett. Bulganyin rámutat, hogy a szov­jet kormány nagy jelentőséget tulaj­donít az államférfiak személyes ta­lálkozásainak. mert az ilyen kapcso­latok lehetővé teszik, i hogy fontos nemzetközi kérdésekben közös néző­pontot találjanak. — Mi — jelentette ki Bulganyin — hajlandók lennénk megegyezni a vezető államférfiak személyes találkozójában, akár e levélben említett kérdések, akár pedig olyan más kérdések megvitatása céljából, amelyek megvizsgálásá­nak szükségességében a találkozó résztvevői megállapodnának. Hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sugalma- zására jelenleg kidolgozás alatt van­nak bizonyos intézkedések. Ezeknek az a céljuk, hogy jelentősen fokoz­zák az Északatlanti Szövetség tagjai­nak háborús készülődését. Ezek ahhoz vezetnek, hogy a fegyvergyártás és az általános háborús készülődések erőltetése céljából mozgósítják a szö­vetség tagállamainak valamennyi tar. talékát. A szovjet kormányfő megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és néhány más NATO ország bizonyos körei té­vesen értékelik a tudomány és tech­nika területén nemrég kivívott szovjet sikereket. Bulganyin hang­súlyozza: bár a mesterséges holdak kilö­vése arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió a békés tudományok és a haditechnika területén egy­aránt óriási sikereket aratott, mégis tudvalevő, hogy a Szovjet­unió mindig azt akarta és azt akarja most is, hogy ne használ­ják fel pusztításra se az irányít­ható rakétákat, se az atom- és hidrogénbombákat, s hogy állítsák az atomenergiát tel­jes egészében a társadalom békés fejlődésének szolgálatába. Bulganyin rámutat, hogy a nemzet­közi helyzet fejlődésében rendkívül jelentős pillanathoz érkeztünk. A nemzetközi helyzet alakulása jelen­leg olyan, hogy az államoknak, de különösen a nagyhatalmaknak a kö­zeli jövőben történő intézkedéseitől jelentős mértékben függ az egész emberiséget mélyen érintő fő kér­désre adandó válasz: tovább hala- dunk-e mind nagyobb gyorsasággal a háborús katasztrófa felé, vagy pe­dig az államok politikájáért felelős személyek a békés együttélésnek és az összes országok együttműködésé­nek egyetlen járható útjára lépnek? Haled Azem beszéde a Kremlben Moszkva (TASZSZ). Már jelentet­tük, hogy december 11-én a Kremlben kicserélték a szovjet—szíriai gazda­sági és műszaki együttműködési egyezmény ratifikációs okmányait, j Ez alkalommal Haled Azem szí- I riai miniszterelnökhelyettes beszédet i mondott. Kifejezte a szíriai kormány háláját a szovjet kormány iránt, őszinte és nemes együttműködéséért, majd hangsúlyozta: — Szíria népe és kormánya nagy reményeket fűz az egyezményhez, és nagy eredményeket vár tőle. Ez az egyezmény valamennyiünk meggyő­ződése szerint Szíria gazdasági életé­nek megszilárdítására és a szíriai nép életszínvonalának lehető legnagyobb emelésére irányul. — Másfelől áthat bennünket az a meggyőződés, hogy az egyezmény elő­segíti hazánk függetlenségének meg­szilárdulását és a Közel-, valamint Közép-keleti felszabadító küldeté­sünk teljesítését. Ez az egyezmény előmozdítja hazánknak a külföldi im­perialista gazdasági függőségtől való felszabadulását. — Reméljük, hogy ez az egyezmény új korszakot nyit a Szovjetunió és az arab országok őszinte és széles­körű együttműködésében. Joszif Kuzmin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese vá­laszában kijelentette: — A Szovjetunió és a Szíriai Köz­társaság között aláírt gazdasági és műszaki együttműködési egyezmény megsemmisítő csapást mér a blokád­politikára, amelyet a nyugati hatal­mak Szíriával szemben alkalmaznak, mert a szíriai kormány független po­litikát folytat. — A Szovjetunió és Szíria együtt- fnűködése az újtípusú nemzetközi kapcsolatok kifejezése. Ezek a kap­csolatok az egyenjogúság és a kölcsö­nös előny, a nemzeti függetlenség és szuverénitáS kölcsönös tiszteletben tartása, valamint az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás elveire épülnek. A francia kormány „nagylelkű44 a disszidensek iránt Párizs (MTI). Az Humanité hír­adása szerint a francia nemzet- gyűlés elé kerülő 1957. évi zárszám­adási törvényjavaslatból kitűnik, j hogy a francia kormány negyven- I kettő milüó frankot fordított a ma- 1 gyar ellenforradalom Franciaország­ba disszidált állítólagos „diákjai”-nak segélyezésére. A negyvenkettő millió frankból húsz milliót az elsőfokú kü­lönoktatás ösztöndíjaiból, huszonkettő millió frankot pedig a technikai ok­tatás ösztöndíjaiból vontak el. A francia kormány, amely igen nagylelkű a magyar ellenforradalmá­rok irányában, nem habozik meg­fosztani a francia diákokat a legszük. ségesebbtől! — írja az Humanité. ESEMÉNYEK SOROKBAN Bulganyin üzenete Adenauerhez Moszkva (TASZSZ). Nyikolaj Bul­ganyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke december 10-én üzene­tet intézett Konrad Adenauerhez, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához. Az üzenetet a csütör­töki moszkvai lapok közölték. Bulganyin a szovjet kormány mély­séges aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy rendkívüli mértékben fokozód­tak és kiterjedtek a NATO-tagálla- mok atomháborús előkészületei. Ezt különösen a NATO-tanács küszöbön álló párizsi ülésszaka igazolja. Bulganyin megállapítja: az Egye­sült Államok, amely többezer kilo­méterre van Európától, Nyugat- Németországban, Angliában, Fran­ciaországban, Olaszországban és más államokban megteremtette az atom- háborús katonai támaszpontok háló­zatát. Az üzenet rámutat: A NATO-álla- mok „kölcsönös függésének" elve, amelyet az amerikai és az angol kor­mány az Atlanti Szövetségesek háta mögött dolgozott ki, azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok Nagy-Bri­tannia támogatásával, saját katonai és politikai terveinek szolgálatába akarja állítani a tömb többi tagjának tudományos, gazdasági erőforrásait és emberanyagát. Mindebből ítélve — állapítja meg Bulganyin — azért hívták össze a NATO tanácsának ülésszakát, hogy új intézkedéseket hozzanak, amelyek­nek alapján amerikai atom- és ra­kétafegyvereket helyeznek el Nyu- gat-Európában és a fegyverekkel fel­szerelik a NATO-országokat, köztük a Német Szövetségi Köztársaságot is. Sok múlik azon — hangoztatja az üzenet —, hogyan vélekedik e kérdé­sekről a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya. Bulganyin hangsú­lyozta, hogy „a Német Szövetségi Köztársa­ság, tekintettel nagy gazdasági lehetőségeire, tudományos és műszaki fejlettségének magas színvonalára és földrajzi helyze­tére — jelentősen hozzájárulhatna a nemzetközi feszültség enyhíté­séhez és a béke megszilárdításá­hoz.“ Bulganvin sajnálattal állapítja meg, hogy a nyugatnémet kormány nemcsak, hogy kitér minden ilyen­irányú lépés elől, de jelentős mérték­ben felelős is a jelenlegi nemzetközi feszültségért és azért, hogy Európát háborús tömbök osztják meg. Sok tény tanúsítja — mutat rá az üzenet —, hogy a szövetségi kormány minden eszközzel akadályozza, a ha­talmak leszerelési megállapodását, s ugyanakkor csatlakozik az atomhábo­rús előkészületekhez. Veszélyesen tévednek, akik azt ál­lítják — emeli ki a szovjet minisz­terelnök —, hogy • a nyugatnémet­országi külföldi atomtámaszpontok összeegveztethetőek a Német Szövet­ségi Köztársaság biztonságának ér­dekével. Nyugat-Németországot atomfegy­verrel való ellátása, még jobban az északatlanti tömbhöz láncolná s ez eltorlaszolhatja a német nemzeti egység helyreállításának ma még nyitva álló egyetlen út­ját: a két német állam megegye­zésének útját — jelenti ki Bul­ganyin. Az üzenet arra hívja fel a figyel­met, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságnak ma olyan dolgokban kell döntenie, amelyek hosszú évek­re határozzák meg sorsát. Holnap esetleg már késő lesz megtenni mind­azt, amire ma még mód van, hogy’ megakadályozzák az eseményeknek a béke ügyére és a német nép nem­zeti érdekeire káros fejlődését. Bulganyin ezután rámutat; napja­ink elsőrendű feladata, hogy helyre­állítsuk az államoknak a hideghá­ború esztendeiben egymás iránt meg­rendült bizalmát. A leszerelést és a nemzetközi eny­hülést szolgálná, ha Közép-Európá- ban Németország mindkét részét ma- gábanfoglaló atomfegyvermentes öve­zet jönne létre — mondja az üzenet. Ha a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia megállapod­nék egymással, hogy Németországban nem tart atomfegyvert, s ha a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya úgy intézkednék, hogy Németország­ban ne legyen sem német, sem kül­földi atomfegyver. Ebben az esetben,' mint ismeretes, a lengyel és a cseh­szlovák kormány ugyancsak hajlandó ilyen kötelezettséget vállalni. Bulganyin, emlékezteti Adenauert a Szovjetunió kormányának azolcra a nyilatkozataira, amelyekben ki­fejti, hogy hajlandó csökkenteni Né­metországban állomásozó csapatainak létszámát, vagy hajlandó kivonni csapatait Né­metországból és más országokból is, ahol a Varsói Szerződés értel­mében szovjet csapatok állomá­soznak, ha a Német Szövetségi Köztársaság területéről és más NATO tagállamok területéről is kivonják az amerikai, az angol és a francia fegyveres erőket. Bulganyin kijelenti: teljesen alap­talan az az aggodalom, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok meg­egyezése más államok rovására tör­ténnék. A Szovjetuniónak egyáltalán nem érdeke, hogy azon az áron javítsa meg kapcsolatait az Egyesült Álla­mokkal, hogy ez kárára legyen az amerikaiak más kapcsolatainak, köz­tük a nyugatnémet—amerikai vi­szonynak. Az a célunk — emeli ki Bulga­nyin —, hogy a nagy és a kis országok bizalmának megszilár­dításával és a baráti együttmű­ködés fejlesztésével teremtsük meg a békés együttélést, Bulganyin üzenete végül hangsú- ljozza, hogy intézkedéseket keü hozni a Szovjetunió és a Német Sző-1 vetségi Köztársaság viszonyának megjavítására és a mindkét félnek hasznos kölcsönös kapcsolatok kiter­jesztésére. Párizs (MTI). Párizsban, a Nagy Bulvárok közelében, szerdán új mozi nyitotta meg kapuit, az Essay-Cau- martin. Az új mozi megnyitó előadá­sán a Bakaruhában című magyar fil­met vetítették, amely Franciaország­ban a „Vasárnapi szerelem” címet kapta. A megnyitó előadáson jelen volt a párizsi magyar követ és a francia filmvilág sok ismert tagja. A film őszinte sikert aratott, a vetítés végén a közönség lelkes tapssal fejezte ki elismerését a jelenlevő rendezőnek, Fehér Imrének. * Belgrád (MTI). Belgrádban tárgya­lások kezdődtek a magyar és a jugo­szláv élelmiszeripar tudományos-mű­szaki együttműködéséről. * Kiev (TASZSZ). Nyekraszov, az Ukrajnai Tudományos Akadémia le­levelező tagja, előadást tartott az akadémia jubileumi ülésszakán, ame­lyet abból az alkalomból hívtak ösz- sze, hogy Ukrajnában negyven éves a szovjet hatalom. Nyekraszov elő­adásában elmondotta, hogy Ukrajna a lakosság lélekszámához képest ma több vasat termel ,mint az Egyesült Államok. (Ukrajna lakosainak száma 42 millió.) * Moszkva (TASZSZ). Johannes Hint, egy tallini tudós, új építőanyagot ta­lált fel, amely fagyállóságánál, sav- állóságánál és más tulajdonságainál fogva felülmúlja a vasbetont. A tu­dós szlikalcitnak nevezte el az új építőanyagot. A szlikalcit-kocka, — amelynek éle ötven centiméter, és amely egyrész mészből és kilencrész közönséges homokból készül, negyven tonna nyomást bír ki a sajtológépen. Emellett a kocka minden négyzet- centiméternyi felületére csaknem 1700 kilogramm nyomás nehezedik. * New York (AP). Pénzügyi körökben szerdán közölték, hogy a nagyobb New York-i bankok valószínűleg nem adnak újabb dollárhiteleket Francia- országnak. E bankok véleménye sze­rint Franciaország pénzügyi nehéz­ségei hosszú távlatokban megold­hatók ugyan, de előbb Franciaország­nak kell lépéseket tennie fizetési helyzetének egyensúlyba hozására. „Németeket toboroznak az idegenlégióba66 — A „POLITIKA“ CIKKE — Reményét fejezte ki, hogy a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányküldöttségének moszkvai tárgyalásai kölcsönösen előnyös megegyezéssel végződnek, s bizonyos haladást jelentenek majd a két ország viszonyának javulásában. Belgrád (MTI). B. Dikies, a belgrádi Politika berlini tudósítója írja: A -Német Demokratikus Köztársa­ságban közlemény jelent meg azok­ról a németekről, akik az idegen lé­gióban harcolnak az algériai felkelők ellen. Dr. Johannes Dieckmann, az NDK Népi Kamarájának elnöke ki­jelentette, hogy a francia hatóságok Nyugat-Németországban a menekül­tek között toboroznak az idegenlégió számára. Olyanokról van szó, akik az NDK-ból szöktek át Nyugat-Német- országba. Néhány megszökött ifjú családja a napokban hivatalos értesítést kapott arról, hogy az ifjak az idegenlégióban szolgáltak és Algériában elestek. — Nyugat-Berlinben és egész Nyugat- Németországban egész ügynökhálózat működik azzal a feladattal, hogy fő­ként a Német Demokratikus Köztár­saságból egyetemi hallgatókat tobo­rozzon az idegenlégióba. Berlini je­lentés szerint az indokínai háború­ban összesen negyvenhatezer olyan német esett el. aki vaay az idegen­légió, vagy pedig más francia katonai egység szolgálatában állott. Ä Demokratikus Németország Nem­zeti Frontjának szóvivője kijelentette, heov Nvugat-Németországban ügy­nökségek működnek, amelyek rá­beszélik a kelet-németeket, szökjenek Nyugatra, hogy azután ott a nyugat­német Bundeswehrbe léptessék be őket. A kelet-német hatóságok adatai szerint a NATO kötelékében külön propagandaosztály működik, amely kizárólag az ifjúság körében fejti ki tevékenységét. A menekültek prob­lémáját most először vetették fel a Német Demokratikus Köztársaságban működő külföldi újságírók előtt. Nyugat-német becslések szerint az idén mintegy háromszázezren szöktek át Nyugat-Németországba, míg az el­múlt hét évben a szökevények száma meghaladja a kétmilliót. Érthető te­hát, hogy az idegenlégió számára to- borzó irodák könyörtelenül rávetik magukat az otthonukat elhagyott, munka nélkül tengődő disszidensekre. % * ts TOTO% minden béien !

Next

/
Oldalképek
Tartalom