Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-29 / 305. szám

1 Xfl december 29.

TOLNA MEGYEI NfPÜJSAG

A társadalmi bíróságról

2.

A közönynek egyre inkább szélesebb körben történő elharapódzásá- ban nagy szerepe volt az állami szerveknél mutatkozó, különösen a bírói ítélkezésen fellelhető hiányosságoknak. Az ítéletek sokszor kevésbé bűnös személyt sújtottak egyrészt, másrészt a felelősségrevonás ideje elhúzódott, az elkövetett cselekményt nem követte a gyors megtorlás. Ez aztán természetszerűleg az emberek gondol kodásmódjára is kihatással volt. Komoly szerepet játszott a jelenlegi helyzet kialakulásában az is, hogy nem használtuk ki eléggé a különböző eljárásokra a törvény által biztosított lehetőségeket. Az 53/1953. M. T.

V. számú rendelet módosításáról szóló 14/1956 M. T. számú rendelet 18. §-a a következőképpen szól, „A vállalat igazgatója az olyan jelentékenyebb, vagy helyileg nagy számban előforduló ügyekben, amelyek a vállalat dolgozóira nagyobb fokú nevelő hatással járhatnak, az eljárást a vállalat, vagy az érintett üzemrész dolgozói előtt nyilvános tárgyaláson folytatja le.'1

A nyilvánosság továbbszélesítésére és a dolgozók fokozottabb bevonására a minisztertanács és a SZOT együttesen még a múlt évben létrehozta a társadalmi bíróságokat. A módosított M. T. V. 180. §-a ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a munkafegyelem megszilárdításában az igazgatót az üzem dolgozóiból választott az a társadalmi bíróság támogatja, amelyet a dolgozók széles körére támaszkodva választanak, s mely bíróságnak feladata a fegyelemsértők nevelése. A fegyelmi ügyek elbírálása tartozik tehát hatáskörükbe. A társadalmi bíróságok tárgyalásai minden esetben nyilvánosak és ezeken a tárgyalásokon a dolgozók nemcsak, mint hallgatók vesznek részt, hanem hozzászólásaikkal közvetlenül is segítik a bíróságot a helyes döntés meghallgatásában. A Társadalmi bíróságnak közvetlenül büntetés kiszabási joga is van. A módosított M. T.

V. 175. § 4. bekezdése kimondja, hogy „szóbeli feddést és írásbeli megrovást fegyelmi büntetésként a társadalmi bíróság is kiszabhat.’1 Ezen túlmenően azonban javaslatot tehet a vállalat vezetőjének súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására is, sőt ezen túlmenően javasolhatja, hogy a vállalat vezetője bűntett miatt feljelentést tegyen a rendőrségen, illetve az ügyészségen.

A társadalmi bíróságnak igen nagy szerepe van tehát a munkafegyelem megszilárdításában, a dolgozók nevelésében és elsősorban annak a légkörnek a kialakításában, ami a törvénysértő, a szocialista erkölcsbe ütköző cselekmény elkövetőjét kell, hogy körülvegye. Jelentősége azonban abban van, hogy a dolgozók közvetlenül részt vesznek egyes cselekmények elbírálásába" és így megítéléseik feltétlenül előbbre fogják vinni a társadalmi együttélés fejlődését.

Az a körülmény, hogy a vállalat igazgatója a fegyelmi eljárás lefolytatását a társadalmi bíróság hatáskörébe utalta egyben azt is jeíenti, hogy a társadalmi bíróság által kisza. bott fegyelmi büntetést a későbbiek során azon a címen nem kifogásolhatja, vagy a fegyelmi eljárást újból saját hatáskörébe nem vonhatja, hogy a büntetés szigorú, vagy enyhe, viszont nem kötelező az igazgatóra a társadalmi bíróságnak olyan javaslata, amely alacsonyabb munkakörbe helyezésre, vagy azonnali elbocsátásra vonatkozik. Az igazgató tehát a javaslatától eltérhet. A társadalmi bíróság által kiszabott fegyelmi fenyítést viszont az igazgató csak akkor változtathatja meg, ha az törvénysértő módon született.Tisztán kell látni azonban azt,1 hogy/a társadalmi bíróság szervezete semmiképpen nem akar egy újabb, lépcsőt jelenteni a fegyelmi eljárások hierarchiájában. Csupán kiegészíti és szélesebb, demokratikusabb ala- ] pokra helyezi az igazgató fegyelmi eljárását.

A társadalmi bíróságok jelentősé-! gének értékelése után a megye több vállalatánál és üzemében megszer-! vezzük a társadalmi bíróságot, segíteni fogjuk annak működését, mert minden reményünk megvan arra, hogy az öntudatos, becsületes dolgozók ezen a szerven keresztül, hatalmas olyan nevelő munkát fognak kifejteni, ami a társadalmi együttélést előbbre fogja vinni.

Kadnai Zoltán

megyei ügyész.

A tehetségtelen nyugati „jósolt“

Megteremtik a belterjes gazdálkodás feltételét a tamási Uj Élet Tsz-ben

A tamási Uj Élet Termelőszövetkezet zárszámadó' közgyűlésén a leg. több tsz tag amellett foglalt állást, hogy a több mint 700 holdas gazdaság fő üzemága az állattenyésztés legyen. Azért határoztak így az Uj Életbeliek, mert látják, hogy a fejlett állattenyésztés alapja a jól jövedelmező növénytermesztésnek és legtöbb pénzt biztosít a szövetkezetnek. A tamási Uj Élet tagjait erről az ismert tényről az elmúlt gazdasági év gyakorlata győzte meg. Adtak el például' hízott-! és tenyészbikákat, amiért átlagban több mint 15 000 forintot kaptak darabonként. Hasonlóan sok pénzt kaptak a hízottsertésekért is. Úgy, hogy a csupán féléves múltra visszatekintő tamási Uj Életben a zárszámadáskor 26 forint készpénzt kapott egy-egy tag egy munkaegységre. Legtöbbet a tamási járásban, összesen pedig 52 forint 78 fillér volt az egy munkaegység értéke a szövetkezetben.

Ezért mondta ki a tagság a zárszámadó közgyűlésen, hogy a vezetőség szerződjön le 190 sertés hizlalására. valamint 33 szarvasmarha hizlalására és gondoskodjon arról, hogy legyen aki megvásárol 13 darab tenyészüszőt, ha azokat mái tovább lehet adni. Ez mind meg is történt

Hízik a 190 koca, a 33 szarvasmarha, és nagy gonddal nevelik az eladásra szánt 13 tenyészüszőt.

Természetesen arról is gondoskodnak az Uj Élet Tsz-ben, hogy szarvasmarhákból és sertésekből meg felelő törzsállomány legyen a gazdaságban. A karácsony előtti napokban vásárolt például a szövetkezet 30 anyakocának való törzskönyvezett süldőt a Biritói Állami Gazdaságtól. A tehenek számát is megkétszerezték az elmúlt hónapokban. Egész pontosan, mikor közösen kezdtek gazdálkodni 1957 tavaszán az Uj Életbeliek. akkor 20 tehén volt a közösben, ma pedig 45 van. De többen elmondták, hogy fokozatosan, egyrészt saját tenyészállataik felnevelése révén, másrészt vásárlás útján tovább szaporítják a tehenek számát. A gyengén tejelőket kiselejtezik, meghizlalják és az árukból másikat vesznek, mert a cél az, hogy törzskönyve, zett, jól jövedelmező tehénállománya legyen a tsz-nek még ebben a gazdasági évben.

Mindezt azért teszik az Uj Élet Tsz-ben, mert meggyőződtek arról, hogy belterjes, jól jövedelmező, közös gazdaságról csak fejlett állatte- .nyésztés mellett lehet beszélni.

Kik legyenek as üsemi tanácsokban

J

Igen nagy jelentősége volt a forradalmi munkás-paraszt kormány azon rendelkezésének, hogy megszüntette a munkástanácsokat és helyükbe létre kell hozni az üzemi tanácsokat.

Véleményem szerint a MEDOSZ Megyei Bizottságának igen komoly segítséget kell nyújtaniok az üzemi bizottságoknak ehhez a munkához, nehogy olyanok kerüljenek bele, mint az ellenforradalom alátt az úgynevezett forradalmi tanácsokba, akik a kapitalizmus visszaállításán fáradoztak, persze nem minden egyes tagja, mert volt köztük becsületes ember is. Olyan dolgozók legyenek az üzemi tanácsok tagjai, akik készek minden időben a szocializmus építését segíteni.

De arra is feltétlenül vigyázni kell a pártszervezeteknek és üzemi bizottságoknak, hogy ne úgy történjenek az üzemi tanácsválasztások,

mint az ellenforradalom idején a forradalmi tanács és a munkástanács választások, mert akkor nem fogják a szocializmus építését szolgálni.

Feltétlen hazáját és népét szerető emberekből tevődjenek össze az üzemi tanácsok. Ki kell rekeszteni belőlük a talpnyalókat, akik nem képviselik sem az üzem, sem a dolgozók érdekét.

Komoly tennivalója lesz az üzemi tanácsoknak a munkafegyelem megszilárdítása, az állami vagyon megőrzése terén is, mert a társadalmi tulajdon elherdálása terén még Iszony van mit tenni. Az üzemi tanácsoknak a jól előkészített és lefolytatott választás után, véleményem szerint, igen fontos és döntő befolyásuk lesz a termelékenység emelése terén is.

Komáromi Sándor

Juhé-pusztai Állami Gazdaság MEDOSZ MB tag

Á tolnai verebek csiripelik .. .

Ne csodálkozzanak a Tolnai Textilgyárban, hogy az alábbi kulissza- titkokat megtudtuk, hiszen minden j veréb ezt csiripeli a tolnai akác- ' fákon.

íme...:

Csip-csirip, hallottad, hoey milyen ; sokat megvalósítottak már a nőgyű- | lésen megígért sok jóból?

Elintézték, hogy a dolgozók kivihessék az ebédet és vacsorát, és vihet mindenki, aki csak akar. A háziasszonyok reggel leadják a rendeléseket a gyárnak kijelölt üzletben és hazafelé elviszik az elkészített csomagot. Milyen jó, hogy műszak után nem kell gyerekkel együtt ott tolongani az üzletben. Nem kell késő este stoppolni sem, mert határozat van arra, hogy „foltozó-szobát” szerveznek. Az üzem terhes asszonyai szépen megstoppolják, megvarrják a beadott ruhaneműeket. Legalább nem kell nekik a konyhán dolgozniok. Mennyivel könyebb munka ez! És tudvalevő, a terhes asszonyok nagyon érzékenyek a szagokra. Most örülnek, hogy hagymatisztítás, baromfiforrázás helyett szép csendesen elvarrogathatnak.

!

... És azt hallottad, hogy rövidé- - sen felépül az üzem bölcsődéje? ; Hosszú évekig hiába kértek pénzt, I sosem volt keret. Pedig azóta, de ] sok mindenre volt. Az is jó lesz, ha legalább ezután nem kell egy anyá- , nak két helyre vinni gyermekeit. i

... Még azt is hallottam, hogy a ' textilgyárban milyen igazságos, befolyásolhatatlan üzemi bizottság van. Az OMB-előlegeket, segélyeket mindig a legigazságosabban osztják szét. Nem is olyan régen történt egy nagyon „szívhezszóló” eset. Egy ide- l génből idekerült, egyedülálló fiatal lány fordult az üzemi bizottsághoz segítségért. Nagy szüksége volt meleg ruhákra, tüzelőre. Az üzemi bizottság azonnal segített rajta: OMB- előleget adott neki. Enélkül szegény biztosan a kórházba került volna, — idejében jött a segítség!

... Csip-csirip ... most már ne pletykáljunk többet, mert nagypn fázom. Majd legközelebb megint rhe- sélek, mert tudok ám még sok mindent.

.. Jó, addigra talán én is hallok valami érdekeset.

*

Ezeknek a dolgoknak így kellene lenhiök. Szegény verebek, abban a biztos tudatban élnek, hogy színigazságot mesélnek egymásnak. Pedig mindennek a fordítottja igaz. Amikor ők meghallották az ígéretet, továbbrepültek és mesélték fűnek- fának. Kicsi madáreszükkel nem tudják elképzelni, hogy olyan is létezik, hogy csak ígérnek egyesek ... így történhetett, hogy az ígéretekből valóságot kerekítettek.

Nincs semmi új a nap alatt, de különösen vonatkozik ez a megállapítás a Szabad Európára és az Amerika Hangjára, s az ott dolgozó kalandorpolitikusokra. Megszokott dolog, hogy szidják és gyalázzák a kommunizmust, a népi demokráciákat és mindent, ami osztályhelyzetükből adódóan nem tetszik nekik. Még csak az sem új, hogy egyszer nyíltan, máskor még nyíltabban végzik „munkájukat”.

A minap például arról beszéltek, hogy lejárt az újévi jósok ideje. S így példálózgatott: valamikor ezer évekre mondták meg a jövendőt, de a fejlődéssel ezek eltűntek, később száz évre, majd még később csak évekre mondtak jövendőt. A Szabad Európa szerint azonban most már nem lehet egy évi időtartamra sem jósolni, mert oly gyors a fejlődés. Ügy látszik, ezt a némi igazságot saját keserves tapasztalataik alapján fogalmazták meg. Emlékeztetőül itt megemlítjük, hogy 1957 közepén bejárta a a hír a világot, hogy 1958-ban az Amerikai Egyesült Államokban fellövik az első mesterséges holdat. Ami a jóslatukat illeti — a jósok nagy bánatára — c_sak részben teljesült, s még korábban is, mint szerették volna. Való igaz lett, hogy fellőtték a mesterséges holdat, sőt, alig egy hónapra rá megkezdte a Föld körüli útját a féltonnás súlyú mesterséges hold is, de ezek közül egyik sem Amerikában, hanem a Szovjetunióban hagyta el a vén bolygót.

Persze vannak — ha úgy tetszik jóslatok —, amelyek régebbi keletűek, de azért érvényesek, bármennyire is igyekeznek megakadályozni teljesedését, Szabad Európa, az Amerika Hangja munkatársai és sugalmazóik. Ilyen könyörtelen jóslat például Leninnek az a tanítása, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megkezdődött az imperializmus gyarmatbirodalmainak széthullása. Nos, ez a „jóslat” elég szemléltetően éppen napjainkban teljesedik be. Ugye, ugye, kicsit elhamarkodták a dolgot, amikor fenntartás nélkül kijelentették, hogy egy évi idő tartamon túlra szóló „jóslások” elvesztették érvényüket.

Ha már a nyugati rádiók magyarnyelvű rágalmairól van szó, megemlítjük egy másik adásukat is, amelynek címe: a kommunizmus problémái. Ebben az adásban arról beszéltek, hogy a kommunizmus nem űzi el a nyomort, megszüntet minden önálló gondolkodást. Úgy látszik, hogy nem elég következetesek a Nyugatra disszidált urak, mert amikor a két szputnyikot fellőtték a Szovjetunióban, arról voltak kénytelenek beszélni, hogy a mesterséges hold az ember magasan szárnyaló gondolatainak megtestesülése. (Márpedig, ha magasan szárnyaló, akkor hogyan lehet béklyóba vert? — erre nem valószínű, hogy ép magyarázatot tudnak adni az urak.) Márpedig a szárnyaló gondolat a Szovjetunióban repítette fel messze, sok-sok kilométer magasba a mesterséges holdakat. Van „némi” ellentmondás a Szabad Európa régebbi és legújabb nyilatkozata, valamint a szavaik és a tények kö- • zött. Ezen nem változtathat még az sem, ha naponta órákon keresztül fecsegnek a szellem megbék- lyózásáról.

Ami pedig a nyomor elűzésének problémáját illeti (úgy látszik, elismerik, hogy a szocialista országok nyomort „örököltek” a kapitalizmustól, mert nyilván ennek a nyomornak elűzéséről lehet csak szó) erről az a hárommillió koldus ékesen szólhat, akiket a többi között éppen a disszidens urak is a nyomorban, az embertelenségben tartottak. Ezek az egykori koldusok ma termelőeszközökkel és földdel rendelkeznek. Ez a tény is ellentmond az urak kevésbé bölcs nyilatkozatának, jóslatának.

A pártélet hírei a bonyhádi

járáshólj

Befejezéséhez közeledik a járásban az új párttagsági könyvecskék kiosztása. Mindössze a bonyhádi alapszervezetekben és néhány falusi alapszervezetben van vissza már csak az ünnepi taggyűlés.

*

Az ünnepi tagkönykiosztó taggyűléseken a járás alapszervezeteiben a kommunistákon kívül mintegy 180— 200 meghívott pártonkívüli dolgozó is résztvett. Közülük számosán felszólaltak és az alapszerv tagjainak eredményes munkát kívántak.

*

Az elmúlt időben a járás területén 25 helyen tartottak pártnapot. Ezeken összesen mintegy 1000—1100 párttag és pártonkívüli vett részt. Megvitatták a nemzetközi helyzet alakulását, s ezen belül is mindenek

előtt a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak közös nyilatkozatával és a békekiáltvány- nyal foglalkoztak.

*

Az ünnepi tagpvűlések beszámolói a szervezeti szabályzattal, a tagok jogaival és kötelességeivel, a moszkvai nyilatkozattal és Békekiáltvány- nyal foglalkoztak. Számos dicséret is elhangzott a taggyűléseken azok felé, akik az elmúlt esztendőben kiemelkedő munkát végeztek a párt újjászervezésében, a párt politikájának népszerűsítésében.

*

A pártoktatásban résztvevők — néhány hely kivételével — rendszeresen járnak a foglalkozásra. Van olyan szeminárium is, ahol az előző foglalkozások nyomán újabb hallgatók is bekapcsolódtak az oktatásba.

Javaslat a szekszárdi közlekedés

megjavítására

Az egyik képes újság a nyáron riportot írt a városról. A riportban többek között szó volt a szekszárdi közlekedés lassúságáról is. Egy szerencsétlenség után — mint a szekszárdiak tudják — sebességkorlátozó jelzőtáblákat raktak ki a város különböző útjaira. Először úgy gondoltuk mi is, hogy helyes ez. Az idő — a gyakorlat — azonban mást igazol.

A vállalatok gépkocsivezetői panaszkodnak amiatt, hogy feleslegesen kell a sebességet csökkenteni a város területén 15, illetve 25 kilométerre. S ebben igazuk van. A lassú fordulattól romlik a motor, és semmivel sem biztonságosabb a közlekedés, mint a figyelmeztető táblák megjelenése előtt. Sőt az a tapasztalat: akinek példát kellene mutatni, azok sértik meg a sebességkorlátozásokat.

Több száz gépkocsivezető kér megoldást a sebességkorlátozás módosítására. A szerkesztőség munkatársa a gépkocsivezetők elképzeléseit azért írja meg, hogy végre megoldást nyerjen Szekszárd belterületén a közlekedés rendezése.

Elöljáróban hadd idézzük a BM Országos Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának véleményét az ügyről, melyet egy szekszárdi gépkocsivezető javaslatára küldtek. „Szekszárd belterületén érvényben lévő sebességkorlátozásokkal kapcsolatos véleményével teljesen egyetértek. Annak felülvizsgálatára és a szükséges intézkedések meghozatalára a megyei rendőrfőkapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztályát utasítottam’1. Mint a véleményből is kitűnik, az illetékesek foglalkoznak az üggyel. A kérdés megoldásához néhány javaslatot adunk:

Úgy véljük elegendő volna, ha az újvárosi templomtól a 25 kilométer helyett 35 kilométeres sebességre korlátoznák a forgalmat és az AKÖV teleptől a Garay-térig pedig 25 kilométerre emelnék fel a 10 kilométeres korlátozást. És feltétlenül a táblákon fel kellene tüntetni, hogy a nap melyik órájától meddig érvényes a korlátozás, köztudomású, hogy 21 órától 6 óráig alig egy-két kocsi közlekedik csak a városban.

Van még egy másik elképzelés is. A szekérforgalmat átirányítanák a kórháztól a Szluha György utcáig a mellékutakra. És gyakoribb ellenőrzést kellene a közlekedésben résztvevő szekerek felett gyakorolni.

Ez a néhány javaslat a szekszárdi közlekedés megoldásánál úgy gondoljuk figyelmet érdemel, de ha valakinek elképzelése van az ügy megoldásáról, közölje azt a szerkesztőséggel, hogy az illetékeseknek továbbítani tudjuk.